Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-16 / 16. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY 4% millió koronát keresett az országban. De mi ez p. o. Francziország selyemtenyésztőinek jövedelméhez képest? Ugyanis mig a franczia tenyésztő fejenkint 139 koronát keres, addig nálunk egy tenyésztőre csak 25 korona 37 fillér jövedelem jut. Ennek oka az, hogy nálunk nincs elég eperfa. Tehát közel a községekhez epreskerteket kell létesíteni. Másrészről a hernyók gondos ápolása is nagy- befolyással lehet az eredményre, példa erre Benkő Ferencz nagykárolyi lakos, a ki 79 koronát és Brém János fényi lakos, aki 67 koronát keresett. Minden tenyésztő minden évben újra kap a felügyelőségtől egy képekkel ellátott részletes utasítást. Ezenkívül a felügyelőség előadásokat is rendez, néhol vetített képekkel. Ilyen szemléltető előadást tartottak a múlt évben Fényen, a melyen 400-an felül vettek részt. A selyemtenyésztési felügyelőség a miniszterhez intézett jelentésében köszönetét nyilvánítja a megyei hatóságoknak hazafias támogatásukért. Legbensőbb köszönettel adózik Debreczeni István Nagykároly város polgármesterének, Horváth István városi Írnoknak, továbbá Fény községben az elöljáróságnak, Moldován Endre róm. kath. plébánosnak és a tanítói karnak, kik szintén elismerésre méltó módon támogatták a selyemtenyésztés előmozdításával polgártársaiknak anyagi érdekeit. Ugyancsak meleg köszönetét nyilvánít Fischer János csomaközi tanitónak, Heinrich György Fény községi bírónak és Szolömayer József tanitónak, Róth- weiler József Mérk községi bírónak és Balogh László tanitónak, Velker László mezőpetri-i községi tanítónak. A selyemtenyésztés haladását mutatják vármegyénkben a következő adatok. Ugyanis mig 1881. évben 2 községben 2 termelő család 16 kilogram selyegubót termelt 41 korona 92 fillér értékben, már 1900. évben 9 községben 14 család 121 kilogram gubót termelt 234 korona 56 fillér értékben és a múlt évben már 17 községben 105 család foglalkozott selyemgubók termelésével és termelt 1494 kilogram 60 dk. gubót, 2804 korona 12 fillér értékben. Az 1880—1904. évig bezárólag pedig kifizettek 8230 koronát. A beváltó állomásokon kifizettek 1904. évben 535 koronát, a felügyelőség működése óta pedig 897 koronát, összesen 9127 koronát. Ez bizony kevés összeg, különösen ha viszonyainkat Bácsbodrog vármegyével hasonlítjuk össze, ahol a selyemtenyésztés megkezdése óta 9,143.132 koronát fizettek ki. E megyében pedig a lakosságnak csak 4T9°/o foglalkozik selyemtenyésztéssel ésigv ha nálunk is a lakosságnak csak 4’19% foglalkozott volna selyemtenyésztéssel, akkor a múlt év végéig 8,163595 korona jutott volna a vármegyei lakosságnak. A nagykárolyi gubóbeváltó állomáson a múlt évben beváltottak 1088 kilogram 80 dk. gubót és kifizettek érte 2005 korona 36 fillért, a nagypaládi beváltó állomáson beváltottak 385 kilogram 70 dekagram gubót és kifizettek érte 763 korona 74 fillér beváltási árat. A vármegye azon községei, ahol a selyemtenyésztők száma a múlt évben emelkedett: Nagypalád, a hol 15-ről 23-ra és Nagykároly város, ahol 23-ról 36-ra emelkedett. Az országos felügyelőség 1903. évben 3% 1904. évben % liter szederfa magot juttatott vármegyénkbe, továbbá 191780 csemetét és 200 drb kiültetésre alkalmas szederfát. Régi idők elevenedtek, nem volt nehéz, a régi jó kedély s mulatság buzdult föl, régi traditiok örököse Becsky Bandi volt az agilis főrendező. Remekül volt elrendezve a bálterem, a mi külöm- ben egykor színház szerepét is játszhatta. Fönn a színpadon ültek a garde-damok, s kis asztalok mellett vígan kalabereztek, tarokkoztak, mostan megfordítva ők voltak a nézők ; de nagyszerű eszme is ez, hamarább nem unjak meg a mamák magokat, s nem zavarják meg a mulatságot a legjobb animojában a fölösleges aggodalmakkal s a hazafelé való készületekkel. Egy kisebb ifjú kompánia egy remek „bokrocska“ — »virág csokréta“ pedig egy páholyba kvártélyozta el magát a szünidők alatt. Persze, hogy a gavallérok is sereglettek ide. Szegény prímásnak pedig egész szünet alatt itt kellett huzni. — Húzta a keserves nótákat, szerelmes, bánatos melódiákat, a mint a kinek a szive kívánta. Járta gyakran: Ütött kopott a hegedűm . . . Lehulott az őszi rózsa levele, Hej — de szívesen huzatták ám egy kis leány nótáját: »Gyere vélem ákácz lombos falumba.“ Danolták is szívből. ! Roppant sok táncz volt. Micsoda csárdások, tourok, csak úgy röpültek a párok. Hej — de nincsen olyan'jó a minek vége ne lenne. A. gardedámok megunták a kalabert, persze mindjárt féltették a leányokat a táncztól, meghűléstől. — Vége — még egy kis búcsú, reggel beleönti ki-ki keservét a hegedűbe — s csak az emlék maradt. Boldog ifjúság, legboldogabb kor, könnyű évek, A felügyelőség jelentése szerint a múlt évben a következő községekben foglalkoztak selyemtenyésztéssel: Csomaköz, Dégenfeld tanya, Fény, Nagypalád, Nántü, Nagykároly város, Mérk, Mezőpetri, Válaj és Rákosterebes. A felügyelőség jelentése elismerőleg említi fel azok nevét, a kik az egyes községekben a selyemtenyésztést elősegítették. Így Nagykároly városában gróf Károlyi István megengedte, hogy a termelők az uradalmában levő szederfákról ingyen szedhessenek leveleket. Elismerőleg szól a jelentés azon községekről, ahol bár nincs elegendő szederfa, a múlt évben mégis újból megkisérlették a gubó termelést. Ilyen községek : Apa, Kaak, Kakszentmarton, Szamostelek, Cseke, Szatmár városa és Szinérváralja. H I 1^ E K. — Személyi hir. Kristóffy József vármegyénk főispánja a ma reggeli vonattal Szerdahelyi Ágoston társaságában pár heti üdülésre Abbáziába utazott. — Gyászmise. Gyula napjának előestéjén V* óráig zúgtak a kath. templom harangjai, jelezve a szerdán tartandó ünnepélyes gyászmisét. Vasárnap szószékről értesítették a híveket, hogy szerdán a boldogult püspökért az egyház gyászmisét tart, melyet Hám József celebrált Varjas Endre és Boros Antal segédlete mellett. A hívek, vallásos és egyéb testületek nagy számmal jelentek meg, hogy lerójják kegyeletük adóját elhunyt főpásztorukért. Április Il ike ünneplése. A 48-as törvények szentesítésének napját megünnepelte városunk is. A hivatalok tisztikara, az iskolák növendékei résztvettek a róm. kath. templomban tartott ünnepi misén, ezután az érdeklődő közönség gymnasiumunk ünnepélyére ment. Itt a „Hymnus“ nyitotta meg az ünnepélyt, a mi után Herman Károly Vili. o. t. Arany „Rendületlenül“ czimü költeményét szavalta. A zenekar indulója után Rády József tanár fejtegette a nap jelentőségét, a mit az énekkar fellépése követett. Wébernek „A kard“ czimü dalmüvét adták elő. Diczig Géza V. o. t. Dalmadynak „Csak magyarok legyünk“ czimü költeményét szavalta. A zenekar működése után Kepes Miklós VIII. o. t. hazafiás költeményt szavalt, s ezután ismét a zenekar játszott. A János Vitéz operettből az „Egy rózsaszál“ kezdetű meg a „Kék tó“ czimü dalokat játszotta. A „Szózat“ accordjai zárták be az ünnepélyt. A polgári leányiskolában egyidejűleg a következő műsorral tartottak iskolai ünnepélyt: 1. „Nemzeti zászló“ énekelte az énekkar. 2. „Á tihanyi visszhang“ szavalta Székely Kornélia I. o. t. 3. „Honvágy“ szavalta Földessy Matild II. o. t. 4. „Vándormadár“ szavalta Patay Jolán III. o. t. 5. Könyörgés szavalta Juhász Mariska IV. o. t. 6. Hymnusz előadta az énekkar. — Az Oltáregyesület nagyböjti felolvasó-estje a múlt hét vasárnapján volt, délután 6 órakor. Igen szép számú, jobbára hölgy közönség figyelmesen hallgatta az örök szép „Ave Mária“ fenséges dallamát, melyet Diczig Ádám harmonium kisérete mellett énekelt Demidor Ignácz és Letlinger Béla. Demidor énekét felesleges dicsérnünk, mert közönségünk őt már régen ismeri és annyira megszokta, hogy nélküle hangverseny talán nem is lehetne. Partnere Letlinger Béla rászolgált a jutalmazó tapsokra.Szerepébe „beugrott“, mert a programmba Boross Antal nevevolt, ő pedig közbejött akadályok miatt nem énekelhetett. Ügyesen alkalmazkodva énekelt, úgy hogy a három szereplő közül érdemben egyik sem multa felül a másikat. A Programm második pontja „Celli bucsu“ melodráma előadása volt. A szegény asszony legendája, ki drágagyöngyök helyett szivét viszi a Szűz Anyának, sokak előtt ismeretes. A hallott gyönyörű átdolgozásban talán még többen ismerik és mégis akadt egy fiatal leányka Kerekes Irén, ki az oly sokaktól ismert költemény interpretálására vállalkozott. Bátran, elfogultság nélkül jelent meg a színpadon és a harmonium búgó kisérete mellett kezdte ajkát a szó elhagyni oly tisztán, kedvesen, mint a csengetyü hangjai. Misticus érzéssel hallgattuk kifejező szavalatát, midőn pedig azon rész festéséhez ért, melyben a költő leírja a templom belsejét, a zsolozsmák zengését, kellemes meglepetés gyanánt az illúzió fokozására a színfalak mögött tényleg felhangzott a zsolozsmák zengése. Azt mondják az aesteticusok, hogy élőszóval jobban lehet érzelmet kifejezni, mint a zenével is —• ha az előadónak van hozzá tehetsége. Kerekes Irénnek határozottan van tehetsége. — Diczig Ádám ismét buzgalommal, figyelmesen alkalmazkodva • látta el a kíséretet. Wolkenberg Alajos dr. szatmári theo- logiai tanár szabad előadást tartott a legszebb eszményről, a tiszta vérről, — Krisztus véréről. Áhitatosan hallgatta közönségünk a szép beszédet, melyet Kaffka Margit „Magdolna“ czimü költeményének előadása követett B a 1 o g h Terka, Papp Bélán é, Puskás László, Kurcz Vilma ésNemestóthi Szabó Albert dr. közreműködésével.Első előadása alkalmával érdeme szerint méltattuk az ez alkalomra átirt költeményt, a szereplőket; a múltkor mondottakhoz semmi hozzá tenni valóm nincs, ha csak az nem, hogy : Pa p p B é 1 á n é még jobb Magdolna volt, mint a j múltkor. Olesniczky Emilia ült ezután a zongorához, ki ez alkalomra Debreczenből jött városunkba, hogy megkapó felfogással játszón el egy magyar ábrándot, mely nagyon tetszett a közönségnek. Háláját 3 díszes csokorral fejezte ki a publicum ; de ezért követelődző is volt, mert addig tapsolt, mig Olesniczky Emilia ráadással köszönte meg az elismerést. Befejezte az e tét Fechtel János dr. szatmári kir. kath. főgymnasiumi tanár záróbeszéde, melynek alapgondolata az volt, hogy igaz boldogság csak a vallásosságban van. (T. G.) — A vármegye központi választmánya a tegnapi napon Nagy László alispán elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a beérkezett képviselő választók összeírásáról szóló névjegyzékeket kiadták az irodának az ideiglenes névjegyzék elkészítése végett. — Tiszti estély. A helybeli honvéd tisztikar f. hó 8-án a Polgári Olvasókör nagytermében zártkörű tiszti-estélyt rendezett, a melyre sokan voltak hivatalosak városunkból. Ott volt Kristóffy József főispán és Nagy László alispán családjával együtt. Társas vacsorával vette kezdetét az estély, a mely után táncz következett Fátyol Józsi zenéje mellett reggelig. Az estélynek fesztelen házias jellege volt. A tiszti-estélyről lapunk más helyén is megemlékezünk. — Requiem gróf Károlyi Tiborért. A budapesti egyetemi templomban f. hó 5-én gróf Károlyi Tibor halála napjának évfordulóján ünnepi gyászistentiszteletet tartottak az elhunyt gróf lelkiüdvéért. Az isteni- tiszteleten ott voltak a gróf Károlyi családnak a fővárosban időző tagjai s ezeken kívül a főrangú világból számosán. A gyászmisét. Krizsán Mihály plébános, pápai kamarás mondotta, Kaplonyban, hol a grófi család sírboltja van — a plébánia templomban — az évforduló napján szintén tartottak gyászistentisztelet. — A szatmári püspöki székre illetékes egyházi körökben történt nyilatkozatok szerint dr. Várady L. Árpád czimzetes püspök, kultuszminiszteri oszt. tanácsos szenteltetett ki. — A „Torna- és Vívó-Club“ közgyűlése. Folyó hó 9-én vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a Régi kaszinóban a helybeli „Torna- és Vivó-Club“ rendes közgyűlését. A Club pénztárnoka előterjesztette az 1904. évi számadást, melyet a közgyűlés egyhangúlag hagyott jóvá és pénztárnok részére a felmentvényt megadta. A tisztikar megmaradt a régi, csupán a Dr. Kőszeghy Andor lemondásával megüresedett igazgató választmányi helyre egyhangúlag Kerekes Zsigmond választatott meg. A közgyűlés elhatározta továbbá, hogy az idei vivó- sze2onra ismét Benedek Sándor debreczeni vivómestert hívja meg és megbízta a Club titkárját Madarassy Istvánt, hogy a Club nevében nevezett vivómesterrel érintkezésbe lépve, őt hívja meg oly formán, hogy a vivó- akadémia május 1-én kezdetét vegye. A közgyűlés több apróbb ügy elintézése után, a Club lelkes elnökének éltetésével ért véget. — Kölcsey szülöközségében, Szeődemeteren pusztuló félben van az ev. ref. egyház és templom. Most gyűjtést akarnak rendezni a templom renoválása érdekében és ily czélból megkeresték a helybeli Kölcsey Egyesületet is. Azért mozgalom indult meg az egyesület kebelében az iránt, hogy a hazafias czélra egy belépődíjjal összekötött felolvasó-estélyt rendeznek. Csak helyeselni tudjuk ez eszmét, mert a magyarság örök szégyene volna, ha a Kölcsey szülőhelyén pusztulni engedné a nemzetiségi terjeszkedés által elnyeléssel fenyegetett ev. ref. egyházat és Istenházát, a mely egyedüli fentartója még a Hymnus költőjenek szülőhelyén a magyarságnak ! — Esküvő. Kölcsey Ida és ifj. Penyigey Manczur Imre 1905. ápril 2-án tartották esküvőjüket Debreczenben. — Elnöki beiktatás. Már megemlítettük lapunkban azt a kitüntetést, a mi érte Szentgyörgyi dr. Jordán Károly szaniszloi apát-plébánost akkor, amidőn a herczegprimás kinevezte őt az elhalt dr. Steinberger kanonok örökébe, az országos kath. tanügyi tanács elnökének. Azóta megtartotta az uj elnök székfoglaló beszédét is. A küldöttség által meghívott elnököt Ember Károly világi elnök üdvözölte meleg szavakban és ezután elmondta székfoglaló beszédet az apát, amely eszmegazdagságával és programszerű kijelentéseivel nagyhatást tett, úgy hogy Csávolszky püspök megköszönte az uj elnöknek a hatalmas beszédet, az abban lefektetett eszméket A székfoglaló beszéd befejező része a következőleg szólt : Hazánkban különben az 1790. évi 26. t.-czikk kimondta, hogy iskoláinkhoz sértetlen jogunk van ! Ez tehát az 1838. évi 38. t. ez. nélkül is kétségtelen. Azért ez utóbbit csakis olyannak tekintsük, mely reg meglevő jogunkat újból elismervén, ezzel mintegy felhívta a katholikusokat, hogy ezután még nagyobb mérvben, még fokozottabb buzgalommal karolják fel iskoláikat! Úgy is kell tennünk ! Nekünk minden megengedett eszközt fel kell használnuk arra, hogy iskoláinkat a kor kívánalmai szerint fejlesszük ; mert csak az ilyen iskola felel meg nekünk s csak a haladó iskola lehet a nemzeti haladás tényezője is ! Nekünk mindent meg kell tenni arra nézve, hogy iskoláink a legjobbak, a legszervezettebbek legyenek, hogy azokban a legképzettebbek, a legkiválóbb, a leg- hivatásszeretőbb tanítók működjenek ! S ha volna, ami ezt gátolná, hátráltatná, megzsibbasztaná, jöjjön az bárhonnan is, nekünk azt — jogainkra hivatkozva — erélyesen, bátran el kell távolitanunk! Ám másrészt szép álmok. A radio-activ Schmidthauer-féle tétküldés a forrittslajdeies: SCHMiDTHáUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban, srekes Ödön urak üzletében. keseriivíz, reggelenkint félpohárral használva, jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bél- és vértisztitó, mint ivó kúra a Karlsbadi és Marienbadi gyógymód meglepően gyors és sikeres helyettesitője. — Az első magyar ásrányriz, a melyben RÁDIUM fedeztetett fel. Gyógyereje rendkívüli. Kaptató Kit és nagy üragbea. Kapható Nagykárolyban, Ferenczy István, Rosenberg Jenő, Pét* János és
