Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-09 / 15. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Az állami iskolák építésére felveendő kölcsön kérdése. Az alispán a 24 községben létesíteni czélba vett állami iskolák {elépítésének megkönnyebbítésére azt a javaslatot tette, hogy állami segélyen kívül vegyen fel a vármegye 245 ezer korona kölcsönt a községek helyett, a melyet azok az állami segélyen kivül az 5°/o-os iskolai pótadóból fognak törleszteni. Az állandó választmány is erre az álláspontra helyezkedett. Előre volt, látható, hogy ennél a kérdésnél is felszóllal Lukács Konstantin, mert hát az ő nemzetiségi túlzó fejébe nem fér be az, hogy egyetlen oláh gyermek is megtanulja az állam nyelvét. Az igaz, hogy nem ezzel indokolta megálláspontját, hanem a nagy szegénységgel. Felszólalásában aztán annyira elragadtatta magát, hogy a közgyűlés több szónoka ezért alaposan megmosdatta. De hát a szerecsent nem lehet fehérre mosni, az ő okvetlenkedéseit nem lehet elhallgattatni. Azzal kezdte, hogy a lakosság szomorú anyagi helyzete mellett nagy tehernek tartja a 245 ezer korona kölcsönt. És még ilyen czélokra? Azt mondja egy román közmondás : Döglött lóra_ patkó 1 Erre a chimerára, agyrémre annyit áldoznak! És megadóztatni akarják azt a népet, a melyet a közigazgatás, a rablórendszer tönkre tett. (Nagy zaj.) A főispán ezen kifejezéséért erélyesen rendre utasítja szólót, a ki tovább beszél a közigazgatásról, egyes jegyzők önkényéről. Így' szerinte az iskolákat is úgy szavazták meg, hogy az egész község nem akarta, de a jegyző azt mondta: nekem beszélhettek! Meg van nekem parancsolva, tehát meg kell neki lenni! Szegény a nép, de ez alatt az alispán által pártolt reczipiáltak megvagyonosodnak. Nagy László alispán: A rablás kifejezéssel nem foglalkozik, mert ezért szólót már rendre utasították s a Krisztusi vallás könyörületre inti őt. Azt kérdi Lukácstól, hogy ha concrét panaszszal fordult hozzá, nem rendelt-e el azonnal vizsgálatot? A mit a közigazgatás terén, a közlekedés emelése érdekében tett ő, azért mindég elvállalja a felelősséget, nem szégyelheti magát. (Éljenzés). Mit akar ez a törvény- javaslat, kérdi ? Neki egy régi ideáját megvalósítani, nevezetesen azt, hogy ha bemegy egy községbe és a legszebb háznál azt kérdi, mi az, a válasz az legyen : az iskola. Nyomorról beszél Lukács. A legnagyobb nyomor ott van, a hol elvan hanyagolva a népoktatás. Ez pedig a nemzetiségeknél van legjobban elhanyagolva. Az iskola hatása ott látható Skócziában. A skót népet a jobb iskola tette szivósabbá, kitartóbbá az angolnál. És mert első a tudomány, csodálkozik azon, hogy Lukács is ez ellen beszél. Tudatlanságban akarják tartani a népet. Én kiakarom a népet venni mindenkinek a kezéből, aki árt neki. (Különösen az ilyen pap kezéből, közbeszólás.) Azt mondta Lukács, hogy a pap tartja vissza a népet, hogy' a tisztviselőről ne huzza le a nadrágot. Ha butaságban tartják a népet, lehúzza még a reverendát is a papról. A másik kérdés, a mit Lukács felvetett az, hogy sokba kerülnek az iskolák. Előre is kijelenti tehát, hogy ezen kölcsönből a vármegye közönségét semmi anyagi felelősség sem érheti. Azért veszi fel a törvényhatóság, mert egy nagyobb kölcsönhöz olcsóbban juthat hozzá, mint az egyes községek, szóval a vármegye csak becsületes közvetitő. A mi a megterheltetés formáját illeti, részben a kormány által adandó 152 ezer korona segélyből, részben a községek 5%-tóli iskola adójokból lesz a kölcsön összeg törlesztendő. Visszautasítja másrészről azt a vádat, hogy az iskolaadó legnagyobb részét a szegény- nép fizetné, mert az a legtöbb helyen a nagybirtokosok vállára nehezedik. Az iskola részére szolgáló telket egyes helyen a község, más helyen a birtokos adja. Tehát a méltányosság szempontjait szem előtt tartottuk, tisztességes munkát végeztünk. Ha meglesznek az iskolák, a jó munka érzetével fog erre visszagondolni. (Éljenzés). Domahidy Sándor: Örömének ad kifejezést a felett, hogy a nemzetiségek részéről csak egyetlen felszólaló ellenzi ezt a-tervet. Kende Zsigmond: Az ellen indítványt tevő főtisztelendő ur egyoldalulag világította meg az iskolai kölcsönt. Csak 5% iskolai adóról beszélt, de nem említette, hogy miből fedezik a törlesztés többi részét. Azt is elfelejtette felemlíteni, hogy mibe kerültek eddig a felekezeti iskolák. (Helyeslés.) Az alispán már kimutatta, hogy az iskolaadó legnagyobb része a nagyobb birtokosokat terheli. Azt mondta a főtisztelendő ur, hogy a nép lehúzza a tisztviselőről a nadrágot, ha a pap nem menti meg. Úgy látszik attól félnek a papok, hogy ha állami iskola lesz, nem a tisztviselőről huzza le a nadrágot, de a papról a reverendát. {Derültség.) Farkas Jenő: A mit Lukács a tisztviselőkről mondott, felmentve érzi magát az adott válaszok után, hogy arra reflektáljon. De biztosítja Lukácsot, hogy a közigazgatás terén nem fordul elő olyasmi, a mi megtörtént, hogy ott, ahol 200 forint volt az egész hagyaték, a pap 100 forintért temette el a meghalt szegény földmivest. Tehát eltemetett 100 forintot. (Derültség.) Kristóffy József főispán: kénytelen Lukács két megjegyzésére reflektálni. Ugyanis hanem is egészen nyíltan fejezte ki, de egész beszédén végig vonult az a gyanúsítás, mintha a közigazgatás azt a szegény népet, a melyet ő akar képviselni, a közigazgatás külön elbánásba részesítené. Tiltakozik az ellen, mert valamint az országban, úgy ebben a vármegyében, a közigazgatás külön elbírálásban senkit sem részesít. (Úgy van ! Helyeslés.) Lukács másik megjegyzése a mire felelni akar, a rossz gazdasági viszonyok. Az iskolai 5% pótadó megszavazását lelkiismeretlenségnek jelentette ki. Demonstrative hozta fel azt, hogy a rossz gazdasági viszonyoknak a közigazgatás mizériái az oka. Hát csak annyit jegyez meg erre, hogy igen könnyű álláspont az, bizonyos eszmét oda vetni, általános kijelentéseket tenni, de az ő nézete az, hogy ,az ilyen általánosságban mozgó kijelentések csak arra valók, hogy növeljék a keserűséget, de nem alkalmasak arra, hogy azoknak hasznára váljanak, a kiknek érdekében felhozattak. (Helyeslés.) Tessék concrét panaszokkal, vádakkal előállani és biztosítja Lukácsot, hogy azokat a törvény szigorával fogják megvizsgáltatni. Általános frázisokkal nem lehet az ilyen ügyet megvitatni és megakasztani. (Éljenzés). A közgyűlés a hosszúra nyúlt vita után elfogadta az állandó választmány javaslatát s egyúttal Berzeviczy Albert közoktatásügyiminiszternek köszönetét szavazott a vármegyében az állami iskolák szervezéséért. Biiotlsági tagok választása. A múltkori általános választáskor több he’yen meghiúsult a bizottsági tagok választása, részint az elnökök lemondása, részint a választás megsemmisítése folytán. Ennek folytán az állandó választmány a pótválasztások határnapjául április 27-ik napját javasolta kitűzni s választási elnököknek proponálta a czégényi választó kerületben Jékey Istvánt, az alsófernezelyiben Kovács Sándort, a nyirmegyesiben Farnek Lászlót, a középhomoródiban Péchy Istvánt és a koltókataliniban gr. Teleki Jánost. Böszörményi Emilnek ismét kifogása volt az ellen, hogy tisztviselőket küldenek választási elnököknek. Nagy László alispán különösnek találja azt az eljárást, a mely a bizottsági tagokat tisztviselő és nem tisztviselőként osztályozza. Ha nem beszélünk ügyvéd és nem ügyvéd bizottsági tagokról, (Derültség) akkor a tisztviselő bizottsági tagokra vonatkozó meg- külömböztetés, a mikor a törvény az ilyen megbízatást megengedi, indokolatlan bizalmatlanság. (Helyeslés). A közgyűlés többsége elfogadta az állandó választmány javaslatát. Egyéb ügyit A kereskedelmi miniszter kimondta, hogy a Nagykároly—érendrédi közutnak a törvényhatósági közutak hálózatába való felvételét, minthogy a II. transversalis állami úttal párhuzamosan halad, megokoltnak nem tartja, és inkább azt kívánja, hogy e helyek a Szilágy és Biharmegyékkel leendő összeköttetés czéljából a Tasnád, Tasnád-Szántó, Erkávás községeket, Ete pusztát és Ér-Endréd, Piskolt és Reszege községeket érdeklőleg a Reszege—piskolti vasúti állomásig vezető útvonalnak a vármegye területén levő szakasza vétessék fel az úthálózatba. A közgyűlés előbbi határozatát fentartja és ismét felír annak jóváhagyása iránt, kijelentve, hogy a miniszter által ajánlott útvonalat is hajlandó felvenni a törvényhatósági úthálózatba, de ennek kiépítése csak az előbbi ut elkészülte után kívánatos. A kereskedelmi miniszter a Szatmár—szinérváljaí viczinális közutnak a törvényhatósági közutak hálózatába leendő felvételét jóváhagyta, azonban a határozatot oly értelemben kivánja kiegészíteni, hogy a Sárköz—szinérváraljai kiépített viczinális közutba torkoló s törvényhatóságivá tett útvonalnak folytatásaként a sárköz—szinérváraljai viczinális közutnak a betorko- lásától, a Szinérváralja—nagybányai törvényhatósági közút IS’720 kilométerig terjedő szakasza is felvétessék a törvényhatósági utak sorába. A közgyűlés ily értelemben határozott. A belügyminiszter nem engedélyezte a levéltár rendezésénél alkalmazott két dijnok fizetését az ebadóra. A közgyűlés ezek fizetését, a székház építési alapra utalta. A főispán a közgyűlés végén dr. Ecsedy Gedeon felsőfalusi körorvost tb. járás orvosnak nevezte ki. — A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 7-én tartottaápril havi ülését. Jelen voltak Kristóffy József főispán elnök, Nagy László alispán, Kende Zsigmond, N. Szabó Antal, Jékey Zsigmond, ináncsi Papp Kálmán választott bizottsági tagok, llosvay Aladár, Kemény Alajos, dr. Serly Gusztáv, Kováts Béla, llosvay Ferencz, Kacsó Károly, Várady Sándor és Almássy Ignácz szakelőadó — bizottsági tagok. Az alispán havi jelentése szerint február hóról átjött 1266, márczius havában bejött 2669 összesen 3935 ügydarab, a melyből a múlt hóban elintéztek 2811 ügydarabot, hátralék: 1124. — Az árvaszéki elnök havi jelentéséből felemlítjük a következő adatokat : . Február hóról átjött 2460, márczius havában bejött 3438 összesen 5898 ügydarab, a melyből a múlt hóban elintéztek 4289 ügydarabot, hátralékban maradt 1609. A bizottság az árvaszék ügyforgalmának javulását megelégedéssel vette tudomásul. — A kir. pénzügyigazgató havi jelentése szerint január hó végén hátralékban volt 2,098.446 K 57 f egyenes adó, ebből befolyt febr, hóban 161,207 K 18 f, márczius havában 35,656 K51 f, összesen 197063 K 69 f s igy márczius végén hátralékban maradt 1901382 K 88 f. Összehasonlítva a f. évi márczius havi befizetést a múlt évi márczius havi befizetéssel 102,290 K 83 fillérei kevesebb adó folyt be a folyó év márczius havában. Hasonlólag 1372 K 15 fillérrel kevésebb folyt be fogyasztási italadóban1 is, ellenben bélyeg és közvetlen illetékben a múlt évi 23349 K 63 f beszedéssel szemben 25571 K 06 fillérrel nagyobb összeg folyt be. — Az alispán bejelentette a bizottságnak, hogy az építés alatt levő utak gyorsabb kiépítése érdekében, esetleg egy kölcsön felvétele utján, javaslatot fog tenni a közgyűléshez. Kende Zsigmond kérdése folytán bejelenti azt is, hogy a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta a közgyűlés azon határozatát, hogy a penyigei állomáshoz vezető ut felvétessék a törvényhatósági utak közé. Kende Zsigmond : Csak azért vetette fel ezt a kérdést, mert az ut kiépítése késedelmet szenvedett s igy a vállalkozóval azt a saját felelősségére megépítette, tehát a felelősség kérdésétől akart szabadulni. — A bizottság a csomaközi képviselőtestületet Jerne Lázár gör. kath. lelkész elleni panaszával az illetékes egyházi hatósághoz utasította, mint illetékes fórumhoz. — A bizottság felír a pénzügyminiszterhez, hogy amennyiben csak a meg nem szavazott adók nem hajthatók be kényszer utján és amennyiben a megszavazott adók be nem hajtásából ép az adózókra hárul kár, a miniszter ezen adóknak behajtása iránt saját hatáskörében intézkedjék. HÍREK. — Kinevezés. Heinrich János lemondásával megüresedett nagykárolyi anyakönyvvezetői állásra a belügyminiszter kinevezte Bérczy Jánost. — Az igazságügyminiszter Soós Sámuel halmii dijnokot a nagy- somkuti járásbírósághoz írnokká nevezte ki. — Elismerés egy bírónak. A király megengedte azt, hogy Papp Sándor kir. ítélőtáblái bírónak, jelenleg a magyarláposi kerület országgyűlési képviselőjének, saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmával, sok évi hű és buzgó szolgálataiért a legfelsőbb elismerés fejeztessék ki. — Az Oltáregyesület hangversenye, mint lapunk múlt heti számában már jeleztük, ma este 6 órakor kezdődik a Polgári Kaszinó nagytermében 1 korona belépődíj mellett, a melyre mint érdekes estére felhívjuk olvasóink figyelmét. — Adófelszólamlási bizottság elnöke. A m. kir. belügyminiszter az 1883. évi XLIV. t.-cz. 30. §-áoan meghatározott hatáskörrel Szatmárvármegye területére az adófelszólamlási bizottság elnökévé Balogh Kálmán nagykárolyi ügyvédet, helyetteséül pedig Madarassy Gyula földbirtokost nevezte ki. — Jutalomdij. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Lichtschein Lajos ál'amépitészeti mérnököt azon ténykedéséért, hogy a Szatmáron épült államiskolák felépítésénél oly nagy lelkiismeretű ellenőrzést fejtett ki, 500 korona jutalomdijban részesítette. — Városi közgyűlés. Gyéren látogatott közgyűlést tartott városunk képviselő-testülete e hó 1-én. Igaz, hogy olyan fontos tárgy, mint a multi közgyűlésen tárgyalás alá vett ügy, — a színházépítés ügye — nem volt napirenden. Nem volt tehát a mi általános érdeklődést keltsen, igy kevesen jelentek meg a gyűlésen, mely egyhangúlag, mindössze két felszólalással morzsolta le a tárgysorozat egyes pontjait és vette tudomásul a polgármester előterjesztéseit. A közgyűlés legelső teendője volt, hogy Meszlényi Gyula püspök halála felett polgármesterünk indítványára kifejezte részvétét. Ezután felolvastatott a polgármesternek eseményi jelentése az 1904. évről. Éhez hozzá szólt Dr. Jékel László képviselő-testületi tag. Kiragadta az eseményi jelentésből azt a tényt, hogy a villamosmű építése befejezést nyert. Ezt városunk polgármesterének, Debreczeni Istvánnak köszönhetjük, ki fáradhatatlanul tanult és dolgozott a villamos mű építése érdekében, azért indítványozza, hogy munkájáért fejezze ki a közgyűlés hálás köszönetét. A közgyűlés szívesen mondott köszönetét, de előzőleg még Adler Adolf dr. indítványozta, hogy a köszönetét vegyék jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület ezzel egy régi mulasztását hozta helyre, az alkotásokra annyira rátermett polgármesterrel szemben, Tudomásul vették az 1904. évi gyámpénztári jelentést, valamint a számvevő azon jelentését, hogy az 1904. évi házi- pénztári jelentés elkészíthető még nem volt és erre vonatkozólag f. év julius hó végéig halasztást kér. A belügyminiszteri rendelet értelmében módosított kórházi alapszabályokat tudomásul vették. Az újonnan építendő kórház költségeinek fedezésére a felemelt betegápolási dijak tervét a belügyminiszter miután jóvá nem hagyta, elhatározta a közgyűlés, hogy 30,877 K 83 f költséggel 3 nagyobb és 1 kisebb gyogytermet épit. Az építéshez szükséges összegből 22195 K 52 fillért a külömböző alapo k’oól, a hiányzó összeget pedig a betegápolási alap terhére felveendő kölcsönnel fedezi. Amennyiben a kölcsön felvételét nem engedélyezné a belügyminiszter, az építkezést csak annyiban foganatosítják, amennyiben a költségek az építkezésre kijelölt alapokból fedezhetők lesznek. A gyámoltak és gondnokoltak tőkepénze után az 1904. év II. felére 4V2 %-ban állapították meg a Pártoljuk a magyar ipart! p§T MEGÉRKEZTEK "1PÍ » Hazai gyártmány! raktáramba a ta.Va.SZi Szezonra hölgyek és kisleányok részére havellok és kabátok- — Férfiak és gyermekek részere ........ ...........- szövetöltönyök, felöltök, köpenyek, mosó öltönyök, kosztümök, stb. stb., melyek '■ ^; na gy választékban és jutányos árban kaphatók Üzlethelyiség: Síéchenyi-utcia 43. sí., a rom. kath. elemi iskola mellett. SzsHoÓ 0.3^0. üzletében.
