Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-02 / 14. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY üdvözölt a publicum. Réthy László, a dalegyesület j karmestere finom zongora kísérete mellett énekelte a „Lili“ operett keringőjét. Természetes, hogy zajos hatást ért el. Azután énekelt a Népszínház legújabb reportoir darabjából a „Két Hyppolitból“ még nagyobb hatással, végül egy kedves kis részletet a „Kis csá­szárból“ a legnagyobb hatással, Ha Komlóssy Emmáról tárgyilagos kritikát akarunk irni, ki kell jelentenünk, hogy 6 „igazi primadonna.“ Nem a concert termek dobogójára termett, a honnan csak hanggal lehet az emberek szivéből nagy és felemelő érzéseket kicsalni, — hanem a színpadra, a honnan mozdulataival, szeme villanásával tud érzelmeket kifejezni. A kik őt ismerik mint primadonnát, azok tudják, hogy ura mozdulatai­nak, gesztusai plasztikusak, — de mindezek nem érvényesülhetnek a hangversenyteremben. Ezért csa­lódtak sokat Komlóssyban. Ellenben ha annak tekintjük őt, a ki ha ugv nézzük, mint a színpadra termett művésznőt, ki hozzá van szokva a modern technika legújabb vívmányait felhasználni arra, hogy érzékeinket csalódásba ringassa és egyszer csak rongyos függönyök, dísztelen díszletek között énekelni és csak énekelnie kell, akkor meglehetünk elégedve Komlóssyval és Komlóssy Emma is a sikerrel. Szünet után Katz Sári és Blau Móricz László adtak elő egy dialogot. Katz Sári igen bátran szavalt, mozgott, mig Blau Móricz László meglepő hűséggel adta egy szemtelen ficsur szerepét. Tapsokat kaptak jutalmul. Befejezte a hangulatos estét Komlóssy Emma éneke, a ki most már czigány kiséret mellett énekelt magyar nótákat. Természetes, hogy a végtelenségig zúgott volna a tapsorkán, az újra, ha a kifáradt művésznő hajlandó lett volna tovább énekelni. Itt említem meg, hogy Komlóssy első fellépése után szívből mondott köszönetét a kitűnő kíséretért Réthy Lászlónak. A concert után tánczra perdült a vig kedvű fiatalság és a társaság csak a hajnali órákban oszlott szét. Mint utólag értesülünk, a szegény tanulók felruházására 144 korona tiszta jövedelem maradt. — Esküvő. Márczius hó 30-án esküdött örök hűséget Visky Sándor ev. ref. tanító llkről Nagy Lén­kének özv. Nagy Mihályné született Vaday Marcela kedves leányának. Násznagyok voltak ifj. Vida Sándor és neje, Vaday Károly és neje. Boldogság kisérje az önzetlen szeretetből kötött frigyet. — Uj könyvjegyzéket állított össze Gorzó Bertalan könyvtáros a Régi Kaszinó könyvtáráról, a mely a kaszinó szolgánál 50 fillérért kapható. A kik igénybe akarják venni a könyvtárt, azoknak nélkülözhetlen ez a kis ügyesen összeállított füzet. — Eljegyzés. Jakabffy Gábor helybeli építész a napokban jegyet váltott özv. Nonn Sándorné szül. Osváth Giza úrnővel. — A kath. legényegyesület e hó 26-án ünnepelte meg márczius 15-ét. Azért oly későn mert, Meszlényi Gyula püspök halála megakadályozta őket abban, hogy szivükből örvendjenek a nagy nap évfordulóján. Antal Miklós szavalta Petőfinek ,,A hazáról“ czimü költeményét, majd Fleisz Mariska adta elő Kuliffay Edének „A zászló“ czimü költeményét. — Simkó Géza a tőle megszokott szép stílusban hazafias beszédet tartott, ez után Samrák Ilona szavalta Pósa Lajosnak „A hazáért“ czimü költeményét. Befejezte volna a lelkes ünnepélyt Gergely Mihály szavallata, ki Ditrói M. „Nemzet dalnokát“ adta elő, ha műsoron kívül egy kis leány, Fecser Teruska nem szavalt volna el előbb egy hazafias költeményt. Végül az egész közönség állva, lelkesen énekelte el a Hymnust. — Képviselőtestületi közgyűlést tart városunk április hó 2-án d. e. 10 órakor a városháza tanács­termében a következő tárgysorzattal: 1. Polgármester 1904. évi eseményi jelentése. 2. A nyugdijügyi bizott­ság 1904. évi jelentése. 3. Az 1904. évi gyámpénztári számadás megvizsgálása. 4. Számvevő jelentése arról, hogy az 1904. évi házi pénztári zárszámadás még elkészíthető nem volt. 5. A módosított közkórházi alapszabályok megállapítása. 6. A közkórházi építkezés ügye. 7. A gyámoltak és gondnokoltak tőke pénze után 1904. évi II. felére adható kamat megállapítása. 8. Derekassy József illetőségi ügye. 9. Szabó Veronka és kiskorú gyermeke illetőségi ügye. 10. a) Csatlós János Ágoston-utczai, b) Rózenberg Zsigmond Honvéd- utczai, c) Papp Sándor Tompa-utczai, d) Tóth Ferencx Gózson-utczai, e) Szolomájer János Petőfi-utczai, f) Turenecz Károly Temető-utczai telkéből utcza terü­lethez csatolt telek részletek, g) ifj. Turóczy Károly Gróf Károlyi István-utczai, h) Kiss László Akáczfa- utczai területből csatolt utcza részletek árának meg­állapítása. 11. A rendőrtizedesek és próbaidős ren­dőrök, — valamint az állandó kerti munkás kérelme drágasági pótlék engedélyezése iránt. 12. Az 1905. év márczius hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemu­tatása. — Felhívás. A nőegylet azon tisztelt választ­mányi tagjait, kiknél taggyüjtő ivek vannak, felkérem, hogy az iveket a begyűjtött tagsági dijakkal együtt hozzám mielőbb megküldeni szíveskedjenek. Nagy­károly, 1905. április hó 2-án. Serly Móricz Ilka, nőegy­leti 1. alelnök. — Uj körjegyzőségek. A belügyminiszter leirt a vármegyéhez, hogy az uj anyakönyvi törvénynek f. évi julius hó 1-sejére tervezett életbeléptetése alkalmá­ból hajlandó a vármegye területén szetvezendó 12 uj körjegyzőség felállitásához évenkint 19200 korona államsegélylyel hozzájárulni, kijelentvén, hogy az uj körjegyzőségek aként lesznek szervezendők, hogy az által a községekre újabb terhek ne háramoljanak. Az alispán e rendelkezés végrehajthatása tekintetéből a főszolgabirákat márczius hó 31-én tiszti értekezletre hivta egybe, a mikor is beható tárgyalás után elhatá­rozták, hogy az uj körjegyzőségek, illetve községi jegyzőségek következőleg szerveztessenek, u. m.: a nagykárolyi járásban Penészlek és Mezőterem nagyközségekké alakíttatnának át s Vezend és Portelek községekből Vezend székhelylyel egy uj körjegyzőség szerveztessék; a mátészalkai járásban Ópályi község nagyközséggé alakítandó át; a fehérgyar­mati járásban Kömörő székhelylyel Kömörő, Penyige és Istvándi községekből, továbbá Czégény székhelylyel Czégény, Czégénydányád és Szamosujlak községekkől uj körjegyzőségek lennének szervezendők; az erdőd: járásban középhomoród székhelylyel Középhomoród, Alsóhomoród és Szoldobágy közsé­gekből uj körjegyzőség lenne szervezendő ; a szin ér­váraljai járásban Avasfelsőfalu község nagy községgé lenne átalakítandó, s az avasfelsőfalusi kör­jegyzőségből kiszakított Avasujfalu és Mózesfalu községekből Avasujfalu székhelylyel, továbbá a reme­temezei és válaszuti körjegyzőségből kiszakított Borhid, Veresmart és Oláhmogyorós községekből Borhid székhelylyel uj körjegyzőségek lennének szervezendők ; a nagybányai járásban Giródtótfalu, Felsőuj- falu, Kisbánya és Tőkés községekből Giródtótfalu székhelylyel, továbbá Farkasaszó, Oláhtótfalu és Tománya községekből Farkasaszó székhelylyel uj körjegyzőségek lennének szervezendők s a nagysi- kárlói körjegyzőségből Mezőaranyos község átcsato­landó lenne az erdőszádai körjegyzőséghez ; a n agy­som k u t i járásban Duruzsa, Gaura, Jóháza és Varalyu községekből Gaura székhelylyel uj körjegy­zőség lenne szervezendő; acsengeri járásban Sályi, Hermánszeg és Tatárfalva községekből Sályi székhelylyel uj körjegyzőség lenne szervezendő; a szatmári járásban Szatmárzsadány község nagy­községgé lenne átalakítandó. Az adományozandó segélyből a nagykárolyi járásra 3000 korona, a máté­szalkai járásra 1600 korona, a fehérgyarmati járásra 3300 korona, az erdődi járásra 1100 korona, a szinér- váraljai járásra 2300 korona, a nagybányai járásra 3200 korona, a nagysomkuti járásra 1600 korona, a csengeri járásra 1600 korona és a szatmári járásra 1600 korona irányoztatott elő. A főszolgabirák uta- sittattak. hogy ez irányban a tárgyalásokat haladék­talanul indítsák meg, s az ügyet sürgősen aként készítsék elő, hogy az a május U-iki rendes közgyű­lésen tárgyalható legyen, s az uj körjegyzőségek julius 1-én működésűket megkezdhessék. A fehér- gyarmati járási főszolgabíró javasolván, hogy Panyola község nagyközséggé alakittassék át s Tiszakóród és Csécse községekből Tiszakóród székhelylyel uj kör­jegyzőség szerveztessék, utasittatott, hogy ez irányban szintén tárgyaljon. — Saját érdekében tegyen kísérletet minden csuz és köszvényben szenvedő a hírneves Zoltán ke­nőcscsel, mert a leghíresebb orvosok és ezer meg ezer gyógyult betegek igazolják annak páratlan csodás hatá­sát. Üvegje 2 korona Zoltán Béla gyógyszertárában, Budapest., V., Szabadságtér. — Kőkori leletek vármegyénkben. Fugel István vármegyei bizottsági tag a krasznabélteki határban fekvő homokos földjét szőlővel akarván beültetni, a szőlőművelés alá veendő területet felrigoliroztatta, a mely rigolirozás alkalmával márczius hó 29-én a mun­kások érdekes kőkori leletekre találtak, s a több fazékból és cserepekből álló lelet azt bizonyítja, hogy valószínűleg egy kőkori fazekas műhelyre talál­tak. A lelet alkalmával találtak több teljesen ép fazekat, egy nagy darab csiszoló követ és több kővésőt. Egy nagy fazekat a munkások abbeli elkeseredésükben, hogy abban nem találtak pénzt, összezúztak, s szerencse, hogy a lelet feltárásakor Fugel István földbirtokos is jelen volt, ki az érdekes leletet a művelődés történelem számára megmentette. A lelet egy nagy része (u. m. egy darab folyamkavics homokkőből készült csiszoló kő, egy darab folyam­kavics homokkőből készült véső, két nagy teljesen ép fazék és egy kisebb törött fazék) Soltész József krasznabélteki községi jegyző birtokába került, ki azt a vármegyei múzeumnak fogja ajándékozni. A lelet azért is felette érdekes, mert tudomásunk szerint ez a lelet vármegyénkben az első köztudomásra jutott kőkori lelet, felette becses azért is, mert a kőkorszaki leletek közt nagy ritkaság a teljesen ép fazék. A fa­zékban látható mértani rajzszerü vésett díszítés, s az edények szabályos alakja azt bizonyítja, hogy azok már fazekas korongon vannak készítve, s igy a fa­zekak valószínűleg már a vaskorszakban készültek, miután az őskori ember csakis a vaskorszakban kezdte edényét korong segélyével idomítani, de. a csiszolókő és kővéső kétségtelenül a neolith korból ered, s igy azok legalább is 4—8 ezer évesek. A kőkori ember lakásául a folyam völgyeket választván, kétségtelen, hogy a krasznabélteki kőkori emberek is a Kraszna völgyét választva lakhelyükül, egy törzset képeztek azokkal a Szolnokdoboka és szilágyvármegyei árja greco- ital törzsbeli népekkel, kik aztán Görögországot és Italiát népesítették be, s a kik után Szolnokdoboka vármegyében Melegföldvár, Szentgothárd, Borzás, Apa- nagyfalu, Bethlen, Kudu, Csicsókeresztur, P^előr, Kő­farka, Oláhnyires, Somkerék, Szék, Szamosujvár, Gi- rolt, Záprócz és Szentegyed határában, Szilágy vár­megyében pedig Zilah, Szilágycseh, Szilágysomlyó, Bagos, Balla, Sámson, Bürgezd, Somlyó újlak és Tasnád határában találtak érdekes kőkori leleteket. Megemlítjük még, hogy Grósz József krasznabélteki biró évek előtt szintén talált a krasznabélteki határban egy andezit­kőből készült finoman csiszolt kisebb kővésőt, melynek azonban rendeltetését és kiváló történelmi becsét nem ismerte, most azonban a leletet szintén felajánlta a vármegyei muzeum részére. — Nagy László alispán, értesülvén az érdekes leletről, azonnal 50 koronát utalt ki Soltész József krasznabélteki jegyzőnek, hogy a lelet helyén az ásatásokat folytassák s egyúttal Dr. Bohus János és Fugel István vármegyei bizottsági tagokat is a további esetleges leletek feltárásánál való szives közreműködésre felkérte. — Reméljük, hogy a lelet majd tudományosan is meg fog vizsgáltatni és akkor bővebben fogunk róla irni. — Könnyű mellékkeresethez juthat mindenki ma­gyar osztálysorsjegyek eladása által. Jó referencziákkal biró érdeklődők forduljanak Fekete Károly főelárusitóhoz Budapest, Rudolf-rakpart 8. 2—3 KÖzO A Z D A S A G. — A Triesti Általános Biztosító-Társaság. (Assi- curazioni Generali) f. é. márczius hó 18-án tartott 73-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1904. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1904. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 710.811,866 korona és 28 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 32.134.119 korona és 97 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 16.145,171 korona 85 fillérrel 190.337.407 korona 01 fillérre emelkedett. A tflzblztositási ágban, beleértve a betöréses-lopás elleni és tükör- iivegbiztositást a díjbevétel 13,630.502,710 korona biztosí­tási összeg után 22.392,739 korona 95 fillér volt, miből 8.722,170 korona 40 fillér viszontbiztosításra forditatott úgy, hogy a tiszta díjbevétel 13,669.569 korona 55 fillérre rúgott, mely összegből 9.447,372 korona 69 fillér, mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelez- vények összege 90.301,649 korona 69 fillér. A szállít­mánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 3.646,057 korona 20 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1.547,460 korona 56 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1904-ben 29.008,350 korona 42 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 797.690,516 korona és 38 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 25.851,064 korona 11 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5.250,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely a 3.729,624 korona 17 fillér külön tartalékkal együtt 18.699,889 korona 05 fillérre emelkedett, továbbá felemlítendő a a 160,000 koronára rugó kétes köfetfllések tartaléka és az 590,587 korona 53 fillérnyi ingatlan tartalék. Ezeken kívül fennáll még egy 1.150,587 korona 53 fillért kitevő tartalék, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosí­tási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyen­lítse. A társaság Összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve, az idei át­utalások folytán 227.329,923 korona 25 fillérről 247.497,914 korona 42 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve : 1. Ingatlanok és jelzálogkövetelések 38.468,59 L korona 65 fillér 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 20.002,699 korona 07 fillér. 3. Letéte- ményezett értékpapiroka adott kölcsönök 750,570 korona 92 fillér. 4. Értékpapírok 172.857,054 korona 11 fillér. 5. Tárcza váltók 946,236 korona 23 fillér. 6. A részvényesek biztosított adóslevelei 7.350,000 korona — fillér. 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hite­lezők követeléseinek levonásaival 7.122,762 korona 44 fillér, összesen 247.497,914 K 42 fillér. Ezen értékekből 51'5 millió korona magyar értékekre esik. D^T37-iltt ér„ (E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő)* Tekintetes KOVáCS Gyula urnák jószágfelügyelő In^m-puszta. „Az Újság“ mai (márczius 28-iki) számában IL0SVAY ENDRE mátészalkai főszolgabiró ur a Nyilt- térben egy közleményben azt állítja, hogy Te segé­deidet arczátlanul becsaptad. Mint a vele fenforgott becsületbeli ügyedben volt segédeid, kérésedre ezennel kijelentjük, hogy Jlosvay Endre urnák ez az állítása nem felel meg a valóságnak. — Bennünket semmi tekintetben be nem csaptál. Budapest, 1905. márczius 28. Schmidt Ágoston, Inselt Manó, kapitány. főhadnagy. Tekintetes KOVáCS Gyula urnák jószágfelügyelő Inám-puszta. Alulírottak, mint Ilosvay Endre mátészalkai fő­szolgabiró ur elleni becsületbeli ügyedben volt segé­deid, ezennel kijelentjük, hogy a mi velünk kapcso­latba hozott állításai a főszolgabiró urnák, valótlanok s hogy te minket soha semmi irányban meg nem tévesztettél s hogy az ő kifejezését használjuk „be nem csaptál“. Waldmann Lajos, Fritz Sándor. g Ezek alapján csupán annyi kijelenteni valóm van, hogy miután Ilosvay Endre ur nyilatkozatának nemcsak ez az állítása valótlan és légből kapott, hanem egész előadása elferdített és rosszakaratú kom- piláczió s miután ennek bizonyítására az újságok nyiltterét alkalmasnak nem tartom, mint tartalékos tiszt, magam ellen a becsületügyi eljárást meginditta- tatom s annak befejezése után fogok ez ügyben tovább eljárni. Budapest, 1905. márczius 28. Kovács Gyula. Jelen számunkhoz egy féliv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő:, B A D D 1S Z JENŐ Laptulajdonos: R Ó TOKÁRÓL Y. kisebb és nagyobb mennyiségben eladó. Értekezhetni a kiadóhivatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom