Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-02 / 14. szám

SZATMARMEGYEI közlöny

— Rendkívüli vármegyei közgyűlést tart folyó hó 6-án d. e. 10 órakor a városház tanácstermében vármegyénk közönsége. A tárgysorozatból felemlítjük a következő közérdekű ügyeket: Kereskedelemügyi miniszteri leirat a Nagykároly—érendréd—szalacsi útvonalnak a törvényhatósági úthálózatba leendő felvételét kimondó közgyűlési határozat tárgyában. Fj. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a törvényhatósági úthálózatba felvenni határozott Szinérváralja—szatmári útvonal ügyében. Fj. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a Felsőbánya—kapnikbányai viczinális közút érdekeltségének kérvénye ügyében. Fj. Kereskedelemügyi miniszteri leirat Kende Zsigmond és érdektársainak a Fehérgyarmat—beregszászi h. é. vasútvonalra megadott előmunkálati engedély meghosszabbítása tárgyában. Fj. Belügyminiszteri leirat a csenged ártéri hid-épitése ügyében. Fj. Vas vármegye átirata az automobil közlekedés szabályozása tárgyában. Fj. Kis-Küküllő vármegye átirata az állami népiskolákban a hitoktatásnak magyar nyelven teljesítése tárgyában. II. Bereg vármegye átirata a népoktatási törvényjavaslat megalkotása tárgyában. II. Alispáni előterjesztés a vármegyei bizottsági tagok és vármegyei alkalmazottak napidijáról és úti költségeiről alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában. I. Ugyanaz a megüresedett választott megyebizottsági tagsági helyek betöltése iránt. V. Ugyanaz a lápi érdekeltségnek a lápi viczinális úthálózat megállapítása tárgyában beadott kérvénye ügyében. Fj. Ugyanaz a Nagykároly—mátészalka—csapi h. é. vasútvonal építéséhez megszavazott segély még fedezetlen részének még fedezése tárgyában. Fj. Ugyanaz az állami iskolák építésére felveendő kölcsön tárgyában. II. Vitka község képviselő-testületének Nagykároly—mátészalka—vásárosnamény—csapi h. é. vasútra 16,000 korona megszavazott hozzájárulási összegnek kölcsön utján leendő fedezete tárgyában kelt határozata. V. Kálmánd község képviselő-testületének a Nagykároly— csapi h. é. vasútra megszavazott 3000 korona mikénti fedezete tárgyában kelt határozata. V. Ura község képviselő-testületének a Szatmár—mátészalkai vasút építéséhez leendő hozzájárulása tárgyában kelt határozata. V. Csengerujfalu község képviselő-testületének a Szatmár—mátészalkai vasút építéséhez leendő hozzájárulása tárgyában kelt határozata. V. Mózesfalu, Bar- lafalu, Kővár—Hosszufalu, Csengerbagos, Kővárremete, Hirip, Lippó, Remetemező, Nagynyires, Nagykolcs, Szamosdob, Domahida, Vetés, Somkutpataka község képviselő-testületének állami elemi iskola szervezése tárgyában kelt határozata. V. Dr. Péchy Péter nagy- somkuti járási főszolgabíró kérvénye a természetben adott lakás és irodahelyiségből kiengedése s a lak és irodabér folyósítása iránt. V.

Záró beszéd.

Elmondta Magy László egyleti elnök a helybeli Kölcsey-Egye- sületnek cziklus záró estélyén.

Köszönetét kell mondanom a közönségnek azon szives és tömeges pártolásért, melyben éveken át a Kölcsey-egylet felolvasói estélyeit támogatta, mert ebben van bizonyítéka annak, hogy ezen alkotás által nem a magok dicsőségét munkálták, nem a magok hiúságát elégítették ki, hanem a művelődés, a felvilágosodás terjedésének igaz és őszinte barátai, napszámosai voltak.

De engedjék meg, hogy viszont a közönség érzelmeinek is tolmácsa akarva lenni, köszönetemet fejezzem ki mindazoknak, kik tényleges részvételükkel úgy a múltban, mint ma a felolvasó estélyeket élvezhetőkké, vonzókká tették s igy a közönség érdeklődését fenntartották.

Végül engedtessék meg nekem úgy a Kölcsey'- Egyesület, mint a közönség nevében köszönetünket tolmácsolni a Kölcsey-Egyesület irodalmi szakosztályának elnökével Varjas tanár úrral szemben s e köszönetét, elismerést nem tudom jobban, rövidebben kifejezni, mintha mindnyájunk nevében őszintén óhajtom és I kérem, hogy tevékenységének egy részét a jövőben J is áldpzza a Kölcsey-Egyesületnek.

És most midőn mindezeket elmondtam, legyen szabad nekem még egy pár szót szólani, nehogy félreértessem, nehogy úgy tűnjék fel, mintha ezen felolvasásaink által már eddig valamely mélyreható eredményeket képzelnék elérve, mintha hinném, hogy ezen felolvasások által a tudomány nagy erdejének fejtekébe hatoltunk, vagy csak be is léptünk volna. Érzem én azt nagyon jól, hogy mi ezen nagyerdőnek csak virányos, csalitos széleit járjuk, szedegetve az itt-ott nyíló virágok szemnek tetsző szálait, de nem is tehetünk mást, mert a tudásnak vágyát felkelteni munkálhatjuk, de magát a tudást megszerezni csak az egyén csendes, a nagy tömeg által nem is sejtett nehéz, fárasztó munka utján képes.

Senki se higyje azt, hogy e felolvasások hallása; által tudásának valamely nagy tömegét adjuk közkincsül, megvagyunk elégedve, ha itt-ott egy eszmét, egy gondolatot talált, mely egy pillanatig is gondolkozásra készti, mely olvasni, vagy tanulni ingerli. A felolvasások mindig az egyéni felfogás bélyegét viselik magokon, bizonyos sokszor öntudatlan irányzat vezérli a tollat, mely befolyásolja a hallgatót, pedig nekünk önálló gondolkozás az, mely szülendő meggyőződéseinknek alapot teremt s legveszedelmesebbnek a mai kor jellegét tartjuk, a hol minden lépten nyomon hangzatos szólamok viszhangját találjuk, mely nyomtalanul el is tűnnék, ha gondolkozás rostáján bocsá- tanók keresztül, de midőn egyszer, a hevület perczében

megindított, a hiúság nem enged megállani, nem engedi bevallani már sejtett vagy érzett tévedésünket.

Gondolkozásra van a mai kornak szüksége, mert a hírlapok és könyvek elárasztó tömegében, a gőz és villany korában rohamosan következő események chaosában még jobban, mint valaha, szükségünk van gondolkozni, nehogy tévutakra jussunk.

íme korunkban foly le a távol keleten egy gigászi küzdelem, melynek méreteit előre megjósolni nem volt képes az emberi elme. A keresztyénségnek huszadik századában oly véres küzdelem foly le, mely mellett eltörpülnek a múltak csatái. Eltörpül a vén Európának eddig bámult hadereje s a mi lehetetlennek látszott, százezerenként számoljuk az egyes hadviselő felek erejét.

Az európai modern világ megzavaradottan áll ez uj jelenség előtt s meg-megragad egy eszmét, hogy ezt bizonyítsa be a folyó küzdelem részleteivel.

Én is kiragadok kettőt.

Az egyik az eddig vert Oroszországnak megdöbbentő hadi ereje. Egem ez érdekel, mert nincs ország mely jobban fenyegetné hazánkat, mint Oroszország. A közelmúltban ez a félelem megszűnt, mert terjeszkedésének iránya a messze kelet volt, a hová fordította figyelmét, erejét. Ez erő hatalmas volt, de nem elegendő, mert elbizakodott volt s lenézte ellenfelét, de ha végleges vereség is fogja érni, ha kénytelen lesz a messze keletet feladni, nagy tévedés azt hinni, hogy egy olyan alkotásu ország, mint Oroszország veszteségeit nyugodtan fogja tűrni. Vissza kell fordulni oda, a hol ereje teljes egészében megmarad. Az az Oroszország, mely a távol keleten belzavarok közt csak a már eddig folyó küzdelmet végig volt képes küzdeni, nyugatnak fordulva kárpótlást keresni, nehéz, megdöbbentő gondolatot kelt bennem.

Akár maradjon autocratia, akár változzék át bárminő alakú alkotmányos országgá, elveszett katonai hírnevének csorbáját akarnia kell kiköszörülni. Minél hatalmasabb országot lát magával szemben, annál később fog az összeütközés következni s minél apróbb, minél szakadozottabb országon fognak vele szembe állani, annál hamarabb kezdődik meg a küzdés.

Bármennyi vesszen is el ma katonáinak számából, egy pár év pótolni fogja e hiányt, de még ha nem pótolná is, azaz előny melyet a tényleges háború tanúságai által elért, talán nagyobb, mintha harczban még nem volt katonáinak száma megmaradna. A birodalom európai határa felé vasúti és egyéb közlekedési vonalai sokasodnak s ép megfordított helyzetben van, mint a távol keleten, a hol e vonalak mindinkább kevesbülnek, mig végre egy hosszú egyvágányú vonallá fogy le.

Miket rejt méhében a jövő ? Próféta nem vagyok, de egyről meggyőz a gondolkozás mindenkit, hogy elmulának azok a szép, nyugalmas napok, melyek az orosz politika irányát tőlünk el, a messze kelet felé vezették s az orosz - vereség nem a katonai teher megkönnyebbülését, hanem annak növekedését fogják reánk Jrozni.

Én, a ki örültem s örvendek a japán győzelemnek, mert ez elől nem lehet elzárkózni a szívnek, az értelem által vezetett gondolkozás nyomán aggodalommal kell tekintenem a jövőre s minél erősebb, kétségtelenebb lesz a japán győzelem, annál valószínűbb lesz az orosz külügyi politikai iránynak nyűgöt felé fordulója.

De elég legyen ennyi az elsőből, mert hátra van még a másik.

Évszázadok óta megtanultuk hinni, hogy a győzelem, a haladás, a szabadság s vele minden a mi egy nemzetnek erőt ad, a keresztyén vallás nagy és megdönthetetlen elveivel van össszefüggésben, csak annak eredménye lehet. A mohamedán vallás nagy hódításai mind megsemmisültek s a mi fennmaradt belőlök, csak arra látszott jónak, hogy intő példa legyen mindenki előtt, hogy igazság, becsület, szabadelvüség s ezeknek eredménye a haladás, csak a keresztyén népek kizárólagos tulajdona. Még a müveit népek közt élő, tö’obé-kevésbbé megtűrt zsidó nép is önkénytelenül annak bizonyságául vétetett, hogy bármily életrevaló faj legyen, fogékony is az uj eszmék iránt, képtelen államot alkotni és fenntartani, mert nem keresztyén. Az egyes államok felbomlását legtudósabb embereink mélyen megvizsgálták s a romlás alapjait megtalálták a vallás egyes tételeiben. De most ime előáll egy nem keresztyén nép, melynek tagadhatatlan gyors fejlődését lenézve, az utánzó képesség bizonyságául tanítottuk és megtanítja a világot elismerni a képességnek keresztyéni színvonalon való állását.

E phisicailag gyenge faj a modern tudomány minden egészséges eredményeit felhasználva bámulatba ejti a világot s kényszerit államalkotó erejét elismerve, az állam fenntartó erőnek létezését ép oly fokon hinni, mint a keresztyén népeknél.

Nagy csapásnak tartom a keresztyén vallás terjedésére azt, hogy a keleti népeknél meging, vagy mégis szünhetik az a hit, mely eddig mindinkább tért nyert, hogy a haladás a nemzeti függetlenség, szabadság fogalma a keresztyén vallással van összekötve s még nagyobbá fog válni e csapás, ha — a minek lehetősége nincs kizárva — a diadalmas harczok eredményeként egy nem keresztyén alapon álló vallás kialakulása következik be. Félek, hogy ez a nemzeti vallás a távol keleten mintakép lesz, mert az egyes felekezeti súrlódások által a keleten már ma is hitelében megingott keresztyén vallás még kevesebb vonzerővel fog bírni a keleti népek előtt és politikailag is bölcsebbnek tűnik fel a benszülött uralkodók előtt, ha őseik vallását változtatják át nemzeti vallássá.

mintha a gyaurok vallását erőszakolják népeikre. A múlt idők viszonyai mellett ez közönyös lehetett, de a tnai közlekedési viszonyok és vallástalanság mellett hatása mélyebb s nagyobb lesz.

De a gondolkozás megtanított arra, hogy a visszahatások soha sem szünetelnek s talán a messze keletnek ez uj iránya lesz egyedül képes megszüntetni a vén Európában mindinkább elharapózó felekezeti harczot s kényszeríti a keresztyén népeket kicsinyes küzdelmeiket elfelejtve, megszüntetve, a keresztyén vallás megdönthetetlen nagy igazságainak diadalát megszerezni, talán ez fogja létre hozni a türelmet egymás iránt, mely ma még a politikai ellenfeleket is elválasztja, vagy összefűzi az országok politikai fejlődésének rovására.

Hl E K.

— Kinevezések. Ő Felsége a király Szilágyi Tihamér szinérváraljai kir. járásbirósági albirót, ugyanazon járásbírósághoz járásbiróvá, továbbá dr. Székely Farkas, a debreczeni kir. Ítélő táblához berendelt bírósági jegyzőt a szinérváraljai kir. járásbírósághoz albirónak nevezte ki.

— Czimadományozás. Ő felsége a király dr. Barthos Andor, a kereskedelemügyi minisztérium titkárjának, az osztálytanácsosi czimet és jelleget adományozta. Dr. Barthos egy időben képviselő-jelölt is volt a mátészalkai járásban, a hol igen sok jó barátja és tisztelője van a kik örömmel veszik e kitüntetést.

— Nagyböjti felosvasó est. A nagykárolyi Oltáregyesület megakarja városunkban is honosítani a legtöbb helyen szokásban levő nagybőjti felolvasóestélyeket. Ezen estély sorozatnak kezdete lesz úgy látszik a f. hó 9-én tartandó első estély, a melyet a Polgári Olvasókör nagytermében tartanak meg, 1 kor. belépő dij mellett, a következő érdekes műsorral: 1. Ave Mária. Duett. Éneklik : Boross Antal és Demidor Ignácz. Harmoniumon kiséri: Diczig Ádám. 2. A czelli búcsú. Melodráma. Szavalja Kerekes Irén. Harmoniumon kiséri Diczig Ádám. 3. Felolvasás. Tartja : Volken- berg Alajos dr. szatmári theol. tanár. 4. Kaffka M.: Magdolna. Előadják: Szűz Mária — Balogh Terka; Magdolna — Papp Béláné; Péter apostol — Puskás László ; János apostol — Kurcz Vilma ; Jakab apostol— Nemestóthi Szabó Albert. 5. Zene szám. .Zongorán előadja: Olesniczky Emilia, a ki szívességből Debre- czenből jön át ez alkalomra. 6. Záróbeszéd. Mondja : Fechtel János dr. szatmári főgymn. tanár. Érdekes estély lesz.

— Kinevezés. Matolcsi anyakönyvvezetővé Szo- lomájer Lajos körjegyző teljes hatáskörrel, komlódtót- falusi anyakönyvvezető helyettessé Glüchmann Péter segédjegyző teljes hatáskörrel, kineveztetett.

— Eljegyzés. Csipkés Károly, a Nagykárolyi Önsegélyző Népbank könyvelője a múlt vasárnap váltott jegyet Irsik Margit kisasszonynyal, Irsik Ferencz helybeli kereskedő bájos leányával.

— A vármegyei székház homlokzatára ügyesen csoportosítva helyezték el a vármegye czimerét és mellé a három rendezett tanácsú város, u. m. Nagykároly, Nagybánya és Felsőbánya egyesitett czimerét. Mindenesetre díszére válik a székház homlokzatának, bár nem értjük azt, hogy miért kellett a vármegye tulajdonát képező székházra a városok czimerét is elhelyezni, hacsak nem a szimetria kedvéért, mert igy a két czimer pajzs, a közös korona alatt, jobban fest. — Különben az egész czimer disz igen szép munka és emeli a homlokzatot.

— Komlóssy Emma hangversenye Márczius 25-én szombaton este tartotta meg az izr. Tanulósegélyző- Egyesület Komlóssy Emmának, a Népszínház primadonnájának közreműködésével hangversenyét, melynek jövedelmét nagy czélra, a szegény tanulók felruházására fogják fordítani. Díszes és meglehetős szép számmal egybegyült közönség hallgatta Bródy Bellának monológját. Értelmesen, elfogultság nélkül szavalta „A rózsa“ czimü monologot, a mit tapssal köszönt meg a publicum. Azután hófehér ruhában, a rendezőség által nyújtott szép mellcsokorral jelent meg Sternberg Annus ka a pódiumon, hogy czim- balmon játszón gyönyörű magyar nótákat. „Gyere velem gyöngyvirágos falumba“ czimün kezdte, melyet ő maga irt át czimbalomra. Majd egy művészi futammal átcsapott a „János vitéz* melódiáira és eljátszotta az „Én vagyok a bojtár gyerek“ czimü dalt, meg a „Kukoricza János belépő dalát.“ Egy merész technikával előadott fináléval fejezte be a „János vitéz“-ből eljátszott részletet, majd az assait egy pompás friss csárdás accordjaival zárta be. Szűnni nem akaró, zajos tapsokat, gyönyörű csokrot kapott jutalmul, a mit úgy hálált meg, hogy ráadásul eljátszotta „János vitéz“-ből „Egy rózsa szál szebben beszél“, majd a „Kék tó, tiszta tó“ kezdetű dalokat, kedves felfogással, érzelmesen. Az egészet egy mély bassus hangokkal kezdődő, lassú tempójú magyar nótával végezte be, mely fokozatos gyorsaságával, a végén nagy készültséget igénylő allegro mossojával nehéz feladatokat rótt Sternberg Annuskára ; de ő mindezeken könnyen, elfogulatlanul, kedvesen túltette magát. A publicum újra tapsolt és bár Komlóssy következett volna utána, még egy második ujrát is kívánt. A függöny azonban 2-szor is legördült, majd a szűnni nem akaró tapsok hatása alatt ismét felemelkedett azért, hogy a kifáradt leányka megköszönje a közönség elismerését. A hegedükiséretet Taub Géza látta el. A közönség ilyen tüntetni vágyó, jó hangulata között jelent meg Komlóssy Emma, kit mindjárt belépése alkalmával kitörő tapssal, csokorral

keserüYíz, reggelenkint félpohárral használva,

Schmidthauer- ■ jf»'1 Ej

fplp PJ T T T 1 * 7 T V I T I meglepően gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely évszakban a Karlsbadi és

1 c,c Marienbadi ivó kúrát, gyomor és bélbajokban, úgyszintén elkövéredés, szivelhájasodás és

azzal járó fulladásnál sárgaság, máj és lépdaganatnál, cukorbetegség, csúz és köszvényné|, stb. — Az „Igmándit“ hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg sem közelítik, és saját érdekében cselekszik, ki ^helyette mást nem fogad el. Utasítás mellékelve. — Kapható Nagykárolyban, Ferenczy István, Rosenberg Jenő, Petz János, Kerekes Ödön urak üzletében. —- Füiiítk • fnpnítfn).i^nnne ■ sf.HMiDTHáiiRB üjos uóiiwtréiiDél Komáromban. — Égést fing 50 f, félfing 30 f.— it igjodüli iirmisiitei kiierüTit, amelj kis ürogbeu is kapható.

Fösiétkiiidii