Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-05 / 6. szám

Nagykároly, 1905. február 5 0. szám. j XXXI. évfolyam. x*éí**m Közlöny DEKŰ HETILAP. U ■ és MEGYEI ERDEKÜ HETILAP, SZATMÁRVARMEGYEI községi es körjegyzők egyesületének hivatalos lapja. ■m megjelen minden VASÁRNAP, m­SZERKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részéi illető közlemények küldendők : A agy kár olybán, Jókay-utcza 2. sz. A döntő fordulat után. A szédületesen nagy perspektíva, a mely a választások folytán támadt uj helyzetben a magyar nemzet előtt nyilik, szinte betekint- hetetlen meg. Nem napoknak, nem is heteknek, hanem hónapoknak kell elmúlnia addig, amig tisztába jövünk azzal, hogy milyen utón kell járnia ennek a nepnek, hogy gyönyörű, nagy czéljait elérje. Mi is történt? Ne politizáljunk, hanem regisztráljunk. A hazafiak, a kik az ország sorsát intéz ték, kétféle véleményen voltak, de czéljuk nagygyá, boldoggá tenni a magyar nemzetet, közös volt. Az eddig uralmon volt párt taktikája, az volt, hogy lassan, óvatosan, rázkódtatások nélkül haladjon előre a magyar nemzet, csiga- leptekkel, de aztán annál biztosabban S ebben a csigatempóban is elég messzire ért a magyar nemzet az alkotmányos korszak 37 esztendeje alatt. Erősek, nagyok lettünk, nőtt önbizal­munk, erősbödött nemzeti tekintélyünk. A másik pártoknak, az eddigi kisebbségen levők­nek viszont az volt a meggyőződése, hogy a magyar nemzet elég erős már arra, hogy gyor­sabb tempóban s határozottabban haladjon a teljes nemzeti és gazdasági önállóság kitűzött czélja felé. Hirdették, hogy a lassú haladás, a csigatempó megőrli a nemzet ellentállasi és gazdasági erejét. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Zgész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-Bm Egyes szám ára 20 fillér. 4e­Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. E két felfogás most vivta döntő csatáját, a nemzet Ítélt és az eddig uralmon volt párt elvesztette a nagy csatái. A kilenczszázezer magyar választó közül hatszázezer annak a hitvallásának adott kifejezést, hogy gyorsan kell haladnunk, elég erősök vagyunk arra, hogy nemzeti és gazdasági teljes önállóságun­kat egy csapásra kivívhassuk s nem kell tekin­tettel lennünk senkire, semmire, csak arra, a mi a magyar nemzet óhajtása. Ez a döntés és ez előtt meg kell hajolni mindeneknek ! Uj nap kél fel a magyar Égen és gyö­nyörű, vakító fénynyel ragyog bele a szivekbe. Ne higyjük azonban, hogy a regeneráczió munkája simán, baj nélkül fog menni. A nemzet ugyan elhatározta a gyökeres változást, de ennek a nemzetnek számolnia kell egy döntő fontosságú tényezővel: a koronával is. Adja Isten, hogy ez a két tényező megértse egymást ismét. Helyezzünk nagy súlyt arra, hogy mi­csoda gazdasági és társadalmi jelsza­vakkal nyerte el magának az ellenzék a többséget. Ezek a jelszavak : Önálló vámterület. Szabadclvüség, felekezeti teljes egyenjo­gúság, teljes sajtó és szóld Szabadság, általános lehetőleg ingyenes népiskolai oktatás. A választói jog kiterjesztése. A progresziv adó. A városok terheinek megkönnyítése. Utak, vasutak, folyamszabályozás, köz­munkák. A kisipar felsegélyezése. A munkásviszonyok gyökeres rendezése. Hatalmas, tartalmas programra, a melynek betartása boldoggá teheti a magyar népet. Követeljük, sürgessük, őrizzük ellen ennek a programnak a tökéletes betartását. A szenvedélyek szinte az egekig csaptak a választási küzdelem alatt. Ez a szenvedély tűnjön el s adjon helyet a békés együttélésnek. Akármilyen párton legyünk is, hazafiak, test­vérek vagyunk mi mindnyájan magyarok — ezenfelül kevesen is vagyunk, tartsunk tehát össze. Egyébként a lefolyt nagy események megmutatták, hogy össze tud még tartani a magyar. Őszinte örömmel tölt el mindenkit az, hogy a nemzetiségek, bármennyire aktivisták lettek is, bárhogyan erőlködtek és izgattak is, alig néhány, szál embert tudtak behozni a parlamentbe. Ez azt bizonyítja — hála Isten­nek — hogy a nemzetiségi polgárok túlnyomó része becsületes, jó magyar hazafi ! Szinikerületünk bérbeadása. Úgy látszik az eperjes—szatmári szinikerületen, a melyhez tartozik városunk is, nem nagyon kapnak a színigazgatók. Erre enged legalább következtetni az a körül­mény, hogy a pályázat a napokban lejárt, és összesen T A IN C Z A. A Kossuth Ferenez kabinet. Azt mondja nekem a szerkesztő ur: — Tessék írni valamit a nagy politikai fordu­latról ! — Bajos dolog — vetém ellen én, — mert alig tudja az ember kikerülni, hogy ne politizáljon. — Barátom —volt a megnyugtató válasz — okos ember segít magján. írjon a vonal alatt. A tárcza nem komoly dolog s a ki a humoros dolgokat komolyan veszi, arra ne adjon semmit, mert azt magát sem lehet komolyan venni. — De hát milyen irányban Írjak ? — A politika forduló pontján párton felül emel­kedve. Vagdalkozzék jobbra-balra, de mindig igazsá­gokkal. Akkor nem fog mngharagudni sem a többség (El ne tévessze, hogy most már a függetlenségiek azok) sem a kisebbség. (Szokjék hozzá, hogy az a volt kormánypárt.) A végén mondja meg, hogy mi lesz ? Mi a kombinácziója ? Okos ember az én szerkesztőm ! Én mondjam meg azt, hogy mi lesz ennek a politikai felfordulásnak a vége? Hát van olyan ember Magyarországon, a ki ezt tudja? Magyarországon kívül van talán egy, de talán még ez sincs tisztába vele. Kombinácziókat csi­náljak ?! Különös! A tárcza iró feje fájjon a politikusok feje helyett! Én bizony7 nem kombinálok, hanem úgy bánok el a kombinácziólikal, mint a mi Guszti bátyánk bánt el a politikus csizmadiának a képviselő jelölés körüli aggá­lyaival. A csizmadia annyit hangoztatta előtte a j o b b­oldalt, a baloldalt, hogy végre Guszti bácsi azzal torkolta le : Hallja barátom ! Az ördög vigye azt a sokféle oldalt. Ne nezze mindég az oldalát, csak az a fő, hogy becsületes ember legyen a képviselő ! Én sem kutatom a helyzet alakulását, megnyug­szom abba, hogy csak jóra fordulhat. Tehát megértük azt is, hogy egy szép napon Magyarországon az a lehetetlen dolog történt, hogy a választásokon kisebbségben maradtak a mamelukok ! Hisz ez annyira ellenkezik a mai nemzedék köz­hitével, köztudatával, a melynek még apái is ebben a légkörben nőttek fel, hogy szinte hihetetlennek látszik ! ? És még hozzá legnagyobb ellenlábassá a függet­lenségi párt győzte le! A nemzet tehát a 67-es alap ellen döntött! Hisz ez teljes felfordulás, valóságos alkotmány változás. És ott fekszik a politikai küzdtéren az örök életűnek képzelt mameluk tábor, összezúzva, megti­zedelve és felette a megifjodott függetlenségi gárda proklamálja diadalát, azt, hogy most már ő az ur! Ez olyan nagy, váratlan kanyarodás volt, hogy maguk a győzők sem voltak elkészülve rá, s a meg­lepetés első perczeiben mintha örülni sem tudnának neki. Mintha minden arczon ott lett volna a kérdés: Mit csinálunk most? Pedig nagyon egyszerű a felelet, a megoldás. Én tárcza irói felségjogomnál fogva parlamen­tárisán intézem el a válságot s megalakítom a leg­nagyobb pártból, a kormányt. (Majd azt mondtam a jó Csanádyval, hogy ,átkos“ kormányt). Kinevezem miniszterelnöknek Kossuth Ferenczet, belügyérnekgr. Apponyi Albertet, a mi grófunkat Károlyi Istvánt Ő felségeszemélyekörüli miniszternek.stb. Hogy a népség és katonaságról is szóljak, Len­gyel Zoltán Szilágyvármegye főispánja lesz. Az nem baj, hogy Zoltánka az első kormány rendelet vételekor lefog mondani állásáról mert nem tűr rendeleteket, azért a gép forog tovább. Kormányképes Kossuth párt! Hát nem közjogi abszordumnak tartotta ezt eddig mindenki! Nem azért, mintha más akadálya is lett volna kormányképességének, mint a kiegyezés módosítása, hanem csak azért, mert a közfelfogás azt tartotta, hogy lehetetlenség. Mert tényleg óriásit változott a függetlenségi párt azóta, mikor a koronázáskor, hogy a kiegyezés ellen tiltakozzék, az egész párt, hét bus magyar, kivi­tette magát egy omnibuszon Kőbányára, hogy ott külön búsulva vigadjon. Kezdetben biz nagyon radikális volt a párt p. o. Simonyi Ernő, a ki lapjában heteken át bizonyít­gatta, hogy Deák Ferenez hazaáruló. Magam hallottam Szatmáron boldogult Kiss Já­nostól, mikor a Kölcsey szobor talapzatán azt Ígérte a polgárságnak, hogy nem fog adót f i z e t n i akkor, ha a függetlenségi párt jut a kormányra. (Melyik függetlenségi hirdeti vagy hiszi ezt ma ?) Hiába a kiegyezés mámorában úszott az ország, szükség volt ilyen kortes fogásokra. Érdekes volt az is, hogy mint indokolta meg Kiss János áliás Bibliás János 600 csizmadia előtt azt, hogy a választási törvény ellen Tisza Kálmán által rendezett obstrukezió alkalmával, miért olvasott fel órákon át a képviselőházban a bibliából? Mert ő azt hallotta, hogy a hol az ördög megjelenik, ott jó elővenni a bibliát. A képviselőházban pedig 7 ördög is van, a 7 miniszter. Sokat változott a párt 37 éven át szellemi erőben, taktikában, higgadtságban, mert felismerte Deák mon­dásának nagy jelentőságét, hogy a j ó n a k (az elér­hetőnek) a legnagyobb ellensége a jobb (a bajosan elérhető) s a jobb hirdetése a nép előtt olyan hatalmas választási eszköz, a mely előbb-utóbb min­denen győzedelmeskedni fog. Schmidthauer­féle keserüYíz, reggelenkint félpohárral használva, meglepően gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely évszakban a Karlsbadi és Marienbadi ivó kúrát, gyomor és bélbajokban, úgyszintén elkövéredés, szivelhájasodás és .azzal járó fulladásnál sárgaság, máj és lépdaganatnál, cukorbetegség, csúz és köszvénynél, stb. — Az „Igmándit“ hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg sem közelitik, és saját érdekében cselekszik.^ki helyette mást nem fogad el. — Utasítás mellékelve. — Kapható Nagykárolyban,-Ferenczy István, Rosenberg Jenő, Petz János, Kerekes Ödön urak üzletében. — Föszétkiildés a forrástulajdonos: SGHM1DTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Egész üreg 50 f, félüreg 30 f. — Az egyedüli természetes keserüriz, amely kis üregben Is kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom