Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-22 / 4. szám

I, Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1905. évi 4-ik számához. Folytatás a főlapról. Az ebéden meglátszott az, hogy a Nyír, mint még nem rég volt, ismét egy még politikailag is. Mert nem egy olyan vidéki választót, ev. ref. papot láttunk ott, a ki még nem rég függetlenségi párti volt. Az alispán ebéd alatt is folytonos ünnepélés, óváczió tárgya volt. Az első pohárköszöntőt Segesváry József ev. ref. esperes mondta, tartalmas beszédben éltetve a jelöltet: Nagy Lászlót. Beszédében utalt arra, hogy régebben egyéni dekórumnak tekintették követnek lenni. Ma a kerület oly szerencsés helyzetben van, hogy a jelölt ad dekórumot a kerületnek, nagy tudásával, törvény ismeretével. Élteti az illustris jelöltet. Utána Nagy László emelkedett szólásra szűnni nem akaró éljen­zések között. Váratlanul érte őt a kerület megtisztel­tetése, de azért most itt áll, engedve a személye iránt nyilvánuló rokonszenvnek. Ez az előtte oly becses rokonszenv visszaemlékezéseket kelt leikébe. Vissza gondol arra a 15 év előtti időre, a mikor a járás bizalma övezte őt az alispáni szék betöltésénél. Közte tehát és a kerület között régi a kapocs és most tel­jesen össze jog forrni lelke a kerülettel, ennek érde­keivel, ha a bizalom neki juttatja a kerület képvisel- tetését. A kerület szabadelvű pártjáért üríti poharát. Ezután dr. Steinberger Samu beszélt a politikai helyzet sivárságáról, arról, hogy most a nemzeti jóllét van veszélyben. Van azonban ennek egy erős őre gr. Tisza István (Nagy éljenzés) a kiben bízunk, a kit követünk. Az ő gondosságának köszönheti a vár­megye azt is, hogy olyan egyént adott a vármegye élére : mint Kristóffy József. A főispánt éltette. — Majd Kristóffy József főispán mondott nagyhatású beszédet. Nem mint a kormány képviselője, nem mint a hatalom vélt őre van itt, hanem itt van, hogy az ő kedves barátjának, Nagy Lászlónak ezen mai szép mani- fesztáczioján részt vehessen. Két nevezetes szempont domborodik ki előtte. Egyik az, hogy a szabadelvű párt elérkezettnek látta e kerületben is az időt arra, hogy az állameszme, az alkotmány megmentésére a tettek mezejére lépjen, kibontva a szabadelvű párt zászlóját. Nem az a fő előtte, hogy a Nagy László nevével a kormány egy kerületet hódit el itt, hanem hogy az országban egy ilyen nagy magyar kerület adja bizonyítékát annak, hogy a magyar alkotmány megvédésének segítségére kell sietni, azt dokumentálja, hogy a kormányzat hazafias törekvésű. A másik szem­pont, a mi ma itt kidomborodik az, hogy e zászlóra Nagy László neve van felírva, a ki dísze a vármegyének, a kit együtt működésűk alatt tisztelni tanult, mint a hamisítatlan liberalismus őrét, bajnokát. Annak a neve van a zászlón, akinek eddig minden gondolata, mű­ködésének, tevékenységének minden percze a vármegye jólétének volt szentelve. Neki, bevallja őszintén, fáj­dalmasan fog esni az, hogy elveszti Nagy Lászlót, az alispánt. De vigasztalásul szolgál az, hogy oda küldik Nagy Lászlót a hová most a legbecsületesebb, a leg­eszesebb magyar hazafiakat kell küldeni, hogy meg­mentsék züllésnek indult közállapotaikat. Fájdalom, nemcsak a vármegye veszti el őt, de ő is, legjobb munkatársát. De meghajlik a sors előtt, mert ez a kerület önmagát tiszteli meg akkor, amidőn a vár­megyében a legnemesebb, a leghazafiasabb egyént küldi fel a képviselőházba. Ha az ország minden kerü­lete ilyen férfiakat küldhetné fel, akkor olyan gárdát látna ott, a mely megnyugvással töltené el aggódó hazafias lelkületét. Poharát üríti Nagy Lászlóért és a kerület szabadelvű polgáraiért. A főispán pohárkö­szöntője nagy hatást tett a választó polgárokra. — Németh Elemér olyan egyénért üríti poharát, a ki nem rég jött e vidékre, de a kinek rokonszenves egyénisége már egészen meghódította e vidék lakos­ságát. Ez a párt nagybecsű elnöke, Gróf Berthold László. — Ezután llosvay Endre főszolgabíró emel­kedett szólásra. Jól eső érzéssel hallgatta végig a fő­ispánnak azon szép elismerő szavait, a melyekkel az egész ország figyelmét felhívta a kerület azon köz­bizalmára, a mely olyan érdemes egyén felé fordult, mint Nagy László alispán. Ő is jelentőséget tulajdonító bizalom nyilvánításának, mert e járás '■megmutatta a múltban is már, megyegyüléseken és választásokkor, hogy össze tud tartani. Élteti a. járás egyik uj birto­kosát, Tisza Lajos grófot. — Érdekes epizódja volt az ebédnek Szigethy Gyula, gebei ev. ref. lelkész beszéde. Azzal kezdte, hogy ő eddig függetlenségi volt, de a mióta a koáliczió folytán egy zagyva párt lett, megszűnt annak tagja lenni. Élteti azért Nagy Lászlót, a kiben megbízik. — Utána Segesvári József esperes üdvözölte a jelenlévő paptársait, mint megtérteket és azokat, a kik nincsenek itt, de tudomása van róla, hogy megfognak térni. Jól esik neki, hogy paptársai most mellé csatlakoznak, a ki egész életén át a Deák Ferencz politikájának volt hive. —Ezután Nagy László alispán szólalt fel ismét, hogy reflectaljon a főispán azon elismerő szavaira, melylyel őt itt bemutatta. Hízelgők reá nézve ezek a szavak, mert 15 éves aljspánságának működését olyan illetékes egyén mél­tatja, mint a főispán. Biztosítja őt, hogy politiká­jának mindég támogatója lesz. A pohárköszöntők során gróf Berthold indítványára táviratilag üdvözölték gróf Tisza miniszterelnököt. — Nagy hatást tett Rába László pohárköszöntője, a melyben llosvay Endrét, ezt a tevékeny, minta járási főtisztviselőt éltette, mint a járás valódi atyját. Ezenkívül Szathmáry Lajos, paposi róm. kath. lelkész az alispánért ivott, Illés István adótárnok pedig dr. Farnek Lászlót éltette, a ki kezdeményező volt abban, hogy a szabadelvű párt a kerületben újra megalakult. Végül Szathmáry Lajos Izik Vilmos szolgabirót éltette. Általában véve az ebéden olyan lelkes hangulat uralkodott a mely fényes tanujele volt az a feletti örömnek, hogy olyan jeles, nagy nevű jelöltre adhatja szavazatát a választó pol­gárság, mint Nagy László alispán. Nagy László alispán másnap a kerületben kö­rútra indult. Minden községben olyan óváczióval, ki- ! törő lelkesedéssel fogadták, hogy megválasztatása biztosra vehető. Mint utólag értesülünk, a függetlenségi párt a győzelem kevés reményével, csakis a zászló becsü­letéért, Szunyogh Mihály budapesti lakost küldte le jelöltül a kerületbe, a ki folyó hó 19-én meg is tar­totta Mátészalkán programmbeszédét és azóta a köz­ségekben is megfordult, de mint lapunkat tudósítják, kevés eredménynyel. Szóval Nagy László alispán neve, egyénisége, meggyőző programbeszéde a kormánypárt részére fogja elhódítani ezt a kerületet, a melyet a legutóbbi két czikluson függetlenségi párti képviselő képviselt az országgyűlésen. Választási apróságok. A. : Vájjon dr. Szunyogh Mihály, az alispán ellenjelöltje, a jóféle Szunyoghokból való? B. : Azokra most nem jár jó idő. A. : És ha mégis megjelenik a láthatáron? B. : Olyan Szúnyog az, a ki a h betűt elől írja : Hszonyog! A. : Dehogy. Az apjának egyik volt hitsorsosa a napokban jelentette ki azt, hogy „ő már rendezett felekezeti viszonyok között született.“ * * * A. : Tiszáról azt Írták, hogy az oláhokkal pak­tumot kötött. B. : Megfelelt rá, úgy hogy az oláhok nem kér­nek az ilyen szövetségből. A. : De hát akkor hogy lehet ilyen nyilvánvaló hazugságot irni ? B. : De azért a karaván halad. * * * A. : Nálunk nagy erőszakosságot visz végbe az ellenzék. Az egyik helyen kirántják a széket a vén kurucz alól, feldöntik a szánkóját, a másik helyen megakadályozzák a jelöltet beszéde elmondásában. Ez még sem járja. B. : De hogy nem ! Ez a kisebbség önadta joga, privilégiuma Magyarországon. * * * A. : A téli választásoknak a korcsmárosok örül­nek legjobban. B. : Örülnének azok a nyári választásoknak is. A.: De jobban a télinek, mert akkor jobban kell fűteni belülről. * * * A. : Azt mondják, hogy megbukik Szatmáron Hieronymi miniszter, mert a pénzintézetek Kelemen mellett dolgoznak. B. : De hogy bukik. A németi-i kálvinisták azt mondják, hogy inkább szavaznának egy Kelemen pápára, mint Kelemen Samura. * * * A. : Igaz, hogy a Nyíren széliében éneklik azt: Az alispán kalapomra rózsát tett . . . B. : Meg azt is: Piros borral itatott az alispán. A. : Különös. Pedig se rózsa, se piros bor. B. : De hát a nyíri ősi kortes vér büszke arra, hogy ő egy alispánt választ képviselőnek. Megadja a módját. * * * A. : Hallottad, hogy Nagybányán Szappanyos mosdatja a kormányt ? B. : Ez csak olyan ártatlan szappanlé, a mi Baynak nem sok bajt csinál. * * * A. : Igaz, hogy a somkuti kerületért Drágos, Papp és Teleki verekednek? B. : Igaz! De azt hiszem, hogy drága lesz a Papp Telekinek. * * * A. : Igaz, hogy az öreg Bocskay István bátyánk szánját a zsarolnám menyecskék feldöntöttek? B. : Ugv beszélik, de az öreg nem hagyta magát, s megölgetve a kurucz menyecskéket, felsóhajtott: oh tempora, oh mores! Hej lennék csak még a fiatal Pista, akkor nem engem döntögetnének. * * * A. : Az volt a szép kortes világ, a mikor a 40-es évek bocskoros nemes _ kortese, összeverve, vérbe fagyva is azt kiáltotta : Éljen a Vivát! B. : Meg van ennek a modern pendantja is. A mai kortes az árokban félig megfagyva azt motyogva : Éljen az eröskezü Odstrutczió nagysága ! HI R E K. A vármegye központi választmánya f. hó 15-én ülést tartott. Az ülés elején Róth Károly választmányi tag letette az esküt. A csengeri választásra kiküldött elnökség összeállításánál elkövették az előző ülésen azt a tévedést, hogy 'három szavazatszedő bizottságot küldtek ki, pedig a törvény ezt csak ott engedi meg, a hol 3000-nél több szavazó van. Ennek folytán a küldöttséget névleg a következőleg alakították meg. Választási elnök : Kováts Jenő, h. választási elnök : Bornemissza Géza. Szavazatszedő küldöttségi elnök : Bornemissza Géza. Választási jegyző: Kiss Árpád. Szavazatszedő küldöttségi h. elnökök : Mikolai Aladár, Szarka Károly. H. jegyzők : Nagy Béla, Kun József. A bizottságok megváltoztatott számához képest a köz­ségeket is két bizottságba osztották be. — Ä központi választmány a tegnapi napon is tartott ülést. Egy pár választási elnök leköszönése folytán megüresedett helyet töltötték be. így a nagybányai választó kerü­letben leköszönt szavazatszedő küldöttségi h. elnök helyébe Fábján Lajost, a F.-Gyarmaton leköszönt Fábján Károly szavazatszedő küldöttségi h. elnök helyett dr. Torday Sándor választási jegyzőt küldték ki, s ennek helyére választási h. jegyzőnek dr. Bakó Ferenczet. Sz.-Váralján lemondott Gáspár Pál szava­zatszedő küldöttségi elnök, megválasztották helyére Jakó Endrét és az igy megüresedett szavazatszedő küldöttségi h. elnöki állásra Szokolovszky Lajost választották meg. Csengerben lemondott Szarka Károly h. szavazatszedő küldöttségi elnök helyébe megválasz­tották Gyene Zsigmondot. — Képviselő jelöltjeink. Csak pár nap választ el bennünket a választásoktól és még most sem lehet tudni határozottan, hogy az egyes kerületekben kik a jelöltek. Mert nap-nap mellett váltakoznak, különösen az ellen­zéki jelöltek s igy megeshetik az, hogy jövő csütör­tökig, a választás napjáig még egy pár uj név kerül forgalomba. A jelöltek nevét a rendelkezésünkre álló adatok alapján a következőleg állítottuk össze. I. Nagy­károlyi választó kerületben gróf Károlyi István függet­lenségi, Barch Károly és Jakócs Miklós szocziálisták. Az utóbbi a napokban került elő, más árnyalatú szo- cziálista mint társa, valószínűleg nemzetközi szoczi- alista s ma tartja városunkban programmbeszédét. II. Szatmáron Hieronymi Károly kerekedelemügyi miniszter (sz.) és dr. Kelemen Samu (48), Rózsa Jó­zsef (szocz,) III. Csengeroen Domahidy Viktor (sz.)és Luby Béla (48). IV. Mátészalkán Nagy László alispán (sz.) és Szunyogh Mihály (48). V. Fehérgyarmaton Luby Géza (48), Domahidy István (sz.) Utóbbiról azt hiresztelték, hogy visszalépett volna és helyette Kende Zsigmondot (sz.) léptették volna fel. De ezt a hirt csak fentartással közöljük. VI. Krassón gróf Károlyi György (sz.) Állítólag Gabányi Miklós (48) is járja a kerületet. VII. Aranyosmegyesen Szentiványi Gyula (sz) Sze- redai Leo hírlapíró (48). Utóbbi csak a napokban lépett fel. VIII. Nagybányán Bay Lajos (sz). Ezenkívül azt is hiresztelték, hogy gr. Teleki László (disszidens) és Pokol Elek (48) is fellépett volna. IX. Nagysom- kuton Papp József (sz.) és Teleleki Pál gr.(disszidens). — Kölcsey-köri felolvasó-est. A jelen cziklusban az első felolvasó-estélyt január 29-én d. u. 4 órakor rendezi a Kölcsey-kör a Régi kaszinóban. A programm- számok a következők: 1. Elnöki megnyitó. Mondja Varjas Endre. 2. Zongoraszám. Játsza Sternberg Anikó. 3. Január. Rajz. Irta Schönpflugné Ujfaiussy Amadil. Felolvassa Kacsó Mariska. 4. Dalok. Énekli Demidor Ignácz. Zongorán kíséri Diczig Ádám. 5. Az első siker. Dialog. Irta Balogh Terka. Előadják Kere­kes Irén és Kálnay Gyula. Az estélyeket folytatólag kéthetenkint szándékozik rendezni a kör elnöksége. — Dalestély. A nagykárolyi dalegylet f. hó 14-én dalestélyt adott a Polgári Olvasókör dísztermében. Kevés, de intelligens közönség hallgatta végig a változatos műsort. Ügy látszik, városunk közönsége a dalárda iránti hideg közönyből csak nem tud felmelegedni. Pedig más, intelligens városokban a dalegyletek állanak a társadalmi élet élén. Először a dalárda énekelt egy magyar népdalegyveleget Hoppe Rezsőtől, kitűnő össz­hangban és színes előadásban. Majd Foltinek Bella kisasszony ügyes zongora kísérete mellett Páskády János szavalta .Petőfi a Hortobágyon“ czimü melo­drámát. Igen ügyesen volt előadva. Ezután Kálnay Gyula énekelte a „Lis'strata“ keringőt szép hangján, Lang Margit preczis zongora kiserete mellett. Ismét a dalarda éneke következett „Ne bántsd a magyart* czimü dalt énekelték hatásosan, úgy hogy egy másik darabot is elő kellett adni közkívánatra. Foltinek Bella kisasszony „Őszi rozsa“ czimü költeményt adta elő érzelemteljesen Farkas Imrétől. Nagy hatást tett Borody Béla hegedüjátéka, a melyet Lang Margit kisasszony kisért zongorán. Újrázás folytán megtoldták egy darab­bal a műsort. Befejezésül a dalárda a „Rákócziinduló“-t énekelte. A nő közreműködőknek virágcsokorrá! ked­veskedtek. Hangverseny után táncz következett, amely reggelig tartott. — Jelöltek a szomszédban. Szilágyban. A zilahi kerület jelöltjei Lengyel Zoltán (48), dr. Tagányi Sándor (sz.), a diósadi kerületben dr. Sámuel Lázár (sz.) és dr. Szász Zsombor (48), a tasnádi kerületben Domokos Géza (sz.) és dr. Kun Árpád (48). Beregben. Munkácson : Nedeczey János ((sz.), Fried Lajos (48). A felvidéken . Barta Ödön (48). Kaszonyban : Lónyay Géza gróf (sz.), Loczay Szabó László (48). A Tisza- háton: Uray Imre (48), Lónyay Gábor gróf (sz). Ugocsában. Nagyszőlősön: Sándor János (sz). Halmi­ban : Fogarassy Zsigmond (sz.) — Meghívó a helybeli „Polgár Olvasókör" táncz- termében folyó évi január hó 28-án Mélt. Gróf Ká­rolyi Istvánná védnöksége alatt a helybeli szegényalap javára polgári házasság s világpostával egybekötött tánczmulatságra s a nemes czél elérése és az elha­gyatottak felsegélyezése végett a nagyérdemű és haza­fias közönség tömeges megjelenését kéri a rendezőség. Tekintettel a nagy hideg télre, a begyülendő összeg tüzelő anyag beszerzésére lesz fordítva és a helybeli szegényebb sorsuak közt — hatósági felügyelet mellett — kiosztva. Belépő-dij : Személyjegy 1 korona. Csa­ládjegy (3 személyre) 2 korona. Karzatjegy 40 fillér. Tekintve a jótékonyczélt, felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete este fél 8 órakor. A zenét Kiss Elemér és Horváth Béla közkedvelt zenekara fogja szolgáltatni. ízletes ételek és kitűnő minőségű italokról Lendek Pál vendéglős fog gondoskodni. Külön meg­hívók nem lesznek kibocsátva. — Barch Károly programmbeszéde. Mint lapunk múlt heti számában megírtuk, az újjászervezett szo- czialdemokrata párt képviselőjelöltje e hó 17-én tar­totta volna meg programmbeszédét. A jelölt meg is érkezett, de párthiveit értesítette, hogy 17-én nem mond programmbeszédét, hanem majd folyó hó 25-én szerdán d. u. 2 órakor szabad ég alatt, a nagypiacz téren fogja ismertetni tanait. — Nagy-Bereznán, Ung megyében, mint az egyik lap irja, Lónyay Sándor szabadelvűvel szemben a nép felléptette Pásztory Árkád volt zárdafőnököt ellenzéki programmal. Valószínűtlennek látszik előttünk e hir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom