Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-03 / 36. szám

S Z A T M ARM EGY E I K O Z LON Y

gásoljuk, a mi néha az érthetetlenségig fajul. Rajz Ödön Bencze szerepében megállta helyét, mig Tisztái Márton a vén csikós szerepében igen jó izü alak volt. Mókáin sokat nevetett a publicum, úgyszintén Dévai Boriskán is, egy részeg asszonyon és társnőin Kiss Esztin és Láng Juliskán.

Hétfőn aug. hó 28-án szorongásig megtelt a nézőtér közönséggel, hogy zónaelőadásban végig nézze Kazaliczky Antal „Tetemrehivás“-át. Most másodszor adták ezt a komoly tendencziáju színművet és a második előadás magosán felette állt az elsőnek. Ma este határozottan Jászai Olga dominált. Mig a múlt heti előadásból azt a benyomást mentettük, hogy Jászai Olga a nem egyéniségéhez való szerepben megállta helyét, ma bebizonyította, hogy ha kitörései nem is hatnak megrázó erővel lelkünkre, mindenesetre beszédje kellemes tagoltságával, alakításával, átértett és átérzett szerepével a nagy számban megjelent közönséget megindította. A múlt heti előadáson úgy látszik indis- ponálva volt. Kállai Kornélia özv. Mindszentiné szerepében sikkes megjelenésével, mozdulataival kellemes benyomást tett. Rajz Ödön volt újra Gyalán. Alakítása a multihoz hasonló volt, csakhogy most ó volt indisponálva, mig partnere Jászai Olga élvezetes alakítást nyújtott. Mind a ketten nyílt színen is sok tapsot arattak. Rajzot pedig egy tisztelője virágbokrétával lepte meg. Váradi, Szöreghi, Radnai Zsuzska, Tihanyi mind jók voltak.

Kedden aug. hó 29-én Kadelburg vigjátéka „Az arany patkó“ ment közepes közönség előtt. Ezt a silány darabot, a mely gyűjteménye a nem sikerült német élezeknek és meséje is a német nemes családok hóbortján van felépítve, a Vígszínházban is csak a színészek kitűnő játéka tudta fentartani, s igy nem csoda, ha az itteni bemutató előadást nem követte siker. A közönség általános véleménye az volt, hogy ez volt a legrosszabb előadás. A szereplők közül senki sem tűnt ki, sőt még a szép Náni-féle dal sem tett hatást, a melylyel pedig Hegedűs a Vígszínházban óriási sikert szokott aratni.

Szerdán aug. hó 30-án a „Huszárvár* czimü operettét adták szép számú közönség előtt. A darab a katona szerelmet és annak következményeit gúnyolja ki képtelen mesében s erőltetett, hatástvadászó helyzetekben. De azért sokat lehet rajta mulatni, a mint mulatott is közönségünk. A darab meséje az, hogy egy helyőrségi kaszárnyában találnak egy pólyás gyermeket és az ezred leányának fogadja a talált gyermeket, mert a tisztikarnak nincs olyan tagja, a ki titokban nem magának vindikálná az apaságot. Később a leányka felnő és azt keresik a tisztek és ez a találgatás és keresés idézi elő a bonyodalmat. Az előadás jó és összevágó volt. Első helyen kell említenünk Harkányi Gizellát, a ki Stellát, kedvesen adta és szépen énekelte. Utána következik a sikerben Váradi Márton (Baranyai tábornok) és Tisztái (Palacsinta Venczel). Ügyesen játszott és jól énekelt Szöreghi Gyula is, mint Karláth huszárszázados, mig ellenben Szilágyi Etel kissé nagyon is lármás volt a házsártos feleség szerepében. Az amerikai cake-walkét szépen lejtették Radnai Zsuzska és Tihanyi Vilmos. Kállai Kornélia is eléggé kizsákmányolta kis szerepét.

Csütörtökön aug. hó 31-én telt ház előtt a „Heidelbergi diákélet“ bemutatója volt. A darab idegenül hatott közönségünkre, mert a német bursok (diákszövetségek) életét rajzolja, ezt pedig sem a magyar diák, sem pedig a nagy közönség nem ismeri. A színmű váza az, hogy Károly Henrik szász örökös herczeg (Tihanyi) az államtanács rendeletére Heidel- hergbe, az egyetemre megy, hogy ott készüljön a kormányzás nehéz feladataira. Kísérője Dr. Jüttner, (Rajz Ö.) régi tanítója és barátja. A herczeg eddig sem az életet, sem a szerelmet nem ismerte. Most becseppent egy diákszövetségbe, ott megismerkedett Katiczával és vele együtt ideális szerelemben töltötték az életet. 4 hónap múlva azonban szomorú hirt hoz a miniszter (Kiss Miklós), a mennyiben az öreg her- czeget szél ütötte meg, s Károlynak ott kell hagynia diákpajtásait és Katikát. Ezt a rövid mesét a német iró szentimentálismusával feleresztve változatos képekben tárja elénk Mayer-Förster Vilmos a darab szerzője s itt ott pajzán dalokkal fűszerezi. A darabban jóformán nem történik semmi, de azért mindenkinek szemébe könyet csal annak a tudata, hogy egy herczeg nem követheti szive sugallatát. Különösen tetszett a „diákok dala“. Váradi Márton mint Asterberg gróf játékával egész felvillanyozta a közönséget. Többször említettük és újra hangsúlyozzuk, hogy a társulatnak a maga nemében legkiválóbb ereje Rajz Ödön. Krémer (Rüder korcsmáros), Tisztái (Kellerman), mint mindég, ugv most is élvezetes játékot nyújtottak. Tihanyi (Károly herczeg) ambiczióval igyekezett feladatát megoldani, de olyan szerepekben, mint a milyenben most matatkozott be, nem állja meg helyét. Darabos mimikája, ritmus nélküli beszédje ilyen szerepekre alkalmatlanná teszik. Végül elismeréssel kell adóznunk Jászai Olgának, a ki Katóka hálás szerepét nagy igyekezettel törekedett eljátszani. Az összjáték, rendezés jó volt.

Pénteken szeptember hó 1-én a „Drótostót“ czimü Operette került színre. Kiváncsiak voltunk ez előadásra, mert Krémer múlt évi társulata ezt a darabot kitünően adta. Az összbenyomás az volt, hogy a mostani előadás volt olyan jó, mint a múlt évi, ha nem jobb. És ezzel sok van mondva. Harkányi Gizella, a primadonna kedves Zsuzska volt, aki nagyon tetszett. Temperamentumos színésznő, a kiben bizonyos kellem van. Kitünően, élethűen játszta Zsuzska, tótleány szerepét és sok tapsot aratott. A hatásban osztozott vele Tihanyi Vilmos, aki Pfeffenkorn Tóbiás komikus alakját sok derültség között mutatta be. Eltudta feledtetni Tábori múlt évi jeles alakítását. Szöreghi Gyula is jól alakította a politizáló bádogos-mestert, majdnem olyan jól, mint Krémer, akinek ez kitűnő szerepe.

Váradi Márton (iMiklós, huszárkáplár) rokonszenves, jó színész, aki megfelelőleg alakit mindig és szépen énekel. A darabot zónaelőadásban adták, telt ház előtt, a melyet teljesen kielégített a jó előadás.

16410—1905. sz. Szatmárvármegye alispánjától.

Meghívás.

Van szerencsém a törvényhatósági bizottság tagjait a folyó évi szeptember hó 7-én d. e. 10 órakor Nagykároly város városháza gyüléstermében tartandó

rendkívüli közgyűlésre

tisztelettel meghívni.

Nagykároly, 1905. aug. hó 29.

Hazafias üdvözlettel:

Nagy László, alispán. Tárgysorozat:

1. A 60-as bizottság jegyzőkönyvének előterjesztése és az ezzel kapcsolatos ügyek. Fj.

2. A folyó évi augusztus hó 3-án 660—1905. bjkvi szám alatt hozott közgyűlési határozatra leérkező belügyminiszteri leirat. Fj.

HÍREK.

— Személyi hírek- Gróf Károlyi István, kerületünk országgyűlési képviselője és kedves neje aug. 28-án városunkba érkeztek, valamint az nap este gr. Károlyi Gyuláné gyermekeivel együtt. A grófi kastély vendége Pufferding nyug. főhadnagy is. — Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató f. hó 1-én az esteli vonattal elutazott városunkból a Dunántúlra, a hol Balaton-Almádiban tölti idejét. Távolléte alatt az igazgatóság vezetését Barthos Zsigmond pénzügyigazgató helyettes látja el.

— Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Augusztiny Gyula itteni törvényhatósági m. kir. állatorvost hasonló minőségben Liptószentmiklósra helyezte át. Helyébe jött Czilli György törvényhatósági m. kir. állatorvos Lúgosról.

— Hivatalos vizsgálat. Sólyom Jenő pénzügyi tanácsos, miniszteri számvevőségi csoportfőnök, folyó hó 24-én városunkba érkezett s a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség ügykezelését több napon keresztül vizsgálta s e hó 29-ón reggel elutazott. Vizsgálatának eredménye gyanánt teljes elismerését fejezte ki a minden tekintetben tapasztalt rend és pontosság felett.

— Változás a tanári-kar körében. Szalai Károly főgimnáziumi tanárnak a kegyesrendből való kilépése folytán a rendkormány intézkedésére Veszprémből Bárdosi Ferencz k. r. tanár helyeztetett át a helybeli főgimnáziumhoz.

— Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Izsák Lajos kaposvári számtisztet, az erdődi járásba járási számvevővé nevezte ki.

— Eljegyzés. Szakkay Rózsa volóci állami elemi iskolai tanítónővel, Szakkay Antal s neje Kanovich Francziska úrasszony bájos leányával a napokban tartotta meg eljegyzését Gyöngyösön Ruprecht Sándor szatmári kir. állampénztári tiszt, a Szatmár és Vidéke munkatársa. — Dr, Pteánk Sándor a naszódi főgimnázium tanára, f. hó 23-án tartotta eljegyzését Kozma János érkörtvélyesi gör. kath. esperes lelkész kedves leányával Ilonkával.

— Vasúti bejárás. A Nagykároly—mátészalka— csapi vasút mütanrendőri bejárása végbement. Mátészalkán az állomást a hozzátartozó épületekkel együtt megvizsgálták, a hidpróba azonban elmaradt. E hó 23-ától kezdve a nyíregyházai vonat már az uj állomásra megy be.

— Meghívás. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait 1905. év szeptember hó 3-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1905. év augusztus 28. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat : 1. Az 1906.

évi házi pénztári s a községi közmunkára vonatkozó költségvetés megállapítása s ezzel kapcsolatban : a) a rendőrkapitány előterjesztése a rendőrségi tisztviselői és rendőrlegéuység létszámának szaporítása iránt ; b) az adóügyi tanácsnok előterjesztése az adóhivatali személyzet szaporítása iránt ; c) Frits Nándor vágóhídi felügyelő kérelme szolgatartásra évi 100 K megállapítása iránt ; d) a népnevelési egyesület vagyoni ügyeinek rendezése ; e) tűzoltóparancsnok kérelme ruha általányának kiutalása iránt ; f) a költségvetéssel kapcsolatos egyébb kérelmek és előterjesztések. 2. A hegyközség 1906. évi költségvetésének jóváhagyása. 3. Az uj építési szabályrendelet megállapítása. 4. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1906. évi névjegyzékének megállapítása. 5. A gazdasági részek kérelme birtokuk tulajdonjogának rendezése tárgyában. 6. A korparéti városi tag bérbeadásának ügye. 7. A Terem-ut melletti városi föld bérbeadásának ügye. 8. Népkönyvtár felállítása iránt intézkedés. 9. Tóth Ferencz felebbezése községi közmunka ügyében. 10. Réti László és társai kérelme 10 K hangverseny engedély dij elengedése iránt. 11. Weisz Lajos kérelme kisajátítási dij elengedése iránt.

12. Széchenyi Lajos akáczfa-utczai telkéből elfoglalt 25—65. m2 telekrészlet kártalanítási árának megállapítása. 13. Az 1905. évi julius hónapi pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. 14. Az 1905. évi augusztus hónapi pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. 16. Sugár Emil kérelme nyilvános telefon állomásnak felállítása ügyében.

— Kölcsönös áthelyezés. A pénzügyminiszter megengedte, hogy Dobó István szatmérnémetii s Kuchta

Gusztáv szegedi kir. állam pénztári tisztek kölcsönösen áthelyeztessenek.

— Eljegyzés. Bérlők Béla oki. kántortanitó a napokban váltott jegyet Lőrincz György helybeli polgártársunk kedves leányával Erzsikével.

— Meghívó. A nagykárolyi Nőegylet folyó évi szeptember hó 8-án délután fél 4 órakor évi rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület tisztelt tagjai ez utón is meghivatnak. A közgyűlés tárgyai : Elnöki jelentés. A pénztári számadások bemutatása. A jövő évi költségelőirányzat megállapítása. Jelentés Gróf Károlyi István ur által az egyesületnek adományozott ezer korona átvételről. Indítványok. Nagykárolyban, 1905. augusztus 31. A Nőegylet elnöksége.

— A népünnepély rendező-bizottsága értesíti a közönséget, hogy a nyereménytárgyakat azok tulajdonosai még 8 napon keresztül átvehetik. Az ezen határidőig át nem vett nyereménytárgyak a jótékony czél javára el fognak árvereztetni.

— Meghívás. Szatmárvármegye közönségének közgyűléséből kiküldött hatvanas bizottság albizottságának tagjait van szerencsém a f. évi szeptember 3-án, ma vasárnap délután 3 órakor a vármegyeháza tanácskozó termében tartandó ülésre ezúton is meghívni. Tárgy: A szeptember 7-éntartandó vármegyei rendkívüli közgyűlés előkészítése. Nagykároly, 1905. aug. 29-én Papp Béla, alelnök.

— Értesítés. A nagykárolyi róm. kath. elemi iskolákban a beiratások szept. 1-től 8-ig bezárólag tartatnak ; délelőtt 8 órától a fiuk, délután 3 órától a leányok iratnak be. Az igazgatóság.

— Gyászeset. Ujváry Béla vállaji postamester és anyakönyvezető, nyugalmazott körjegyző augusztus hó 30-án élte 73-ik évében hosszas szenvedés után Vállajon elhunyt. Vele a régi jegyzőknek egy tipikus, nemes alakja tűnt el az élők sorából. Szorgalmas, értelmes és tisztakezü jegyzője, valóságos apja volt a gondjaira bízott községeknek és igy nem csoda, ha jószívűsége és magyar vendégszeretete mellett soha sem tett vagyonra szert. Volt lényében valami urias, lekötelező előzékenység s ezen kellemes modorának köszönhette azt, hogy városi életünk számos tagja igazi barátsággal, ragaszkodással viseltetett iránta egész életén át. Kellemes ember volt, a kinek nem voltak ellenségei, csak barátai, jóakarói és tisztelői. Vállajra 1870-ben jött mint postamester s itt 1874. évben lett Vállaj és Mérk körjegyzője és pedig a vármegye egyik minta jegyzője, úgy hogy ezen kiválósága folytán reáesett a jegyzői egylet bizalma is, a mely őt az egylet első elnökének választotta meg. Sok éven át vármegyei bizottsági tag is volt. Háza, különösen tiszt- ujitások, vármegyei gyűlésekkor, vadász kirándulások alkalmával valóságos vendéglő, meleg otthon volt, a hol mindenki jól és otthonosan érezte magát, mert a házigazda vendégszerető, igaz, magyaros őszinte volt. 1890. évben nyugalomba vonult, hogy a jegyzőséget átadja nevelt fiának méltó utódjának Orosz Árpádnak. Azóta a kellemes öreg ur, mint postamester és anyakönyvvezető csendes elvonultságban élt, de azért barátainak irántai ragaszkodása és becsülése továbbra is megmaradt. Temetése pénteken f. hó 1-én ment végbe nagy részvét mellett. Az egyházi szertartást Bagossy Bertalan szatmári főgymn. tanár, az elhunyt jó barátja végezte, a kálmándi és vállaji segédlelkészek assistálása, az egyházi énekkar megható szép gyászéneke s a vállaji fúvó zenekar közreműködése mellett. — Végtisztesség tételén megjelent a község lakossága nagy számban; ott voltak továbbá a két község lelkészei, a vállaji béruradalom tisztikara s a szomszédos Károlyi grófi uradalmak tisztjei családjaikkal, a jegyzői egylet képviseletében Szabó Dezső csanálosi jegyző, Schnébl János helybeli posta és távirda főnök nejével. Megjelentek továbbá Debreczeni István városunk polgármestere, kinek mint e járás volt főszolgabírójának áz elhunyt egyik Jegderekabb jegyzője volt s ott voltak végre városunkból többen, hogy a szerető barátot örök nyugalmára kisérjék. — Bagossy Bertalan főgymn. tanár az egyházi szertartás végeztével a sírnál igen szép búcsúbeszédet tartott, megemlékezvén róla, mint szerető hitves, gondos nevelő apa, a községek érdemeket szerzett vezetője s a legodaadóbb igaz barátról. Ravatalát a kegyeletnek számos koszorúja fedte, melyek a következő feliratot viselték: „A legjobb férjnek és nevelő apának — Bánatos neje és leánya“. „Szeretett nevelő apjának — Árpád“ (Orosz Árpád). „Szeretett volt jegyzőjének — Vállaj község képviselő-testülete“. „Szeretett kartársának — A nagykárolyi postafőnök“. „A legjobb barátnak Bélának — Marasca József“. „Szeretett volt jegyzőjének — Mérk község képviselőtestülete“. „Mély részvétük jeléül — Mándy Géza és neje“. „Mély részvétük jeléül — Kemény Ferencz és neje“. „Mély részvétük jeléül — Kemény Sándor és neje“ . Bánatos özvegye a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Marosujvári Ujváry Béláné szül. Jánossy Anna fájdalomtelt szívvel tudatja forrón szeretett férje marosujvári Ujváry Béla m. kir. postamester, állami anyakönyvvezető nyugalmazott körjegyzőnek folyó hó 30-án hosszas szenvedés után életének 73-ik évében történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült teteme szeptember hó 1-én d. u. 4 órakor fog Vállajon örök nyugalomra helyeztetni. Vállaj, 1905. augusztus 31. Béke hamvaira!

— Felhívás a szőlős gazdákhoz. Az 1892. évi XV. t.-cz. 3. §-a értelmében felhivatnak a Nagykárolyban lakó szőlő birtokosok, hogy a kedvezményes boritaladó fizethetése czéljából szőlő területük nagyságát, a remélhető termés mennyiségét, a házi fogyasztásra szánt bormenyiséget folyó évi szeptember 30-ig nyilvántartásba vétel czéljából a városi közigazgatási kiadóhivatalnál jelentsék be. Nagykároly, 1905. augusztus hó 27-én. Debreczeni István, polgármester.

— Az ev. ref. elemi fiú és leányiskolában az 1905—1906. tanévre a beiratások Lukács Mihály tanító vezetése .alatt szeptember 1-től bezárólag 6-áig