Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-20 / 34. szám

SZATMARMEGYEI közlöny

sett és értékes volt. A tűz keletkezésének okát a csendőrség nyomozza.

— A megüresedett szatmári végrehajtói állásra a napokban járt le a pályázat határideje. 105 diplomás ember adta be a kérvényét. Ez a szám élő bizonysága annak, hogy napjainkban annyira túl vannak zsuffolva az értelmiségi pályák, hogy azok a szülők cselekesz- nek a legokosabban, kik gyermekeikből müveit, intelligens iparost, vagy kereskedőt nevelnek.

— Halálozás. Gindele Antal helybeli polgártársunkat súlyos csapás érte. Neje szül. Résch Rozália f. hó 18-án élte 27-ik évében elhunyt. Folyó hó 15-én helyezték örök nyugalomra a V erbőczy-utczai gyászházból. — Dr. Fényes Antal fehérgyarmati kir. járás- birósági aljegyző reményteljes pályája kezdetén 25 éves korában 1905. évi augusztus hó 15-én este 11 órakor hosszas szenvedés után örök létre szenderült s hült tetemei a szinyérváraljai róm. kath. sirkertbe 1905. évi augusztus 17-én délután 4 órakor tétettek örök nyugalomra.

— Eljegyzés. Kosztka Antal helybeli esztergályos iparos a napokban jegyet váltott Tomsa Illés leányával Emmával.

— Napfogyatkozás. Az idei napfogyatkozás augusztus 30-án lesz s itt nálunk 3 óra felé lesz látható a legnagyobb elsötétülés. E napfogyatkozás csak részleges lesz, úgy hogy körülbelül fél tányérja sötétedik el a napnak. A teljes napfogyatkozás páratlan látvánj'a Spanyolország és Egyiptom lakóinak szerez majd gyönyörűséget.

— Villámcsapás. E hó 12-én szombaton éjjel óriási vihar dühöngött Nagymajtényban. Úgy 11 óra tájban a villám lecsapott egy a falu közepén fekvő házba és azt egy pillanat alatt lángba borította. Ettől meggyuladt 2 szomszédos ház, majd egy csűr is. A csűrben fekvő termények rövid fél óra alatt a tűz martalékává lettek. A kár biztosítás utján megtérül.

— Uj könyvkötészeti üzlet. Manyák Miklós fiatal törekvő iparos városunkban letelepedve, könyv- és diszmükötészetet nyitott. Ajánljuk őt közönségünk pártfogásába annál is inkább, mivel több nagyobb városokban szerzett tapasztalatai és teljes szakismerete folytán a legizlésesebb díszmunkákat készíti, s modern berendezésű üzlete bárkivel szemben is versenyképes.

— Nagy tűz pusztított a múlt héten Nagy-Bányán. A Gobi tulajdonát képező kossuth-utczai ház kigyuladt s a száraz fedél egy pár pillanat alatt lángban állott. Bár az idő csendes volt, a kivonult tűzoltóság nem volt képes lokalizálni a tüzet, minek következtében a Schveicer örökösök tulajdonát képező szomszédos emeletes ház is kigyuladt, majd a láng átcsapott a piacz nyugoti oldalára és a városi nagy vendéglőt, a régi városházát és egy bérházat elhamvasztott. A tűz másnap reggelig tartott. A szép kinézésű négyszögü piacztér most szomorú képet nyújt. Üszkös gerendák, égbemeredő csupasz kémények képezik a környezetét.

— Gyermek, a ki fegyverrel babrált. Apáti Nyi- koráné bujánházai lakosnő elhívta magához Torz Mihály nevű testvérét, hogy a vetésben levő madarakat pusztitsa el. Torz Mihály engedett a kérésnek és egy forgópisztolyt véve magához, napestig lövöldözött a méhesben összegyűlt madarak közé, sokat elpusztítva közülök. Estére maga is bement a házba és a megtöltött revolvert a padlás mestergerendájára tette fel. Meglátta ezt a szobában levő Apáti Mihály né 12 éves fia, levette a gerendáról a revolvert s babrálni kezdett vele. A revolver elsült, még pedig oly szerencsétlenül, hogy a golyó homlokon találta egyik kisebb testvérét, ki azonnal szörnyet halt. A kir. ügyészség vád alá fogta Torz Mihályt, mivel nem rejtette’ el biztos htlyre a revolvert és ennek folytán okozója lett a végzetes szerencsetlenségnek. A kir. törvényszék vétkes gondatlanságból okozott emberölésért Torz Mihályt 8 napi fogházra Ítélte el, mig a 12 éves Apáti Mihályt — tekintettel fiatal korára — felmentette. Az Ítélet jogerős.

— Véres lakodalom. Kis-Palád községben történt, hogy egy lakzi alkalmával P. Cserepes Gábor vőfély ősi szokás szerint nagyban sütögette el a felvonuló násznép előtt pisztolyát, ügyet sem vetve arra, hogy ezzel valakiben kárt is tehet. Egy ilyen rosszul irányzott lövés volt aztán oka annak, hogy a golyó a közelben álló Erdődy Sándor hét éves gyermek fejébe fúródott. Az orvosi tudomány a gyermek életét megmentette. A kir. ügyészség vizsgálatot rendelt el az ügyben, minek folytán P. Cserepes Gábor vétkes gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt egy havi fogházra Ítéltetett. Úgy a kir. ügyész, mint a vádlott az Ítéletben megnyugodott s igy az jogerőssé vált.

— A kivándolás veszedelme. A belügyminiszter körrendeletben hívta fel valamennyi törvényhatóságot, igy Szatmárvármegye törvényhatóságát is, hogy figyelmeztesse a lakosságot, Amerika San Paolo nevű tartományába ne vándoroljanak ki, mert az ottani éghajlatot nem bírja ki az európai ember, különben is az áldatlan munkásviszonyok lehetetlenné teszik a megélhetést. Ajánljuk a jó tanácsot kivándorolni készülő honfitársaink figyelmébe !

— Uj gyógyszertár tulajdonos ßsengerben. A

csengeri Katona féle gyógyszertárat Nagy Károly gyógyszerész 57,000 k-ért nyilvános árverésen megvette.

— Tűz Fehér-Gyarmaton. Folyó hó 10-én csütörtökön este 10 órakor éktelen riadalom verte fel Fehérgyarmat kisvárosi csendjét. A Nábrád felőli részén a városnak két ház gyuladt ki, amelyeknek száraz nádfedele pár perez alatt hamuvá égett. A teljes szélcsend és a lakosok buzgósága azonban megakadályozta a tűz tovább terjedését, mely a viz hiány miatt végzetessé válhatott volna a városra. A szegények kára biztosításból megtérül.

— Szerencsés örökösök. Hallatlan szerencse érte Lőwy Albert halmii segédtelekkönyvvezeíőnek első nejétől származott gyermekeit. Egy Weiszberger nevű rokonuk még 12 éves korában kiment Amerikába, ott rengeteg vagyonra tett szert. Többszörös milliomos lett. Most halt el gyermektelenül. Tizenöt- millió dollár örökséget hagyott maga után. Ezt a borzasztó Összeget testvérei illetve minthogy azok már életben nincsenek, gyermekeik és unokáik öröklik. Lőwy Albert első nejének az atyja testvére volt a milliomosnak. Őt illeti az örökségnek tizenötödrésze, vagyis egy millió dollár, ami magyar pénzértékben ötmillió koronának felel meg. Minthogy ő már nem él, sőt a leánya sem, az örökség a leánya két gyermekére száll.

— Románok hetvenkedése. Az „Astra“ román irodalmi és közművelődési egyesület hangversenynyel és tánczmulatsággal összekötött nagygyűlést tartott a bikszádi fürdőben. A rendezőség az ünnepség czéljaira egy magyar fürdő szívességét vette igénybe. Szentiványi Gyula országgyűlési képviselőnek, tehát egy magyar urnák gavalléros vendégszeretetét használta fel és a hangversenyen való szives közreműködésre Kepes Flóra kisasszonyt, egy magyar színésznőt kértek fel. A hangversenyen részt vett egy nehány magyar család is, ott volt llosvay Gusztáv főszolgabíró is. A hangversenyt táncz követte. Mazurka, valezer és román tánezok egymást váltották fel. Azután jött a négyes. Négyes után azonban hiába várta a közönség a szokásos friss csárdást, A négyest egy román nemzeti táncz követte. Több oldalról kérték aztán a táncz rendezőséget, hogy huzasson magyar csárdást is, kérték a szép román kisasszonyok, de kérte maga a vendég művésznő is — mind hiába. A válasz az volt, hogy ez román mulatság, melyen magyar csárdást huzni nem lehet. Hogy a magyarság provokálása még teljesebb legyen, később oláh nótára járták a magyar csárdást, melyet pedig kifogástalanul tánczolt az egész fiatalság — de magyar uótának nem volt szabad elhangzania. A magyarság elleni ilyen ízléstelen tüntetés annyira felháborította a mulatságon megjelent magyar közönséget, de a jó ízlésű román közönséget is, hogy a mélyen megsértett vendég művésznővel együtt elhagytak a mulatság színhelyét. Hogy a kép tökéletes legyen, meg kell jegyeznünk, hogy ha magyar nótát egyszer sem engedtek játszani, a „De aptete románé“ lázitó oláh nótát annál inkább muzsikáltatták. Hogy miért? Hm! Nem tud oláhul a főszolgabíró.

— A bugyelláris, mint életmentő. Olyasmit hal- lotunk már sokszor, hogy a kapanyél is elsül ; de hogy egy rabló banda a bugyeláristól megijedjen, ilyent még a budapesti rendőrkapitány sem hallott soha. A napokban ez Szinérváralján megtörtént. Egy markos tisztviselő a napokban a Teleki Tóni jó borát Ízlelgetve eltöltötte az időt úgy esteli 9 óráig. Hazamenet egy keskeny sikátor szájánál kétes alakok reá támadtak, valószínűleg rablási szándékból. Mikor a megtámadott látta, hogy7 több kettőnél, belátta azt is hogy veszve van, ha fortélyhoz nem folyamodik, mivel 3—4 emberrel nem bir megküzdeni. Amint az utouállók támadni kezdtek, a tisztviselő hirtelen előkapta zsebéből a — pénztárezáját s az egyik alak szivének tartva azt, a jól felfegyverezettség érzetében harsányan kiáltá az utonállókhoz: „Aki hozzám közeledik, halál fia! Lövök!“ A meglepett támadók szó nélkül kereket oldottak s csak tisztes távolról, bokrok mögül mertek kövekkel dobálni a leleményes bugyellárisos felé. Egyik közülök azonban — talán észrevette a cselt—, utána iramodott a tekintetes urnák s újból támadott. Erre emberünk félre tette a— bugyellárist es mellen ragadva az éj lovagját, úgy dobta azt a kerítéshez, hogy csakúgy nyögött bele.

— Vasúti összeköttetés fejlesztése Debreczen és városunk között. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara városunk és Debreczen város kedvezőbb vasúti összeköttetése érdekében felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez és felterjesztését pártolás végett megküldötte Debreczen és Szatmárnémeti városok főispánjához, a kik a felterjesztést a maguk részéről is pártolták.

— iacobovits József úri és női divat és műipar- áru raktárában az iskolai czikkek már megérkeztek. Ezen ezég vevőinek azon előnyt nyújtja, hogy a nála vásárolt kalapok és fehérnemüek gyári tisztítását elvállalja.

— Difteritisz és kanyaró járvány. Misztótfaluból értesülünk, hogy Láposbánya, Buság és Misztbánya községekben veszedelmes difteritisz és kanyaró járvány uralkodik. A rémséges nyavalyák óriási arányban pusztítják a gyermekeket. A betegség rohamosan és aggasztóan terjed. A lakosok nagy része tehetetlen az életrabló betegséggel szemben, a mennyiben a fenti községekben nincs orvos. A faluk az erdőszádai körorvos kerületébe tartoznak, a ki már a távolság miatt is képtelen a betegekhez eljárni.

— Értesítés. A szatmárnémetii ev. ref. főgimnáziumban a beiratások 1905. évi szeptember hó 1, 2, 4, 5, és 6. napjain eszközöltetnek, naponta délelőtt 8—12 óráig. Az I. osztályba 1-én és 2-án csakis protestáns vallásuak, a II-ba ugyanezen két napon csakis azon tanulók vétetnek fel, kik az I. osztályt ezen intézetben végezték. — Amenyiben pedig a felsőbb osztályok létszáma is megszaporodott és a felvételt a rendelkezésre álló tantermek nagyságának

szem előtt tartásával kell eszközölni, minden tanulónak érdekében áll, hogy minél hamarább beiratkozzék, nehogy a hely szűk volta miatt kimaradjon. Fizetendő dijak: Protestáns vallásuak évi tandija 91 kor., más vallásuaké 73 kor. A prot. vallásuak az I-ső félévre a beírás alkalmával fizetnek 37, más vallásuak, 43 koronát. Miután az évi „Értesítő“ úgy a szatmári, mint a nagybányai ev. ref. egyházmegye mindenik lelkészi hivatalának megküldetett s a lelkész urak b. figyelmét fel is hívta igazgatóságunk a jövő évre vonatkozó részletes utasításokra, az igazgatóságon kívül a lelkész urak is készséggel adnak felvilágosítást a részletekre nézve azoknak, kik hozzájuk fordulnak. Szatmárnémeti, 1905. aug. Az igazgatóság.

— Uj posta ügynökség. A szatmárvármegyei Nyírcsászári községben „Nyírcsászári“ elnevezéssel 1905. évi augusztus hó 16-án a postaügynökségekre meghatározott teljes működési körrel postaügynökség lép életbe. A postaügynökség postai összeköttetését a császárii vasúti megállóhelyre naponként kétszer közlekedő gyalogküldöncz járat utján a 4912 és 4913 sz. vonatok közvetítésével a nyírbátori postahivatallal és a Nyíregyháza — Mátészalka 116 és Mátészalka Nyíregyháza 115 számú kalauz postákkal fogja kapni. A postaügynökség kézbesítési kerületébe Nyírcsászári község osztatik be. Ezen hely utolsópostája Nyírbátor. A postaügynökség ellenőrző postahivatala Nyírbátor.

— Miképpen kell jövedéki kihágási ügyekben sikeresen védekezni ? Ritka ember, aki ezt tudja ! Hiszen már átment a köztudatba, hogy ha pénzügyi bírságot követelnek, úgy se szó, se beszéd, belenyúlunk a zsebünkbe és fizetünk, nem is kutatva, hogy jogos-e a pénzügyi közeg követelése, avagy nem s ha igen, hogy vájjon csakugyan olyan kihágást követtünk-e el, aminővel vádoltatunk és hogy csakugyan olyan bírságot kell-e fizetnünk, aminőt tőlünk követelnek. Szóval, a jövedéki büntető ügyekben már évtizedek óta a sötétben tapogatódzunk, és ha reánk üt a fináncz, úgy alkudozunk a bírságösszegre nézve, kérünk, könyörgünk, de védekezni nem tudunk, mert nem ismerjük a védekezés módját, nem ismerjük a jövedéki büntető törvényeket és az azokat pótló és azokat kiegészítő szabályokat, miniszteri rendeleteket és döntvényeket, ami nem is csoda, mert hiszen a jövedéki büntető törvényeink még máig is az 1788. évi har- minczadi rendtartás és az 1842. évi harminczadhivatali utasítás alapján „kezeltetnek“. Hogy tehát valakinek alapos ismeretei legyenek e téren, ehhez egy kis emberöltőn át való szakadatlan tanulmányozás, adat- és anyag gyűjtés szükséges. Igazán hézagot pótol tehát az a most megjelent terjedelmes szakkönyv, amelyet ma kézhez kaptunk és a melynek czime: A Jövedéki Büntető Törvények és A Jövedéki Büntető Eljárás Magyarázata. Irta : Hoffmann Mihály, az „Adóügyi Szaklap“ szerkesztője. Kiterjed az egyenes adók-, fogyasztási adók-, illetékek- és állami jövedékekre vonatkozó összes törvények és szabályok áthágásából származó jövedéki kihágásokra és nélkülözhetlen útmutató és tanácsadó minden jövedéki kihágási ügyben, mert alapos oktatást ad a kereseti adó-, házadó-, földadó, tőkekamat- és járadékadó-, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója-, nyereményadó-, szállítási adó-, vadászati- és fegyveradó-, bányaadó-, általános jöv. pótadó-, hadmentességi dij-, szeszadó-, söradó-, ezukor- és ásványolajadó-, szeszadópótlék-, söradópótlék-, átutalási eljárás, községi fogyasztási adópótlék-, dohány-, só és lottójövedék, állami italmérési jövedék, lőpor-, határvám-, postajövedék-, fémjelzés-, illeték-, valamint a boritaladó és husfogyasztási adóügyben előforduló jövedéki kihágási esetekben követendő mikénti védekezésre vonatkozólag. A praktikusan és díszesen kiállított tartalomjegyzékkel és betüsoros Útmutatóval ellátott könyv bolti ára nyolez korona és megrendelhető az „Adóügyi Szaklap“ kiadóhivatalánál, Budapest, VI. kér., Andrássy-ut 38.

— Irodalmi értesítés. Kosa Ede kölesei ev. ref. lelkésznek „A hófúvás“ czimü 2 felvonásos vigjátékát jótékonyczélra e hó 13-án adták elő Nyíregyházán zajos sikerrel, mely vígjáték előadását szerző— ajóté- konyczél iránt való tekintetből — dij nélkül engedélyezte. Minket ez a körülmény főként azért érdekel, mert a mű megyénk egyik vasúti állomásának vendéglőjében játszódik le.

— Sörárpavásár Miskolczon Az országos gazdasági egyesülettel és a kereskedelmi és iparkamarával együtt f. évi augusztus hó 22-án Borsodmegye székháza tanácstermében sörárpa vásár lesz. A vásár 9—12 és 2—4-ig fog tartatni. A vásáron a közvetlen vétel és eladás szabad. Aki a vásár iránt érdeklődik, forduljon a debreczeni vagy miskolezi kamarához, ahonnan bővebb felvilágosítást kap.