Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-20 / 34. szám
Nagykároly, 1905. augusztus 20. 34=. szám. XXXI. évfolyam. Szatmármegyei Közlöny TÁ-noAT^ATMT SiZT?-DTT>n-nAT MT ^óo TVTTÍ1 rtVTT.T TT1T? TVP.TTTT TTTTHTTT. A X> társadalmi, szépirodalmi ^ és megyei erdekü hetilap. A SZATMÁRVARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. •=81 MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Sehová SZERKESZTOSEG és KIADÓHIVATAL: a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 korona. Félévre 4 koiona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-s» Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. Szent István napján. Ma ünnepli a magyar nemzet első nagy királyának, a magyar állam megalkotójának, Szent Istvánnak emlék ünnepét. Ünnepe ez minden igaz magyarnak, mert a honfoglaló hősök után első sorban neki köszönhetjük állami es nemzeti lételünket. Nagy, nemes és bölcs király volt, a királyok mintaképe, kinek intézkedései vetették meg alapját a magyar államnak, a keresztény Magyarországnak. Bölcsessége belátta azt, hogy a pogány magyarság nem szilárdulhat meg uj otthonában csak akkor, ha felveszi a kereszt vallását, hódol az európai szokásoknak s belep a civilizált államok sorába. Népének ellenzése daczára vasakarattal és következetességgel kivitte azt, hogy a magyarság kereszténynyé lett, a pogány vad szokások helyébe ültette a vallásosságot és a szelidebb erkölcsöket. Püspökségeket, zárdákat alapított, s azokra bízta az iskolák és tanintézetek vezetését s ezzel utat nyitott a művelődésnek és tudománynak. Külföldről kézműveseket,iparosokat hozatott be s ezzel népét a foglalkozásra, gazdálkodásra tanította. Bölcs törvényeket hozott, melyek szigorúságuk daczára is igazságosak és mérsékeltek voltak s melyeknek korlátái közt megszilárdult az egyéni jog uralma, biztosítékot nyert a czivilizáczióra való törekvés. Valódi atyja volt népének, élete és tanításai áldást hoztak nemzetére. Az egyház szentté avatta őt. A nemzet megünnepli emlékét. A budavári Zsigmond kápolnából minden évben elő hozzák áldásthozó jobb kezét s a nemzet nagyjai és főpapjaitól környezve egyházi körmenetben mutatják fel az utódoknak, hogy ekként róhassák le a hála és kegyelet adóját. És most, midőn szent királyunk emléknapját ünnepeljük, jusson eszünkbe, hogy nemes szive két irányelvet ismert: Isten dicső- sége és a magyar nemzet boldogsága. S mi utódok kövessük ez irányelveket, lelkünket hassa át a két magasztos fogalom: vallásosság és hazaszeretet. És ha e két fogalom gyökeret ver minden magyar szivében, úgy nem kell félnünk, hogy az a nemzet — mely ezer év viharai között megvédte jogait, megvédte alkotmányát — továbbra is fenn ne maradjon. S habár még ma, napjainkban is vészterhes fellegeket látunk közeledni, nyugtasson meg az a tudat, hogy az esetben, ha minden magyar -ember szivét áshatja a hazaszeretet lángoló heve, eloszlanaic a vészterhes fellegek s nemzeti létünk, nemzeti dicsőségünk ragyogó napja ismét fényesebben fog ragyogni, mint valaha. A magyarok Istene megvédi hazánkat, ezeréves alkotmányunkat.- p — A v jíT Volt idő, amikor büszkék voltunk a magyar államvasutakra, nemcsak a Baross Gábor által megalkotott zóna rendszer miatt, hanem a Máv. tökéletetes berendezkedése, mintaszerű kezelése és a vagyonuknak megfelelő volta miatt is. Volt idő, különösen Baross Gábor idejében s halála után is néhány esztendeig a külföld is teljes elismeréssel adózott a Máv. intézménye iránt. Ezek a szép idők azonban elmúltak. Már az utóbbi esztendők folyamán határozottan hanyatlottak, a tavalyi vasúti sztrájk a Máv. megdöbbentő hiányosságairól rántotta le a fátyolt s tisztán látta a meglepett közvélemény, hogy Baross Gábor remekbeváló alkotása romlásnak indul. Nemcsak hogy stagnál a Magyar- államvasut, de egyenesen hanyatlik és ha tovább tart ez a szűkmarkú, protekcziós, a jövőbe nem tekintő gondolkodás, defficzittel fog záródni a Máv. költség- vetése és nyűg lesz az ország nyakán éppen úgy, mint az orosz vasutak. Várjuk a magyar államvasutak tökéletes reorgani- záczióját. Várjuk mindenekelőtt az olyannyira hasznosnak és üdvösnek bizonyult zónatarifa rendszer tökéletes helyreállítását. Már néhány éve annak, hogy a személyszállítás terén azt a reformot léptették életbe, hogy a maximális távolságokra való utazás diját 25 T A K* C Z A. I Fürdői tárcza Karlsbad, 1905. augusztus 18. Tavaly ilyenkor jóformán mindent megírtam Karls- badról. a mit mint világfürdőről megírni lehet. Tehát mellőzöm ezúttal a cseh fürdő ismertetését, hisz ezt, ha kéznél van egy Baedekker és egy fürdői prospektus, feleresztve a kipuskázott részt egy kis hazai vonatkozású generalszószszal, otthon is megírhatja bárki is, még az is, a ki színét sem látta a Sprudel városának. Nincs azért más hátra, minthogy össze-vissza fecsegjek, pletykázzam s feleresszem azt egy kisházai politika tetszetős levével. Hisz Nagyboldogasszony, magyar hazánk Nagyasszonyának napján irom e sorokat, közvetlen István király, a nemzeti ünnep napja előtt s ez kétszeres ok reá, hogy még a Csehfökiön is eszembe jussanak a hazai dolgok. Karlsbad, a nagy világfürdő az idén is valóságos bábeli nyelvzavar otthona, képviselve lévén itt talán a földkerekségének minden népe, nyelve. És milyen szépen megférnek egymás mellett, mert közös vágy tartja őket össze, a gyógyulás vágya ! Hogy koronásfőn kezdjem, itt volt hetekig Mária Pia özvegy portugál királyné. Magas fejedelmi alak, aki még nem is oly'an idős és aki valaha- szép veres- hajú, hóefhérarczu és finom hosszú nyakú leány lehetett. Mindég egyszerű és ugyanazon fekete ruhában jelent meg a Marktbrunn kollonádon. A kamarás nyújtotta át neki ilyenkor az ivópoharat, ügyelve arra, hogy' valami túlságos hódolattal eine árulja azt, hogy királynét szolgál ki. Daczára ennek, mindenki tudta az érdekes nő kilétét. Fejérváry báró is itt igyekezett magából kihajtani azt a sok keserűséget, epét, a mit neki a koaliczió csinált otthon. Pedig úgy látszik nem hagyhatta otthon azt a hamleti tépelődést, hogy : m i lesz? Mert a Kaiser-park felé sétálgatva estenként elnöki titkárjával, olyan erősen gesztikulált, olyan kézzel-lábba! igyekezett meggyőzni társát, aki vele minden valószínűség szerint külömben is egy véleményen volt, mintha csak Lengyel Zoltánt kapaczitálta volna. De nem csoda ha fő a feje, mert Hieronymi Károly a volt miniszter szájából hallottam, hogy Fejérváry szerint a király elvan tökélve nem engedni. Különben itt felemlítem Hieronymi azt az észrevételét, a mit a koaliczió magatartására tett. „A koaliczió olyan magas, követelő hangon beszél a királylyal, a mint csak a győző japánok beszélhetnének a legyőzött oroszokkal!“ A legyőzöttekről eszembe jut a szegény burok egyik hóhérja, dr. Jameson, a Fokföld miniszterelnöke, aki a napokban szintén ide érkezik. Tudvalevőleg ő volt az, aki megcsinálta az előjátékot az Anglia által később végig játszott azon drámához, amely egy szabadság szerelő nép bukásával végződött. O volt az, aki Rhodes Cecil ösztökélésére 1896. évben mint valami rabló betört 800 társával Transvaalba, hogy azt meghódítja. Elverték, elcsípték és kiszolgáltatták Angliának, és azután azok, akik küldték, szemfényvesztésből elitélték 15 hónapi fogságra. Azután jött az angol-bur háború. És ma már a szabad Transvaal rég angol birtok. Tudja az ég kétszeresen kellemetlenül érinti a konservatismus-felé hajló lelkemet épp most egy ilyen kis nemzet bukása. Hat ilyen hunczut a politika ? Hát mindig a hatalomnak, a szuronynak kell győzni ?! De a háború képviselője mellett itt volt a béke szószólója is. Suttner báróné, a világbéke, a pacifis- mus közismert aposiola érdekes felolvasást tartott a Kurhausban a világbéke eljöveteléről. A felolvasás egyik bennünket érdeklő epizódja volt az, a mikor az érdekes asszony beleszőtte beszédébe, hogy p. o. sok magyar is van itt hallgatói között, akik mindég a béke barátai voltak. Jókor beszélt a szokny'ás apostol a magyar békéről! A magyar rezisztenczia fővezére, Kossuth Ferencz is megérkezett ide a múlt-szombaton. Hiába czéloz- gattak a lapok már jó előre arra a pikáns találkozásra, amely itt végbe fog menni Kossuth és Fejérváry között, mert utóbbi egy nappal előbb visszautazott Budapestre, így aztán Kossuth egy pár hétig letűnt a politikai élet látóhatáráról, hogy csak mint illustris, de egyszerű fürdővendég szerepeljen, itt üdüljön a langyos meleg víztől, uj erőt szerezzen a további nagy nemzeti küzdelemre. Mellesleg megjegyzem itt, hogy Kossuth itteni orvosa, a mi közös orvosunk, dr. Áldor Lajos, városunk fia, a kinek olyan nagy a praksissa, sok a teendője reggeltől-estig, hogy ha vége lesz a szezonnak, ő is elmehet bátran valahova üdülni. Ha még felemlítem azt, hogy Pálmay Ilka itt vendégszerepeit, természtesen német színpadon, a 11 éves Szigeti Jóska, a hegedű művész, is itt hangversenyzett, továbbá hogy dr. Gellért Sándor, Nagybánya város polgármesterének öcscsét az itteni orvosok alakuló gyűlése beválasztotta a sajtóbizottságba és Nagykárolyból ez idő szerint haton vagyunk itt tudtommal, nevezetesen Berger Ármin, dr. Adler Adolf és kedves neje, Kun István derék polgártársunk nejével és jómagam, akkor elmondtam mindazt, ami bennünket érdekelhet az általános és lokális érdeklődés szempontjából. De ha már benne vagyok a helyi vonatkozásokban, nem mulaszthatom el felemlíteni azon körülményt, hogy a múlt héten pár napig az itteni magyarok közt a legtöbb szó a mi alispánunkról, Nagy Lászlóról és a 60-as bizottságról esett. Uton-utfálen pro és contra tárgyalták az alispán magatartását. Az egyik rész elitélte, hazafiatlannak jellemezte ellenszegülését, a másik helyeselte eljárását, Az utóbbiak azt mondták, hogy Legutolsó divatu nyári férfi és fiú kalapok nyúlszőr, gyapjú és szalmából a kővetkező gyártmányokban; Habik, Halban és Damaszk, Borsalino, Pichler, P/ess és Ita, nemkülönben nyakkendők, sétabotok, fiú és férfi sapkák JACOB©VICS JOSEF uri-divat és műipar-árucsarnokában Nagykárolyban. Illatszerek, Hubigán illatszer 1 üreg 16 korona. Valódi Veioten púder 3 kor. 60 fii. Mindennemű haj és bajuszfestő szerek, valódi -------------------“ tiszaujlaki bajuszpedrő 36 fillér. Szivarka-hüvelyek Saím, Cing 22 fillér, parafás 40 fillér.' --------------Üz letem a régi helyiségbe már beköltözött.
