Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-06 / 32. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1905. évi 32-ik számához.

Folytatása a főlapról.

arra, hogy Nagy méltóságod törvényteh-n és karos kormányzását lehetetlenné tegyük, ha oly szilárd az elhatározás más törvényhatóságok közönsé gében is mint a miénkben, — már pe ig a tapasztalat azt mutatja, hogy olyan, — akkor Nagyméltóságod boldogulni egyáltalán nem fog, ellenben az országnak kimondhatatlan kárt okoz, melyet jóvátenni nem lesz képes és nemzete ellen oly bűnt követ el, melyet ember élet le nem vezekelhet.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye átiratát az alkotmány-védelem tárgyában, Somogymegye ugyanilyen tárgyban küldött átiratát, Borsodmegye átiratát az esetleg kibocsájtandó törvénytelen rendeletek végrehaj tásának megtagadása tárgyában, Zemplénmegye, Hont- megye átiratát helyeslőleg tudomásul vette és irattárba tétetni rendelte a közgyűlés. Eközben tárgyalta Abauj- Torna vármegye átiratát a választási törvény revíziója alkalmával a választói jognak a magyar nyelv tudásához kötése tárgyában s amennyiben a vármegye álláspontját már egy Ízben kifejezte volt, újabb határozatot nem hozott, hanem az átiratot tudomásul vette. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye átiratát a volt megyei pénztárak és számvevőségek visszaállítása tárgyában örömmel üdvözli és hasonszellemben az országgyűléshez feliratot küld. Ugyanilyen szellemű átirattal fordult vármegyénkhez Torda-Aranyos megye is.

Ezután következett a közgyűlés legérdekesebb tárgya: Luby Géza és társainak, valamint gróf Károlyi István és társainak indítványa a jelenlegi kormánynak bizalmatlansági nyilatkozat szavazása és a törvénytelen rendeletekkel szemben követendő eljárás tárgyában. Az elnöklő főjegyző javaslatára a két indítványt együttesen tárgyalták, amennyiben közöttük csak forma tekintetében van külömbség. Az állandó választmány javaslatához Kovács Dezső a következőképen szólt hozzá : Lehetetlen nem örvendenünk Szatmár- vármegye közönsége ma hozandó határozatának, mely a vármegyének sok tekintetben tanúsított tévedéseit hozta helyre. (Úgy van ! Úgy van !) Örvendjünk, hogy megtaláljuk saját magunkban Kölcsey megyéjét, mely a 40-es években vezére volt az országnak. A tekintetben nincs közöttünk külömbség, hogy az állandó választmány javaslatát egyhangúlag elfogadjuk. Mindazonáltal a határozatban súlyt kívánok helyezni arra, hogy tiltsa el határozatával a törvényhatóság az alispánt attól, hogy a vármegye ma hozandó határozata ellen a belügyminisztérium előtt felterjesztési jogával éljen és ha a kormány az iratok felterjesztését kérné, előbb hivasson rendkívüli vármegyei közgyűlést össze. Tudjuk jól, hogy az alispánt, mint a főispáni teendők elintézésével megbízott tisztviselőt, nem lehet, nincs jogunk a határozatok felterjesztésétől eltiltani. De utasíthatjuk az alispánt, hogy ha a főispán el kérné az iratokat felterjesztés C2éljából, azokat ne adja ki s igy hosszú időre megakadályozzuk a kormányt abban, hogy határozatunkat megsemmitse.

Hrabovszky István mérki plébános hazafias tűzzel beszélt ezután. Teljes leikével elfogadja az állandó választmány javaslatát. Kovács Dezső pótlásával együtt. Bécsből megfenyegették a magyar katholikus papságot azzal, hogy a koalíció el fogja venni az egyházi vagyont. Én úgy ismerem a koalíciót, hogy azokban rablók, tolvajok nincsenek, — a kik áhítoznának az egyház birtokaira. Feltéve, de meg nem engedve, ha levetkőztetnek bennünket pőrére, akkor sem fogjuk a kormányt pártolni. (Lelkes éljenzés.) Én úgy ismerem a magyart, mint a ki jussát nem engedi, de ha bánni tudnak vele, még az ingét is oda adja. Mi csak azt követeljük, a mit szentesített törvényeink alapján jogunk van nekünk kérni. 48-ban én is honvéd voltam, olyan kölyök honvéd. (Éljenzés.) Mai napig is emlékszem arra, hogy azt danoltuk :

„Nem kell nekünk rechtsum, kerteuch, abmasirt.“

Most szabadjára eresztik a szabadelvű pártot és azt mondják neki:

Nincsen széna, nincsen abrak,

Kedves lovam, agyoncsaplak.

Én a magam részéről kijelentem, hogy egyetlen egy katholikus pap sem lesz arra kapható, hogy a törvénytelen kormány ellen küzdeni meg ne szűnjön. (Perczekig tartó taps és lelkes éljenzés. Szonokot számosán üdvözlik.)

Elnök: Kötelességemnek tartom itt is felszólalni, mert felesleges olyan intézkedés, a melyik már anélkül is benne van a határozatban, továbbá mert az intézkedés provokativ jellegű. Méltóztassék az állandó választmány javaslatát elfogadni. (Felkiáltások nem fogadjuk el 1 A Kováts Dezsőét fogadjuk el!) Elnök szavazásra bocsájtja a kérdést és ekkor Kovács Dezső és az állandó választmány következő határozati javas latát fogadják el:

Az állandó választmány véleményével egyezpleg — grót Karolyi István indítványa általános lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtatik és annak értelmében, tekintettel arra, hogy a kormány az országgyűlést költségvetési, vagy indemnitási tárgyalás megkezdése helyett törvénytelenül elnapolta; Szatmárvármegye közönsége a jelenlegi kormány részéről a közjöve- delmeknek költségvetés, illetve indemnitas nélküli szedésében nem a véletlen helyzet kényszerét, hanem az ország alkotmányellenes — rendeletekkel való — kormányzásának szándékát látja és aggodalma van az iránt, hogy az ujonczletszam pótlására is rendeleti intézkedések fognak tétetni.

Ennek folytán elérkezettnek tartja az időt arra, hogy az 1886.: XXL t.-cz. 20. §-ában körülirt jogával éljen, illetve az 1504. évi I. és 1790. évi XIX. tör- vényezikkekben megszabott kötelességet teljesítse.

Szatmárvármegye közönsége a fenti okokból és a képviselőház 1905. évi junius hó 21-én tartott ülésében kelt felhívása folytán elhatározza a következőket :

1. A vármegye területén levő rendezett tanácsú városokat és községeket eltiltja attól, hogy bármely

állami adót vagy egyéb közjövedelmet tárgyazó befizetéseket egyesektől elfogadjanak, az eddig begyült összeget pedig az adóhivatalba beszolgáltassák.

2. Kivételt képeznek a községek által bérlet, megváltás vagv ráutalás czimén kezelt közvetett adók, melyek önként fizető egyesektől tovább is beszedendők, azonban a begyült összeg, illetőleg bér, az adóhivatalba leendő beszállítás helyett, valamely a vármegye vagy Szatmárnémeti sz. kir. város területén levő részvény- társaság alakjában működő pénzintézetben betétként a betevő község egyedüli kivételi jogának fentartása mellett helyezendő el.

3. Tisztviselőinek, valamint a városok és községek elöljáróinak meghagyja, hogy minden kormányhatósági intézkedést, mely ujonezoknak önkéntes beállására, tartalékosok és póttartalékosoknak az 1888. évi XV11I. t.-cz. alapján leendő behívására vonatkozik, jelen határozatra hivatkozással, foganatositatlanul visszaküldjenek, hogy ezen irányban semmikép közre ne működjenek, semminemű ténykedést — jelesül: igazolványok, behívók kiállítását vagy kézbesítését —- ne eszközöljék és hogy a kormány vagy katonaság küldötteitől minden ténykedést megtagadjanak.

4. Jelen határozat csak birtokon kívül felebhezhető és azonnal végrehajtandó, tekintet nélkül a felülvizsgálat végetti felterjesztésre.

5. Ha a kormány jelen határozattal szemben nem az 1886. évi XXL t.-cz. 19. §-a értelmében járna el, hanem azt a 10. §-ra való hivatkozással megsemmisítené, azon esetre Szatmár vármegye közönsége a megsemmisítő határozatot érvénytelennek kijelenti és figyelmenkivül hagyni határozza.

6. Bármifele sérelemért vagy kárért, mely jelen határozat végrehajtása folytán a megyei vagy községi tisztviselőket netalán éri, a vármegye teljes erkölcsi és anyagi elégtétel adására kötelezi magát.

7. Mindaddig, mig a költségvetés, illetve az indemnitás, valamint az ujonczjutalék országgyü- lésileg meg nem adatik, minden hónap első csütörtökén rendkívüli közgyűlés tartandó, melyen a jelen határozattal összefüggő ügyek mindenesetre tárgyalandók.

8. A tisztviselők működésének támogatására és a vármegye hatóságai egyöntetű eljárásának elősegítésére egy 60 tagú bizottság küldetik ki, mely elnökét és alelnökeit önmaga választja, s melynek alispán, főjegyző és tiszti ügyész hivatalból tagjai.

9. Tartalékosok és póttartalékosó'k behívásánál való közreműködés eltiltása a lehető legszigorúbban értelmezendő, tilos jelesül a vonatkozó nyilvántartások adatainak a katonai hatóságokkal való közlése, bárminemű felvilágosítás adás vagy közreműködés azon czélbél, hogy behívó a posta utján vagy más módon kézbesíthető legyen.

10. Az alispán eltiltatik attól, hogy jelen határozatot felülvizsgálat végett felterjessze, vagy az iratoknak bárki általi felterjesztése czéljából azokat kiadja. Ha a felterjesztést a kormány rendelné el, ezenrendelet foganatosítás előtt a közgyűlésnek bemutatandó.

11. A kiküldött 60 tagú bizottság utasittatik a jelen határozat azonnali végrehajtásának pontos ellenőrzésére, elsősorban tehát arra, hogy a gyűlést követő naptól kezdve naponként ülést tartson és a határozat kiadmányozását figyelemmel kisérje, ugyanezen bizottság bizatik meg a jegyzőkönyv hitelesítésével is.

A bizottság tagjaivá megválasztatnak : Gróf Károlyi István, Jasztrabszky Kálmán, Gróf Teleki László Gyula, Kende Zsigmond, Domahidy Sándor, Dr. Böszörményi Emil,v Cholnoky Imre, Jékey Mór, Szálkái Sándor, Luby Béla, Gróf Teleki Sándor, Helmeczy József, Stoll Béla, Domahidy István, N. Szabó Antal, Sternberg Sándor, Lengyel Alajos, Jékey Zsigmond, Böszörményi Zsigmond, ifj. Pechy László, Reök Gyula, Dienes Lajos, Szarka Andor, B. Kováts Miklós, Szeőke Sándor, Ináncsi Papp Kálmán, Dr. Falussy Árpád, Jarmy Andor, Madarassy Dezső, Luby Zsigmond, Thury Zsigmond, Vilagossy Gáspár, Dr. Adler Adolf, Tóth Moritz, Mándy Zoltán, Luby Lajos, id. Péchy László, Papp Béla, Ratz Elemér, Kovács Lajos, Janitzky Albert, Strohmajer F'erencz, Csipkés András, ifj. Dr. Vetzák Ede, Dr. N. Szabó Albert, Dr. Gózner Elek, Hrabovszky István, Martha József, Luby Géza, Kossuth István, Kölcsey Antal, Dr. Bohus Janos, Dr. Kovács Dezső, Jeney Géza, Ferenczy Imre, Rebay Dezső, Budai József, Lukacs Konstant.n, Gróf Teleki Pál, Gróf Teleki Géza.

Ezen határozatban foglalt tilalmak szigorú betartását a törvényhatósági bizottság a tisztviselői kar hazafiságában bízva, nemcsak elvárja, de a törvények megtartására letett hivatalos esküjök alapján tőlük meg is követeli és biztosan számit az alkotmányvedelem ezen harczában a vármegye közönsége minden tagjainak önzetlen, egyetértő és a hazaszeretet által vezérelt támogatásara.

Ezután Luby Géza szólalt fel a következőleg : Még meg sem hoztuk a határozatot, a melylyel az alkotmányellenes kormánynyal szemben védekezni fogunk, mar is bejelenteni valóm van. Most jutott tudomásomra, hogy a katonai kincstár a postahivatalokat megkeresi, _ hogy a tartalékos katonák czimeit kézbesítsék neki. És ha most ebben a tárgyban nem határozhatunk, kérem a 60-as bizottságot, hogy e tárgyban gyűljön össze és határozzon. ^

Nagy Sándor teljesen hozzájárul a határozathoz. De figyelmezteti a közgyűlést a végrehajthatóságra való tekintetből arra, hogy a törvény azt rendeli, hogy ha a községek pénzt tesznek a takarékba, meg kell jelölni a takarékpenztart, hová akarják tenni. A közgyűlés változatlanul fenntartotta határozatát.

Egyébb ügyeL

A kereskedelemügyi miniszter körrendeletét a közúti kerületi felügyelők hatáskörének a törvényhatósági építkezéseknek műszaki felügyeletére kiterjesztése tárgyában tudomásul vették. Majd áttértek az 1904. I évi zárszámadás megvizsgálására kiküldött bizottság

jelentésének tárgyalására. Felszólalt Böszörményi Emil s előadta, hogy amennyiben a megyegyülés alkalmával megtámadtatásoknak- volt az a 60 ember kitéve, akik a zárszámadásra vonatkozólag beterjesztették észrevételeiket és kérték a megye közönségét, hogy ne fogadják el az 1904. évi zárszámadásokat, ez okból kéri a bizottság jelentésének felolvasását, hogy lássa a közgyűlés miszerint annak a 63 embernek igaza volt, szükséges, hogy láthassa a megye a zárszámadásban milyen tételek foglaltatnak benne.

Jeney Géza a bizottság határozatához nem járul hozzá. A bizottság azt javasolta, hogy az átfutó kiadások 10.000 koronában irányoztassanak elő. Mindenki, aki számadások készítésével foglalkozik, tudja, hogy olyan fix összeget átfutó kiadásokra felvenni nem lehet, de ilyet maga a törvény sem enged meg. Hiszen ha ilyen összeget beállítunk, akkor tetszés szerint lehet a pénzt kiutalványozni, mig ha nincs ilyen összeg, akkor óvakodni fognak a felesleges kiadások megtételétől. Elfogadja az állandó választmány javaslatát.

Elnök reflektál arra a közbeszólásra, hogy tárgyalják tételenként a bizottság javaslatát, mert nem értik meg. Egykor tételenként tárgyalták a plenumban, de most már belátták, hogy igy nem lehet tárgyalni.

A közgyűlés ezután a következő határozatot hozta :

Az állandó választmány véleményével egyezőleg a beterjesztett 1904. évi vármegyei háztartási zárszámadás elfogadtatik s a felülvizsgálatára kiküldött bizottság véleményének elfogadásával utasítja a vármegyei alispánt, hogy amennyiben a Véderő Utasítás I. Rész 41. §. és a vármegyei Szervezési Szabályrendelet betü- szerinti értelme alapján a sorozó bizottsági elnökök utiszámlái a zárszámadásban helyet nem foglalhatnak, a Szervezési Szabályrendelet megfelelő módosítása iránt terjesszen elő mielőbb javaslatot, egyben pedig a költségek redukálása tekintetéből jövőben a sorozási tervezeteket akként állapítsa meg, hogy sorozási elnököknek lehetőleg ne tisztviselők, de megyebizottsági tagok küldessenek ki.

Amennyiben továbbá a hivatalvizsgálatok rendes alispáni fizetést képeznek, vagyis olyat, a melynek fedezetére utiátalánya szolgál, utasittatik vármegyei alispán, hogy jövőben a hivatalvizsgálatok alkalmával helyettesei által felszámított útiköltségeket utiátalánya terhére fedezze.

Utasítja továbbá vármegyei alispánt a közgyűlés, hogy amennyiben ezen számadás során több alkalommal észleltetett, hogy az 122000—1902. B. M. számú rendelet 31. §-a nem mindenkor tartatott be, jelzett belügyminiszteri rendelet rendelkezését a jövőben pontosan tartsa be és tartsa szigorúan [szem előtt az Ügyviteli Szabályyat29 .§-ában foglalt rendelkezéseket is.

Utasítja végül a közgyűlés vármegyei alispánt, hogy a régi téritmények behajtását jelentéstétel kötelezettsége mellett a legerélyesebben foganatosítsa, a jövőre nézve pedig az erélyesség utján a behajtás iránt azonnal intézkedjék.

Miután a levéltárnok az anyakönyvi ügyek előadója, nem találja ezen vizsgálatok költségeit az alispáni utiátalányból fedezendőnek, minthogy azonban ezek a megyét különösen nem terhelik és nem megyei, de állami érdeket képeznek, jövőre nézve a kiadást csak azon feltétel mellett engedélyezze, ha a kormány az egyidejűleg intézendő felirat folytán annak megtérítésére magát kötelezi.

Miután két háziszolga alkalmazása azon func- tiók végzésére, melyek a vármegye háznál szükségesek és nem a hajdúk által teljesitendók — feltétlenül elégséges, a VIII. rovat 19. és 80. tételeiben foglalt kiadást tulmagasnak találja és utasítja az alispánt, hogy jövőre két háziszolgánál többet ne alkalmazzon ; — hogy a sorozási nyomtatványokra, kikerekitve mintegy 500 koronát tevő összeg 9 felé osztva jövőben 60 korona irodapótlék gyanántadassék ki a főszolgabíróknak; — az előre nem látható kiadások rovatában ne fizettessenek oly kiadások, melyek valamely rendes rovat alá tartoznak; — tekintettel arra, hogy az alispán csupán a költségvetés által vont kereteken belül utalványozhat és tekintettel arra, hogy az átfutó kiadások csak részben térülnek meg, jelentékeny részben pedig a házipénztár terheivé válnak, kimondatik, hogy az átfutó kezeles-rovataira nézve költségvetésileg fix összegű tétel állapíttassák meg, melynek kimerülte esetén a 122000—1902. sz. rendelet 31. § ában előirt eljárás alkalmazandó.

Amennyiben pedig a leltár a bizottság rendelkezésére nem volt bocsátható, felhivatik vármegyei alispán, hogy mihelyt a rendelkezésre lesz bocsátható, felülvizsgálata végett a 325—1905. sz. határozattal kiküldött bizottságot hívja össze, a zárszámadáshoz a kihirdetési határidő eltelte előtt csat,oltássá a vagyonleltárt.

Ezután még a következő apróbb ügyeket tárgyalta a közgyűlés.

Remetemező községben a Dupa balta nevű mo- csáros hely lecsapolását közegészségi szempontból elrendelte.

A jegyzői körök újabb beosztását elfogadta.

A Nagykároly városi közkórház kibővítési és átalakítási tervét jóváhagyta.

Avasfelsőfalu vasúti hozzájárulási határozatát jóváhagyta.

Kállay Ödön szolgabirót kihágási ügyekben önálló bíráskodási joggal felruházta.

Szűcs Károly Írnoknak 2 havi szabadságot engedélyezett.

Ilosvay Gusztáv 120 korona munkadiját az ebadóból veendő kölcsönből kifizetni rendelte.

A székház építésnél szükségessé vált utczai kövezet útszakasz rendezését elrendelte, s a megyeház előtti területen a vizlevezetés megoldásához a város által kért hozzájárulás czimén 5000 koronát megszavazott.