Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-30 / 31. szám

SZATMARMEGYEI közlöny tekintettel a termelőnek fizetett árakra, a helyi vi­szonyokra és egyéb körülményekre, mihez képest aztán bizonyos megfelelő százalékos haszon hozzá- számitásával állapítsák meg az egyes czikkek árait, melyeknél többet az elárusítónak nem szabad köve­telnie. Reméljük, hogy ez üdvös rendelet, ha a rendőr­hatóságok lelkiismeretesen fognak eljárni, a napról napra hallatlanul emelkedő piaczi árakat némileg mérsékelni fogja. — Honvódeink hazaérkezése. Szombat délbe ér­keztek haza hosszas távoliét után Nyírbátorból és kör­nyékéről honvédeink, ahol gyakorlataikat végezték. Velük jöttek a szatmári honvédek is, a katonaban­dával, a melynek vidám zenéje mellett vonultak be pontban déli 12 órakor a honvéd laktanyába. — A telefon nyári használata. A távbeszélő használata tekintetében eddig az a rendelkezés állott fenn, hogy az előfizetőknek a nyári idényre 6 havi időleges bekapcsolások engedélyeztettek fél évi díjért. Ez azonban csak a május hó L-től október hó 31-ig terjedő 6 hónapra volt engedélyezhető. Mivel azonban számos előfizető korábban költözködik nyaralójába, avagy később tér vissza, mint május és október, sőt vannak olyanok is, kik egy későbbi vagy korábbi hónappal kezdődő félévet töltenek nyaralójukban, a Kereskedelmi és Iparkamara azon kérelmet terjesztette a kereskedelmi miniszter elé, hogy a telefon-használati feltételek merevségét módosítsa úgy', hogy az előfizető határozhassa meg: mely hónaptól kezdődő félévre kívánja ez időleges bekapcsolást igénybe venni s ne csak 6, hanem esetleg 7, 8, 9, hónapra is kapcsoltat­hassa aránylagos díjért. A miniszter most a kamara kérelmének helyt adott s a szabályzatot ily értelemben módositotta. — Pártértekezlet. A vármegyei függetlenségi párthoz tartozó vármegyei bizottsági tagokat felkérem, hogy a közgyűlési tárgysorozatban felsorolt tárgyak megbeszélése czéljából folyó évi augusztus 2-án esti 8 órakor a Polgári Olvasókörben tartandó értekezletre minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedje­nek. Luby Géza, megyei pártelnök. — Halálozás. Kovács Kálmán, E. Kovács Gyula az elhalt színművész öcscse, a Mándy Géza béruradal­mának gazdatisztje a napokban a nagykállói tébolydá­ban elhunyt. Temetése a múlt hétfőn volt nagy részvét mellett. — Uj czirkusz. A piacztéren pár nap óta özv. Lódy Ernőné, a ki nagykárolyi születésű, lovárda társulata tart előadásokat. A társulat jól van szervezve, mert egy pár szépen idomított lovat láttunk s az összes mutatványok sikerültek. A társulat akrobatája egy csinos nő, a bohocza jó, Mister Wollner zsoké pedig kitűnő. E mellett olcsók is a belépti dijak, a mennyiben 1 korona az első hely. Szóval érdemes a megtekintésre. — Városunk zárszámadása. Feifer Ede városi számvevő elkészítette Nagykároly város 1904. évi zár­számadását. A nyomtatott majdnem 60 oldalra terjedő füzetet a napokban kaptuk meg és egyúttal kézbe­sítették valamennyi képviselőtestületi tagnak is, hogy a ma megtartandó közgyűlésen objektive bírálják meg a város vezetőinek működését. A zárszámadás szerint városunk cselekvő vagyona 790392 K 32 f, ezzel szemben 777168 K 20 f tartozása van. A zárszáma­dásból kiemeljük a következő érdekesebb adatokat: 1. A főgymnasiumban 11988 koronát vettek be tandíj czimén, a mely az előirányzatnál sajnos 1012 koronával kevesebb. Mig az állami polgári leányiskolában 3148 K 32 fillért vettek be, a mi 248 K 32 fillérrel több az előirányzatnál. 2. Az állandó színház alap 4518 K 35 f értékű vagyonnal bir. A Kossuth Lajos szobor-alapnak 5585 K 35 fillérje van. — Adakozás. Singer Márton ur egy helybeli bőrkereskedő elleni levéltitok sértés bűnügyének visszavonásáért az illető által rendelkezésére bocsátott 100 koronát a következő jótékonyczélra adományozta : Tanulósegélyző-egyletnek szegény gyermekek felru­házására 30 K-át, Ipartestületnek az elaggott munka- képtelen iparosok részére 20 K-át, Nagykárolyi sze­gényeknek 20 K-át, Nagyecsedi szegényeknek vallás­különbség nélkül 2Q K-át, Talmud-Thóra-egyletnek 10 koronát. — Debreczeni nagyvásárra utazóknak legmele­gebben ajánljuk az országos jóhirü Löfkovits Arthur órás és ékszerész ezéget, hol a legmegbizhatóbban és legolcsóbban lehet szép és divatos ékszereket és órákat vásárolni! Gyönyörű kirakatai megtekintésre érdemesek ! — Tivuszjárvány Tiborszálláson. Gróf Károlyinak Mérk község közelében fekvő Tiborszóllás nevű tanyá­ján nagymérvű hastifuszjárvány lépett fel. Rövid időközben 8 beteged ési eset fordult elő, a kik közül 3 meghalt. Valószínűleg a fertőzött ivóviz okozza a járványt. — Jacobovits József uri-divat és müiparáru csar­noka vevőinek azon előnyt nyújtja, hogy a nála vásárolt kalapokat gyári tisztításra elvállalja. — Elkobzott kivándorlási hajójegyek. Missler F. brémai kivándorlási ügynökség nemrégiben valósággal elárasztotta kivándorlási jegyekkel a vármegye több községét. Daczára hogy a nevezett ezégnek semmi jogezime sem volt arra, hogy Magyarországon hajó­jegyeket hozhasson forgalomba, azért mégis a ezég titokban űzte ezen manipuláczióját mig rajta vesztett. Az erdődi járási főszolgabíróé az érdem, aki a Missler- féle hajójegyet felfedezte Merk Károly, Kindl Autal és Márton krasznabélteki lakosoknál, a kik már éppen útra akartak kelni az újvilágba. A kir. törvényszék ez ügyben péuteken tartotta meg a tárgyalást, mely alkalommal itéletileg kimondotta a már elkobzott három jegy megsemmisítését, azonkívül elrendelte Missler F. brémai ezégnek a kivándorlásra irányuló nyomtatványainak és a küldött hajójegyek bárhol talál­ható elkobzását és megsemmisítését. Ezen Ítélet az az ország összes törvényhatóságaival közölve lesz. — Borkiállítás a Tátrában. A Magyar Szőlős­gazdák Országos Egyesületete augusztus 19. 23-án Tátra-Lomniezon borkiállítást rendez. Czélja ezen kiállításnak az, hogy Magyarország legnagyobb ide­genforgalommal biró helyén: a Tátrában mutassa be legkitűnőbb pinczegazdaságainak termékeit. Sikerült is e czélból több mint ötven szőlőtermelőt megnyerni, hogy azok közel 200 legkiválóbb fehér és vörös, pecse- és csemegeboraikat beküldjék és a kiállításon megforduló közönségnek bemutassák. Minden elfogult­ság nélkül jelezhető, hogy ezek a borok méltóan fogják a magyar borászatot képviselni és bizonyíté­kot szolgáltatnak arra nézve, hogy bortermelésünk ma ismét joggal kiváló helyet követel maga számára a világversenyben. Egyedül az a körülmény, hogy az összes bormintáknak több mint egynegyedrésze a Tokaj-Hegyaljáról került ki, biztosítja ezen borkiállí­tásnak látogatottságát és a borminták kelendőségét. A M. Sz. 0. E.-nek szándékában van a kiállítást augusztus 19-én szüreti ünnepélylyel megnyitni, az egész kiál litás alatt pedig korai csemegeszőlőt is árusítani. Tekintettel arra hogy a Tátra augusztusban amúgy is úgy bel-, mint külföldiek részéről nagylá togatottságnak örvend, szíveskedjenek birtokosaink közül azok, akik ezen kiállítás alkalmából Tátra-Lom- niezon jelen lenni akarnak, ezen szándékukat legké­sőbben augusztus 12-ig vagy a jelzett üdülőhely igazgatóságával, vagy a Magyar Szőlősgazdák Orszá­gos Egyesületének igazgatóságával (Budapest, Üllői-ut 25.) tudatni, hogy az kellő időben lakásról gondos­kodjék. Egy éj a Verbőezi-utezában. A napokban egy velenczei éjnek leírását olvastam — mondhatom élvezettel. Rögtön az ötlött eszembe, hogy hiszen jiekünk is vannak éjjeli gyönyörűségeink, miért ne írhatnám meg azokat? — Megvallom, hogy a leírásra nem annyira a czikkezési viszketeg, mint inkább egy kis ravaszság ösztönzött, úgy gondolkozva, hogy ezt a leírást — valószínűleg —a rendőrkapitány ur is elolvassa, — s nem hihetve azt, hogy az 5 gondjaira bízott egyik városi területen, hasonló élve­zetek is születhetnek, szerencséltetni fog engemet — mint régi ösmerősét — éjjelre — aki mondhatom nagyon szívesen látnám — s együtt fogunk örven­deni a tapasztaltakon. Előre bocsátom, hogy a Verbőczi-utczának a Vida Lajos ur üzletétől, Schnébli ur házáig terjedő területerői szóllok, eddig terjedvén ösmeretem ; azt is megjegyzem, hogy a járdás oldalon ez évi május hó l-től lakom, s azóta éjjeleim a következőleg múlnak el: Egész napi munka, s az iszonyú forrósággal való megküzdés után XU lO órakor lenyugszom, azon fel­tevésben, hogy pihenni fogok. — Keserű csalódás ! — A midőn szemeimre az álom már reá nehezül, valami földrengésszerű dübörgés riaszt fel, ez azonban csak pár pillanatig tart — de álmomból még is felzavar — azután minden elcsendesül. Elintén azt hiszem, hogy álmodom, s ismét szunnyadni kezdtem. Fájdalom azon­ban negyedóra múlva ezen ablakotrázó dübörgés ismétlődött, s lett ismét riadalom, s az álomnak vége fél 12 óráig, csak az a tűnődés gyötrött, hogy vájjon mi játsza velem ördögi játékát? S végre is — ba­bonás ember lévén — elmondtam magamban hogy „minden jó lélek dicséri az Urat“ megnyugodva elaludtam. De miután a hasonló riadalom — és pedig épen azon időtájban — minden éjjel ismétlődött ájta- tos lélekkel, de mellé egy jókora furkósbottal is felfegy­verkezve lesbe állottam, — kitudandó, hogy miből származhatik ez a folyton ismétlődő dübörgés. Rá­jöttem, hogy a Lakatos-utczán lakó egy mészáros polgártársam, talicskán tolatja a jeget — a Báthory István telkén lévő husáruló helyiségébe, s onnan talics­kájával — félóra múlva ismét visszatér — de mindig a házak ablakai alatt közvetlenül elvonuló gyalogjárón. Én igazat adok polgártársamnak a jégszállitást illetőleg, mert ez szükséges közegészségügyi szempontból, de kérdem : miért szükséges az, hogy a jéggel telt talicska a járdán tolassák oda és vissza, akkor, a midőn — hála polgármesterünk figyelmének — az utczán elvo­nuló kövezett kocsi ut oly sima, hogy hajdan a lakos­ságnak szoba padlója sem volt hasonló. Szólni persze nem mertem polgártársamnak, tartva rendreutasittatástól — hiszem azonban, hogy majd vége lesz ennek, mert az éber rendőrség, valamikor erre czirkálván — fel­emeli tiltó szavát — de bizony én csalódtam, mert ma is úgy dübörög nekem, s szomszédaimnak a ta­licska, mint eddig. Tizenegy óra tájba tehát elalszom — ha ugyan­azt — különösen vasár- és ünnepnapokon — a „Lóvéidéból“ hazatérő „Zsinór“' és „Tábla*-utczai jókedvű fiatalság üvöltése megengedi. Állandó boldogság azonban nem lévén a földön, következik a hajnali 3 óra. Ezen időre a velem átellenben lakó Silimon rendőr polgártársam, két szép tehenét megfejed — miután a Verböczi-utcza szóbanforgó tájéka nemcsak lakóhely, de egyúttal sürü gyeppel benőtt pázsit is, teheneit nyomban a fejés után ezen legelőre kiereszti. Ez mind nem volna baj reám és szomszédaimra nézve, mert hiszen a tehén nagyon békés természetű kérődző, s legelésével bizonyára senkit sem háborgatna álmai­ban, -— igen de Silimon rendőr polgártársam — én legalább azt hiszem — zenekedvelő ember, s ez okból egyik tehenén csengő, a másikon pedig harang van — persze nem a tehén, hanem a gazda gyönyörűségére, de az én és szomszédaim vesztére, mert a csengő és harang minden egyes füharapásra, olyan lármás han­gokat ád, hogy arra az alvó rögtön talpra áll — s mert ezen hangokban sem lévén variátió — sajnálva nyugalmát, átkozza az olyan városi életet ahol a tejelő barom is ellenségévé szegődött. Ez a zene tart majd­nem reggeli 4 óráig — addig a nyugvásról szó sem lehet, — ekkor azután ártatlan ellenségeinket a pásztor tovább hajtja. Mármost ha tudunk, fél öt óráig reggel tovább aludhatunk. A Verbőczi-utcza jelzett területén három polgártársunknak van mezőre kijáró sertése, — véletlen játéka, hogy ez a három sertés tulajdonos éppen egy­más szomszédságában lakik, — a kondás kürtjének rettentő hangja tehát kizárólag őket érdekelheti; igen ám de a kondás nem azért szerezte meg ezt a hang­szert, hogy ennek — az aludni szándékozóra nézve — borzasztó hangját ő is ne élvezze, a három sertés­tulajdonos ébresztésére és a maga gyönyörűségére tehát fújja ezen kürtöt a Kerekes Ödön házától kezdve egészen a Vida Lajos boltjáig szüntelenül, kínjára minden olyan embernek, a kinek disznó nem adatott, s aki sorsából folyólag fél 5 órakor reggel még aludni akarna, s a kire ezen alvás — tekintettel az előzmé­nyekre fel is férne. Most már — de nagyon szerényen — kérdem én, hogy vájjon okvetlenül szükségesek-e mind ezek, s egyáltalán nem lehet ezeken változtatni? —mettha meggyőznek engemet arról, hogy a leirt dolgok Nagy­károlyban meg nem változtathatók, akkor a fennálló kellemetlenségeket továbbra is tűrnünk kell, — de ha mindezek rendezhetők, miért nem rendezi azokat az, akinek az a joga és kötelessége. — Méltóztassék a Verbőczi-utczát házankint vizsgálat alá venni, kitűnik, hogy van összesen benne 40 ház, de ezeknek 8/9-ed részében mind hívatlanok, vagy olyan ember lakik, aki semmi lábas jószágot nem tart, — de fizet tetemes házbért és visel mindenféle közterheket, — miért kell ezeknek a fenn leirt tortúrákon keresztül menni ? Pap Endre. Felelős szerkesztő: B A U D 1S Z JENŐ. ____Laptulajdonos: R Ó T H KÁR OLY. Sf Celyiségváltoztatás. Addig is, mig díszesen felépítendő új műtermem elkészül, az ideiglenes felvételi helyiséget saját házamhoz (Kossuth-utcza 5. szám) tettem át s amidőn ezen körülményről Nagykároly város és vidéke t. közönségét értesítem és szives pártfogását kérem, maradok teljes tisztelettel: HUSZTHY ZOLTÁN, 11—? fényképész. Szilágymegye Csány községben fekvő (Vasúti állomás Tasnádtól 8 kilométer) egy 7 éves, kiváló jó fajokkal beültetett 5 hold. SZŐ1Ő (22000 tőke). — Ezen szőlővel együtt eladó, vagy kiadó az ugyanott levő rheuma és csuz ellen elismert gyógyhatású fürdő t0- lep, — a rajta levő összes épületekkel. Bővebb értesítést nyújt alólirott tulajdonos Csányban. 1—2 Hajdú László. Eladó bor. Alantirottnak 40 hektoliter 1903. évi ó; 80 hektoliter 1904. évi, háromszor lehúzott, erdődi (Szatmár vármegye) saját termésű hegyi bora, valamint a folyó évben termelendő mennyiség — körülbelül 100 hectoliter — a legjutá­nyosabban eladó. Tean.e3T Qéza, 1—3 (Nagykároly, Majtény-utcza 37.) relslábxXL. Állandó, észszerű és ügyes reklámozás minden gyári, kereskedelmi, ipari vállalatnak, üzletnek a a lelke, rugója, az éltető elme. Hogyan, hol és mikor hirdethető a legsikere­sebben, legjobban és legolcsóbban, megtudható az Általános ffudósitó hirdetési osztályánál tulajdonos LEOPOLD GYULA szerkesztő. BUDAPEST, VII. Erzsébet-körut 51 ' ahol kiváló szakértelemmel, odaadó lelkiismeretesség­gel, pontossággal és olcsón eszközölnek hirdetéseket és reklámokat az összes budapesti, vidéki és külföldi lapokban és naptárakban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom