Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-23 / 30. szám
SZATMARMEGYEI közlöny zati közigazgatás végzői, az állami közigazgatás közvetítői, ezek végrehajtó közegei, de olyan közegek, a kiknek nemcsak kötelességeik, de jogaik is vannak és ezen jogos akaratuknak érvényt is tudnak szerezni. Egy megtért öreg államositót tanított meg erre az idő, a tapasztalat, a ki nem fut már modern jelszavak után, de a kit megtanított a közélet arra, hogy a mely intézmény, mint a tisztes vármegyei intézmény, bevált egy nemzet életében, azt könnyelműen megháborgatni, felforgatni nem szabad. — 8Z A liszt és a kenyér drágítása. Csodálatos, hogy a budapesti napilapok egyszerűen napirendre térnek a budapesti malmok kartelle fölött. Lehetséges, hogy a mozgalmas és válságos események kötik le a napilapok figyelmét s elsiklanak emiatt a malomkartell egy súlyosan latba eső ténykedése felett. Csendesebb, szenzációkban szegényebb időkben a malmok eljárása nem kerülte volna el a közvélemény súlyos kritikáját. A kartellek manapság áldatlan szerepet játszanak szerte az egész világon, mert a közönség rovására biztosítanak a kartellirozott árunak magasabb árakat, melyeket mesterkélten felcsigáznak, hogy minél több hasznot vágjanak zsebre a kartell gyáros tagjai. Nálunk a kartellek legerkölcstelenebb fajtája kezd most divatba jönni: az élelmiszer-kartellek. A budapesti malmok kartellbe lépnek s megállapodtak abban, hogy egyelőre hetenkint csak négy napon ál őrölnek. A többi napon keresztül üresen fognak állani az óriási garatok, a kenyér fel van függesztve ezeken a napokon. Azonban csak egyelőre lesz igy. Ha sikerül a magyarországi malmokat egy kartellbe tömöriteni, a malomring heteken, esetleg hónapokon át nem fog őrölni semmit sem. így kívánja ezt a malomtulajdonosok jól felfogott érdeke, így kívánja ezt a tehetetlen pénzes zsák, szívnek, erkölcsnek, tisztességnek megrontója. Ez egy fontos közgazdasági esemény, amelynek még fontosabb társadalmi kihatása van. Ugyanis ha a malmok nem őrölnek, kevesebb lesz a liszt, aminek természetes folyománya, hogy drágább is lesz. Ez kézen fekvő dolog. A szegény emberek kenyerének mesterséges megdrágítása a leggonoszabb bűne a pénzeszsáknak, az ilyen bűnt a középkorban börtönnel, száz korbácsütéssel büntették. S ma ? Hatvány Deutsch Károlylyal az élükön azok a milliomos malombárók, a kik a szegény ember kenyerét megdrágítják, bent ülnek a főrendiházban. Józan és tisztességes felfogásból kiindulva, egyáltalán értelme sincsen annak, hogy a malmok beszüntessék, illetve redukálják üzemüket. Talán azért kell az idén kevesebb lisztet gyártani, mert tavaly rossz volt a termés és kevés a búza ? Súlyosan érzi még most is Magyarország gazdanépe a tavalyi rossz termés következményeit s az idei jó aratásból remél kárpótlást. Ezt a reményt silányitja tönkre a malomkartell, mert illuzoriussá teszi a jó termés eredményét, daczára a meglehetős búza áraknak. Ugyanis azon körülmény, hogy éppen az aratás idején keveset őrölnek, illetve nem őrölnek a malmok, természetesen behatással van a malmok vásárlási kedvére is; a gazda, a ki nehezen várta, hogy az idei dús aratás eredményével az adósságaitól szabaduljon, keserűen csalódni fog, mert a mikor a gazda a piaczra viszi a búzáját, a malmok nem fognak vásárolni. A szegény gazda pedig nem képes arra, hogy ki tudja várni azt az időt, amikor majd a méltóságos malmoknak őrölni méltóztatik, sürgősen pénzre lévén szüksége, minden áron kénytelen túladni a búzáján. A kizsákmányolt magyar gazda reménységét igy teszi tönkre a malomkartell. Egyrészt megdrágítja a lisztet, amelyből a fogyasztó közönség kenyeret készít, másrészt lenyomja a búza árakat az aratás és az aratás után való hónapokban. Dupla hasznuk lesz ezáltal a malom báróknak, a lisztet drágában adják el, a búzát olcsóbban szerzik meg. Ennél a cynikus lelketlenségnél, a pénzéhes speculáczió ezen orgiájánál csak az a könnyelműség nagyobb, melylyei a mi hatóságaink, de a társadalom ás a fogyasztó közönség is ezt a nyílt színen való rablást tűrik. A francia forradalom előestéjén akenyér- drágitó pékeket a lámpavasra akasztotta a nép. Milyen szerencse a malombárókra, hogy nem száztizenöt év előtt éltek. Az ország közönsége méltán elvárhatja az intéző köröktől, hogy a malombárók túlkapásai ellenében megvédjék. Nem lehet közömbös az államra nézve, hogy magánvállalkozások önkényesen állapítják a liszt, kenyér és búza árakat. A malomkartell az ő czélza- taival egyenes merénylet a közérdek ellen, a legszemérmetlenebb spekuláczió a fogyasztó közönség s hozzá a legszegényebb néprétegek zsebe ellen. Ez ellen pedig meg kell védeni a publikumot. Az uj kir. tanfelügyelő. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur Bodnár Györgyöt, megyénk kir. s. tanfelügyelőjét e vármegye kir. tanfelügyelőjévé nevezte ki. Ez a tény nem lepett meg senkit sem, mert abban a körülményben, hogy a minisztérium őt bízta meg a tankerület vezetésével Kováts Béla szabadságidejének leteléséig: mindenki az ő kir. tanfelügyelői designálását látta, a mint az események e felfogást fényesen igazolták is. Bodnár György nem uj ember a megyében. Beregszászon született ugyan, de tanulmányait Szatmáron végezte, mint tanító is e megyében tette az első lépést s igy bátran mondhatjuk szatmár- megyeinek. A tanfelügyelőség terén közel 10 év óta működik, tehát elég idő arra, hogy felőle ítéletet lehessen mondani. Nehéz körülmények közt kezdte meg tollnoki működését, mert miután ki volt nevezve tollnoknak, megyénk akkori s. tanfelügyelője Csánky Gyula nemsokára Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyébe ment át tanfelügyelőnek s igy a teher és munka legnagyobb része az ő váltóira nehezedett. Ő azonban derekasan megküzdött a munkával s viselte azt hosszú ideig, mig aztán Nagy Károlyban, a most Szilágyba szintén vezető-tanfelügyelőnek áthelyezett kollegájában uj munkatársat nyert. A vezető szerep azonban azután is neki jutott, mert Kováts Béla tanfelügyelő hamar felismerte Bodnárban a kitűnő munkaerőt s igy szabad tért engedett, hogy ambiczióját a szorgalom és munkában kielégítse. Hogy vaiaki jó tanfelügyelő lehessen: természetesen megkivántatik, hogy az illető szakember legyen. Aki nem mestere valaminek: gyilkosa az annak; azt tartja a közmondás is. Bodnár közpályáját mint tanító kezdte : tehát az iskolát ismeri minden izében. Nagyon fontos kérdés az, hogy laikus-e, vagy szakember mond ítéletet valamely iskola eredménye s igy a tanító munkája felett, mert a laikus ember ott korhol, a hol dicséretnek van helye, s ott dicsér, a hol az ellenkezőt kellene tenni. Bodnár szakképzettségét és szaktudását eddig is fényesen bebizonyította és kitűnő jelét adta, hogy mint pedagógus alaposan megállja a helyét, mihez hozzászámítva a nyugodt, finom modort: oly tulajdonságok, melyek őt kitűnő tanfelügyelőnek kvalifikálják. E becses lap julius 2-án megjelent 27-iki számában Kováts Béla volt kir. tanfelügyelőnkről irt czikkemben többek között szóról szóra ezt Írtam : „Büszkék vagyunk, hogy Kováts Béla volt a mi vezérünk, mesterünk, oktatónk és tanítónk, de büszkék lehetnek a mesterhez hasonlóan kitűnő tanfelügyelőmunkatársai is, hogy az ő oldató mellett szerezték meg fontos pályájokhoz a gyakorlati ismereteket, mert ez biztosíték arra nézve, hogy tankerületeiket hasonló szellemben, hasonló bölcseséggel, humánitással és hasonló eredménynyel fogják vezetni és igy ők is a nagyrabecsülésnek és őszinte tiszteletnek szintén olyan jeleivel fognak találkozni, mint találkozik Kováts Béla akkor is, mikor már nem mint tanfelügyelő, nem mint hivatali főnök, hanem mint magánember áll a közkritika fóruma előtt.“ Most szintén azt mondom: Büszkék vagyunk, hogy Bodnár lett a mi vezérünk, mesterünk, oktatónk és tanítónk, mert az ő kinevezésével egy eddigi szorgalmas és tehetséges munkatársunkat, kollegánkat és jóbarátunkat ért a kitüntetés, a kit mi feltétlenül és egész odaadással fogunk támogatni a közjóra irányuló minden törekvésében. Marosán Tiktor. HI R E K. — Személyi hir. Nagy László vármegyénk alispánja folyó hó 17-én Budapestre utazott, a honnét 19-én tért vissza székhelyére. •— Nemestóthi Szabó Antal kir. közjegyző folyó hó 16-án fürdőhasználatra Bikszádra utazott. — Schodits Lajos tanár, a vármegyei székház átalakításának tervezője a napokban megfordult városunkban. — Dr. Adler Adóit ügyvéd, a Nagykároly és Vidéke laptársunk szerkesztője folyó hó 24-én kedves nejével Karlsbadba utazik.-- Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz augusztus 3-án. Igen sok ügy vár elintézésre. Ezen a közgyűlésen fogják tárgyalni a Luby Géza és társai által beadott azon indítványt, hogy vármegyénk közönsége is mondja ki csatlakozását azon törvényhatóságokhoz, a melyek a nemzeti ellenállás terére léptek a jelenlegi kormánynyal szemben. — Kinevezés. A király dr. Serly Jenőt, a debre- czeni kir. járásbíróság jegyzőjét a helybeli kir. járásbírósághoz albirónak nevezte ki. — A „Nagykárolyi Kör' táncmulatsága érdekében serényen folynak az előkészületek. Százhatvankót tagból és a szünidei bizottságból álló rendezőség minden lehetőt meg tesz a f. hó 29-én szombaton este V2 9 órakor megtartandó nyári táncmulatság jó sikere érdekében. A vendéglős, hogy mennél kellemesebbé tegye a közönség helyzetét, kerthelyiségét újonnan fogja szép fényű villanyláinpákkal felszerelni. Belépő-dij személyjegy 2 K, családjegy 5 K. A rendezőség a meglepő csinosan kiállított, következő szövegű meghívót bocsátotta ki. Meghívó. A „Nagykárolyi Kör“ 1905. évi julius hó 29-én, szombaton Nagykárolyban, a Polgári Olvasókör összes termeiben saját pénztára javára nyári táncmulatságot rendez, melyre kívül czimzett urat és becses családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépőjegy: 2 korona, családjegy 5 K. Kezdete este 8V2 órakor. Felülfizeté- seket a jótékonyczél érdekében köszönettel fogadunk s hirlapilag nyugtázunk. Rendezőség. Szünidei-bizott- ság: Hegedűs Ignácz, elnök. Tóth Kálmán, háznagy. Bodnár Lajos, titkár. Sz. Jordán Emil, pénztárnok. Adler Ernő, ellenőr. Vetzák Sándor, ellenőr. Rendezőbizottsági tagok: Adriányi Zoltán, Almássy Simon, Dr. Antal István, Balajthy Béla, Balajthy Sándor, Balassa Arthur, Balázsy Miklós, Balogh István, Balogh Ferencz, Baudisz Jenő, Becsky István, Benedek Sándor, Berger Béla, Berger Jenő, Berger Miklós, Blau M. László, Dr. Blum József, Dr. Bolemann Márton, Borody Béla, Borody Dezső, Both László, Brandsch Gyula, Brebera Venczel, Czukor István, Csilléry András, Csilléry Ferencz, Csipkés Jenő, Csipkés József, Csipkés Károly, Csőkör Ferencz, Ifj.Debreczeni István, Debreczeni Sándor, Dr. Egeli Imre, Eglisch István, Elek Emil, Ember József, Erdoss Jenő, Falussy Alajos, Fejes János, Feldner Adolf, Fok Ferencz, Foltinek Aurél, Fried Jenő, Friedl István, Friedl Ernő, Gaál Miklós, Gájássy Alajos, Gallasz Ödön, Dr. Gózner Elek, Griszháber Antal, Griszháber István, Gyárfás József, Győrffy Sándor, Hauler János, Havas Béla, Heinrich János, Herman Károly, Holéczy Gyula Hornyák Sándor, Ilosvay Péter, Janitzky Gy. Lajos, Jobbágy Sándor, Kallós István, Kardos Aurél, Kaufmann Ignácz, Kaufmann József, Kaufmann Sándor, Kálnai Gyula, Kemény Alajos, Kemény Emil, Kepes Miklós, Ifj. Kerekes Ödön, Killer Nándor, Kirilla Adolf, Kiss Jenő, Komáromi István, Klein Ignácz, Korányi Ferencz, Kovács György, Kovács József, Kováts Kálmán, Kugler János, Dr. Láng Ágoston, Leitli János, Lenkei Lajos, Liszer Emil, Lukács Mihály, Dr. Makoldy Sándor, Mandel Mihály, Matolcsy Sándor, Medvey Lajos, Mercs László, Merk Dezső, Moldován Jeremiás, Moskovits Jenő, Nagy Ferencz, Nagy Gábor, Nagy József, Nagy Károly, Nagy-Győry Béla, Orosz György, Palczer Hugó, Papp András, Papp György, Papp János, Páskády János, Peiszner Arthur, Pöhl Alfréd, Puskás Elek László, Rátvay József, Recsky András, Reök Gyula, Rosner Henrik, Róth Lajos, Saád Gyula, Sebestyén Mór, Sereghy Jenő, Serly Ferencz, Serly István, Sikolya Bálint, Singer Márton, Suták István, Scherer Károly, Schmack István, Schnell Béla, Schönpflug László, Schön pflüg Viktor, Schuszteritsch Béla, Schvartz Adolf, Sternberg Dénes, Dr. Sternberg Endre, Dr. Sternberg Zoltán, Sternberg Ottó, Sternberg Samu, Strohmájer József, Dr. N. Szabó Albert, N. Szabó Elemér, N. Szabó István, N. Szabó Tibor, Szadeczky Zoltán, Szalay Károly, Szele Lajos, Dr. Székely Eduárd, Szintay Gábor, Szintay Lajos, Taub Géza, Taub Mihály, Tátorján István, Thanhoffer Géza, Toóth József, Tóth János, Dr. Tóth Zoltán, Tőtős János, Ujlaky Miklós, Varga Imre, Veinberger Hugó, Veinberger Sándor, Veják Béla, Vida Károly, Dr. Vojnarovits Sándor, Wagner Rudolf, Wéber Jenő, Vohl Jenő, Wohl Sándor, Zanathy István, Zanathy László. — Aranylakodalom Szép ünnepély folyt le a a mull hét vasárnapján 11 órakor a szatmári székes- egyházban. Ekkor újították meg Péchy Antal nyug. tiszteletbeli városi főkapitány és neje 50 évvel ezelőtt kötött házassági frigyüket. Az ünnepélyes aktus szent misével kezdődött, melyet Tóth József segédlelkész mondott, ugyanő működött közre a szertartásnál is. Jelen volt az egész család, köztük Péchy László műszaki tanácsos, a jubiláló házaspár fia. A káptalan tagjai között ott láttuk dr. Kádár Ambrus praelátus kanonokot, Pemp Antal káptalani helynököt, jelen volt Szabó István praelátus, püspöki irodaigazgató Hámon Róbert pápai kamarás, püspöki titkár és többen a a klérus tagjai közül a tisztelők és a családbarátai közül is számosán voltak ott a megható ünnepélyen. Részünkről is boldogságot és sok örömet kívánunk. — Képviselőnk ajándékai. Károlyi István gróf városunk országgyűlési képviselője márczius 15-én kijelentette, hogy összes képviselői fizetését közczé- lokra fogja ajándékozni. A napokban ÍOOO koronát a nőegyletnek és 1000 koronát a népkonyhának, már elküldött. Legközelebb pedig városunknak egy nagy hiányán fog segíteni. A lapokban, a városi közgyűlésen többször felpanaszolták, hogy milyen abnormális állapot a közönség szempontjából az, hogy nincs egy nyilvános óránk sem. Tervbe vették, hogy a városháza tornyára állítanak egy órát. Leszavazták. Tervezték, hogy a katholikus templom óráját igazítsák meg a város költségén — nem csinálták meg. Idestova már 2 esztendeje, hogy városunk közönsége nem tudja magát tájékozni az idő tekintetében, mert sehol, nyilvános helyen, mindenki által könnyen hozzáférhető óra nincs felállítva. Ezen a hiányon akar segíteni Károlyi István gróf, a mikor képviselői fizetéséből rövid időn belül a katholikus templom torony óráját fogja megcsináltatni. — A helybeli vasúti állomás személyzetében kinevezések, illetve áthelyezés folytán a következő változások állottak be. Kineveztettek állomási felvigyázóvá Bartha János, gyakornoknak: Magyar János, Pardi Gábor, Bihari Gábor és Szendrei Árpád. — Városunk a nemzeti küzdelemben. Károlyi István gróf és 66 társa indítványt nyújtottak be Nagykároly város képviselőtestületéhez melyben azt indítványozzák, hogy a városi tisztviselőket tiltsák el az önkéntes adók átvételétől és az ujonczásnál való segédkezéstől. Az indítvány a folyó hó 30-án tartandó képviselőtestületi ülésen kerül tárgyalás alá. — A Kereskedő Ifjak Köre. A Nagykárolyi Kereskedő Ifjak Köre évek hosszú során át lelkiismeretesen teljesítette azt a feladatot, melyet magára váltóit és a melyet a társadalom megkövetelt tőle. Tagjai között művelte az összetartás szellemét, a kereskedő ifjúság szellemi működésének középpontja volt és a társadalom figyelmét jól sikerült mulatságok és műkedvelői előadások rendezésével vonta magára. A testület hosszabb idő óta anyagi zavarokkal küzdött, a kör berendezését hitelezői lefoglalták, ezért egy 5 tagú bizottságot választottak, melynek az volt a megbízatása, hogy igyekezzék a kört valami módon egészséges alapra állítani. A bizottság lelkiismeretes módon felelt meg feladatának, a lefoglalt ingóságokat a zár alól felöl*
