Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-02 / 27. szám

s

És hogy ez a mi jó kívánságunk nem annak a fényes állásnak szól, melyre Ő felsége kegyelméből kineveztetett, biztosíthatjuk arról nagyméltóságodat, hogy ha majd nem lesz ebben a magos állásban s ha eljön újra közibünk, akkor meggyőződhetik arról, hogy nem puszta szó az, amit mondtunk és akkor is igaz örömmellátjuk újra. (Éljenzés).

A volt főispán a következőket válaszolta: Nagyságos alispán ur, tisztelt barátom !

Mélyen tisztelt uraim! Mindenek előtt hálás kö- szönetemet fejezem ki Szatmárvármegye tisztikarának azért a lekötelező figyelemért, hogy alkalmat adott nekem a tisztikartól a maga egészében búcsút vehetni. És ebben nem az az intentio vezetett, hogy obiigát búcsút vegyek a tisztikartól, mert ezt más formában is megtehettem volna, hanem az az érzés, hogy még egyszer testületileg találkozhassak velük, hogy alkalom adassék nekem arra, hogy azokkal, akik 1V2 éven át szívesek voltak engem támogatni, még egyszer baráti kezet szoríthassak. Jól mondta a nagyságos alispán ur, hogy mint idegen jöttem e vármegyébe, de már az első lépés biztató volt, mert az alispán úrral az élén egy olyan tisztikart találtam itt, amely engem bizalommal, baráti jóindulattal fogadott, amely barátság rövid idő alatt szeretetté változott át. IV2 év rövid idő egy vármegye életében, kevés volt arra, hogy sokat produkáljak ; de merem állítani azt is, hogy azt a keveset is, amit IV2 év alatt tettem, mint idegenből jött csak az alispánnak és a tisztikar támogatásának köszönhettem, amely rendületlenül kitartott mellettem, politikai nehéz állásomat elviselhetővé tette. Mint idegen jöttem ide, és most mintha felszabadulnék azon emlékek alól, a melyek gondolatomban akkor voltak, mikor először idejöttem, úgy távozom most, legalább úgy érezem, mintha a szülővárosomtól vennék búcsút. Többfelé megfordultam életemben, de mondhatom, hogy soha kellemesebb helyzetem nem volt, mint itt, amelyet nekem a tisztikar támogatása és barátsága szerzett. Fájdalommal megyek el innen és mikor most nehéz és súlyos viszonyok között, meggyőződésem szerint hazafias hivatás betöltésére vállalkoztam, bevallom őszintén, ha egy perezre ingadoztam e feladat teljesítésén, ennek egyedüli oka csak az lehetett, hogy ilyen vármegyét, ilyen tisztikart, jóbarátokat hagyok itt. De hazafias feladatból kénytelen voltam megalkudni a viszonyokkal és kötelességérzetből eleget tenni a legfelsőbb megbízásnak. A politikára nem akarok kiterjeszkedni most, de egyet hangsúlyoznom kell és ez az, hogy most, midőn óriási tumultus vesz körül, mentői mélyebben és szélesebben látok uj állásomban, annál jobban megvagyok győződve arról, hogy soha tisztább, becsületesebb és hazafiasabb feladatra nem vállalkozhattam. Mentői jobban átlátom a helyzetet, annál inkább erősbödik bennem a hit és remény, hogy nagy és alkotmányos feladatunkat a király és nemzet kibé- kitését az ország javára, természetesen mindenkor a törvényesség utján járva, mentői elébb megoldani fogjuk.

Még egyszer hálás köszönetét mondok a tisztikarnak odaadó és hü támogatásáért. Tudhatják uraim, hogy IV2 év alatt nem volt reá eset, hogy ha valaki bizalommal fordult hozzám, nem a legszívesebben tettem volna jogos és méltányos kívánságának eleget. Legyenek azért uraim meggyőződve arról, hogy ha uj hatáskörömben Szatmárvármegye tisztikara, bármilyen jogos és méltányos kéréssel fog hozzám fordulni, a törvények korlátain belül készséggel fogom teljesíteni, bennem régi barátjukat és főnöküket fogják feltalálni. És hálás szívvel Ígérem azt is, hogy a milyen szeretettel kezeltem eddig Szatmárvármegye ügyeit, ép olyan buzgóságot és figyelmet fogok azoknak jövőre is szentelni. Még egyszer köszönöm a nagyságos alispán urnák és a tisztikarnak szives megjelenését és arra kérem, hogy tartsanak meg továbbra is abban az őszinte jó barátságban, a melyben eddig részesítettek. (Éljenzés).

Ezután a kegyelmes ur volt munkatársaitól egyen- kint is búcsút vett, akik azon tudattal hagyták el a főispáni elfogadó termet, hogy sokáig kellemesen fognak visszaemlékezni közszolgálatuk azon napjaira, amelyeket az ő főispánsága alatt éltek át.

Másnap a reggeli vonattal Kristóffy belügyminiszter Szatmára utazott, ahol az idő rövidsége miatt az indóház egyik termében búcsúzott el tőle Szatmár város tisztikara. Kőrösmezei Antal főjegyző volt a búcsúzok szónoka, mert a polgármester szabadságon van s a főjegyző a búcsúszavak mellett kifejezést adott a feletti sajnálatának is, hogy a város egy érdemekben gazdag főispánját vesztette el.

Kristóffy válaszában megdicsérte a tisztikart, kiemelte buzgalmukat, melylyel a közérdeket szolgálják s kifejezést adott annak, hogy a jó viszony, mely közte és a város között fenállott, a jövőben sem fog megváltozni és ha akár egyeseknek, akár a városnak szüksége lesz az ő közbenjárására vagy jóakaratára, mindenkor számíthatnak reá. Azután kezet fogott a megjelentekkel s rövid egynegyed órát időzve visszaérkezett városunkba. A belügyminiszter a délutáni gyorsvonattal családostól együtt végleg eltávozott városunkból.

A távozót és kedves családját a városi intelli- genczia több családja kikisérte az indóházhoz, ahol a miniszter és családja az ismerős családoktól szívélyes búcsút vett, ígérve, hogy az összeköttetést jó emberei és ismerőseivel fenfogja tartani.

Volt főispánunk a vármegye közönségétől levélben fog búcsút venni.

És most midőn Kristóffy József eltávozott a vármegyéből és körünkből, bárhova viszi is őt azon nehéz és háládatlan feladat, amelyre vállalkozott, a politikai élet forgataga, rövid itteni főispánságára azon kellemes tudattal tekinthet vissza, hogy megtette kötelességét a vármegye és egyesek javára ! És mert a hatalom mellett szive is volt, ha érdemeit, alkotásait, megörökítik a vármegye annalesei, jó emléke is élni fog jóemberei lelkében!

ATMARMEGYEI KÖZLÖN

HÍREK.

— Személyi hir. Tisza István gróf volt miniszter- elnök és neje junius 25-én Kocsordról városunkba érkeztek, ahonnét Gesztre utaztak. — Kristóffy József belügyminiszter, kedves neje és családja junius hó 25-én végleg elhagyták városunkat és Budapestre költöztek. A belügyminiszter a nyár folyamán a Margitszigeten lakik családostól együtt.-— Kinevezés. A király Kiss Zsigmodot a 78-ik honvéd gyalog dandár parancsnokság ideiglenes vezetésével megbízott ezredest ezen dandár parancsokává kinevezte.

— Az alispán névnapja. Junius hó 27-én László napján, testületileg kereste fel a vármegyei tisztikar Nagy László alispánt, hogy előtte névnapja alkalmából jókívánságait tolmácsolja. A tisztelgők szónoka Ilosvay Aladár főjegyző volt, aki utalt arra, hogy a mai válságos időben kétszere s ok van a tisztviselők összetartására. Ezt az összetartást dokumentálják a tisztviselők ma, amikor megjelentek itt, hogy egy szívvel és lélekkel jókívánságaikat fejezzék ki a szeretve tisztelt alispán előtt. Nagy László alispán körülbelül a következőket válaszolta : Mélyen tisztelt uraim ! Engedjék meg, hogy megköszönjem azt a szives üdvözletét, amelyet szónokuk olyan szép szavakkal tolmácsolt. Én a tiszt, viselői karral mindég együtt éreztem, de ha most szóval nem is tudom kifejezni azt amit érzek, azért higyjék meg nekem uraim, hogy mindég a legmelegebb érzelmekkel viseltettem a tisztviselői kar irányában. És az maradok a tisztviselői karral szemben a jövőben, ami voltam a múltban. Legyenek meggyőződve uraim, hogy én érezem azt a súlyos helyzetet, mely az alispánt a jelen időben terheli. Nem volna túlságos szerénység, sőt mondhatnám tökéletlenség volna, ha arra figyelmeztetném a tisztviselői kart, hogy ők minden időben tudták, hogy mit tegyenek. Semmiféle szélsőségre ne ragadtassák magukat, a jelen válságos helyzetben, sem jobbra, sem balra. Politikával foglalkozni mi ránk nem tartozik, mi kötelességünket teljesítjük. Én a magam részéről őszintén reméliem, hogy a jelenlegi nehéz idők rövid idő alatt megfognak szűnni és a kibontakozás útját megfogják találni. Mig alispán leszek, nem személyi hiúság és vágyaim fognak vezetni, hanem egyedül az a tudat, hogy egy nagy, erős tisztikar élén fogok állani, a melynek érzelmei kell hogy reánk nézve is irányadók legyenek. Mikor kívánom, hogy az Isten az urakat sokáig éltesse, legyenek meggyőződve, hogy az önök tiszteséges érdekei mindég szemem előtt fognak lebegni. (Éljenzés.) — A népszerű alispánt ezenkívül számosán keresték fel a városból, hogy névnapja alkalmával meggratulálják.-- Az oltáregyesület kiállítását julius hó 2-án nyitják meg. Azért nyitják meg ilyen későn, mert Wolaffka Nándor czimzetes püspök megígérte a megnyitó ünnepélyen való megjelenését, de a vizsgálatok miatt újra akadályozva van a megjelenésben. A vezetőség pedig nem akarja tovább halasztani a megnyitó ünnepélyt.

— Az érettségi bankett. Csütörtökön este 8 órakor a Régi Kaszinó termeiben tánczczal egybekötött társasvacsorát rendezett gymnasiumunk ifjúsága. A banketten igen szépszámú közönség vett részt, hogy együtt örvendjenek az ifjúsággal — Az első felköszöntőt Kepes Miklós mondotta, aki társai nevében melegen búcsúzott el a tanári kartól. Erre Varjas Endre válaszolt. Majd Hegedűs Igtiácz a budapesti „Nagykárolyi Kör“ alelnöke tósztozott, a mire Herman maturált ifjú válaszolt hazafias szellemben. Még Adler Ernő köszöntötte fel a hölgyeket, mire asztalt bontottak és a vigkedélyü ifjak hajnalig tánczoltatták a megjelent kedves nőke1 Krizsán zenéje mellett.

— Honvédek érkeztek pénteken városunkba. Délelőtt 10 órakor a szatmári honvédgyalogezred vonult be a városba, banda szóval, délután pedig a mára- marosszigeti honvédek érkeztek meg. A szatmári honvédzenekar kivonult bajtársai elébe és zeneszóval üdvözölte a derék magyar fiukat. Este a tisztikar ezredesükkel az élükön a „Magyar Király“ udvarán vacsoráit, ahol a honvédzenekar vacsora közben szebbnél szebb darabokat játszott. A közönség bár előre nem értesült arról, hogy a zenekar hangversenyezni fog, mégis tudomást szerzett róla és annyira megtöltötte az ivlámpákkal szépen kivilágított vendéglő terraszát, hogy igen sokan nem tudtak helyet kapni és kénytelenek voltak az utczán hallgatni a városunkban oly ritka katonazenét. Szombat reggel 5 órakor a szatmári, máramarosszigeti és a mi honvédeink utra- keltek és gyalogszerrel, vig muzsikaszóval mentek Nyírbátorba és Nagykállóba, a mely falvak környékén gyakorlatokat fognak végezni.

— Bizonyítvány osztás. Az állami polgári leányiskolában a múlt hét szerdáján, a főgymnasiumban Péter Pál napján csütörtökön osztották ki a hagyományos szokásoknak megfelelő ünnepies keretben a bizonyítványokat és értesítőket. Számos szülő szorongó szive, sok gyermeknek aggódó tekintete leste e napot, a melyen megnyílnak a fekete bőrbe öltözött tanári noteszek misteriumai és az ifjúság megkapja munkájának jutalmát. Ezen a napon a tanári notesz sok gyermek sorsa felett döntött. A notesz és nem az igazságos biró. Mert egész Magyarországon a tanárok nagy többsége a mai középiskolai rendszer hatása alatt úgy censeál, hogy egy komoly fekete ruhába öltözött tanári zsebnaptárt vesz, ahhoz vásárol egy fekete czeruzát és az a 4—5 jegy, a mit a fekette czeruza 10 hónapon át abba a fekete noteszbe bejegyez, az'dönt a szegény tanuló további tanulmányainak sorsa felett. De talán nem sokáig lesz igy, mert a minisztériumban dolgoznak a középiskolák reformján és lehet, hogy megreformálják a tanári noteszt is. A tanulásban tett előmenetel tekintetében a gyamnasiumban egy tantárgyból 37, kettőből 20

Y

és több tárgyból 19 tanuló, összesen tehát hetvenhat tanuló kapott elégtelen osztályzatot. Az első, ötödik és hetedik osztályban tiszta jeles tanuló nincs. Amint a statisztikai adatokból megállapíthatjuk, érdemjegy tekintetében a VII. osztály van leginkább elmaradva, amennyiben még egy tanulója sincs, a ki legalább minden tantárgyból jó osztályzattal bírna. Ellenben a tanulóknak épen fele elégtelen osztályzatot kapott. A tanárok közül oklevéllel bírnak: Hám József, Jen- zer Mihály, Kosa István, Niklos János, Pécsi Ödön dr. Rády József, Szalay Károly, Szmodics Zoltán összesen 8-an. Szakvizsgás van 4, alapvizsgás 1. Összesen tehát 5 tanárnak nincsen oklevele. Legutoljára említjük meg, a mit talán legelői kellett volna felemlíteni, Varjas Endrének Uj poéták czimü bevezető tanulmányát, amelyben az uj költők egy néhány jelesét bírálja igen élvezetes stílusban, szigorúan ragaszkodva a buzgó katholikus világ felfogáshoz. Reg olvastunk az értesítőben ilyen érdekes és tartartalmas dolgozatot.

— Iskolatársak találkozása. Fröhlichné Kaffka Margit emlékezteti volt társnőit, kik vele együtt Szat- máton 1898-ban tettek képesítőt, hogy a folyó' évi julius 2-ára kitűzött találkozóról meg ne feledkezzenek.

— Névnapok. A múlt hét a névnapok hete volt, amennyiben László és Péter-Pál napjai erre a hétre estek. László napján számos tisztelője és barátja kereste fel Péchy László műszaki tanácsost, dr. Jékel Lászlót, a Központi Takarékpénztár igazgatóját, dr. Képessy László és Rába László árvaszéki ülnököket, hogy névnapjuk alkalmával jókívánságaikat tolmácsolják. Junius 29-én N. Szabó Pál vezető kir. járásbiró névnapja volt. Ez alkalommal a népszerű járásbirót a bírói és ügyvédi kar kereste fel, ezen kívül tisztelőinek és barátainak nagyserege üdvözölte és- fejezte ki jókívánságait.

— Gyűlés. Nagy László, vármegyei alispán, julius 2-ára gyűlésre hívta egybe a helybeli négy pénzintézetet városunkban a vasúti állomás mellett létesítendő közraktár ügyének megbeszélése végett.

— Értesítés. A helybeli főgimnáziumban a beiratások az 1905—1906-ik iskolai évre junius hó 30-án kezdődnek s tartanak julius 5-ig bezárólag az első osztály tantermébe minden nap délelőtt 8 —11-ig. A jelentkezés csak az igazgatónál történik, aki felvételi lapot ad a tanulónak, melylyel a szeptemberi beiratások alkalmával az osztályfőnöknél kell jelentkeznie. Az először jelentkezők hozzák magukkal keresztlevelüket, illetőleg születési bizonyítványukat, ujraoltási bizonyítványukat, az iskolai bizonyitványnyal együtt. Régibb növendékei az iskolának utolsó bizonyítványukat hozzák magukkal. Jelenleg csak a beiratási dijak fizetendők és pedig a róm. és görög katholiku- sok részéről (7), a másvallásuak részéről 6 (hat) korona. Felhívom különösen az I. osztályra jelentkezőket, hogy iparkodjanak most beiratkozni, mivel 68-nál többet fel nem vehetek. Jól teszik mások is, ha most iratkoznak be, ezzef elejét veszik a szeptemberi tolongásnak. Igazgató.

— Figyelmeztetés Ma lesz a Nagykárolyi Ipartestület házfelavatási ünnepélye gróf Károlyi István védnöksége alatt. A műsort múlt számunkban már közöltük, most azért csak annyit említünk fel, hogy a házavatás ünnepélye délután 5 órakor, atánczestély a Polgári Olvasókörben este 8 órakor kezdődik.

— Gömblövészet. Sikerült gömblövészetet rendezett Németh Elemér vendégszerető házánál Györte- leken. A tétversenyben elsődijat nyerte dr. Pilisy István, a másodikat Almer Béla, a harmadikat a házigazda, a a negyediket dr. Keresztessy Gyula, az ötödiket dr. Fárnek László. — A hölgyek közzül dijakat nyertek a ház szeretetreméltó úrnője és Wagner Istvánná, dr. Fárnek Lászlóné s dr. Keresztessy Gyuláné. A szép eredmény arra buzdította a társaságot, hogy legközelebb Mátészalkán fog egy nagyobb szabású versenyt rendezni.

— Üdvös megtérés az orvosi tudományban. Igen érdekes és a szenvedőknek rég kívánatos megtérést észlelünk egy régi orvosi elmélethez egy fővárosi orvos gyógymódjában, a mely feltűnően kedvező sikerei révén a társadalom legjobb és legműveltebb köreiben gyorsan polgárjogot nyert és rohamosan terjed. Ezen gyógymód a vérgyogyitás (Hemopatia), amely kizárólagosan a vér gyógykezelésével gyógyítja a neuras- théniát és egyéb idegbajokat, az asthmát, gyomor-, szív-, és vesebetegséget, a köszvényt, még pedig sokkal tartósabban és biztosabban, mint bármily más újabb gyógymód vagy gyógyfürdő. E gyógymód megalapítója dr. Kovács I., fővárosi orvos, aki évezredeken át' uralkodó humoralpathologia elveihez visszatérve, csakis a test nedveinek kóros eltávozásaiban keresi a betegségek keletkezését és ezeknek gyógykezelésében a beteg szervek gyógyulását. Elért bámulatos eredményei tudományos hitelvét legfényesebben igazolják, mert néha a legválságossabb betegeket is rövid idő alatt tartósan rendbe hozta. Dr. Kovácsnak Budapesten V., Váczi-körut 18 sz. I. em., egy e czélra szolgáló rendelő intézete van, a hol naponta fogad betegeket. Mindazoknak, kik a fent felsorolt bajok egyikében szenvednek, igaz szívvel ajánljuk a vidékükön is elismert hírneves szaktudóshoz fordulni, mielőtt valamely gyógyfürdőbe mennének.

— Herkulesfürdöböl írjak nekünk, hogy Dr. Klein Eberhard az általa szívbajokban asthmában,idegességben szenvedőknek, valamint elhízottaknál több év óta kitűnő sikerrel alkalmazott úgynevezett nauheimi természetes gyógyeljárást a jelen fürdőévad alatt is folytatja.

Hirdetmény. A nagykárolyi róm. kath. hitközség folyó évi julius hó 2-án d. e. 10 órakor a róm. kath. fiiskola nagytermében évi rendes közgyűlést tart, melyre a hitközség szavazatra jogosított t. tagjait meghívjuk. A közgyűlés tárgjmi: 1. Az egyházi és iskola költségvetések megállapítása. 2. Az egyházi ' adók kivetéséhez bizalmi férfiak megválasztása. 3.