Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-07 / 19. szám
A SZATMÁRVARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. mSZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : .' Nagykárolyban, Jókay-utcza 2 sz. A sportról. Tavasz van, megnyílt a sportszezon. Mi öregek nem ismertük a mai szórakoztató sportnak százféle nemét. Tanáraink nem tanítottak, újságban nem olvastuk, egyesületeink nem voltak, versenyeket nem tartottunk, dijakat nem tűztek ki, hogy a spoitot minél inkább fejlesszük, még azt sem tudtuk, mi fán terem a sport, — mégis többet sportoltunk mint a mai fiatalság, amely pedig má r nálunk is eléggé kifejlett sportszeretettel bir. Mert mi öregek a sport alatt testedző testgyakorlatot értünk, futást, ugrást, emelést, birkózást, a ruganyos fiatal testeknek mindazon erőkifejtését, melyek az erőt s az életkedvet fejlesztik. S a hasznos, egészséges mulatságnak ebből a módjából mi inkább kivettük a részünket, mint a mai fiatalok s bizony ez meg is látszik rajtunk. Lépten nyomon találkozunk ma aszott képű, kedvetlen, czingár fiatal vénekkel, akiket megrontott a korán megkezdett dohányzás vagy egyébb szenvedélyek, no meg a túlságos tanulás a padban, a könyv mellett való gugolás. A mi időnkben sokkal keve- sebbb számmal találkoztak az ilyen szánalomra méltó legénykék, ám bátor voltak oiyav.w akkor is. Most azonban úgy vagyunk, hogy minél nagyobb a város, s minél fejlettebb a sportélete, annál több a vérszegény beteges fiatal ember. A sportolás nálunk még mindig nemezéi- tudatos, daczára annak, hogy sok helyütt már elég nagy hűhót csinálnák vele. Egészen másként van ez Angliában Amerikában, de még Németországban is, ahol a sport általánossá, sőt társadalmilag kötelezővé vált az egész iskolázó fiatalságra, ahol a sport valóságos nemzeti erénynyé fejlődött. Angol s amerikai labda rugó győzteseket nemzeti bajnokokként tisztelnek s nemzeti ünnepélyeket rendeznek tiszteletükre. Egy jó vívó vagy ugró hírnevesebb, mint nem egy államférfi vagy bölcs és nincs igaza annak aki ezt helytelen dolognak tartja. Mert a testnek, eppen úgy mint a léleknek s a polgári jogoknak kell, hogy ezt a fejlődést a társadalom képessége szerint elősegítse. A sport sikerének a külföldön az a titka, hogy népszerű. Sportol a munkás gyermeke, éppen úgy mint a lordé, a test fejlesztésének szórakoztató tudománya a nemzet közkincsévé vált. Nálunk azonban még mindig messze áll a sport a népszerűségtől. Némely iskola diáksága sportol csak s ezeknek ösmeretsége, rokonsága érdeklődik a sport iránt. A tömeg különösen a szerényebb viszonyok között élő néposztály eddig meg nem vett tudomást arról, hogy sport van. Kivételt képez a lósport amely a leggazdagabb embereknek való ugyan, de a nagyvárosi szegény emberek veszitnek legtöbbet a lóversenyen. Az úgynevezett embersport azonban parlagon hever, midéi kisebb a város, annál jelentéktelenebb a sportélete. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-s» ügyes szám ára 20 fillér. «ísNépszerüsiteni kell a sportéletet. Kell, hogy mindenki, aki nem a szabadban való munkával keresi a kenyerét, czéltudatosan edzze a testet; ez olyan kötelesség, amelyet a nép akczióképessége s egészsége követel meg. Minél inkább el lesz terjedve a sportolás ifjúságunk körében, annál kevesebb számmal lesznek a penészvirágok, a szánalmas külsejű kiélt legénykék, akik megszégyenítik fiatalságukat. A haladó műveltséggel együtt rohamosan terjed az erkölcstelenség, lazulnak az erkölcsök, s az erkölcsi pusztulás legijesztőbben az ifjúság köréből szedi áldozatait. E pusztításnak a fiatalság között csak a sportolás vethet gátat. Minden diák, minden szülő minden iskola és minden város legye magáévá a sportolás eszméjét s terjessze azt tőle telhetőleg. Legtöbbet e tekintetben természetesen az állam tehet a magas minisztérium, amelynek módjában áll a sportot százféleképpen terjeszteni és elősegíteni. De tegyenek minden tőlük telhetőt a városi hatóságok s az iskolák vezetőségei is. Népszerűsítsük a sportot a nép alacsonyabb rétegeiben éppen úgy, mint a műveltebb osztályokban, mert erőteljes es egészséges a jövő nemzedék amelynek bizonyára méa többet kell majd dolgoznia a kenyérért mim nekünk, s melynek erkölcsei fokozott mértékben lesznek megtámadva, csak igy maradhatnak meg. A május ll-iki közgyűlés tárgy- sorozata. A tavaszi közgyűlés tárgysorozatából felemlítjük a következő ügyeket. Alispáni jelentés. Udvari gyászjelentés bourboni Henrik ő kir fensége elhalálozása alkalmából. Belügyminiszteri leirat a hatósági szállítások es munkáknál, a sztrájkok és bojkottok által okozott véletlen késedelem miatti határidő meghosszabbítása tárgyában. Belügyminiszteii leirat a főszolgabírói átalányok emelését kimondó közgyűlési határozat tárgyában. Belügyminiszteri leirat az ílosvay Gusztáv főszolgabíró által kérelmezett katonai nyilvántartások pótlási költségeinek megtérítése tárgyában. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a Mérk —ecsed—győrteleki viczinális ut törvényhatósági útvonallá tétele tárgyában. Ugyanaz az Érendréd—piskolt—reszegei útvonalra megszavazott segély tárgyában. Hevesvármegye átirata a kormány iránti bizalmatlansági szavazat tárgyában. Aradvármegye átirata ugyanezen tárgyban. Kecskemét sz. kir. város törvényhatóságának átirata ugyanezen tárgyban. Baja sz. kir. város törvényhatóságának átirata márczius 15 ének törvényes nemzeti ünneppé avatása iránt. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. Hevesvármegye átirata az országgyűlés jelenlegi többsége iránt bizalom nyilvánítás iránt. Arad sz. kir. város törvényhatóságának átirata a katonai ellenőrzési szemléknek október hóról november hóra leendő áthelyezése tárgyában. Udvarhelyvármegye átirata hullaégető ke- menezék felállítása tárgyában, U. Az 1904. évi házipénztári zárszámadás. A scontralis szék eredményének bejelentése. Alispáni előterjesztés .a IÍ-ik transversalis müut Szatmárvármegye területére eső szakaszának átadása tárgyában. Ugyanaz a Szatmár —mátészalkai h. é. vasút engedményeseinek 420000 korona vármegyei hozzájárulás megszavazása iránti kérelme tárgyában. Ugyanaz az ecsedilápon keresztül vezető és a Gyűrtelek—fehérgyarmat—csekei 'törvény- hatósági útnak a tervezett határidőn belőli kiépítése tárgyában. Ugyanaz Csaba Adorján főszolgabírónak a VII. fizetési osztályba előléptetése iránti kérelme tárgyában. Ugyanaz akovási révjog eladása tárgyában. Ugyanaz a nagysomkuti székház önkéntes árvereltetéf.éhez közjegyzői meghatalmazás kiállittatása iránt. Ugyanaz a nyári időszakra a hivatalos óráknak d. e. egyhuzomban való megállapítása tárgyában. Ugyanaz a csengeri járásba szervezendő gyepmesteri allásjavadalmazása tárgyában. Ugyanaz a sorozási költségek ügyében. Ugyanaz II. Rákóczy Ferencz arczképének a közgyűlési terem részére megfestetése iránt. Avasfelsőfalu kérvénye 3083 korona 98 fillér tőkéjének kiutalása iránt. Külömböző alapokról szóló számadások, községi számadások és pótköltségvetések. Medvey Lajos és társai kérvénye a nyugdíj- szabályzat módosítása iránt. Madarassy Gyula volt vármegyei pénztárnok kérvénye a nyugdij-alapba befizetett járulékainak visszautalása iránt. Érendréd község kérvénye a Tasnád-Szántó —Érendréd—reszegei útvonalnak törvényhatóságivá tétele és kiépittetése iránt. A Sveidel szoborbizottság meghívása leleplezési ünnepélyére. Egy elhanyagolt iskoláról. Petőfi „Kutyakaparó“ csárdájára gondoltom akkor, mikor a helybeli statusquo izr. hitközség iskola helyiségét megpillantottam. Alaposabb megfigyelés után pedig arra jöttem rá, hogy Petőfi fantáziája sem tudná elképzelni azt az állapotot, a milyenben most ez az iskoia van. Legjobb indulattal elmentem a napokban megnézni azt az épületet, a hol az iskola fekszik, azzal a feltett szándékkal, hogy a közvélemény nyomása alatt nem fogok kényszeríteni egy erkölcsi testületet, egy hitközséget arra, hogy olyankor bocsájtkozzék tetemes Megérkeztek t nyári férfi és In KALAPOK nyúlszőr, gyapjú és szalmából a következő gyártmányokban: Habik, Halban és Damaszk, Borsalino, Pichler, P/ess és Ha, nemkülönben nyakkendők, sétabotok, fiú és férfi sapkák bőr és gyapjúból; pécsi női és férfi keztyük, nyári ingek, tennis ingek játékszerek, kerti székek, flóbertok, fegyverek és revolverek s mindenféle sportezikkek a legnagyobb választékban. «FACOBOVICS JÓSEF uri-divat és műipar-árucsarnokában Nagykárolyban. Illatszerek, Hubigán illatszer 1 üreg 16 korona. Szivarka-hüvelyek Saliu, Cing 22 fillér, paiafás 40 fillér. * Spitfíezés folytán üzletem volt Helyiségemmel szemßen levő faőódéőa lett álHelyezve.
