Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-23 / 17. szám
SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY a községektől és városoktól kihelyezi, de ilyen esetben hivatalnoki és munkás lakásokat létesít s nem kényszeríti őket arra, hogy a saját zsebükre mindennap megkellessék tenniök az utat az ipartelepig. Mindez pedig azért történhetik meg, mert ennél a vasútnál nincs 10 éves fenállása után sem semmiféle szolgálati szabályzat, a mely a kenyéradó és alkalmazott jogait és kötelezettségét pontosan előírná. Kényelmes helyzet ez Kriegler Miksa vezérigazgatónak, mert igy korlátlanul rendelkezhetik alkalmazottjaival, kénye-kedve szerint felveheti, elbocsáthatja őket és olyan terhes szolgálatot róhat reájuk, minő az üzletvezetőségnek Gilvácsra való áthelyezése is. Azok a berlini részvényesek mind erről nem tudnak semmit és talán még meg is dicsérik, mert ismét takarékoskodni látszik. Pedig már a takarékosságot egészen addig vitték, hogy abból a publikumnak van kára. így a somkuti vasúton előforduló vasúti balesetek már közmondássá váltak. És mi ennek az oka? Az hogy daczára annak, hogy éjjel jár a vasút, az amúgy is a pályatest hosszában nagy messzeségben elhelyezett őröket, nappal mint előmunkásokat alkalmazzák s igy éjjel nem lehet az illetőnek sem kedve, sem ideje bejárni a saját szakaszát s igy nem csoda ha megtörténik a baj mint p. o. legutóbb a Károlyi Lajos megálló helyén is összeütközés volt. Pedig hát nem itt kellene a takarékosságot kezdeni. Az ilyen helyi érdekű vasút társulatnak rendszerint nem szokott vezérigazgatója lenni, csak üzletvezetője. Mert vezérigazgatót tartani 10—15 ezer korona évi fizetéssel, lukszus kiadásnak tartják. Tessék tehát megszüntetni a vezérigazgatói állást és akkor nem kell az üzletvezetőséget 1—2 ezer korona megtakarításért Gilvácsra kihelyezni. Ha ez megtörténik, azt hisszük Kriegler üzletvezető ur lenne az első, a kinek nem tetszenék a gilvácsi üzletvezetőség eszméje. Napjainkban azért, a midőn a vasúti sztrájk mindenfelé felüti fejét, a mikor a Máv. igaztósága is igyekezett alkalmazottjainak szolgálati és anyagi helyzetén javítani, a mikor a magán tisztviselők országos egyesülete is igyekezett tagjai helyzetén könyiteni és főleg a mikor a szoczialis reformok napirenden vannak, ismételjük, akkor olyan oknélküli újabb szolgálati nehézségeket róni az alkalmazottra, minő a gilvácsi üzletvezetőséggel jár, nem helyes és nem méltányos. Az sem a legutolsó, a mi a társulatnál a nyugdíjalap kezelésével történik. Van n y u g d i j-a 1 a p, évek óta fizetnek reá járandóságot a tagok, de hogy mennyi az alap, ki és hol kezeli, az egy nagy vasúti rébusz. Mert ennek semmi nyoma az évi mérlegben, lehet hogy valami b e 1 s ő t i t k o s tanácsosokból álló titkos bizottság előtt elszámolnak róla, de hogy elszámoltak volna évenkint a nyugdíj intézmény tagjai előtt, a mint van ez mindenütt a világon, arról szó sincs. Mindez pedig azért van, mert valamint nincs szolgálati szabályzat, úgy nincs nyugdíj-szabályzat sem. Ez pedig már olyan mulasztás és rendetlenség, a mely egyúttal kihágást is képez és ezenel felhívjuk rá az illetékes hatóság figyelmét. A vezérigaztó ur ilyen önkényes eljárása mellett kétségbe vonjuk azt is, hogy az igazgatóságnak avagy a végrehajtó bizottságnak tudtával történt volna az üzletvezetőségnek Gilvácsra. való kihelyezése. Minthogy pedig ez a kihelyezés városunk kárával és megrövidésével esetleg az alkalmazottak zaklatásával jár, felhívom erre, valamint az elmondottakra városunk polgármesterének a figyelmét oly czélból, hogy mint a felügyelő-bizottság tagja ezekben az ügyekben az illetékes helyen szerezzen orvoslást. Az igazgatóság pedig nagyon jól tenné azt, ha végre felnyitná a berlini részvényesek szemét, hogy lássák mindazt, a mi az ő vasutjokon történik. Ha a vasút vezetésében egészséges áramlat jönne létre 250—300 ezer korona költséggel utólag is meglehetne csinálni azt, hogy a vasutat egész Nagykárolyig vezessék, a mi a vasút jövedelmezőségét emelné. Mindezeket a vezérigazgatónak a mi érdekünket sértő intézkedése alkalmával elmondani szükségesnek tartottam annyival is inkább, mert már rég akartam elmondani! HI R E K. — Lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. — A húsvéti ájtatosságok sorrendje. A róm. kath. plébánia-templomban : Husvételső napján reggel 7 órakor eledel-szentelés. D. e. 9 órákkor ünnepélyes szentmise, utánna szentbeszédet mond Tímár Péter plébános. D. u.3 órakor vecsernye. Husvét hétfőjén délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmise, szentbeszédet mond Bo- ross Antal d. u. 3 órakór vecsernye. — Az ev. ref. templomban husvét első napján d. e. prédikál Asztalos György lelkész, ágendázik : Ujlaky Miklós; d. u. prédikál Lukács Mihály tanító. Husvét másodnapján délelőtt és délutáu prédikál Ujlaky Miklós s.-lelkész. Az Istenitiszteletek mindig d. e. 9 órakor ; délután pedig 2 órakor kezdődnek. — Az ág. hitv. templomban : Husvét első napján d. e. 9 órakor istenitisztelet, tartja és az úrvacsorát osztja Boross János lelkész ; d. u. 2 órakor szent beszédet mond: Nagy Sándor tanító. Husvét hétfőjén d. e. 9 órakor és d. u. 2 órakor szent- beszédet mond Boross János lelkész. — A vármegye állandó választmánya a tegnapi napon Nagy László alispán elnöklete alatt tartott ülésében letárgyalta az 1904. évi házipénztári zárszámadást es ezt további eljárás végett az alispánnak adta ki. — Megbízatás. A közoktatásügyi miniszter dr. Petri Mórt, Szilágyvármegye tanfelügyelőjét a vezetése alatt álló minisztériumba szolgálattételre berendelvén, Nagy Károly vármegyénk derék segédtanfelügyelőjét Szilágy vármegye népoktatás ügyének vezetésével ideiglenesen megbízta. — A vármegyei székház közgyűlési terme nem lehet kész a májusi közgyűlésre. Oka ennek az, hogy épp most folynak ott és a lépcsőházban a gipsz és márvány munkák és a munkások már 6 hét óta sztrájkolnak. A vállalkozó építész nem tudja a sztrájkoló munkásokat pótolni, mivel a gipsz és márvány- munkások országos szövetségben állanak és igy a sztrájk az egész országra kiterjed. Az eddigi munkákból ítélve a lépcsőházat, a közgyűlési termet igen szépen fogják átalakítani. A közgyűlési teremben azt a módosítást tették, hogy karzat csak az egyik oldalon lesz, nevezetesen a» alispáni lakosztály felőli oldalon, de szélességével pótolja az eddigi karzatok számát. A közgyűlési teremből impozáns erkélyre lép az ember, amely alatt kocsi feljáró vezet a bejárathoz. — Megyei tisztujitás. Beregvármegye a napokban tartott rendes tavaszi közgyűlésén Jobszty Gyula nyugalomba vonult alispán helyett egyhangúlag Gu- lácsy István dr. főjegyzőt választották meg alispánná. Főjegyzővé Komlóssy György felvidéki főszolgabírót választották meg. Felvidéki főszolgabíróvá Csereky Péter szolgabirót, elsőosztáju szolgabiróvá Buzinkay Sándort és másodosztályú szolgabiróvá Kossuth Lászlót választották meg. A főispán Bakó Bertalan első aljegyzőt tiszteletbeli főjegyzővé, Horthy István dr.-t pedig tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki. — Vivótanfolyam. Benedek Sándor a „Nagykárolyi Vívó és Tornaclub“ vivómestere május 15-én megkezdi 2 hónapra terjedő vivótanfolyamát. A tanfolyamra jelentkezni lehet Madarassy Isrvánnál, a Club titkárjánál. — A régi városháza, mint laktanya kiegészítő része, ismét a város szabad rendelkezése alá került. Ugyanis a napokban érkezett le a leirat a honvédelmi minisztériumból, a melyben tudatja, hogy erre az épületre, mint a laktanya kiegészítő részére, jövőre nem reflektál. — Meghívó. A nagykárolyi róm. kath. egyház község pénzügyeinek rendezése és evvel kapcsolatban pénzkölcsön felvétel végetti intézkedés czéljából folyó évi április 30-án délelőtt 10 órakor a róm. kath. fiúiskola nagytermében egyházközségi gyűlést tart, melyre a hitközség tagjai ezennel meghivatnak. Nagykároly, 1905. április 18. A. z elnökség. — Városi közgyűlés volt e hó 16-án d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében. A képviselőtestületi tagok nagy része újra nem jelent meg a közgyűlésen, úgy hogy a törzsvagyon alap czimén pénzintézetben kezelt összegnek színkör építés czéljaira felhasználása és a svábrész tulajdonát képező, a nagykárolyi 144. sz. tjkvben felvett ingatlanra vonatkozó telekkönyvi helyesbítéshez hozzájárulás kérdésében a közgyűlés a törvényben meghatározott számú képviselők jelen nem léte folytán újra nem tudott érdemleges határozatot hozni. E kérdéseknek tárgyalása a legközelebb tartandó május 7-iki közgyűlés tárgysorozatába lesz felvéve. A szinikerületre vonatkozó szövetséget 1906. január 26-tól további 3 évre fentartani határozta a közgyűlés és a szinügyi bizottságot felhatalmazta, hogy különösen a szinikerület megalakítása és a színigazgató megválasztása ügyében a képviselő- testület helyett maga határozzon, továbbá felhatalmazta a tanácsot, hogy a bizottság tagjainak ez ügyben felmerült utazási költségeit utalványozza ki. Gregersen G. és fiainak kérelme folytán a Nagykároly—máté- szalka—csapi vasútra megszavazott 98,000 korona hozzájárulási összeget, amennyiben a vasút teljes kiépítését a közgyűlés biztosítottnak látja, az ilyenkor szokásos feltételek mellett kifizetni rendeli. Ezúttal megragadta a képviselőtestület az alkalmat, hogy a városunkban botrányosan elégtelen, vasúti állomás helyiség kérdésében valamit cselekedjék. Közismert dolgot feszegetnénk, ha rámutatnánk arra, hogy most, Szegény húga Jolán is annyira szivére vette nénje gyalázatát, hogy önkéntes remeteségre kárhoztatta magát. Többé őt sem látta senki, sehol. De igen, még egyszer látták az emberek, a mikor ott feküdt kiterítve a déli növények és égő gyertyák között a nagy ebédlőben. Nénje szégyene, a mely az ő jövőjét is feldúlta, a halálba kergette. Öngyilkos lett. És milyen szép volt a nénje Zsófia, bűnbánó, kétségbeesett bánatában, a ravatalnál. Görcsös zokogás közt a halottra borult s a másik pillanatban mintha elméje megzavarodott volna, kedves, beczézgető megszólítással akarta a halottat felébreszteni. Mint mikor az anya édesen alvó gyermekét ébreszgeti szerető gyöngédséggel. Kis lánykám, kis lánykám! suttogta gyügyögő kedveskedéssel, miért hagytál itt, mikor annyira szerettelek ! Mert a két leány korán árvaságra jutott és igy mint nagyobbik jóformán ő nevelte fel húgát, a kit azért anyai gyöngédséggel mindég lánykámnak nevezett és ez őt viszont anyuskámnak. Szép anya, a ki becstelenségével a halálba űzi nevelt leányát, a saját húgát! Gondolták az emberek, a kik utálattal fordultak el e kinos jelenettől, a bűnös testvér lelkifurdálásától. És múltak az évek és a szép Zsófia nagyházáoan, nagy gazdagságában éldegélt örömtelenül, nem fogadva senkit, nem látogatva senkit. Ézentul csak a templomban és a temetőben látták a fejedelmi szomorú alakot. Kezdetben megtörtnek látszott, de később büszke hidegség alá rejtette lelki fájdalmát. Ez körülbelül akkor történt, a mikor az emberek tudni vélték azt, hogy két évvel húga halála után egy levelet irt volt vőlegényének._______________________ Az elolvasta és gúnyosan csak annyit irt vissza : Könnyű most már! Úgy látszik, jegyezték meg erre gúnyosan, a szép halott kiakart törni sírjából, de nem engedték. Én különösen voltam evvel a hírhedt szép leánynyal! Mentői többször láttam Csobay Zsófi nemes alakját, annál jobban rokonszenveztem vele. Rögeszmémmé vált, hogy a ki ilyen nemesen fennen, hordja a homlokát, a ki eltekint az emberek feje felett ábrándos, bus, bársonyos szemeivel, mintha lenézné őket, az nem lehet bűnös. Mikor ennek kifejezést is adtam, kinevettek. És lassankint én is megszoktam Csobay Zsófiát, mint a ragyogó múlt egy itt feledett szomorú emlékét. Részvétet éreztem a szép leány szomorú sorsa felett, de lassanként észievétel nélkül én is beállottam a megbotránkozók táborába. Egy nap nagy dolog történt. Csobay Zsófia az utczán összeesett és meghalt. És még milyen körülmények között! A késő ősznek egy sáros pénteki napja volt, de azért a márvány arczu hölgy, mim minden pénteken, úgy ezen a napon is kivitte az ő pár virágát a húga sírjára. Visszatérőben Gáthyval találkozott. Amióta szakítottak, ez volt az első találkozás. Aki látta ezt az érdekes találkozást, az adópénztáros, annak természetszerűleg lekötötte az egész figyelmét. Tehát hiteles és megbízható tanú. Gáthy elhagyott jegyessével szembe jött az utón lóháton. Mikor a leány közelébe jött, a ki a járdán tartott a város felé, úgy történhetett, hogy Gáthy talán megsarkantyuzta a lovát vagy az megbotlott — mert senki sem tételezi fel Gáthyról azt, hogy készakarva tette volna — a ló a sarat erősen felcsapta az útról és a leány fehér márvány arczába csapta. _________ A nő erre megrázkódott, elpirult, egy rémült pillantást vetett volt vőlegényére és egy szivetder- mesztő sikolylyal összerogyott. Szivszélhüdés érte. És a Nagy Galeotto erre is megtalálta a találó megjegyzést. — Lám, lám ! A büszke lélek! A szégyen, a lelki piszok nem ölte meg, de mint a kis hermelin állat, a sártól, a piszoktól meghalt. Mikor a szerencsétlen nő hagyatékát leltároztam, az értékpapírok közt elrejtve egy sárgult lapra találtam. Meghűlt bennem a vér, a mikor róla ezeket olvastam : — Anyuskám! Nem tudok tovább élni melletted azzal a szörnyű öntudattal, hogy én öltem meg a becsületedet. Bocsáss meg bűnös leánykádnak, Jolánnak. Kiesett a lap a kezemből. Gondolatom végig száguldott egy perez alatt egy egész élet mártírom- ságán! Szegény Csobay Zsófia! Megadott az élet neki arra mindent, testi, lelki szépséget, vagyont, hogy boldog lehessen, csak nemesen érző testvéri szive vetett örökre gátat boldogságának ! Kicsordult a köny a szememből. Szegény nemes, büszke leány ! Hát egész életed önfeláldozásának csak ez az egyetlen könycsepp volna a jutalma ?! Egy könycsepp annak, a kinek még emlékéhez is szeny tapad, pedig tiszta volt mint a hermelin !! keserüvíz, reggelenkint félpohárral használva, jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bél- és vértisztitó, mint ivó kúra a Karlsbadi és Marienbadi gyógymód meglepően gyors és sikeres helyettesitője. — Az első magyar ásványvíz, a melyben RÁDIUM fedeztetett fel. Gyógyereje rendkívüli. Kapható kis és nagy üregben. Kapható Nagykárolyban, Ferenczy István, Rosenberg Jenő, Petz János és A radio-activ Schmidthauer-féle Föszétkiildés a forótilajdiBOS: SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Kerekes Ödön urak üzletében.
