Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-12 / 24. szám

1 SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY állít fel a vármegye székhelyén. Egyúttal megbízták az alispánt azzal, hogy e tekintetben tegyen annak idején indítványt. Ennek folytán az alispán megbízta Dr. Roóz Elemér tb. járás orvost, hogy e tekintetben dolgozzon ki memorandumot. A memorandum részletesen kifej­tette a humánus intézmény czélját és létesítésének lehetőségét s egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy az állami gyermekmenhelyről szóló 1901 : VII. t. ez. értel­mében ezen gyermekmenhely csak akkor fog felada­tának megfelelni, ha a gyermekmenhely szülházzal is összekapcsoltatik. Mert csak igy kerülhetnek a men- házba egészséges szervezettel bíró gyermekek. Hisz ezek leginkább törvénytelen gyermekek s igy szüksé­ges, hogy az anyának menedék helye legyen már akkor, a midőn gyermekének életet ad. Az alispán ezen memorandumot beterjesztette a májusi közgyűléshez azon inditványnyal, hogy kül­dessék ki egy bizottság az ügy tanulmányozása és jelentéstétel végett. A közgyűlés elfogadta ezen indít­ványt és az ügy előkészítése jelenleg az alispán elnök­lete alatt álló bizottság kezébe van letéve. Ha még felemlítjük azt, hogy a főispán is érdek­lődik az ügy iránt és megígérte, hogy Dr. Ruffy Pállal, a gyermekvédő egyesület országos felügyelőjével meg­beszéli a menhely kérdését és a felügyelőt mielőbb lehívja a helyszínére, elmondtuk az ügy minden előz­ményét Ezek után azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy bárha mielőbb létesülne ezen humánus intézmény vármegyénkben. Létesülhet pedig az állam segélyével és a vármegye áldozatkészségével. Mert a törvény alapján a minisztérium, hajói tudjuk évenkint 1,600 00Ö korona összeget fordít gyermekmenhelyek felállítására, amennyiben a gyermekmenhelyek fentartási költségeit, valamint az ezekben elhelyezett gyermekek gondozási, ápolási és nevelési költségeit az országos betegápolási alap van hivatva fedezni. A kormány már öt ilyen gyermekmenhelyet állí­tott fel a vidéken, a hol a talált és elhagyatott hat éven aluli gyermekek gondoztatnak és mentetnek meg az elpusztulástól. És mert már a nagy Széchenyi is egész ridegségében jelezte azt, hogy mi magyarok milyen kevesen vagyunk, nemes és nagy nemzeti hiva­tást teljesitünk, ha a nemzettest legelhagyatottabb tagjait megmentjük a magyar faj javára. Minthogy pedig a kormány minden évben állít fel ilyen gyermekmenhelyeket, melyeknek költségeit az állami költségvetésbe veszi fel, ha nem akarunk az eszme megvalósításával ismét elkésni egy évvel, kívá­natos volna, hogy az illetékes tényezők még az idén kellő időben megtennék a kellő lépéseket. De azt hisszük, hogy nem is kerülte el főispá­nunk figyelmét e körülmény és befolyását már is latba vetette úgy a kormánynál, mint az országos felü­gyelőnél. De méltó is az Szatmárvármegyéhez, hogy az elsők között létesítsen gyermekmenhelyet a vármegye területén. De nemcsak méltó, de ehez joga is van annak a vármegyének, a hol a legtöbb falusi gyer­mekmenhely, óvoda van a vármegye közönségének nagylelkűségéből. Mert midőn Szatmárvármegye 1%-os pótadójából fentartott óvodák utján a falusi nép 7 éven aluli gyermekeinek védelmet nyújt az óvodákban olyan időben, a mikor a falusi nép által a nyári mun­kaidő alatt a gyermekek rendszerint felügyelet nélkül otthon szoktak hagyatni és ki vannak téve minden baj és szerencsétlenségnek, ez.a vármegye méltán elvárhatja az államtól azt, hogy az elhagyatott gyer­mekek védelmében őt támogassa. Midőn ilyen nyomós okokkal támogatjuk a gyer­mekmenhelyek tekintetében előterjesztendő kérelmünket a kormánynál, hisszük, hogy agilis és befolyással biró főispánunknak az alispánnal együtt sikerülni fog a szép eszme, megvalósítása. És ezzel szép és hálás emléket fogunk állítani Deák Ferencz nagy szellemének. Úgy legyen ! férfi immel-ámmal felelt neki. Nem tudtak bele jönni a hangba, mely két barátságos idegen között olyan természetes. A lelkűk visszakalandozott a múltba, a kerti eperfa alá, ahol annyi forró csókot váltottak. Végre kitört az indulat a férfiból. — Szeret-e még ? Kérdezte suttogva. S megragadta a kezét. Az asszony rémülten riadt vissza és nem tudott felelni. Köny pergett alá a sze­méből. Hatalmában volt régi szerelmesének. — Hát nem feledtél! Ujjongott a férfi s a resz­kető fehér kezet forró csókokkal halmozta el. S az asszony tűrte, nem tudott ellent állani. S amikor a férfi melléje ült, átölelte két erős kar­jával, forró arczával ajka fölé hajolt, hogy izzó, bűnös káihozatos csókot nyomjon rá, felsóhajtott az asszony. — A férjem . . . Simándy Gáspár ettől a szótól hirtelen kijózano­dott. A leikével szerette azt a nőt, az első, az igazi, a szűzi szerelemmel, nem bírni akarta — szeretni. És eszébe ötlött, hogy szerelmének tárgyát bírta egy ember, a „férjem“. Nem ez, nem ez az, akit ő szeretett, az egy másik asszony, akit ő nem ért, aki őt nem érti. Hevülete elszállt. Józan lett megint és szomorú. Nem csókolta meg az asszonyt hanem visszaült a helyére. És aztán alig beszéltek más valamit az utón. A harmadik állomásnál kiszállt az asszony. Némán kezet fogtak, gyorsan és nyugodtan búcsúztak. A férfi megkönyebbülten lélekzett fel, mikor a fiatal asszony erőteljes alakja eltűnt a pályaudvar kapuján. Visszahanyatlott a bőrpamlagra és keservesen zokogott: —■ Vége ! Mindörökre vége ! Sz. E. Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási hizottsága folyó hó 10-én tartotta junius havi ülését. A főispán akadályozva lévén a megjelenésben, az ülésen Nagy László alispán elnökölt. Jelen voltak az alispánon kívül, Kende Zsig- mond, Domahidy Sándor, Jékey Zsigmond, N. Szabó Antal, Reök Gyula bizottsági tagok. — Ilosvay Aladár, Kemény Alajos, dr. Serly Gusztáv, Ilosvay Ferencz, Kacső Károly. Dénes Lajos Schön pflüg Richárd, szak­előadók. A többi választott bizottsági tag elmaradását kimentette. Az alispán havi jelentéséből felemlítjük a követ­kező számadatokat: április hóról átjött 1597, május havában beérkezett 2460, összesen 4057 ügydarab, a miből a múlt hóban elintéztek 2737 ügydaiabot. Egy kis eszmecserére adott okot a kir. pénzügy­igazgató azon határozati javaslata, hogy a Kapnik- Bányán levő bányászházak után házosztályadó vettessék ki. Hozzá szólották e tárgyhoz az alispán, N. Szabó Antal, Kende Zsigmond, Jékey Zsigmod és a határozat az lett, hogy a bizottság a fából épített házakat nem tekinti ingatlannak és igy házosztály adó­val meg nem róható. A Szatmár—nagybányai vasut-társaság által Nagy Sikárló község határában létesített útátjáró átadására helyszíni tárgyalást rendelt el a bizottság. A helyszíni tárgyalás határnapjául fo!>ó hó 2l-ét jelölték ki és Ilosvay Aladár főjegyzőt küldték ki. Ugyan e napon tartanak helyszíni szemlét az említett község határában a Misztpatakon levő tahid helyett vashid építése iránti engedély tárgyában. Az alispán annak előrebocsátásával, hogy „nincs nap vers nélkül“, szóba hozta ismét a vármegye és a kir. pénzügyigazgatóság között felmerült konfliktust. — Ugyanis újabb időben a számvevőség az alispáni ren­deletet egyszerűen el nem fogadja, visszaadja a kézbesítő hajdúnak. Felirt azért a miniszterhez, hogy legyen szives megmagyarázni azt, hogy mikor lett megállapítva az elintézésnek ezen egyszerűsített különös módja. — Különben megjegyzi azt, hogy a múltkori konfliktus tárgyában kelt feliratot kinyo­matta és megküldte az összes törvényhatóságoknak. Ezek legtöbbje már válaszolt is, tudatva, hogy ilyen összeütközésekről nekik fogalmuk nincs, mert a pénzügyigazgatóság számvevőségéhez utalt ügyek, a vármegye és pénzügyigazgatóság tapintatos eljárása folytán a legsimában intézteinek el, minden fenakadás nélkül. Ezeket a válaszokat annak idején befogja az alispán mutatni a bizottságnak. A kereskedelmi miniszter a nagybánya—felső­bányái helyi érdekű vasútra megadta az építési enge­délyt és a vasútépítés már kezdetét is vette. Ezen a vonalon és az egész Szatmár—nagybányai vasúton a motoros személy forgalom fog berendeztetni. Hermann József mátészalkai izr. iskolai igazgató- tanító szolgálati jubileumára és az illető érdemeire hívta fel az alispán meleg szavakban a bizottság figyel­mét. Az illetőt 25 éves tanitói pályájának betöltése alkalmából folyó évi julius 3-ára rendezendő jubileumon fogja a mátészalkai társadalom ünnepelni. És minthogy az alispán előtt is ismeretes azon körülmény, hogy nevezett igazgató-tanitó 25 éves tanítói pályája alatt a magyarnyelv tanítása tekintetében nagy érdemeket szerzett, úgy hogy hitsorsossainak újabb nemzedéke Mátészalkán nem is tud már németül, csak magyarul, ismeretes az, hogy érdemei elismeréséül ezért a Szé- chenyi-Társulat részéről is már több alkalommal pénz­jutalomban is részesittetett, ismeretes az, hogy az ere­detileg elhanyagolt zsidó iskolát olyan színvonalra emelte, hogy az ottani intelligenczia keresztény tagjai is ez iskolába járatják gyermekeiket,mindezeket méltányolva illőnek tartaná, ha a bizottság is elismerésének adna kifejezést és felhívná a Széchenyi-Társulatot, hogy a vármegye által nyújtott segélyből, illetve annak a taní­tók jutalmazására szánt részéből a jubiláns tanítót jubileuma alkalmából illő jutalomban részesítse. A bizottság egyhangúlag elfogadta az alispán indítványát. A kir. államépitészeti hivatal főnökének havi jelentése szerint a miniszter a nagybánya — máramaros- szigeti állami útnak tovább építését engedélyezte és 40 ezer koronát ki is utalt. A múlt hóban útadóból befolyt 17943 korona 63 fillér, hátralékban maradt 230451 korona 09 fillér. 11565—1904. szám. Szatmárvármegye alispánjától. Meghivó, Van szerencsém a törvényhatósági bizottság tagjait a folyó hó 20-án délelőtt 11 órakor tartandó rendkívüli közyyülésre a vármegyei székház kistermébe tisztelettel meghívni. Nagykároly, 1904. junius 10. Hazafias üdvözlettel : Nagy László, alispán. T á r g y a k : A székházépitési költségek ideiglenes fedezésére a gyámpénztárból felveendő kölcsön A nagybánya—felsőbányái h. é. vasút enged­ményeseinek kérvénye a megszavazott segélynek egy összegben leendő folyósítása iránt. Fj. Hl E K. — A koronázás évfordulója napján f. hó 8-án hálaadó isteni tisztelet volt a helybeli rom. kath. templomban, a mikor a szentmisét Hám József főgmn. igazgató tartotta Klacskó István, Boros Antal kegyesrendi tanárok és Szabó Mihály papnövendék segédkezése mellett. — Zászlószentelés. A nagykárolyi Oltáregyesület, amelynek élén az ügybuzgó védőasszony Károlyi Istvánná grófné áll, mint említettük is már, díszes egyleti zászlóját tna szenteli fel. A zászlőszentelés a templomban folyik le, a hol szentmise közben Lang Margit és Diczig Adám orgona kísérete mellett Filep Margit, Demidor Ignácz főkapitány és a polgári leányiskola énekkara fog énekelni. A templomban föntartott helyek lesznek a választmányi tagok és a szegbeverők részére. A szegverés megállapított sor­rendben a templom szentélyében, a hol a grófné zászlóanya a koszorús-lányokkal s ezek vőfélyeivel foglal helyet, történik. — A nagysikerű estély iránt, a melyen a koszorús-lányok vőfélyei vállalták ma­gukra a rendezést, széles és általános érdeklődés mutatkozik. Ez estélyre, mint már írtuk is, külön meghívókat nem bocsát ki az egyesület, 1 koronás jegyeket az esti pénztárnál lehet váltani, a hol az egyesület nagy és nemes czélja érdekében szives felülfizetéseket köszönettel fogad. A téli nagyszabású hangversenynek bizonyára méltó folytatása lesz ez az estély is, amelyen a zászlóanya Károlyi Ist\án grófné is megjelenik. Ismételten felhívjuk erre lapunk olvasóinak figyelmét. — A legközelebb tartott udvari ebédre Jékey Zsigmond, a mátészalkai kerület országgyűlési kép­viselője is hivatalos volt. — Kettős esküvő. Párját ritkító szép családi ünnepély folyt le f. hó 8-ánHetey Ábrahám, városunk közbecsülésben álló főjegyzőjének családjában. Ugyan­is e napon esküdött örök hűséget Hermann Venczel állami végrehajtó décsi lakos, Hetey Margit kisasszony­nak és Likker Ödön borgóprundi állami iskolai tanító Hetey Vilma kisasszonynak, a főjegyző két lányá­nak. Ezenkívül e nap születés napja is volt az öröm apának. A polgári esketést Debreczeni István, az egyházi esketést pedig Asztalos György ev. ref. lelkész végezte. Tanuk voltak: az első esküvőnél Papp Béla és Borody György ügyvéd, a második frigykötésnél Kubinyi Bertalan takarékpénztári köny­velő Naubauer Elemér kapnikbányai állami tanító. Esküvő után az öröm szülők házánál lakoma volt, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el. Boldog­ság kisérje a szerető szivek frigyét! — Uj doktor. Antal István ügyvédjelölt — a múlt héten tette le a budapesti egyetemen az állam- tudományi doktorátust. Gratulálunk ! — Jubileum. Mátészalka város közönsége, elő­kelő társadalma, ez utóbbi a népszerű Ilosvay Endre főszolgabíró vezetése mellett, valamint a mátészalkai izr. hitközség f. évi julius 3-án jubileumi ünnepséggel üli meg Hermann József izr. iskolai igazgató-tanító­nak 25 éves tanitói jubileumát. Ezt az ügyet vár­megyénk alispánja a vármegyei közigazgatási bizottság e havi ülésén is szóvá tette, a miről az ülés leírá­sáról szóló referádánkban emlékezünk meg. — A vármegyeház nyugoti szárnyának kiépítése alkalmával többen tkon óhajuknak adtak kifejezést, hogy itt is kellene valami kapuféle kijárást csinálni. Ugyanis a főbejáraton át nem lesz kocsi közlekedés és egy tűzvész alkalmával a nyugati szárnyon levő kapu elégtelen volna a forgalom lebonyolítására. De különben is a nagy épülettömb terjedelme és a benne levő hivatalokat felkereső ügyfelek kényelme úgy hozná magával, hogy az minden oldalról könnyen megközelíthető legyen. (Beküldetett.) — A vizsgálatok sorrendje főgimnáziumunkban az 1903 — 1904. iskolai év végén. Jun. 11-én vizsgálat volt a vallástantól az egész vonalon. 12-én d. e. a gyors­írásból, d. u. 4 órakor helyi tornaverseny a főgimná­zium játszóterén. 13-án a VII. latin, görög és görög­pótló, A Vl-ban magyar, német, az V-ben tört., termé­szetrajz, mennyiségtan, rajz. 14-én a IV. magyar, német, és latin ; a III. phys. földrajz, történelem, számtan, rajz. geometria ; a II. magyar, latin; az I-ben magyar, latin. 15-én a VII-ben történet, physika, mennyiségtan, rajz; a Vl-ban latin, görög, görög-pótló ; az V-ben magyar, német. 16-án a IV. tört., természetrajz, mennyi­ségtan, rajz, geometria ; a Ill-ban magyar, német, latin ; a II-ban földrajz, természetrajz, számtan, rajz. geometria ; a I-ben számtan rajz. geometria, természetrajz, földrajz. 17-én a VII. magyar, német ; a Vl-ban történelem, természetrajz, mennyiségtan, rajz; az V-ben latin, görög, görög-pótló. A magántanulók Írásbeli vizsgálata 17-én egész nap, szóbeli vizsgálata 18-án. Az érettségi vizsgálatok szóbeli része 20., 21., 22. — Jun. 29-én reggel 8 órakor Te Deum; utána a jutalmak kiosztása. — Műkedvelői szinielöadás. Folyó hó 5-én volt a helybeli „Kath. Legényegyesület“ műkedvelői elő­adással egybekötött nyári tánczmulatsága. Anyagilag, de különösen erkölcsileg igen szépen sikerült a mulatság; Szigligeti Ede nagyhatású népszínművének „A czigány“-nak előadásával kezdődött. Dillettáns előadással szemben nagy igényekkel nem léphetünk föl, főleg akkor, ha a szereplők társadalmunk ke- vésbbé olvasott és képzett osztályából valók. A „Kath Legényegyesület“ műkedvelő tagjai ezúttal olyan előadást mutattak be, hogy még a szigorú kritikának is megkell hajolnia és azt, ha nem is mindenben, de legnagyobb részben tökéletesnek és sikerültnek kell mondania. A főszerepet Kosztka Antal adta. Játéka kifogástalan, mondhatni művészies volt. Teljesen átértette és beleélte magát nehéz szerepébe. Ter­mészetességgel és oly nagy ügyességgel játszott, hogy a közönség nyílt színen is megtapsolta, de különösen az egyes fölvonások végén nagyon is ho­norálták a méltán megérdemelt elismeréssel. A nő­szereplők közül hasonló ügyességgel Patay Etelka és Kerekes Juliska alakították nehéz szerepüket. Patay Etelka Rózsi szerepét adta, sok érzelemmel. Föllépése megnyerő volt; egész szerepét annyi gon­dossággal adta, hogy rászolgált a közönség meleg elismerésére. Jutalmul két szép csokrot kapott. Ke­rekes Juliska Rebeka haragos és intrikus szerepét

Next

/
Oldalképek
Tartalom