Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-17 / 29. szám
Nagykároly, 1904. julius 17. 20. szám. XXX. évfolyam. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI i Közlöny T>U!TrTT TTPIPTT AD és MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. A SZATNIÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATAL^ LAPJA. ■s* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ^ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Aáyykárolyban, Jókay-uteza 2. sz. Az egyetemes tanitógyülés. Nagy gyönyörűséggel olvasta minden magyar ember a Budapesten tartott egyetemes tanitógyülés lefolyásáról szóló tudósításokat Annyi hasznos, okos, praktikus és hazafias reformot nem találunk összes legújabb tanügyi törvényeinkben s a .javaslatokban, mintamenynyit itt két nap alatt adtak elő a legilletékesebb férfiak, maguk a magyar tanítók. Magas színvonalon álló s mély tudással rendelkező tanférfiak tanácskozása volt az, amely ékes bizonyságául szolgált annak, hogy müveit, öntudatos, hivatása magaslatán álló tanítósága van Magyar- országnak. A szűk keretben, amely rendelkezésünkre áll, nem méltathatjuk érdeme szerint az egyetemes tanitógyülésen kiemelkedett momentumokat, hiszen ezekről hozzáértő szakiró egész köteteket tudna írni Itt csak általánosságban méltathatjuk a hatalmas anyagot, melyet hivatásos szakférfiak lelkes bizalommal s hazafi- sággal eltelve hordtak össze az ország minden tájáról, Csak ilyenkor látjuk, hogy milyen kár, hogy közoktatási vagy népnevelési, egyáltalán a magyar kultúra érdekét szolgáló törvények szerkesztésénél nem kérik ki a magyar tanítóság alapvető közreműködését. A büróban külföldi elméletek alapján, rideg közigazgatási vagy politikai szempontból készülnek a mi népoktatási törvényeink s ez bizony meg is látszik a sajnálatos eredményen. Egyik legérdekesebb részlete volt az egyetemes tanitógyülésnek, amikor azt fejtegették, hogy a népiskola tulajdonképen nem arra való, hogy a középiskolákra előkészítsen. Hanem igenis arra való, hogy önálló, befejezett tudást sajátítsanak el benne azon tanulók százezrei, akik nem tanulnak tovább a középiskolákban, hanem elmennek kenyeret keresni. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-s» Egyes szám ára 20 filler. Nem egy tantárgy van a népiskolákban, melyek feleslegesek s ezeket praktikus, hasznos tudni valók előadásával kellene pótolni. Persze, e tudnivalók elsajátításához nem elegendő a négy esztendő s ezert szükséges, hogy azon tanulók, akik nem lépnek át a középiskolába, elvégezzék a népiskola 5-ik illetve 6-ik évfolyamát is. Ezzel a tárgygyal függ össze az is, hogy a tanítóképzőkben nagy súlyt helyezzenek a gazdasági ismeretekre. Ez elérhetővé teszi azt a czélt, hogy a földmives-gyermeket raczi- onális gazdálkodásra oktathatja s a gyermek úgy kerül az apja mellett a szántóföldre, hogy tisztában van a modern foldmivelés mestersé gének alap elméletével. Sok szó hangzott el az iskolás gyermek egészségéről is, amelynek kezdetleges állapota akkor lesz szembetűnő, ha valahol valami járványos betegség pusziit. Valahány népesebb község van, mindenütt túlzsúfoltak az iskolák. Egy teremben maximum ötven gyermek lehet csak együtt az egészség veszélyeztetése nélkül. Szoros kontaktusba kell hozni a kisded- óvást a népneveléssel. Elvégre a kisdedóvó nem Csak arra való, hogy az a naphosszat külső munkát végző szülők gyermekeinek menhelve legyen. Hanem egyúttal arra is való, hogy a zsenge gyermekiélekbe a művelődés első nyomatait hintse. Ez csak úgy érhető el, ha reformálják a kisdedóvónő-képző intézeteket. A tanító műveltségénél, foglalkozásánál fogva is kell, hogy elsőrangú szerepet játszón a községek társadalmi életében. S erre a legalkalmasabbnak látszik, ha a tanítónak adják a vezető szerepet az illető község közművelődési egyesületeiben, akármilyen czimmel és jeieggel létesüljenek is azok. Itt nyílik a tér a kulturmisszióra a felnőttek között s lelkiismeHirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. retbeli kötelessége a tanítónak, hogy ezen munka elől ki ne térjen, Jogos panaszok hangzottak el az egyetemes tanító gyűlésen a titkos rendeletek miatt, melyekkel a középiskolák látogatását akarják megnehezíteni. Sőt, mint mondta volt egy rendelet a közelmúltban, amelyben félre nem ismerhető módon hívták fel a tanerőket, hogy minél többeket buktassanak el a középiskolákban. Lesújtó igazságtalanság ez, s valóságos zsarnoki önkény. Szabad pályaválasztás van és minden pályán meg tud élni az, ha szerényen is, aki becsülettel dolgozik. Az ilyen titkos rendeletek bizonyítják; hogy még mindig nem vagyunk szabad kulturáltamban. Semmi sem óhajtandóbb, minthogy az illetékes körök megsziveljék a sok okos és praktikus eszmét, melyek az egyetemes tantó- gyűlésen elhangzottak. Városi közgyűlés. Nagy'károly város képviselőtestülete f. hó 10-én közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés iránt nem nagy érdeklődés mutatkozott. Pedig olyan fontos ügy volt napirendre tűzve, minő a városi villamosmüre vonatkozó szabály- rendelet. A képviselőtestület Dr. Adler Adolf, Bordás Imre, Csipkés András, Kubinyi Bertalan, Reök Gyula és Varga Imre felszólalásai után a szabályrendeletet elfogadta a jogügyi és pénzügyi bizottság által javaslatba hozott módositásokkal. Egyúttal a felügyelő bizottság tagjaivá 3 évi időtartamra Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Kacsó Károly és Strohmáyer Ferencz képviselő- testületi tagokat megválasztotta és felhatalmazta a városi tanácsot, hogy a személyi kiadások terhére a felügyeletet teljesítő városi mérnök részére a folyó évi május 1-ső napjától kezdődőleg évi 1200 korona pótlékot utaljon ki. Továbbá, hogy egy lámpakezelőt és leolvasót évi 1000 korona fizetéssel alkalmazzon És végül a városi számvevő részére évi 200 korona pótlékot utaljon ki. T A C Z A. Jerémiás ur keserve Bottlik Jerémiás, miniszteri fogalmazó, a hivatalos pályán való gyors előhaladását nem annyira egyéni tehetségének, mint inkább annak a szerencsés körülménynek köszönhette, hogy anyai nagybátyja ugyanannál a minisztériumnál államtitkár volt. Régi nemesi földbirtokos családból származott ugyan, de ő már apjától a néven kívül mit sem örökölt. Aféle gentry volt, kit a családi tradíciók költekezésre kényszerítenek, jóllehet nélkülöznie kellett az ehhez szükséges apanaget. Természetesen tő a szépen vasalt nadrág és elegáns modor! A régi név fénye s a nevezett külső előnyök megnyitották előtte a gomblyuklázban szenvedő gazdag emberek szalonjait. Otthonos volt nagykereskedők, bankárok, tőzsérek, tőkepénzes magánzók házában. Egyik-másik családnál férjhez adandó lány is akadt. Jeremiás barátunk pedig életre-halálra udvarolt mindegyik leánynak, vagy ezek hiján a háziasszonynak. A szives házigazdák pedig egyszer-egyszer bizalmasan kérték, szerezze meg nekik az államtitkár nagybácsi protekczióját holmi kitüntetéshez, szállításhoz, stb. Különösen sűrűn mutatkozott egy bankár családjánál, hol a vonzerőt két bájos, angyalarczp leányka : Judit, a bankár lánya, és Teréz, egy nagykereskedő lánya, személyesítették. Juci és Terps elválhatatlan jó barátnők voltak még a nevelő intézetből. Pedig merőben ellentételei yo|tak egymásnak. Juczi fekete hajú, fekete szemű, kerek arczu, a közepesnél valamivel alacsonyabb termetű, gömbölyű szépség volt, mig Terus aranyszőke, kékszemü tojásdad arczu, magas, nyúlánk termetű. Juci csendes, meggondolt, higgadt, tartózkodó modorával, szembenálit Terus izzó temperamentuma, ártatlan kaczérkodása. Juczika lelki műveltsége tálán alaposabb, de Terusnak viszont szelleme volt élénkebb. Alapjában azonban mindketten ártatlan, gyermeteg kedélyüek voltak. Jerémiás barátunknak fájt a választás. Nem egyszer azon kapta rajta magát, hogy Pókainéból szavalja : „Melyiket szeressem, melyiket szeressem ?*■ Aztán más irányt adott tépelődéseinek ; összehasonlította a két lányt, s azon tűnődött, miként lehetséges, hogy ezek olyan igen-igen jó barátnők. Talált is rá egy, ugyan kevéssé beigazolt, de annál szellemesebb magyarázatot, tudni.Ilik : az ellentétek vonzzák egymást. Juczi és Terus mindig és mindenütt együtt voltak találhatók. Bizalmas körökben ezért „sziámi ikrednek nevezték őket. Jerémiás órákat töltött e két leány társaságában s miattuk lassanként elmaradozott többi ismerősétől. Egy este megtérvén legénylakásába a bankáréktól, lefeküdt, de nem jött álom a szemére. Lázasan hánykolódott ágyában, miközben szobája a sóhajoktól valósággal visszhangzott. ,,Te Jerémiás! — igy szólt egy este önmagához hősünk — ha nem csalódom, te szerelmes vagy? Azért ugyan kár volt henczegned, hogy minden eddigi szerelmi kalanbóf sértetlenül kerültél ki, hogy végül egy ilyen csűri lányka csavarja el már-már kopaszodó fejedet 1 No de épen azért, mert már kopaszodni is kezdek, s pénzügyeim is egyre ziláltabb képet öltenek, legfőbb ideje lesz megházasodni! — Csakhogy a lány még szinte gyermek hozzád képest! -- Az nem baj, legalább nevelem magamnak ! — Aztán melyiket is akarod a kettő közül: Juczit, vagy Terust ? — Melyiket ? hát melyiket ? Ni-ni! Ez csakugyan egy dilemma ! A bankár papának van egy tehermentes négyemeletes sarok háza a körúton. A nagykereskedő papának pedig van egy négyezer holdas birtoka Pestmegyében. Jó parthie mindkettő ! Juczi vagy Terus ? Csak aztán a papák ne legyenek a tőzsdén érdekelve s ne koczkáz- tassák a feleségem örökségét ! Szomorú dolog volna, ha az apósom tönkremenne, s végül még nekem kellene őket eltartanom ! Brr! Csak anyós ne jöjjön a házba! Az mindjárt megbontja a házi békét! Vége volna a szép egyetértésnek, a családi boldogságnak. Csak maradjunk meg négyesben : feleségem, én, a lányom, meg a fiam ! A fiú az én kedvenczem, a lány az édes anyjáé . . . Egy kissé talán messze is kalandoztam az aktuális »kérdéstől. Tehát: Juczi vagy Terus? ez a hamleti kérdés ! Jerémiást e tépelődésből végre megszabadította a jótékony álom. Reggel nyugodtabban átgondolta helyzetét, s arra a meggyőződésre jutott, hogy mégis inkább a Juczi a neki való feleség, mert háziasabbnak látszik, s neki olyan hitvesre van szüksége, aki vele a családi otthont megtudja kedveltetni s elszoktatja a club-élettől. Elhatározta tehát, hogy a Juczika kezét még ma megkéri. Türelmetlen, ideges lett ; minduntalan az óráját nézte. Végre elérkezett a kellő pillanat s Jerémiás dobogó szívvel kopogtatott, a jól ismert szalon ajtaján. „Szabad 1“ —- Ön az kedves Jerémiás ur ? Hozta Isten 1 Foglaljon helyet! Fehér keztyü, frakk ? Esküvőre megy ? Nem ... az, hogy mégis! Hol van kedves barátnője, mondja Juczika ? „Terus ? Csak délután jön. Kedves anyámnak bocsásson meg, ftiajd később bejön ; el ven foglalva a szabónővel. Addig én helyettesítem a mamát. Ni mit látok ? Virágcsokor? . . . Nekem hozta? Jaj de kedves, köszönöm 1 Hálából eljátszom magának valamit Griegtől.“ Jerémiás (magában): „Nagyon kedves lány, nagyon okos lány, csak ne zongoráznék folyton, mikor
