Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

SZATMARMEGYEI közlöny Erre fogják őket oktatni az állami iskolák, a nélkül, hogy elkívánnák nyelvüket, faji ér­zelmüket. Mert rémitő az a visszaesés, ami várme­gyénkben van e téren. Nem akarunk példákat felhozni, mert azok tanulságaikban elszomo­rítók, sőt felháborítók. Még a laikus is észre­veszi és sajnosán tapasztalja. Azért rég éreztük, hogy e téren tenni kell valamit, még talán nem késő! De eddig tehetetlenül álltunk a kényszerhelyzettel szem­ben, tanácstalanul, támogatás nélkül. Azért igaz magyar szivünk egész mele­gével fogadjuk a főispán által kivívott nagy sikert. Nem kellett neki sem deputáczió, talán még tanfelügyelő sem, egy maga kivívta év­tizedek kívánságát s a mit évek múlva remél­tünk elérni, azt hamarosan valóra váltotta. Csak előre ezen a téren, mert csak a siker az, a mi előtt mindenki meghajlik! Ez a nagy siker annyira meglepett ben­nünket, hogy ennek tulajdoníthatjuk be azt, hogy a közigazgatási bizottságban a meglepe­tés hatása alatt nem akadt egy hang, a mely köszönetét mondott volna a sikeres közben­járásért. Nem figyelmetlenségen múlt el ez, jól tudjuk. Mert azt mai naptól kezdve, párt- szinezet nélkül mindenki elismeri főispánuk- ról, hogy a magyarságnak nagy szolgálato­kat tett. Kétszeresen jól esett ez nekünk, mert elszoktattak bennünket az utóbbi években az ilyen figyelemtől, felülről kivívott eredményektől! — SZ. — — Rendkívüli közgyűlés. Vármegyénk kö­zönsége folyó hó 9-én. rendkívüli közgyűlést tartott a városháza tanácstermében. A beérke­zett több sürgős elintézést igénylő ügy tette szükségessé a rendkívüli közgyűlés megtartá­sát, a mely nem volt valami látogatott és gyorsan végzett az egyes ügyekkel. A tárgy- sorozatból felemlítjük a következő ügyeket : A közgyűlés a járási számvevők irodai beren­dezési költségeinek fedezése iránt felír a belügyminiszterhez. — Jóváhagyták a vasúti segélyezésekre felveendő 420.000 kor. köl­csönről kiállított adóslevelet. — Nagy László alispán és dr. Schönpflug Richárd t. főügyész aziránt kérvényeztek, hogy a Czerjék-féle sik­kasztási ügy következtében elrendelt biztosítási — Ezt ne mondd — vágott közbe a bölcs. Kü­lönben is — folytatá — most veszem észre, hogy rossz tanácsot adtam neked, mert a te természeted gyógyíthatatlan. — Miért — kérdé méltatlankodva az ember. — Azért — feleié a bölcs — mert nincs meg benned az élet legnagyobb kívánalma a türelem. Ej, ej! Ne beszélj ilyeneket — mondá az ember, ha pedig ilyeneket beszélsz — folytatá egész kitörés­sel — azt mondom, hogy nem bölcs, de egy igen ostoba ember vagy. — Na lásd — végezte be a bölcs szelíd nyuga­lommal a vitatkozást. A természeted azóta mit sem változott. Mert az előbbeni pillanatban már kellemet­lenséget mondtál nekem. Változó idők. Az öreg Lajos bácsi lakást változtatott. Megunta az agglegényi garszon életet és elhatározta, hogy egy családhoz költözik. Talált is egy igen kedves hivatalnok családra. Az öreg igen megvolt az uj helyzetével elégedve és különösen nem győzte a gondos házi asszonyt eléggé dicsérni. — Milyen asszony az ! Milyen házias, kedves. Reggel hat órakor már talpon van, takarít, főz és már tizenegy órakor zongorázik. Múltak az idők. Az öreg Lajos bácsi összeszólal­kozott a háziasszonnyal. Ennek folytán Lajos bácsinak megváltoztak a nézetei a családias életről. Ha akadt valaki mindjárt panaszkodott. Az asszonyról sem beszélt olyan jóindulattal mint azelőtt. — Milyen asszony az. Ki látott olyat, már tizenegy órakor zongorázik. végrehajtást oldja fel a vármeg}^. A közgyűlés a kérelemnek azon az okon, mert a törvény a biztosítási végrehajtást jogerős határozat előtt csak közvetlen pénzkezelők ellen engedi meg, helyt adott. — A törvény értelmében a jegyzői illetve segédjegyzői javadalmazásokesetleges kie­gészítő részét alkotó községi ingatlan haszonélve­zetek pénzbeli egyenértékének megállapítására becslő bizottság alakítandó, a melyben két tagot és egy póttagot a főispán nevez ki s ugyanannyit a közgyűlés választ. A bizottsá­gokat a következőleg alakították meg. A nagy- károlyi járásra nézve : Csighy István, Orosz Árpád, Gorzó Imre, Stróbencz Péter, póttagok: Szabó Dezső, Becsky Géza. A mátészalkaira nézve: Budaházy István, Luby Lajos, Szálkái Zoltán, Komoróczy Jenő, póttag: RohayGyula, Fintha Sándor. A fehérgyarmati járásra nézve : Szegedy Antal, Luby Gyula, Kende Zsigmond, Bakó István, póttag: Kormány Lajos, Nagy Ottó. Az erdődi járásra nézve : Szuhányi Ödön, Papp Dezső, ifj. Baber József, Pittner Mihály, póttag: Soltész József, Klintók Ágoston. A szinérváraljai járásra nézve : Kovács Gyula, Fényes Béla, Mándy Zoltán, Szerbák János, póttag: Uray Bertalan, Privigyei Bertalan. A nagybányai járásra nézve : Molcsányi Gábor, Száitz Mihály, Szimon Béla, Filep Gábor, póttag: Komoróczy Péter, Pap Zsigmond. A csengeri járásra nézve: Madarassy Sándor, Kossuth István, Madarassy Dezső, Papp Kál­mán, póttag: Kiss Mayer, Sulyok Ede. Á szat­mári járásra nézve: Tóth Móricz, Noéh Mik­lós, Tóth Kálmán, Nagy Imre, póttag: Hadady Gedeon, Bendess Dezső és a nagysomkuti járásra nézve : gr. Teleki Pál, Brunner Károly, Syllaba Ernő, Hirsch Ignácz, póttag: Szabó Ernő és Vámfalvi Jónás. — Ezenkívül a köz­gyűlés a kérvény értelmében intézte el Tyúkod község kérvényét a lápon átvezetendő közút ügyében, Kr. Béltek három rendbeli kérvényét, belvizlecsapolás, kölcsön felvétele és jegyzői lak építése iránt, S.-M.-Berkesz község jegyzői lak vétele iránti kérvényét, valamint Fény községnek kérvényét, melyben iskolai építési czélra 5300 kor. összeg kiutalását kérte a gyámpénztári tartalék-alapból. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én tartotta szeptember havi ülését. Jelen voltak: Kristóffy József főispán, Nagy László alispán, Kende Zsigmond, Szuhányi Ödön, Domahidy Sándor, Jékey Zsigmond vál. bizottsági tagok, Uosvay Aladár főjegyző, Kemény Alajos pénzügy­igazgató, Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök, dr. Serly Gusztáv főorvos, Kacsó Károly a kir. államépitészeti hivatal főnöke, Orosz Sándor alügyész, dr. Schönpflug Richárd főügyész, előadó bizottsági tagok. Az alispán havi jelentése szerint a központi közigazgatás ügy­forgalma a múlt hóban a következő volt. Julius hóról átjött 1213, augusztus hóban bejött 2213, összesen 3426 ügydarab, a melyből a múlt hóban elintéztek 2643 ügydarabot és igy hátralékban maradt 1097. Az állategészségügyre vonatkozó jelentésből fel­említjük, azt, hogy a sertésvészt megállapították a múlt hóban Csomaköz, B.-Vasvári, Adorján, Szamosbecs és Rákosterebes községekben, megszűnt a sertésvész a múlt hóban Erdőd, O.-Gyürüs, Király-Darócz, Oláh­kékes, Madarász, Kisbánya, Nagy-Ecsed, Mérk, Also- Fernezely, Nagy-Gécz, Szaniszló, Nagy-Szokond és Gsenger-Bagos községekben. Fertőzött illetve záralatti községek voltak a múlt hó végén: Ráksa, Krassó, Remetemező, Egri, Avasujfalu, Mózesfalu, lloba, Hirip, Pálfalva, Sárköz, Kis-Kolcs, Csanálos, Szinfalu, Doma- hida, Szárazberek, Vámfalu, Kis-Hodos, Avasfelsőfalu, Ó.-Pályi, Csomaköz, B.-Vasvári, Adorján, Szamosbecs és Rákosterebes. Az alispán bejelentette,hogy a fedeztetési állomások biztosítása ügyében meg­tartott hármas bizottsági tárgyalás egyetértő megálla­podásra nem vezetett s az alispán és a lótenyésztési bizottság elnöke azt a javaslatot terjesztették elő a földmivelésügyi miniszter elé, hogy a zabért métermá­zsánként 12 korona és a szénáért m.-mázsánként 9 korona 75 fillér fizettessék. A bizottság magáévá tette ezt a javaslatot és felirt a miniszterhez, hogy a javasolt takarmány árakat fogadja el annyival inkább, mert ha a községek az alacsony takarmány árak miatt a fedeztetési állomásokról lemondanak, úgy a ki nem helyezhető mének tartása mégis csak az állampénztár terhét fogja képezni, a nélkül, hogy a mének kihasz­náltatnának. Jékey Zsigmond bizottsági tag kérdést intézett az alispánhoz az iránt, hogy a nagykárol y—m á t é- s z a 1 k a—c sápi vasút építése minő stá­diumban van. Az alispán válaszában jelezte azt, hogy az engedélyezési okiratot már a vállalkozónak kiadták, azonban az építkezési engedélyt csak akkor kaphatja ki, a mikor az ügy keresztül megy a tör­vényhozáson, mivel a tervezett vasút az államvasutak két állomását czélozza összekötni. Igaz, hogy rendkí­vüli esetekben a minisztertanács határozata alapján ideiglenes engedélyt adhat a miniszter, de ezen rend­kívüli intézkedést nem szívesen veszik igénybe. A czég meg is kezdte a szükséges területek árának kifizetését, de ettől és a munkálatok megkezdésétől az építési engedély kiadása előtt eltiltotta a miniszter. Minthogy pedig ő nagy súlyt fektet arra, hogy ebben az Ínséges időben a lakosság a vasútépítésnél mun­kát kapjon, indítványozta, hogy Írjanak fel a kereskedelemügyi miniszterhez az iránt, hogy tegye lehetővé mielőbb az építkezés megkezdését. Miután a főispán azon megjegyzést tette, hogy a miniszter nem szívesen adja meg az ideiglenes engedélyt a munká­latok megkezdésére, ő is hozzájárult a felíráshoz, de szükségesnek tartja ezen építkezésre rámutatni az Ín­séges munkákra vonatkozó általános feliratban is. A bizottság elfogadta az indítványt. A kir. pénzügyigazgató havi jelentéséből felem­lítjük a következő számadatokat: Junius hó végén volt hátralékban 3,950.594 kor. 82 fillér egyenes adó, erre befolyt január hó 1-től — julius hó végéig 99.779 kor. 64 fillér, augusztus hóban 452.089 kor. 18 fillér, hátralékban maradt augusztus végén 2,507.726 kor. A kir. pénzügyigazgató havi jelentése kapcsán Kende Zsigmond biz. tag kérdést tett aziránt, hogy miért nem foganatosították a bizottság múlt havi határozatát az aszály károk felvételére vonatko­zólag. Miután az alispán azt a felvilágosítást adta, hogy a körjegyzők félreértették ezt a rendeletet, mert az nem külön intézkedés akart lenni, hiszen csak törvényben előirt kötelességük teljesítésére lettek uta­sítva, interpelláló aggályait pedig a kir. pénzügyigaz­gató eloszlatta azzal, hogy ha már felszántották is időközben a birtokosok p. o. a kukoricza földeket, azért módjában áll a pénzügyigazgatgóságnak az aszálykár constatálása, tudomásul vette a bizottság az adott válaszokat. A kir. államépitészeti hivatal havi jelentéséből arról értesülünk, hogy a kereskedelmi miniszter az é r k ö r t v é 1 y e s i állomást rakodó állo­mássá alakítja át. Ezzel a miniszter az érde­keltek régi óhaját teljesiti. Az alispán bejelentette, hogy a múlt ülés hatá­rozatához képest a főszolgabirák beküldték márjavas- lataikat, arra nézve, hogy az ínség tekinteté­ben minő intézkedésekre volna szükség, minő segé­lyeket kellene foganatosítani. De a jelentések egy része pótlásokat igényel. Hogy tehát a jelentés a minisztéri­umhoz még az októberi ülés előtt felmehessen, hatal­mazza fel őt a bizottság, hogy a főispán úrral egyet­értőig megtehesse a jelentést a miniszterhez és azt a jövő ülésben tudomásvétel végett bemutasssa. Az ülés végén tette meg a főispán azon bejelen­tését, a mely azon eredményre vonatkozott, a mit a vármegyében felállítandó állami is­kolák ügyében elért. Ez ügyet oly fontosnak találtuk, hogy arról vezető czikkünkben emlékezünk meg. Színház. Szombaton Boltén Backers operettéjét a „Mak- ranezos hölgyeket“ adták itt először. A darab a régi Offenbach-fele görög meséjü operettéket akarja utá­nozni, de kevés sikerrel. — A szép zenéhez a mit Lincke Pál irt a darabhoz nagyon szánalmas szöveg van illesztve. Tartalma nagyon szegény, szellemesség és humor dolgában is szerényen van ellátva, pedig ezek a számos groteszk alakok sok elevenséget vihettek volna a darabba. A czimszerepben Komái Margit (Lysistrata) kedvesen játszott és énekelt. Hugonnai Irén és Kőszeghi Aranka is kedvesek voltak. Az énekszámok közül különösen a János bogárka czimü dal aratott nagy tetszést, a melyet mindhárman adtak-elő. Ernyei (Thenistokles) és Tisztái (Nulpius) sokat mókáztak, Papír is jó volt mint Leonidás spártai huszár főhad nagy. A darab olyan gyenge, hogy csakis a mai katon ai félszegségeknek a görögvilágba való átültetésével tud hatni. Vasárnap Verő György népszínművét a Menyecs­kéket adták. Szerző ezt a darabot, a mely tulajdonképen három kis népszínművet mutatott be, Blaha Lujza részére irta s igy a ki egyszer látta tőle, az el sem tudja képzelni a menyecskéket nélküle. De azért szí­nészeink is nagy sikerrel hozták a darabot színre. Nagyon jók voltak Kornai Margit, Szilágyi Berta és Kendi Boriska valamint Garai Ilus. A férfi szereplők közül Peterdi, Bay, Szeőke és Papír is mindent e lkö­vettek, hogy a darab hatást tegyen. Hétfőn telt ház előtt zóna előadásban Le­hár Ferencz dallamos zenéjü operettjét „A dró- t o s t ó t“-ot, ismételték meg. A közönség jól mu­latott a sikerült előadáson. Kedden Birchpfeifer Saroltának bájos falusi életképét „A tücsök“-öt hozták színre üres ház előtt. E darab a hatvanas éveknek volt egyik vonzó kedves darabja. Akkor még tudtak lelkesedni a szépért; ma csak az operette, a bohózat, az erős pikantériával Folytatása a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom