Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-04 / 36. szám
SZATMARMEGYEI közlöny Egyelőre azonban ajánlom tervem megfontolását az érdekeltek figyelmébe, legalább szerintem ez simitja el az ellentéteket, képes közakaratot, megegyezést létrehozni. ________ A M. 0. K. E. Keleti Kárpátok osztályának XXVII. közgyűlése Felsőbányán. Midőn hét esztendővel ezelőtt Felsőbányán egy néhány lelkes férfi összeállóit, hogy a F'eketehegy, Gutin és Rozsály gyönyörű szép vidékeit ösmeretessé és könnyebben hozzáférhetővé tegyék: ezen mozgalomtól a nagy közönség két okból távol tartotta magát. Először, mert a nagy közönség összetévesztette az óriási alpesi vidékeket a rr.i középhegységünkkel, eme valóban kies, erdődus, mély regényes völgyek által száttagolt paradicsommal és kicsinylőleg fogadta azt a merész vállalatokat, mely oda irányult, hogy Szatmár- megyében a turistaságnak talajt hódítson : azután mert lehetetlenségnek tartotta, hogy nagyobb eredmények elérhetők legyenek, hogy az idegen forgalom erre felé terelhető lesz, hol a vidék majdnem minden közlekedéstől elvan zárva. A munka folyt, utak, jelzések, menedékhelyek keletkeztek és ime most egy ide utazott német turis- tikai szaktekintély Müller János, a sziléziai Kárpát egyesült elnöke elismerőleg azt a kijelentést tette: — Uraim, nagyon sokat tettek, talán túlzásba is mentek, mert a hegymászást jól, czélszerüen jelzett ösvényekkel nagyon is könnyűvé tették ; mire egy- helybeli turista ezt a megjegyzést koczkáziatta : „hogy marad a Feketehegyen még elég nyaktörő hely s nem szükséges külföldre menni, hogy turistáskodás közben valakinyakát szeghesse“. Ebből látszik, hogy a nagy közönség előítélete nem volt igaz. Sigmeth Károly, ezen kitartó apostola a magyar turistaságnak és az idegenforgalom emelésének, méltányolta is a Gutin választmány munkálkodását és f. hó 14-én Felsőbányára tűzte ki a keleti Kárpátok osztályának XXVII. közgyűlését, a kirándulásokat pedig, melyek ilyen közgyűléssel együtt járnak, 15. és 16-ikára tervezte. Már 13-án este a messze idegenből több vendég érkezett Felsőbányára, de a turistaság zöme, hosszú kocsi sorban 14-én délelőtt hajtatott be program msze- rüen a vendégszerető magyar városba. Igaz, az elszállásolás egy kissé nehezen ment, mert tekintetbe kellett venni az idegeneket, kik egy árva szócskát sem tudtak magyarul, mig e tiszta magyar városban kevés ember ért németül; kiszemelték tehát vendéglátókul azt a néhány családot, hol valahogyon a német szóval is tudnak bánni, s igy az elszállásolás sikerült. Pont fél 12 órakor kezdődött Felsőbánya tanácstermében a közgyűlés, mely egy valóban illustris közönségből állott, hiszen itten, üdvözölhettük Sigmeth Károly m. á. v. főfelügyelőt Debreczenből fiával s leányával, Czibur Vilmos műszaki tanácsost fiával s öcscsével Ungvárról, Hoffbauer Henrik őrnagyot, dr. Haczewski Szaniszló ügyvédet,. Haczewski Kázmér mérnököt és Sysak Eduárd pénztárnokot Kolomeából. Fasciewicz Basil püspökhelyettest, Lechiczky József, Koranovitz József és Tangl András cs. és kir. törvény- széki bírákat Szanislauból, Müller János a sziléziai osztály elnököt Breslauból (Poroszország), Endemann Szaniszló bányaigazgatót Lanczynból, dr. Nuszer Lajos igazgató főorvost Munkácsról, dr. Fechtel János főgyrnn. tanárt Szatmárról, Margaréta Istvánná, állomás főnök nejét és leányát Királyházáról, Stoll Béla ügyvédet két: fiával Nagybányáról, Nagy József számtisztet Szatmárról s a Felsőbányán nyaraló közönség legnagyobb részét ; hát még a szép hölgykoszoru, mely érdeklődéssel követte a gyűlés folyamát! Tárgyaltattak az osztály múlt és folyó évi ügyei; megállapittatott a jövő évi költségvetés ; örömmel vette ügybe : Csak éppen az én szempontom külömbözik attól a, kisleánytól, aki ujján viseli majd a jegygyűrűmet. En tudniillik engedékeny ur leszek mellette. Elég jó fiú vagyok ahhoz, hogy ne ábrándítsam ki az impresszióból, amit az első pillanatban nyert felőlem . . . Nevetsz, hogy én engedékeny leszek ? . . . Szükséges ez nekem. Mert a kis liliommal bevonul hozzám a vagyon. Elég becsületes vagyok, hogy ezt igy nyíltan kimondom A többi is szóról-szóra igy gondolkodik. Csakhogy az egyik annyira pózol, hogy más előtt is tagadja, a másik meg olyan színész, hogy önmagának sem vallja be . . . Száz közül csak kettőben nem a kényelemszeretet a házasságok gondos szülője. No, én nyugodt lélekkel állapítom meg, hogy az én szerepem nem tartozik e közé a kettő közé. Minden megváltoztathatja az én külső életemet, de belülről az maradok, aki voltam. Szeretlek és szeretni foglak. És aki téged szeretett, az mindig a tied marad . . . II. A leány Még négy nap . . . A férfi : És boldogok leszünk. A leány: Szólj, igazán lehetséges, hogy ilyen szép az élet ? A férfi : Lehetne más te melletted . . . ? Szeretlek . . . A leány : Ugy-e, még ezt soha senkinek sem mondottad ? A férfi: Soha ! A leány : Reszketek, hogy nem a lelked igazságát mondod . . . Soha sem szerettél még senkit ? A férfi: így — soha ! A leány : Szédülök . . . És, ha egymáséi leszünk, akkor is fogsz szeretni ? Mindig ? A férfi : Aki téged szeretett, az mindig a tiéd marad . . . F. 2V. I tudomásul a közgyűlés, hogy az aggteleki barlang harmadik kijárata is készül ; jóváhagyta az 5628 kor. 10 fillér bevétellel és 3201 korona 99 fillér kiadással zárt 1903. évi számadásait és kivált nagy köszönettel vette tudomásul a közgyűlés, hogy ebben az évben Sigmeth Károly Breslauban, Wienben, Budapesten M.-Szigeten és S. A.-Ujhelyen vetített képekkel vidékünkről is fog felolvasásokat tartani, Hiába az élő szó és a sikerült kép legjobb eszköz a vidékek ismertetésére és az idegen forgalom fejlesztésére. Egy órakor volt a közebéd a városi vendéglőben, melyen számosán vettek részt a helybeliek is és 4 óráig tartott; fűszerezve sok sikerült magyar, német és lengyel felköszöntővel. Ebéd után a társaság mindjárt hozzá látott a turistáskodáshoz, hiszen azért jött leginkább Felsőbányára a sok idegen. Farkas Jenő polgármester kalauzolása mellett ment a társaság a nyugati árokra és minden idegen csodálkozásának adott kifejezést, hogy oly kevés fáradtsággal egy kis félóra alatt elérhetik a 13 kilométer hosszú sétányt, melyről folyton változó kilátást élvezhettek; és nehezen távoztak a pompás helyről, de a beállott est gátolta a séta tovább folytatását. A vacsoránál már fesztelenebb lett a hangulat, a magyarok s lengyelek összebarátkoztak egy közös nemes czélban, a széptermészet feltárásában, és ha a Feketehegy megmászása más napon tervezve nem lett volna, bizony reggelig tartott volna az élénk eszmecsere ; de úgy is késő volt, mikor a turisták nyugvóra mentek. Másnap reggel a társaság egyik része a Feketehegyre rándult, mig a kényelmesebb része egyenesen a Bóditóhoz tartott, jó ebéddel várva a feketehegyi társakat. A feketehegyi kirándulók a Sigmeth Károly menedékháznál villásreggeliztek s miután ott jól kipihenték magukat, ujult erővel mentek föl a csúcsra. Egyszerre feltárult előttük az óriási láthatár, a végtelen sikság az erdélyi hegylánczok, mint háborgó tenger, a sziklás hegyóriások és a hatalmas bükkerdő sokasága. A világlátott turisták is kénytelenek voltak bevallani, hogy nagyszerűbbet ennél keveset láttak és elragadtatva élvezték a páratlan kilátást. Egy galicziai törvényszéki biró megjegyezte, hogy már e remek kilátó hely miatt is érdemes a világ figyelmét ide irányítani és egy német turista bevallotta, hogy csak most van fogalma egy bükkerdő szépségéről. De igy vagyunk mi magyarok ! csodáljuk a német és osztrák hegyvidékeket, milliókat költünk ottan ; a mi pénzünkkel fejlesztjük a külföldet és a külföldi kénytelen számunkra saját hazánkat felfedezni. Hiszen igy volt ez a Tátrában is ! A külföldiek a feketehegy csúcsán emelték poharukat Szátmárvármegye felvirágoztatásáért, mely olyan gyöngyöt rejt a maga határában s alig bírtak elválni ezen elragadó képtől, mig még egyszer körültekintve lassan, vontatva megkezdték a leszállást a Bóditóhoz. Hogy azután a Bóditónál a jó kedv és a lelkesülés alább nem szállott, az csak természetes volt; a fiatalság nemsokára tánczra perdült, mig az öregek tovább szőtték, terveiket a turistaság fejlesztéséről, mely nemzeteket hoz össze és a népnek kenyeret ad. Este újra társasvacsora volt számtalan felköszöntővel, jó kedvvel éjféltájig. A harmadik napi kirándulás Kisbányára és a Rozsály aljára szintén szépen sikerült és az idegenek több Ízben kifejezték köszö- netüket Szigmethnek azért, hogy ilyen sikerült kirándulásokkal összekötött közgyűlést rendezett és hogy ide vezette őket Szatmármegyének e gyönyörű vidékére. Önkénytelenül előáll nálunk a kérdés, hogy vájjon hány szatrriármegyei ember élvezte a Feketehegy nagyszerű kilátását és hány szatmármegyei ismeri 1’elsőbánya gyönyörű vidékét ? Hogy a külföldiek kedvet kaptak és tovább is megtekintették Szatmár és Máramaros vidékét, az a dolog természetében rejlik és hogy augusztus 20-án utaztak el Máramaros-Szigetről az utolsó felsőbányái kirándulók, a legjobb bizonyítéka annak, hogy a vidék tetszett és hogy érdemes erre felé kirándulni. A hét esztendővel ezelőtt megkezdődött igénytelen mozgalom tehát, hogy Szatmárvármcgyében a turistaság és idegen forgalom föllendittessék, nem volt hiába való ; és azon férfiak,; kik minden serkentés nélkül, sőt áldozatok árán is ezen eszméknek szolgálnak, mindenesetre elismerést és dicséretet érdemelnek, mert működésűkkel csak a közjót mozdítják elő. Münnich Sándor. 17619—1904. sz. Szátmárvármegye alispánjától. MeghívásVan szerencsém a törvényhatósági bizottság tagjait a folyó évi szeptember hó 9-én d. e. 10 órakor kezdődő rendkívüli közgyűlésre Nagykároly város városházának gyüléstermébe tisztelettel meghívni. Hazafias üdvözlettel: Nagykároly, 1904. augusztus 31. Nagy László, alispán. Tárgysorozat: 1. Belügyminiszteri leirat Győri Nagy Béla volt dijnok napidijai kiutalása tárgyában. Fj. 2. Alispáni előterjesztés a járási számvevők elhelyezése és iroda szükséglete tárgyában. F j. 3. Alispáni előterjesztés a vasúti- segélyezésekre felveendő 420000 koronás kölcsön ügyében. Fj. 4. Alispáni előterjesztés Tyúkod község képviselőtestületének az Ecsedi-láp területén ! keresztül vezető törvényhatósági közút ügyé- I ben. Fj. ! 5. Alispáni előterjesztés Máramaros vármegye alispánjának a Visk—komorzáni útvonal kiépítése tárgyában hozzá intézett megkeresése ügyében. Fj. 6. Nagy László vármegyei alispán és Dr. Schönpflug Richárd tiszt főügyész kérvénye a Czerj ék-féle sikkasztási ügy következtében elrendelt biztosítási végrehajtásnak javukra leendő feloldása iránt. Fj 7. Homonnay Jenő szobrász növendék kérvénye segélyezés iránt. Fj. 8. Barsvármegye közönségének átirata a kötelező állami állatbiztosítás ügyében. I. 9. A vármegyei tisztviselői nyugdijvá- lasztmány előterjesztése a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete alapszabályainak módosítása ügyében. I. 10. Remetemező község érdekeltségének hidátalakitási költségek alóli felmentése iránti kérelme. I. 11. Krasznabéltek község képviselőtestületének határozata a község tulajdonát képező régi gőzmalom átalakítása és a község belvizeinek lecsapolása tárgyában. II. 12. Krasznabéltek község képviselőtestületének kölcsön fölvétele tárgyában kelt határozata. II. 13. Kr.-Béltek község képviselőtestületének jegyzői lakás és hivatalos helyiség átalakítása tárgyában kelt határozata. II. 14. Az 1904 ; XI. t.-cz. 7. §-a alapján a jegyzői illetve segédjegyzői javadalmazások esetleges kiegészítő részét alkotó községi ingatlan haszonélvezetének pénzbeli egyenérté- két megállapítani hivatolt becslő bizottságok megalakítása. II 15. A s.-m.-berkeszi körjegyzőség községeinek határozatai körjegyzői lak és irodahelyiség vétele tárgyában. II. 16. A vármegyei árvaszék beterjeszti a nagvmajtényi gyámpénztárnak Szupnár Tógyer adósnál elveszett 85 kor. 12 fillér s jár. leira- tása tárgyában hozott községi képviselőtestületi határozatot. IV. 17. Ugyanaz beterjeszti Vállaj község képviselőtestületének 77 kor. 56 filler nyomtatványok költségének a gyámpénztári tartalék-alap terhéül elfogadó határozatát. IV. 18 Ugyanaz beterjeszti a fényi gyámpénztárnak Katz Hermán adósnál elveszett 154 kor. 50 fillér s jár. iránti követelésnek leiratása ügyére vonatkozó s a beszerzett iratokkal kiegészített községi képviselőtestületi határozatot. IV. 19. Ugyanaz beterjeszti Nagymajtény község 1903. évi gyámpénztári számadását. IV. 20. Ugyanaz beterjeszti Vállaj község 1903. évi gyámpénztári számadását. IV. 21. Ugyanaz beterjeszti Vállaj község képviselőtestületének nyomtatványok stb. költségnek 193 korona 58 fillérben a gyámpénztári tartalék-alap terhéül kimondó határozatát. IV. 22. Ugyanaz beterjeszti Vállaj község képviselőtestületének 197 kor. 73 fillér gyámpénztári vizsgálati költségnek a gyámpénztári tartalék-alap terheül kimondó határozatát. IV. 23. Ugyanaz beterjeszti Fény község képviselőtestületének iskolai építési czélra 5300 kor. összegnek a gyámpénztári tartalék-alapból kiutalására vonatkozó határozatát. IV. 24. Ugyanaz beterjeszti Mezőpetri község 1903. évi gyámpénztári számadását. IV. 25—65. Penészlek 1902. évi, Magosliget, N.- Palád, Józsefháza, Görbéd, Patóháza, Berencze, Batiz, Batiz-Vasvári, Mátészalka, Olcsva, O.- Apáti, Gebe, Nyir-Megyes 1903. évi, Angyalos, K.-Tótfalu, Tatárfalva, Sz.-Becs, Felső- Boldád, Laczfalu 1902. évi, Kálmánd 1900. évi, O.-Pályi, Parasznya, Csanálos, Mánd, Borzova 1903. évi, Alsó-Fernezely 1902. évi, Darnó 1903. évi, Zsadány 1902. évi, Csaholcz, K.-Na- mény, Riese, K.-Jánosi, Iklód 1903. évi, Bere, Berend, Kaak, Kaak-Szentmárton 1902 évi, Fény, Aranyos-Megyes 1903. évi, Angyalos 1901. évi számadása II. 66—76. Csenger-Bagos, Dióshalom, Sályi, Pátyod, Porcsalma, Angyalos, Kis Köles, Dob- rács-Apáti, Szamos-Kóród, Nagy-Kolcs 1904. évi költségvetése. II. 77—81. Batiz, Szamoskóród, Dobrács- Apáti, Kis-Kolcs, Nagy-Kolcs 1904. évi költségvetése. II. 82—87. Nyegrefalu, Dióshalom, Pusztatelek, Kisbánya, Bajfalu, Laczfalu, Győrkefalu, 1904. évi közmunka költségvetése. II. Összeállította : Hosvay, vm. főjegyző.
