Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-27 / 13. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

hivatalhoz csupán a következő havi és időszaki jelentések lennének beterjesztendők.

Havonta:

1. A vadászati és fegyveradót fizetők névjegyzékében előforduló változások bejelentése minden hó 5-ig.

2. A közsegélyre szorultakról és; a segélyezés mérvéről való gondoskodás minden hó 5-ig.

Évnegyedenkint:

1. Az észlelt borhamisításról.

Félévenkint :

1. Számadás a kiadott munkásigazolványokról.

2. Az egyletek és társulásokban beállott vátozatok.

3. Mezőgazdasági termények hamisításáról.

Evenkínt :

A 3 évnél régibb érvénytelen marhalevelek beszolgáltatása, a többi eddig beterjeszteni szokott jelentések pedig mint fölösleges mellőzendők.

Minthogy azonban a havi jelentések eképpeni megállapítása csak alispán ur hozzájárulása után léphet érvénybe, e határozat alapján és szellemében leendő felterjesztésre főszolgabíró ur felkéretik.

Az előadmány általános része az értekezlet által tudomásul vétetik és az előadmány, mint a jegyzőkönyv kiegészítő része az ügyrend értelmében a jegy- zőkönyvhöz csatoltatik.

Előadó amidőn a legmélyebb hálával emlékszik meg a nagyméltóságu miniszterelnök ur mint belügyminiszter által a községi és körjegyzők fizetés rendezése tárgyában az országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatról, a mely a jegyzői kar nyomorúságos helyzetén lesz hivatva segíteni, indítványozza, miszerint kerestessék meg a vármegye jegyzői egylete, illetve annak elnöksége, hogy az Orsz. Közp. jegyzői egylet utján hassunk oda, hogy a jegyzők — ha már csakugyan helyzetük javítása czéloztatik — fizetéseiket, mint a körorvosok és illetve a vármegyei tisztviselők szintén a kir. adóhivatal utján havonkint kaphassák meg, mert a mai viszonyok között a fizetés rendezésnek csak ily módon lehet meg a kívánatos eredménye.

Határozat.

Az értekezlet előadó indítványát egyhangúlag elfogadja és a nagyméltóságu miniszterelnök mint belügyminiszter urnák a legmélyebb háláját fejezi ki azon jó indulatáért, a melylyel az örökké mellőzött jegyzői kar existentiáját — habár a megélhetés legszűkebb határa között — biztosítani óhajtja.

Mindenki előtt ismeretes azon községeink túlnyomó részeinek anyagi helyzete, sajátságos gadasági és pénzügyi viszonyai, a melynek eredménye az, hogy a községek pénztárai egész évben üresek és csak ha a lakosság mezei terményét betakaríthatja, fizetheti meg községi pót- és egyébb adó tartozását. A jegyzők fizetését pedig a községi pénztárak szolgáltatván ki, természetszerűleg várnia kell addig, amig lesz miből nyomorúságos fizetésüket felvenni.

Ez a várakozási idő pedig minden évben 8—9 hónap, az esztendő 3A-ed részét tehát a jegyzői kar legnagyobb része örökös gond, rettegés és a jövő reményébeni adósság csinálással küzdi, nyomorogja és szenvedi át családostól, a mi pedig lelkiismeretes kitartó és szorgalmas munkálkodás mellett is a köz- igazgatás rovására megy, mert inig egyrészt az örökös anyagi zavarok a jegyzők függetlenségét és erkölcsi súlyát, legalább is kétségessé teszik és redukálják, másrészt a hivatalos teendők teljesítése iránt fásulttá teszik. A most tervbe vett fizetés kiegészítéssel nincs tehát elérve a czél, a melyet a nagyméltóságu miniszter- elnök ur maga elé tűzött és az értekezletet ez a szomorú valóság indította arra, hogy a jegyzők fizetésének az államkincstár, esetleg a vármegye pénztára által történendő havonkinti előlegezése iránt a vármegyei jegyzői egyletet ez iránybani mozgalom megindítása iránt megkeresse.

Megbizatik előadó, hogy a vármegyei jegyzői egylethez intézendő megkeresést készítse el és azt a jövő értekezleten megbirálás és jóváhagyás végett mutassa be.

Ungur Jakab pribékfalvai körjegyző kérdést intéz a kisebb polgári peres ügyekbeni bélyegilletékre vonatkozólag.

Határozat.

Az értekezlet többek hozzászólása után határozatiig kimondja, hogy a kisebb polgári peres ügyekben a beadott panaszokról minden esetben az ügyviteli szabályzat 5. §. értelmében jegyzőkönyv veendő fel, - a mint ez a múlt értekezlet alkalmával is elhatároztatott.

Ezen jegyzőkönyv pedig Írásbeli keresetnek lévén tekintendő, 24 fill, bélyeggel látandó el és azonkívül természetesen a tárgyalási jegyzőkönyvre és ítéletre szabályszerű bélyegilleték jár.

Elnöklő főszolgabíró felhívja az értekezlet figyelmét a Vármegyei Hivatalos Lap 8. számába n megjelent 2758 — 904. számú és a vagyontalan sági bizonylatok kiállítását tárgyazó alispáni rendeletre.

Határozat.

Az értekezlet a felhívást alkalmazkodás véget1 tudomásul veszi.

Elnök felolvastatja a nagysomkuti kir. járásbíróság 25—1904. B. számú végzését, a mely szerint minden örökhagyónak összes, más jbiróság területén levő ingatlana is kitüntetendő a haláleset felvételi ívben, hogy azok leltározása iránt intézkedés tétethessék, az e bíróság területén fekvő ingatlanokról pedig a telekkönyvek betekintése mellett szerezzenek meggyőződést és a leltárt annak alapján készítsék el, mert még egyfelől jövőben a pótleltározásokért dij megállapittatni nem fog, másfelől a nem a törvény értelmében eljárók ellen kénytelen leend e bíróság illetékes helyen panaszt emelni.

Határozat.

Minthogy az 1894. évi XVI. t. ez. 122. §-a alapján a leltározási dijakról, szóló 1895. nov. 27-én kelt I. M. rendelet 4. §-a értelmében a pótleltározásért a leltározó közeg csak vétkes mulasztás esetén nem igényelhet dijat és minthogy a haláleset felvétel alkalmával minden gondosság daczára is megtörténik, hogy az örökösök nem tudják, vagy akarják bemondani, hogy az örökhagyónak még más községben is van ingatlan vagyona, tehát a leltározó közegtől független más indokok is közrejátszhatnak abban, hogy az idegen helyen levő hagyaték nem leltározható, a jegyzői karra sérelmes a kir. jbiróság ezen rendelete és a hivatott miniszteri rendelettel is ellenkezik, mivel a pótleltározásért dij csupán vétkes mulasztás esetén nem állapítandó meg és az összes jövőben szükség- lendő pótleltározásokat vétkes mulasztásból származóknak deklarálni előre nem lehet.

Arra nézve nincs sehol sem tövényes rendelkezés, hogy a jegyző minden haláleset felvétel alkalmával a bíróság területén levő összes telekkönyveket tartozik átvizsgálni, mert ez a mai amúgy is agyon terhelt jegyzői karra elviselhetetlen terhet róna és a közigazgatás menetét teljesen megakasztaná.

Megbizatik tehát a jövő értekezleti előadó, hogy a kir. jbiróság ezen sérelmes végzése ellen készítsen egy előterjesztést és azt az értekezleten megbirálás végett mutassa be.

Erdős Aurél csolti jegyző indítványozza, miszerint tekintettel arra, hogy a községek nem értesit- tetnek kellő időben a reájuk kirótt vármegyei tartozások minemüsége és összegéről és ezen körülmény a községi költségvetések egyensúlyát rendesen megzavarja, a minek eredménye az, hogy a községek kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni. Kéressék fel az alispán ur, miszerint a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséggel évenkint oly időben közöltesse a községek terhén fennálló összes vármegyei tartozásokat, hogy azok a költségvetésben idejekorán előirányozhatok és az ebből támadt zavarok elkerülhetők legyenek.

Határozat.

Az indítványt' az értekezlet elfogadja és felkéri elnök urat, hogy alispán úrhoz ily értelemben tegyen előterjesztést.

Ezek után elnök a jövő értekezletet ápril hó 5-én délután 3 órára tűzvén ki, előadóul Szabó Ernő s.-m.-berkeszi jegyzőt jelöli ki és az értekezletet berekeszti.

Kelt mint fent.

Rácz Dezső, Dr. Péchy Péter,

értekezleti jegyző. ________főszolgabíró értekezleti elnök

HIRE K.

— Személyi hir. Kristóffy József vármegyénk főispánja f. hó 25-én Csanádmegyéből, ahol anyósa temetésén és családi ügyek elintézése végett volt, székhelyére érkezett. A főispán 26-án este Budapestre utazott, a honnét 29-én érkezik vissza. — Nagy László alispán Budapestről a múlt kedden haza érkezett.

— Egyházi kitüntetések. Ő Felsége a király a szatmári egyházmegye 100 éves jubileuma alkalmából Szabó Norberth nagy prépostot novii czimzetes püspöknek nevezte ki és Szabó István püspöki irodaigazgatónak a bold, szűz Máriáról nevezett prinoui czimzetes apátságot adományozta, X-ik Pius pápa pedig Dr. Kádár Ambrus, Hámon József és Hehelein Károly prépost kanonokokat pápai,, praelátusoknak nevezte ki.

— Bírói kinevezés. Ő Felsége a király Foris Gábor szelistyei kir. járásbirót a dévai kir. törvényszékhez törvényszéki bíróvá nevezte ki.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Kora György halmii járásbirósági írnokot a szinérváraljai járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki.

— Kinevezés. Kristóffy József főispán Bol Zsig- mondot a nagybányai járási főszolgabíró mellé járási Írnoknak nevezte ki.

— A szatmári püspöki megye jubileuma. A szatmári róm. kath. egyházmegye nagy ünnepet ült f. hó 23-án. Ugyanis ekkor volt 100 éve annak, hogy Ferencz király aláírta a szatmári püspökség alapitó levelét. Tudvalevőleg a szatmári és kassai püspökség vagyonát a dúsgazdag egrii püspökség vagyonából szakították ki és az egrii püspökséget kárpótlás gyanánt érsekségre emelték. Itt megemlítjük azon epizódot, hogy a szatmári első püspöknek sehogysem tetszett, mint székhely az akkor még egészen protestáns Szatmár városa és tárgyalásokat folytatott Károlyi gróffal oly irányban, hogy Nagykárolyba hozza a székhelyet, vagyis a szatmári püspökség a székhely tekintetében ez esetre ép olyan helyzetben lett volna, mint a munkácsi püspökség, a melynek Ungvár a székhelye. A püspökség residentiájának helyéül már ki is jelölték a jelenlegi veres istálló helyét, mint uradalmi területet. De a székhely áthelyezés utoljára is dugába dőlt Károlyi grófon, aki megtagadta beleegyezését, azzal indokolva elhatározását, hogy nem tűr a városba még egy másik urat. így maradt Szatmár városában a székhely, amely azóta külsőleg is nagy fejlődésen ment át, amennyiben a régi pénztelen világban, a mikor nem voltak hitelintézetek, a káptalan kölcsön pénzéből nagyban épült és emellett a káptalan, a püspökség és a szerzetes házak czéljaira. szolgáló épületek is városias jelleget adtak neki. Azóta a szatmári püspökség 5 vármegye területére terjeszti ki hit erkölcsi áldásos működését és e század a fellendülés, a kultúra emelkedésének, a hitélet újjászületésének százada volt. Mert az előtt az óriási kiterjedésű egrii püspökség a központtól ilyen távol eső vidéken nem teljesíthette úgy hivatását, a mint hívei lelki szükséglete megkívánta volna. Azért meglátszott e vidéken az uj püspökség áldásos működése, mert e század alatt

uj templomok, iskolák keletkeztek, a melyekben papok és tanítók hirdették a hit és erkölcs magasztos tanait és e század alatt az egyházmegye híveinek száma 52,000-ről 142,000-re emelkedett. Hogy ez

idő alatt minő alapítványok keletkeztek nem szükséges másra utalnunk, mint a szent életű Hám János püspöknek alapítványaira, a melyek a mai viszonyok szerint értékelve jelenleg több millió értéket képviselnek, továbbá a mostani megyés püspöknek, Meszlényi Gyula őnagyméltóságának nem rég tett nagy kultur alapítványaira hivatkozni. A nagy nap emlékét Szatmáron hálaadó isteni tisztelettel ünnepelték meg és a püspök az egyházmegye jubileuma alkalmával hódoló feliratot intézett, egyházmegyéje nevében az apostoli királyhoz. De Őfelsége is sietett méltányolni az egyházmegye ünnepét, aminek egyházi méltóságok adományozásával adott kifejezést, valamint a pápa őszentsége is szintén egyházi méltóságokat adományozott.

— Anyakönyvvezetöi kinevezések. A belügyminiszter Kováts Sándor nagybányai járási szolgabirót a Nagybánya vidéki anyakönyvi kerületbe, Ferenczy Zoltán avasujvárosi körjegyzőt az avasuj\árosi anya könyvi kerületbe és Nagy Béla porcsalmai körjegyzőt a porcsalmai anyakönyvi kerületbe, --és pedig ez utóbbit Erdei István anyakönyvvezető egyidejűleg való felmentése mellett, — anyakönyvvezetővé nevezte ki.

— Fényes esküvő volt folyó hó 19-én a báró Perényi Péter tulajdonát képező nagydobosi nagytanyán, ahol Kendelényi Ferencz báró Perényi Péter intéző-gazdatisztje bájos leányának Erzsikének esküdött örök hűséget Körmendi Imre, báró Vay vajai uradalmának gazdatisztje, aki nehány évvel ezelőtt mint tényleges állományú honvéd-főhadnagy városunk társadalmának is közkedvelt tagja volt. A polgári szertartást a nagydobosi anyakönyvvezető végezte, a melynek megtörténte után — a nászlakodalomra a környékbeli községekből összegyűlt illustris társaság, a család és a vőlegény rokonai s testvérei — hosszú kocsisorban hajtva, a szabolcsmegyei pusztadobosi községbe vonult, ahol a róm. kath. plébános áldotta meg az uj párt. Mindkét szertartásnál mint tanuk : Szabó Ágoston szamosszegi ev. ref. lelkész és Nagy Gábor nagykárolyi pénzügyi segédtitkár szerepeltek. Az egyházi szertartás végeztével a fényes társaság visszatért Kendelényi Ferencz gazdatiszt vendégszerető házához, hol igen kedélyes lakoma mellett — amelyen pohárköszöntőket mondtak az ifjú párért Szabó Ágoston ev. ref. lelkész és Nagy Gábor pénzügyi segédtitkár, az örömszülőkórt Schmeier Lajos róm. kath. plébános — a késő regeli órákig maradt együtt.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Schmack István és Vida Károly helybeli lakosokat a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez szám- gyakornokoknak nevezte ki.

— Eljegyzés. Dr. Hetey Zoltán nagybecskereki pénzügyi fogalmazó a múlt héten váltott jegyet Táby Fedora kisasszonynyal Budapesten.

— Meghívás. Nagykároly reud. tan. város képviselő testületi tagjait a folyó 1904. évi márczius hó 27-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó tisztújító közgyűlésre tiszt elettel meghívom. Nagykároly, 1904. évi márczius hó 16. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat : 1. A hagyatékügyi jegyzői állásnak választás utjáni betöltése.

— Rendörkapitányi kinevezés. Báró PerényiZsig- mond Máramaros vármegye főispánja, Ferenczy Béla vármegyei bizottsági tagot Máramarossziget rendezett tanácsú város rendőrkapitányává nevezte ki.

— Meghívás. A képviselőtestület t. tagjait 1904. márczius ho 27-ik napján délelőtt fél 11 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghivom. Nagykároly, 1904. évi márczius hó 23-ik napján. Debreczeni István, polgár- mester. — Tárgysorozat: 1. Polgármester eseményi és statisztikai jelentése az 1903. évet illetőleg. 2. Az 1903. évi gyámpénztári számadás megvizsgálása. 3. A képviselőtestület határozata értelmében a „Luby- tábla“ luezernás földnek eladási ügye. 4. A debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara megkeresése a szalmafonó tanfolyam további fenntartása tárgyában. 5. Polgármester előterjesztése a városi pénztár pénz- és értékkészletének betörés elleni biztosítása tárgyában. 6. Aján Lukács szamosujvári lakos kérelme a vásár- vámjog bérletének egészen reá ruházása iránt. 7. Gregersen G. és fiai megkeresése a Nagykároly— Mátészalka—Csapi h. é. vasútra megszavazott 48,000 korona hozzájárulásnál kikötött feltétel törlése iránt. 8 Péter Elemér cs. és kir. hadnagy brassói lakosnak kérelme a város kötelékébe leendő felvételének kilátásba helyezése iránt. 9. Az 1904 évi február hónapi pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. 10. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadható indítványok.

— Uj beosztás a belügyminisztériumban. Simon- tsits Béla miniszteri-tanácsos hosszas szabadságolasa folytán a vármegyei ügyosztály vezetését ideiglenesen Kaffka László miniszteri-tanácsos és a városi ügyosztály vezetését Némethy Károly miniszteri-tanácsos vette át. Varmegyénkben, a vármegyei ügyosztály vezetésében beállott változást, csak megelégedéssel fogadhatják. Mert Simontsits Béla amióta megkellett válnia Szatrnárvármegye főispáni székétől, mint az ügyosztály vezetője, valóságos üldöző hadjáratot folytatott vármegyénk ellen és nincs az a zaklató eljárás személyek és ügyek megnyomoritásában, amit kiolt- hatatlan bosszúja ki nem gondolt. Azért gróf Tisza István belügyminiszternek ezen legújabb intézkedése vármegyeszerte köztetszéssel találkozik.

— Elmaradt közgyűlés. A nagykárolyi kereskedő- ifjak köre folyó hó 20-ára hirdetett közgyűlése