Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-04 / 36. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1904. évi 36-ik számához. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Károlyi Istvánná Öméltó­sága f. hó 3-án leánya gr. Károlyi Gyuláné és három unokája társaságában városunkba érkezett. Yeje Ká­rolyi Gyula gróf a ma reggeli vonattal érkezik. A grófi családhoz huzamosabb ideig lesz szerencsénk. — Kris- tóffy Józsefné, főispánunk kedves neje f. hó 2-án városunkba érkezett. A méltóságos asszony az alatt az idő alatt, mig hozzá szerencsénk volt, megtekintette a vármegyei székházban a főispáni lakás tatarozási munkálatait és még ugyanaznap este visszautazott a bikszádi íürdőbe. — Nemestóthi Szabó Pál vezető kir. járásbiró a napokban visszaérkezett szabadságáról és átvette a helybeli kir. járásbíróság vezetését.-- Püspökünk kitüntetése. Őszentsége X. Pius pápa Meszlényi Gyula szatmári püspököt, valóságos belső titkos tanácsost, római grófnak és pápai trónállónak nevezte ki. Megyés püspökünk kitüntetése a nagyki- terjedésü püspöki megyében mindenütt nagy örömet keltett hivei körében. — Bírósági kinevezések. Ő Felsége a király Leitner Emil sz.-váraljai albirót a szatmárnémeti-i ügyészséghez alügyésznek nevezte ki. — Az igazság­ügyminiszter Moys Győző kecskeméti kir. törvényszéki joggyakornokot a nagysomkuti kir. járásbírósághoz aljegyzőnek nevezte ki. — Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi minisz­ter Káposztás Pált az aranyosmegyesi állami elemi iskolához tanítónak és Árvái Honát a kapnikbányai elemi iskolához tanítónőnek nevezte ki. — Közigazgatási pótbejárás. A szatmár—máté­szalkai h. é. vasút egyes vonalváltozásaira nézve, az érdekeltség kívánságához képest, vállalkozó Gregersen G. és fia czég újabb terveket dolgozott ki, úgy hogy ezekre nézve újabb közigazgatási bejárás vált szükségessé. A miniszter a pótbejárás megejtésére f. évi szeptember 21-ik napját tűzte ki és a maga részé­ről Kádár Gusztáv műszaki tanácsost küldte ki. — A honvédség köréből. Jahl Gusztáv tábornok, honvéd kerületi parancsnok, Csanády Frigyes ezredes és Breit József vezérkari őrnagy társaságában szept. 31-én megfordult városunkban és megtekintette a pót- tartalékosok harczszerü czéllövészetét, valamint a zászlóalj mozdulatokat. A tábornok a tapasztaltakkal meg volt elégedve. — Választás. A Nagykárolyi Népbank választ­mánya, N. Szabó Antalnak kir. közjegyzővé történt kinevezése folytán megüresedett intézeti ügyészi állásra dr. Nemestóthi Szabó Albert ügyvédet választotta meg. — Mérnöki kinevezés. A kereskedelemügyi mi­niszter Sarkadi Adolf szatmári vasúti főmérnököt Nyíregyházára osztálymérnöknek nevezte ki. — Meghívás. A képviselőtestület t. tagjait 1904. évi szép. hó 4-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. évi augusztus hó 31-ik napján. Debreczeni István, polgármester. — Tárgyso­rozat: 1. Az 1903. évi házipénztári-, községi köz­munkapénztári s a különféle alapokra vonatkozó zár­számadás. 2. Az 1905. évi házipénztári és a községi közmunkára vonatkozó költségvetési előirányzat ; s ezzel kapcsolatban : a) Lövölde-kert bérbeadása tár­gyában megtartott árverés eredményének bejelentése, illetve Bordás Imre és Frank Lajos által beadott utó­ajánlatok ; b) az adóvégrehajtók, c) a rendőrlegénység, d) a hajdúk, e) a vágóhídi felügyelő fizetés javítás iránti kérelme; f) anyakönyvvezetőhelyettes kérelme Városi pótdijának a jövőben is meghagyása iránt; g) a mészárosok és hentesek kérelme a vágóhíd átala­kítása iránt; hj a kereskedő-tanoncz iskolai bizottság s i) a népnevelési-egyesület kérelme az iskola, illetve az óvodák segélyezése iránt; j) a tűzoltók kérelme az adóbehajtásnál segédkezéstől felmentetésök iránt ; k) a fogyasztási adóellenőrök kérelme a büntetéspén­zeknek egészen részükre leendő átengedése iránt; 1) a városi utkaparck kérelme fizetésük javítása iránt. 3. A városi gyámhatóság alatt álló kiskorúak és gondno­koltak pénzének gyümölcsöztetése tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása. 4. Gróf Károlyi Tibor örököseinek kérelme a szentmiklósi 157. számú tjkvben foglalt — a város nevén álló — ingatlan tulajdonjo­gának átengedése iránt. 5. Jelentés a nyugdíjalap állásáról. 6. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1905. évi névjegyzékének megállapítása. 7. A julius havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. 8. Az augusztus havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemuta­tása. 9. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadott indítványok. — Az izr. ifjúsági egylet kitünően sikerült házi estélyt rendezett múlt szombaton a „Polgári ol­vasókör“ kistermében. Az egybegyült fiatalság igen jól mulatott és a hajnali órákig együtt maradt. Az első négyest 40 pár tánczolta. Mint értesülünk a mu­latságnak nem csak erkölcsi, de megfelelő anyagi eredménye is volt, mely szegény gyermekek felruhá­zására fordittatik. — Uj Üzletvezető. A Nagykároly—somkuti h. é. vasút üzletvezetőjévé Pallay Pétert nevezték ki, a ki 10 év óta hivatalnoka a vasut-társulatnak. — Iskolai értesítés. A helybeli róm. kath. elemi iskolában a beiratások szeptember hó 1—8-ig a következőleg fognak megtartatni: d. e. 9 —11 óráig a fiú, d. u. 3—5 óráig a leánygyermekek iratnak be és pedig a fiu-iskola emeleti tanácstermében. Az igaz­gatóság. — Fizetés javítás. A belügyminiszter jóváhagyta a közgyűlésnek a vármegyei alkalmazottak és szolgák fizetósrendezésére vonatkozó határozatát, úgy hogy f. hó elsején a január 1-ig visszamenőleg esedékes összeget is felvették a tisztviselők. — Az óvárii tánczmulatság augusztus 28-án vá­rakozáson felül jól sikerült. A tánczmulatság az egyház czéljaira 200 korona jövedelmet hozott. Sárközi Lajos birtokos borral és egy hízott sertéssel járult a mulat­sághoz. — Házasság. Serly Béla gazdálkodó, nagykárolyi lakos, aug. 27-én esküdött örök hűséget Papp György helybeli lakos gazdálkodó leányának, Teréznek. Házas­sági tanuk voltak : Winkler Pál és Hancsis Illés. — Házasság. Szabadkai József színész, a helybeli színtársulat tagja f. hó 1-én esküdött örök hűséget az ev. ref. templomban Kolozsvári Blanka kisasszonynak, a társulat s. színésznőjének. — Színészet. Augusztus hó 27-én Rajna Ferencz­nek és Czobor Károlynak a Magyar színházban nagy sikert elért darabját a „Hajdúk hadnagya“ czi- mü operettét adták elő telt ház előtt. A darab meséje maga nagyon ügyes, s nagy előnye, hogy nélkülözi a külföldről importált operették kirívó frivolitásait. A darab zenéje fülbemászó s nagy érdeme, hogy ma­gyaros s egy pár igen szép régi magyar mativumu zenei száma van, amelyekkel Bay László az ő tiszta érczes baritonjával nagy hatást ért el. A darab kiállí­tása díszes volt, a karok jól működtek s általában a jó összevágó előadással zajos sikert értek el színé­szeink, kik közül kiváltak Hugonnai Irén, Komái Margit, Kőszeghi Aranka, Tisztái Miksa, Papír Sándor, Bay László és Áldori László. — Augusztus 28-án a „Hajdúk h a d n a g y á“-t ismételték meg közepes ház előtt — Augusztus 29-én zóna előadásban Lehár Ferencz dallamos zenéjü operettéjének „A drótos t ó t“-nak igen sikerült előadását zsúfolt ház élvezte végig, s különösen jól mulatott Tisztái Miksa élvezetes játékán, ki „Pfefferkorn Farkas Lipót“ hálás szerepét jóizü humorral, minden túlzástól menten alakította, s elismeréssel említjük meg, hogy Tisztái igyekező, tehetséges színész, ki napról-napra jobban tetszik közönségünknek. Kornai Margit igen csinos tót leány volt. Jók voltak Hugonnai Irén, Kőszeghi Aranka, Bay, Aldori. Papír Sándor a parlamenti sikerek után áhítozó gazdag iparosban igen sikerült kabinet alaki, tást mutatott be. — Augusztus 30-án Beyerleinnak oly nagy port vert drámáját „A takarodó“-! hoz­ták színre. A darab sok szocziális izü borssal van fűszerezve, s iránydarab abban a tekintetben, hogy a katonai életből merítve tárgyát, sikerültén ostorozza azt a megcsökönösödött katonai elvet, mely a kato­nában nem tekinti az embert, hanem ezt mindenben, még saját énjében is alárendelt semminek tartja feljebb­valóival szemben. Olyan egyszerű ennek a darabnak a meséje, nincsenek is mesteri fogások benne, de annyi közvetlenséggel, olyan egyszerű természetes­séggel viszi alakjait a színpadra, hogy a darab végén megdöbbenve sóhajt fel az ember : „milyen egyszerű s fájdalom, milyen igaz !•* — S tekintve, hogy az iránydarabok sikerének a titka épen az, ha hatnak a tömegre ; meg tudjuk érteni a német császár intenczióját, hogy a darabot a német színpa­dokról letiltotta. Hjah a czopf még ezelőtt a világos eszü ember előtt is czopf, ha valaki katonáék beléle- tébe markol. Peterdi Sándor „Volkhardt őrmester“ szerepében oly sikerült, minden pose nélkül való mes­teri alakítást nyújtott, hogy a közönség visszafojtott lélegzettel leste minden szavát, minden mozdulatát. Nem rengette a falakat harsány kitörésekkel, egysze­rűen beszélt, s ez az egyszerűség azért hatott oly erősen, mert igazi embert játszott s nem szinészkedett. A darabnak egyetlen női szereplője van, a Volkhardt őrmester leánya Klári, melyet Kendi Boriska, rokon­szenves alakjával és hangjával szépen alakított. Szőke Sándor a gondolkozásra nem képes, a nőcsábitásban mester léha katona „Lauffen hadnagy“ szerepében sikeresen működött közre. Jók voltak Papír Sándor egy komoly, megfontolt katona, Krémer Sándor pedig egy kotnyeles katona szerepében. Tisztái buta tiszti szolgája jó izü derültséget keltett. Általában az összes szereplők megállták helyüket. — Augusztus 31-én a népszínház egyik müsordarabját, Eyster Edmund operettéjét „A v á n d o r 1 e g é n y“-t adták elő elég számú közönség előtt. Eyster még eddig ismeretlen volt közönségünk előtt, azonban kellemes zenéjével egyszerre megnyerte azt. Húgonnai „Loa herczegnő“ szerepében szépen énekelt. Kornai „Oculi“ szerepében számos sikerének egyik legszebbikét aratta, s úgy éneke mint játéka kitűnő volt. Tisztái „Nikel pénzügy- miniszter“ szerepében ez este túlzásokra ragadtatta magát. Hisz lehetnek buta pénzügyminiszterek, azon­ban azt talán ő maga sem hiszi, hogy olyan buták kerüljenek, amilyet ő bemutatott. Nincs neki szüksége a túlzásokra, tud ő hatni a maga jóizü humorával is, s azért saját tehetsége alapos fejlesztése érdeké­ben ajánljuk neki, hogy az ily kicsinyes színészi fogásokhoz ne nyúljon. Az előadás jó volt. — Szeptember 1-én Gavault és Gharvay kaczagtató bohó­zatának „A csodagyere k“-nek vastag alap­elvre épített kaczagtató bohókás jelenetein mulatott a félig telt színház. A darab egyike azoknak a mai kor­ban felette kedvelt daraboknak, melyek pikáns hely­zetekkel felborsolva kerülnek terítékre, s a melyeket serdült korú leányoknak és fiuknak megnézni vétség az ízlés ellen. A darab különben iránydarabnak tekint­hető abban a tekintetben, hogy a franczia polgári tör­vénykönyv egy idétlen §-át teszi köznevetség tárgyává. Színészeinknek becsületére válik, hogy a vastagságig pikáns darabot igen diskrétül játszották meg, s minden igyekezetükkel közreműködtek, hogy a közönséget jól mulattassák. Az előadás fénypontja Peterdi Sándor volt, ki ma mutatta be magát mint komikus s ez ol­dalról is elragadta művészi játékával a közönséget. Kitűnő volt Kendi Boriska, „Manlurey Elise“ Szőke Sándor „Duriéux Georges“ és Tisztái Miksa „Lescalo­pier“ szerepében. Garai Ilus, Szilágyi Berta, Ernyei Emil, Papír Sándor és Áldori László kisebb szere­peikben jók voltak. Általában a látott drámai előadások után az a meggyőződésünk, hogy Krémer Sándor jelenlegi társulata sokkal erősebb, mint a tavalyi volt, s különösen ki kell emelnünk a művészi rendezést, mely Peterdi Sándor, e kiváló veterán színész érdeme. — Szeptember másodikén Davidsohn keleti bájos zenéjü operáját a nagy hatású „Sulamit h“-ot adták elő zóna előadásban telt ház előtt. A darab most is hatott a közönségre. Hugonnai „Sulamith“, Kornai Margit „Abigail“ és Bay László „Absolon“ szerepében gyö­nyörűen énekeltek. A darab kiállítása díszes volt. — Meghosszabitás. A kereskedelemügyi miniszter értesítette a napokban Szatmár szab. kir. város közön­ségét, mint a Szatmár—bikszádi vasút engedményesét, hogy a tervezett vasút előmunkálatára vonatkozó engedélyt egy évre ismét meghosszabitotta. — Halálozás. Szept. 26-án elhunyt F.-Bányán Barthos Mihály nyug. körjegyző neje szül. Hollóssy Szidónia, 53 éves korában. A köztiszteletben álló úrnő balul sikerült operáczió folytán hunyt el. Benne Barthos Zsigmond helybeli h. pénzügyngazgató sógor­nőjét vesztette el — Mulatságok a vidéken. A csengeri polgári if­júság szeptember 11-én tánczvigalmat rendez. Ugyan-e napon hasonló mulatság lesz Kakszentmártonban, az ev. ref egyház javára. — Közigazgatási bejárás. Augusztus 29-én történt Ilobán a Kronberger czég által létesíteni szándékolt iparvasutnak közigazgatási bejárása. Ezen bejárásnál részt vettek : a Kronberger czég és a kereskedelmi mi­niszter képviselői, továbbá Ilosvay Gusztáv főszolgabíró. — Esküdtek névsora. A szeptember hónapban kezdődő esküdtszéki cziklusra a következők lettek esküd­tekül kisorsolva. Rendes tagok: Madarassy László, Boros Zoltán, Kecskés János, Csomay Imre, Csákós György, Brunner József, Kölcsey Gábor, Csetnek József, Csányi Imre, Koós Károly, Brichta Miksa, Csipkés Ferencz, Vetzák Ede, Fazekas István, Baboczay László, Balázsi György, Boér Endre, Bónis József, Bogdán Mihály, Czegő István, Czinner Mór, Boronkai József, dr. Kelemen Samu, Mátyás Mihály, Nonn Gyula, Vallon Lajos, Balog András, ifj. Bónis József, Falussy Alajos, Berecz János. Pótesküdtek Vereczki István, Tatai Kálmán, Szűcs Jószef, Vajda Mihály, Weisz Gyula, Márkusz Sámuel, Klein Bertalan, Imre István, Gisner Herman és Csicsilla György. Az esküdt­széki ülés szeptember hó 19-én veszi kezdetét. — Esküvő. Guffárt Antal czipész-iparos, nagy­károlyi lakos, folyó év aug. hó 28-án vezette oltárhoz Fézer István gazdálkodó leányát, Teréziát. Tanuk vol­tak : Papp István czipész és Csikós Bálint fakereskedő nagykárolyi lakosok. — A hegyközség birtokosai figyelmeztetnek, hogy a garádárok és az összes belső vízlevezető ár­kok, ez év szeptember hó 10-ig annál is inkább rendbe tétessenek, mivel a mulasztók az elsőfokú hatóságoknál lesznek bejelentve. Kelt Nagykárolyban, 1904. aug. 28. Reszler Simon, hegybíró. — Országos vásár. Városunkban az úgynevezett Kisasszonynapi országos vásár e hó 5-én, hétfőn fog megtartatni — Felhívás. Felhivatnak a szülők, — gyámok — s tanköteles korban lévő cselédet tartó gazdák, hogy otthon állandóan kellő gondozásban nem ré­szesülő 3—5 éves gyermekeiket az óvodába, 6—11 évet betöltött gyermekeiket, gyámoltjukat a minden­napi iskolába, 12—14 évet betöltött gyermekeiket, gyámoltjukat vagy cselédjüket — a mennyiben azok elemi vagy középiskolába nem járnak — gazdasági ismétlőiskolába az 1904—1905. tanévre beírassák s az iskolába pontosan feljárassák, mert ellenkező esetben a törvény értelmében fognak büntettetni. A beiratási idő az illető hitfelekezeti, illetve gazdasági ismétlő iskola igazgatójánál megtartható. Úgyszintén felhivatnak a kereskedők és iparosok, hogy tanon- czaikat a tanoncziskolába az 1903—1904. tanévi ér­tesítőben jelzett időben beírassák s a pontos iskolá­ba járásra kötelezzék, mivel ellenkező esetben az ipartörvény rendelkezései szerint szigorúan fognak büntettetni. Nagykároly, 1904. évi augusztus hó 27. Debreczeni István, polgármester. — Gyászhir. Akkerman Antal, a báró Vécsey család csegöldi uradalmának hosszú éveken keresztül intézője, volt megye bizottsági tag, a napokban Hal­miban, a hol vej énéi töltötte öregsége napjait, élte 81-ik évében elhunyt. — Ebadó. Értesittetnek az ebtartó p olgárok, hogy az 1904—1905. évre érvényes ebadó kivetési lajstrom elkészíttetvén, az ebtartási szabályrendelet 2. §-a 6. bekezdése alapján szeptember hó 1-ső napjától számítandó 8 napon át a várói adóhivatal­ban közszemlére ki van téve és az érdekeltek által a hivatalos órák alatt megtekinthető és esetleg elle­ne felszólamlás adható be. Nagykároly, 1904. aug. 27-én. Városi adóhivatal: Lévai Béla, a. ü. tanácsos. — A nagykárolyi izr. tanulósegélyzö-egyesület múlt hó 27-iki tanczestélyén felülfizetni szívesek voltak: Kaufmann Alfréd és Singer Márton 5—5 koronát, Spitz Antal, Bródy Mihály, Brichta Miksa, Singer Lipót, Kaufmann Mártonná, Illés József, Kaufmann Adolf, Ifj. Kaufmann Adolf, Dr. Sternberg Zoltán, Kardos Aurél, Csetényi Lajos, 2—2 koronát; Robinson Mihály, Rosner Henrik, Rosner Dezső, Leichtman Albertné, Kohn Márkus, Dr. Cukor Lajos, Vajda Jenő, Ifj. Kaufman Ignácz, Sternberg Dénes, Kaufman Jenő, Dr. Sternberg Géza, Fecser József, Dr. Steinberg Endre, Fried Jenő, Sternberg Jenő 1 — 1 koronát; Lőwy Rudolf, Lőwy Mór 60—60 fillért. — Halál a Bob-áriáért. Az örökké vidám Bob urfi valószínűleg nem sejtette azt, hogy valamikor okozója lesz egy hallálal végződő tragédiának. Keipel József körtvélyesi lakos több barátjával mulatozott a falu korcsmájában. Vigan forgott a pohár s hangos volt a nóta. Keipel, hogy megmutassa czivilizált voltát rágyújtott a Bob-herczeg közismert nótájára, hogy „Bob urfi, hej, legény a talpán“. A másik asztalnál mulatozó Szabó Sándor, a ki minden valószínűség

Next

/
Oldalképek
Tartalom