Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-16 / 42. szám
A SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ^ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye közönsége folyó hó 1B. és 14-ik napján tartotta rendes őszi közgyűlését. A közgyűlést a vármegyei székház építkezési munkálatai miatt a városháza nagytermében tartották meg. Az első nap az érdeklődés a bizottsági tagok részéről igen élénk volt, mert választások és pótadók voltak napirendre tűzve, ellenben a közgyűlés második napján már alig láttunk egy-két vidéki bizottsági tagot a teremben, a mi az önkormányzati érzék meggyengülésére mutat. Kristóffy József főispánnak ezúttal először nyílt alkalma rendes közgyűlésünkön elnökölni. Vezető képességéről a közgyűlés lefolyása után elmondhatjuk azt, hogy higgadtan, ügyesen presidiál, uralja agyülés menetét, a nélkül, hogy erőszakosságba menne át, de másrészről, a hol neki van igaza, ott nem enged, mert nem is engedhet, ha megakarja óvni a tanácskozás rendjét. A választások egyhangúak voltak, valószínűleg a jelöltek pártjai közt létrejött paktumok folytán. -- De nem is lehetett az másként, a midőn egyik tényleges főszolgabíró áthelyezés indokából pályázott csak a nagybányai főszolgabírói állásra s az igy megüresedett erdődi főszolgabírói állásra pedig a vármegyei aljegyzői kar egyik legszorgalmasabb, legrokonszenvesebb tagja reflektált. A választások eredménye a következő: megválasztották nagybányai főszolgabírónak Damokos Ferenczet, erdődi főszolgabírónak Péchy Istvánt, másod aljegyzőnek Mangu Belát, harmad aljegyzőnek Kerekes Zsigmondot és ötöd aljegyzőnek Madarassy Istvánba ki uj tagja a jegyzői Jcarnak. A közgyűlésen nagyobb vitát csak a pótadók kérdése és a debreczeni ismert átirat idézett elő. A pótadók kérdésénél az ellenzék különösen a főszolgabírók irodai és úti átalányának felemelésére kért félszázalék pótadót támadta. Daczára ennek a közgyűlés azt megszavazta. A székházi építkezésekre kért félszázalék pótadó ellen is többeknek kifogása volt. De ezek is, nem elvi kifogásokkal éltek, hanem csak az építkezés lukszus volta ellen érveltek. De érezték ezek maguk is, hogy nincs igazuk és igy támadásuk nagyon színtelen és hatástalan volt. Mert a való tényeket nem lehet letagadni. Nem-lehet letagadni azt, hogy a székház rnár olyan rossz karban volt, hogy jóformán be- omlással fenyegetett s nem lehet letagadni azt, hogy mig a múltban hiába kért a vármegye segélyt a kormánytól, mostani főispánunk 100 ezer korona segélyt tudott kieszközölni. A tényeket és az ilyen sikert nem lehet aprólékos kifogásokkal megdönteni. A debreczeni átirat körül is nagyobb vita fejlődött ki. A közgyűlés nagy többsége elfogadta e tekintetben az állandó választmány azt a javaslatát, hogy ne a képviselőházhoz, hanem a kormányelnökhöz Írjon fel a vármegye. Nem vonjuk kétségbe azt, hogy ez praktikusabb elintézése a kérdésnek, de kétségtelenül olyan szokatlan, a mire eddig unálnk nem volt preczedens. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : ógész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-e* Egyes szám ára 20 fillér. *sA közgyűlés valamennyi pótadót megszavazta és a vármegye szakbizottságait is megalakította. A közigazgatási bizottságba, ebbe a fiók megyie gyűlésbe, három uj tag került bele : gróf Károlyi György, Sántha Kálmán és Ináncsi Papp Kálmán. A közgyűlés lefolyását az alábbiakban ismertetjük: * * * A közgyűlés megnyitása. Kristóffy József főispán megnyitó beszédében üdvözölte a bizottsági tagokat, a kik a közügyek iránt érdeklődve, ily szép számban jelentek meg a mai közgyűlésen. És midőn megnyitja a mai rendes közgyűlést, elsősorban jelezni kivanja azt a körülményt, hogy a székház építkezése folytán a város vendégszeretettel helyet adott a mai közgyűlésnek, a miért köszönetét mond a városnak és annak polgármesterének. Utal a közgyűlés tárgysorozatára, a mely több fontos ügyet foglal magában, a melyeket a törvényhatósági közgyűlés önkormányzati hatáskörében lesz hivatva elintézni. Ilyen ügyek az alispán féléves jelentése, továbbá a választások. Megvan azért győződve arról, hogy mindezeket a közgyűlés higgadt megfontolás után bölcs belátása szerint fogja elintézni. Ezután jelzi azon körülményt, hogy a legutóbbi rendes közgyűlés óta a vármegyei tisztviselők anyagi helyzetén országosan javítottak, úgy hogy most már a vármegye közönsége méltán elvárhatja és ő is megfogja azt kívánni, hogy ezent . a közügyeket teljes odaadással és buzgalommal kezeljék. — Midőn ezen fontosabb mozanatokat kiemeli, a közgyűlést megnyi- tottnak nyilvánítja. Jékey Mór az ősi szokáshoz híven üdvözli elnöki székében a közgyűlés nevében a főispánt, a ki először elnököl az őszi rendes közgyűlésen. A közgyűlés lelkes helyesléssel fogadta a közügyek ősbajnokának udvariassági tényét. Ezután hozzá kezdtek a tárgysorozatba felvett ügyek letárgyalásához. Allspáni jelentés. Az alispánnak a vármegyei közigazgatás menetéről szóló és kinyomatott fél éves jelentését tudomásul vette a közgyűlés. Választások. Választás alá került a megüresedett nagybányai főszolgabírói állás és az ezen választás folytán netalán megüresedendő többi állások betöltése. A kijelölő bizottságot a következőleg alakították meg: A közgyűlés az alispán ajánlatára megválasztotta : Kende Zsigmond, Domahidy István és gróf Károlyi Györgyöt, a főispán kinevezte: Nagy László, Jékey Mór és N. Szabó Antalt. Nagybányai főszolgabírónak kijelölték: Damokos Ferencz erdődi főszolgabírót és Eötvös Róbert szolgabirót. Közfelkiáltással Damokos Ferenczet választották meg. Az ekként üresedésbe jött erdődi főszolgabírói állásra jelölték: Péchy István másod aljegyzőt és Eötvös Róbert szolgabirót, a kik közül közfelkiáltással előbbit választották meg. A másod aljegyzői állásra megválasztották az egyedül jelölt Mangu Béla harmad aljegyzőt. Harmad aljegyzőnek kandidálták Kozma Gerő negyed és Kerekes Zsigmond ötöd aljegyzőt, a kik közül utóbb [említettet választották meg egyhangúlag. Végre a megüresedett ötöd aljegyzői állásra megválasztották közfelkiáltással Madarassy Istvánt. A bizottságok ujjáalakitása. A főispán iditványára elhatározta a közgyűlés, hogy a szavazás utján megalakítandó bizottságok választására két szavazatszedő bizottságot alakit. Az első szavazatszedő bizottság elnöke lett Domahidy István, tagja dr. Adler Adolf és Böszörményi Sándor. A második bizottság elnöke : Kölcsey Antal, tagjai Kacsó Károly és Debreczeni István. A központi választmány tagjainak titkos szavazással megválasztották: Dr. Aáron Sándor, Boer Endre, Böszörményi Zsigmod, Saitz Mihály, Domahidy Hirdetések jutányos áron közöl A. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetler, levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. István, Ilosvay Aladár, Medvey Lajos, Debreczeni István, N. Szabó Antal, Dr. Serly Gusztáv, Baudisz Jenő, Róth Károly, Jékey Zsigmond, Nagy Sándor, Nagy Béla, Szuhányi Ödön, Sántha Kálmán, Gróf Teleky Sándor, Ináncsi Papp Kálmán, Molcsányi Gábor, Kölcsey Antal, Gróf Teleky János, Gellért Endre, Madarassy Gyula, Böszörményi Sándor, Ifj. Szegedy Antal, Id. Vetzák Ede, Berger Ármin, Komoróczy Jenő, Boros Zoltán, Horváth János, Neubauer Ferencz, Dr. Schönpflug Richárd és Ilosvay Ferenczet. A közigazgatási bizottság tagjai lettek titkos szavazás utján és pedig az 1904—1905. évre Gróf Károlyi György 98, Sántha Kálmán 89, 1905—1906. évre Kende Zsigmond 97, Nagy Béla 98, Böszörményi Sándor 97, Jékey Zsigmond 98 és Ináncsi Papp Kálmán 96 szavazattal. Az állandó v á 1 a s z t m á ny t a következőleg alakították meg: Adler Adolf, Böszörményi László, Boer Endre, Kaufmann Jenő, Böszörményi Zsigmond, Csipkés András, Domahidy Sándor, Helmeczy József, Horváth János, Ilosvay Ferencz, Ilosvay Bálint, Jékey Mór, Jékey Zsigmond, gróf Károlyi István, Révész János, Kölcsey Antal, Zoltán László, Kováts Jenő, Madarassy Gyula, Mándy Zoltán, Nagy Béla, Norm Gyula, dr. Schön pflüg Richárd, Szuhányi Gyula, dr. Serly Gusztáv, N. Szabó Antal, N. Szabó Pál, Szerdahelyi Ágoston, Szuhányi Ödön, Szuhányi Ferencz, Tóth Móricz, gr. Teleki Sándor, Domahidy István, Jakó Kálmán, Kende Zsigmond, Szeőke Barna, Luby Géza, Papolczy Béla, Madarassy Dezső, Budaházy István, Roóz Samu, Sántha Kálmán, Ilosvay Aladár, Kacsó Károly, Domahidy Viktor, Róth Károly, Jeney Géza, Papp Béla, Stoll Béla, dr. Miskolczy Sándor, Bornemissza Géza, gróf Károlyi György, ináncsi Papp Kálmán, Péchy László műszaki tanácsos, Luby Zsigmond, Kováts Dezső, Kovács Gyula, N. Szabó Albert, Böszörményi Emil. Az esküdtszéki tagokat kisorsoló bizottsági tagjainak megválasztották : Kende Zsigmond, N. Szabó Antal, Nagy Béla és Papolczy Bélát. Az igazoló bizottságot a következőleg alakították meg : elnök dr. Serly Gusztáv, tagok : dr. Adler Adolf, Róth Károly, Papp Béla, dr. Aáron Sándor, id. Vetzák Ede, Debreczeni István, Nonn Gyula és Böszörményi Sándor. A pótadók. A főispán e tárgynál azt az indítványt tette, hogy időkimélés tekintetéből valamennyi pótadóra egyszerre legyen szavazás. Ez a kumulativ szavazás az 5 pótadóra két küldöttség előtt fog végbe menni és ameny- nyiben minden egyes pótadóról külön szavazati jegyzék vezettetik, a közgyűlés akarata hamisítatlanul nyilvánulhat meg. Nem akarja a közgyűlésre ezt az indítványát ráoktrojálni, de időkimélés tekintetében czélszerü annak elfogadása. A szavazást megelőzőleg minden egyes pótadó kérdése vita tárgyává tehető egyenként és összesen. Miután a közgyűlés elfogadta az indítványt, megjelölte a főispán, hogy melyik bizottságnál minő pótadókra történik a szavazás. A szavazás ez az összesített módja, ez az ujitás nálunk is bevált, mert sok időt lehetett vele megtakarítani. A pótadók' megszavazását egy kis vita előzte meg. így N. Szabó Albert a főszolgabirák iroda és utiátalányai emelésére kért 1/2°/o pótadó ellen tört lándzsát. Á bírósági iroda átalányt véve kiindulási pontul, hosszasan bizonyítgatta, hogy a mostani szol- gabirói iroda átalány uriasan elég. Derültséget keltett a szolgabirói négyes fogat elleni érvelése. Végül oda konkludált, hogy a mostani 500 korona irodai lakbér is megfelel a szükségletnek. Komoróczy Iván nem ellenzi elvileg a főszolgabírók irodai és úti átalányának felemelését és csakis a fedezetre nézve vannak aggályai. Ugyanis a törvény meghatározza azt, hogy a pótadókat minő czélokra lehet igénybe venni. Ezután rámutatott azon körülményre, hogy népoktatásunk minő szomorú állapotban sinylik s a pótadókkal itt és a művészi czélok előmozditásánál lehetne nagy eredményeket elérni. A székház építkezésre nem volt semmi szükség legfeljebb annyiban, hogy azok neve, a kikről különben elfeledkeznék az utókor, ezen építkezésben legyenek megörökítve. Az iroda átalány és székház építkezésekre kért potadókat nem szavazta meg. Dr. Falussy Árpád merész dolognak tartja azt, hogy a mai nehéz viszonyok között ilyen félszázalék pótadó megszavazását kérik a főszolgabirák, r
