Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-17 / 16. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

A mit itt fent elmondtam, nemcsak a máramaro- siaknak, hanem a keleti-felföld összes megyéinek, összes népeinek, intelligentiájának és társadalmának szól.

Komolyan kellene a bajok orvoslása érdekében eljárni; azt hiszem, hogy ez nemcsak az én kívánságom, hanem minden jó magyar emberé.

A müveletlenség, a tudatlanság, a szegénység s a nyomor mindenféle rosszra teszi képessé az embert. Példa van rá elég ; sajnos, hozzánk nagyon is közel : az izai, szacsali, nagy-lucskai s dragomérfalvi esetek, melyek mindenki előtt ismeretesek.

Ne fájjon az ember szive, midőn egy nép ezreit, a mely eddig hű volt a magyar állameszméhez, gaz agitátorok által elveszni látja ?

Hogy történhetett ez meg ? Mi ennek az oka ?

Először is a rosszra könnyen hajló emberek (példa az izai eset, hol a lázitók nagyobbára büntetett előéletű emberek voltak), kik a rubelért készek lelkűket is odaadni; másodszor a nép tudatlansága, mert a lázitók által rajzolt boldog jövő képét, fha gkel. lesznek s majd Oroszországhoz fognak csatoltatni) vakon hiszik ; harmadszor a nép szegénysége, nyomora, melynek következménye : a nép oda hagyja őseinek hitét, sőt több, ellensége lesz a magyar állameszmének, csakhogy megszabaduljon a reá rótt nagy egyházi tehertől.

Itt tehát segíteni kell a bajon.

Meg kell találni a megfelelő utat, mely bizton czélhoz vezet. Úgy vélem, hogy egyik sarkalatos elmulasztott hiba az egyenetlenségben állott. Pedig ez nagy hiba. Sikeres eredményt csakis egyesült erővel lehet elérni, feltéve ha a mindenek előtt szükséges kulturális és társadalmi intézmények fennállanak és működnek.

Éz ezek nálunk, értve Szigetet, meg vannak.

Talán sehol az országba, aránylag s a viszonyokhoz képest nincs oly város, a melynek annyi egyesülete volna, melyek zászlajukra a kultúra s a magyar állameszme érdekeinek megóvását írták, mint itt Szigeten.

Csak egy párat óhajtok megemlíteni.

Az egyik a „Máramarosi Közművelődési Egyesület“, melyet éppen most akarnak reformálni. Éppen megfelelő és kedvező ut volna fejtegetéseim megvalósításához, mert az egyesület különös akciót a magyar nyelv érdekében fejtett ki sok adományaival a tanítókat jutalmazva meg, kik a magyar nyelv oktatásában kellő eredményt értek el. E nemes hivatásu egyletnek 20000 korona vagyona van. Ezután jönnek az ipar pártoló egyletek : „Máramaros vármegyei gazdasági egyesület, „M. vármegyei iparfejlesztő bizottság“. A magyar kultúra hivatott harczosai.

A magyarság érdekeit legjobban kétségkívül az irodalmi körök és a sajtó szolgálhatják.

E helyen legelőször a „Szilágyi István kör“ említendő, mely lelkesen küzd kitűzött czélja eléséért. E szakmába vágók még a : vármegyei „Muzeum egyesület“, a „tanító egyesület“, a „tanár egyesület szigeti köre“, a „nemzeti szövetség.“

Aztán következnének a kaszinó s társaskörök, jogász és ifjú egyletek, de mindezekre nem terjeszkedem ki.

Kérdem, hogy nem tudnak a magyarság eszméi diadalra jutni, abban a városban, hol annyi kulturális intézmény van ? Az egyesületek sokat tennének és tesznek is, mégis, hogy lehetséges az, hogy nagyobb eredményt nem tudunk elérni ?

Felelni erre nem nehéz. Hiányzik az egyöntetűség, hiányzik az az erő, mely bennünket összetartana, hiányzik az egyesülés. így hát csak a jó szándék van meg.

Tehát itt csak egy segítene s ez, hogy egyesüljünk.

Egyesüljünk mindnyájan, ez legyen jelszavunk.

Bízom a hazafias közönségben és hiszem, hogy szavaim nem lesznek egy puszta kiáltás a sivatagban ?

Erre majd a közönség fog felelni 1

Minden erőnket ki kell fejteni, akkor még lehetséges, hogy a mi népünk is meg lesz mentve a kultúra javára.

De ez, mint fent is emlitém nemcsak nekünk szól, hanem az egész Felvidéknek.

Tehát mindnyájan egyesüljünk; először .is a központokban. Fejtsünk ki akciót, indítsunk mozgalmat legelőször is a sajtóban mint a kultúra hathatós és legelső harczosában.

Sátoralja-Ujhely, Sárospatak, Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőllős, Szatmár, Nagykároly s a helybeli sajtó orgánumát tisztelettel felkérjük, hogy vegyék át tőlünk a szót és harczoljunk mindaddig, mig eredményt el nem érünk.

Szerény véleményem szerint a legjobb egy „Ejszak- kelet-F'elföldi Közművelődési Egyesület“ megalakítása volna legczélszerübb.

így egész Magyarország körül volna övezve e nemes kultúrintézményekkel.

A Délmagyarországi, Erdélyi és a Felsőmagyar országi közművelődési egyesületeket czélszerüen egészítené ki az általunk óhajtott egyesület.

Alig hiszem, hogy volna magyar ember közöttünk, ki ennek alakítását ellenezné.

Ha a vidéki sajtó megindítja az akciót, akkor a fővárosi lapok is örömmel fognak segédkezet nyújtani s rövid idő múlva eredményt biztosan felfogunk tudni mutatni.

Nemes, előkelő és tekintélyes férfiak szintén lesznek, kik mozgalmunkat támogatni fogják. Első

kötelesség tehát a sajtóé s biztos vagyok a felől, hogy a sajtó örömmel fogja ez alkalmat megragadni s hazafias kötelességet teljesíteni.

Ha e rég óhajtott intézmény létesül, akkor nyugodtan hajthatjuk le fejünket, mert másnap a lelkek ezrei nem lesznek a magyar állameszmétől elrabolva.

Ösmerje fel tehát mindenki a kötelességét — és a sikeres eredmény nem fog elmaradni.

Tehát munkára fel! Ne Késedelmezzünk !!

Összetartás, kitartás, ügybuzgóság és lelkesedés legyen velünk ! ! 1

Értesítés.

A Kölcsey Egyesület f. hó 17-re tervezett felolvasó estélye közbejött akadály miatt elmarad.

Nagykároly, 1904. ápril hó 15.

Nagy íjászló, alispán.

HÍREK.

— Személyi hir. Kristóffy József vármegyénk főispánja folyó hó 11-én a délelőtti személyvonattal Szatmárra utazott, a hol elnökölt a városi közgyűlésen és közigazgatási bizottsági ülésen és szerdán érkezett vissza székhelyére. — Károlyi István gróf, Károlyi Gyula gróf társaságában f. hó 13-án városunkba érkezett, a honnét Kaplonyba ment ki, hogy előintézkedéseket tegyen arra nézve, hogy Károlyi Tibor gróf holtteste a kaplonyi sírboltban elhelyezhető legyen.

— Ünnepi isteni tisztelet. Az 1848-iki törvények szentesítésének évforduló napján f. hó ll-én isteni- tisztelet volt a helybeli róm. kath. templomban. A misét Tímár Péter házfőnök mondta, Varjas Endre, Lőrincz Gábor és Boross Antal főgymn. tanárok segédlete mellett. Az -isteni tiszteleten ott voltak a honvédtisztikar és a helybeli összes hatóságok képviselői.

— Vármegyei rendkívüli bizottsági közgyűlés. A

vármegye törvényhatósági bizottság ápril hó 14-én Kristóffy József főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen 66 bizottsági tag vett részt. A vármegyei árvaszóki elnök az árvaszéknél felszaporodott nagymérvű hátralékokról jelentést tevén, a közgyűlés az állandó választmány véleményének elfogadásával, miután Dr. N. Szabó Albert négy rendbeli határozati javaslatát és Dr. Vetzák Ede indítványát visszavonta, utasította az alispánt, hogy a háziköltségelőirányzat keretén belül a személyes kiadásoknál elérhető megtakarítások terhére 3000 korona összeg erejéig az árvaszéki elnökkel egyetértőleg 2 esetleg 3 alkalmas kisegítő munkaerőt fogadjon fel a hátralékok feldolgozására s bocsásson az árvaszéki elnök rendelkezése alá. — Nagykároly városnak a villanyvilágítás házi kezelésben való behozatala és a világitó gyártelepnek a Ganz gyár által való kiépítése megfelebbeztetvén, a felebbezés elutasításával a képviselőtestületi határozat jóváhagyatott. — A Nagykároly--érendrédi és a Szatmár— szinérváraljai viczinális utak a törvényhatósági utak hálózatába felvétettek.

— Gyászisteni tiszteletet tartottak folyó hó ll-én d. e. 10 órakor a helybeli róm. kath. templomban mint kegyúri templomban, Károlyi Tibor gróf lelki üdvéért. A gyászmisét Timár Péter plébános, kegyesrendi házfőnök mondta, Boros Antal, Lőrincz Gábor és Varjas Endre áldozárok segédlete mellett. A misén megjelent a vármegyei, városi tisztikar, az ecsedi-láp lecsapoló társulat tisztikara és a főgymnasiumi ifjúság.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Asztay József pénzügyi számvizsgálót vármegyénk fiát, pénzügyi számtanácsossá nevezte ki.

— Anyakönyvvezetöi kinevezések. A belügyminiszter Sepsy Dezső magánzót az avasfelsőfalusi anyakönyvi kerületbe és Jakabovits Sámuel jegyzői Írnokot a kántorjánosi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki.

— Esküvő. Erdőss Aurél csolti körjegyző április hó 12-én vezette oltárhoz Bornemissza Géza vármegyei árvaszéki h. elnök és neje Szabó Malvin bájos és kedves leányát Saroltát. A polgári esketést Debreczeni István polgármester, az egyházi esketést pedig Szabó Aladár apagyi ev. ref. leik., a menyasszony nagybátyja végezték. Tanuk voltak, a mennyasszony részéről lapunk kiadó- tulajdonasa Róth Károly, a vőlegény részéről pedi g Nagy Imre aranyosmegyesi körjegyző. Sok boldogságot kívánunk !

— Áthelyezés. Tóth Kálmán helybeli állomásfőnököt saját kérelmére Debreczenbe helyezték át az üzletvezetőséghez. Tóth Kálmán távozását igazán sajnáljuk. Mert évek hosszú során volt a helybeli állomás főnöke és előzékeny modorával és főleg szolgálat készségével mindenkit lekötelezett, akinek csak dolga volt az állomáson. Mint társadalmi ember is közkedvelt volt barátai és jó emberei gárdája előtt, akik méltán sajnálják az ő távozását. Utóda Aczél Béla kőrösmezei állomásfőnök lesz, aki egy időben mint személy-pénztáros már állomásozott városunkban.

— Az angol király részvéte. Gróf Károlyi Tibor elhunyta alkalmából Eduárd angol király gróf Károlyi Istvánhoz a következő részvét táviratot küldte : „Fogadja kérem, legőszintébb részvétem kifejezését legutolsó testvére Károlyi Tibor gróf halála alkalmából. Eduárd“.

— Áthelyezés. A pénzügyminiszter Istóka Dávid kataszteri mérnököt hasonminőségben a szatmári 2-ik számú kataszteri felmérési felügyelőséghez helyezte át.

— Kitüntetés. A király Dr. Elbel Károly I. oszt. főtörzsorvosnak, a pozsonyi IV-ik honvédkerület egészségügyi főnökének számos éven keresztül tanúsított buzgó és eredményteljes szolgálati tevékenységének elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Gratulálunk városunk fiának a kitüntetéshez !

— Főgymnasiumi ünnepély. Főgymnasiumunk ifjúsága az 1848-iki törvények szentesítésének évfordulóján iskolai ünnepélyt rendezett a városi tornacsarnokban. Az ünnepély az istenitisztelet után vette kezdetét a következő műsorral : 1. Hymnus, énekelte a főgymn. énekkar, melyet a megjelent közönség állva hallgatott meg. 2. „A magyar nyelv“, költemény, Ábrányitól, előadta Jakab Tibor VII. o. t. 3. ,,Királydal“, Nágelitől, énekelte a főgymn. énekkar. 4. „Népdalcsoport“, előadta a főgymn. zenekar. 5. „A magyarok Istene“, Petőfitől, szavalta Balogh István VIII. o. t. 6., „Népdal“ Beliczaytól, énekelte a főgymn. énekkar. 7. „Ébresztő“, Bajzától, szavalta Mátyássy Jenő VIII. o. t. 8. Czim- balomszóló, előadta Bérezik Béla VI. o. t. 9. „Szózat“, Egressytől, énekelte az énekkar. Az alkalmi beszédet Hám József főgymn. igazgató tartotta. Az ünnepélyt befejezte a zenekar által előadott Hunyadi-induló.

— Névnap. Folyó hó 12-én a jóbarátok és ismerősök felkeresték városunkban a Gyulákat, hogy meggratulálják. így Nonn Gyula építészt, Reök Gyula nyug. kir. járásbirót, a Központi Takarékpénztár elnökét és Jancsó Gyula kir. aljárásbirót számosán keresték fel, szerencse kivánataikat tolmácsolva. A vidéken levő Obholczer Gyula számtanácsost a pénzügyigazgatós ág számvevősége táviratilag üdvözölte.

— Fökapitányi kinevezés. Domahidy Elemér Hajduvármegye és Debreczen sz. kir. város főispánja Végh Gyula városi alkapitányt, néhai Kiss Gedeon szatmári főkapitány vejét, Debreczen város főkapitányává nevezte ki.

— Zászlószentelés. Szép, megható ünnepély folyt le f. hó 10-én a helybeli róm. kath. templomban és az irgalmas nővérek vezetése alatt álló leányiskola nagytermében. A leányiskola uj zászlóját szentelték fel e napon. A felszentelési szertartást Timár Péter házfőnök végezte. A zászlót fehérruhás leányok vették körül és a zászló mellett állott a zászlóanya : Vetzák Edéné úrnő, aki egy 80 korona értékű szalagot vett a zászlóra. A templomi szertartás után az iskola növendékei az iskolába tértek vissza, ahol d. e. 10 órákor az iskolai ünnepélj’ vette kezdetét. Timár Péter házfőnök és igazgató tolmácsolva az ünnepély czélját a megjelent szép számú közönség és a tanuló leányok előtt, üdvözölte Vetzák Edéné úrnőt, mint az ilyen nemes mozgalmak pártfogóját. Majd a szülők érdemei előtt hajlott meg a házfőnök-igazgató, mint a kik filléreik összeadásával lehetővé tették azt, hogy az iskola szép zászlónak jutott birtokába. E beszéd után kezdetét vette a tulajdonképeni ünnepély, melynek minden egyes száma nagyhatást tett, dicsőségére vált az irgalmas nővéreknek, akik szeretettel, gyöngédséggel vezetik be a kis leányokat a tudományokba, a szép művelésébe. A programm a következő volt: 1. Alkalmi beszéd, mondta Szabó Mariska VI. o. t. 2. Gintze : „Der Fest-Abend“, négy kézre játszották Killer Emma

V. és Sepsy Mariska IV. o. t. 3. „Az őrangyalhoz“, szavalta Lőrincz Margit III. o. t. 4. Mendelsohn, „Az urnák napja“, előadta az énekkar. 5. Endrédi, „A czelli búcsú“, melodráma, szavalta Patay Margit V., zongorán kisérte Gyurovits Erzsiké VI. o. t. 6. Stapf, „Gnaden- Arie“, harmoniumon, zongorakisérettel játszotta Gyurovits Erzsiké VI. o. t. 7. „Fohász a Szűz Anyához“, szavalta Jékel Olga III. o. t. 8. „Boldogságunk és reményünk“, előadta az énekkar. A műsor befejezte után az igazgató megköszönve a közönség szives érdeklődését, elismerésének adott kifejezést az irgalmas nővérek buzgó munkálkodásáért, az elért szép sikerért.

— EskÜVQ. Jakab Zoltán helybeli jónevü gépész folyó hó 12-én esküdött örök hűséget Fetser Katiczának, Gruber Márton községi jegyző sógornőjének Szaniszlón.

— A szatmári Lorántffy-egyesület közgyűlése. A Lorántffy-egyesület évi rendes közgyűlését 21-én csütörtökön d. u. 5 órakor fogja megtartani az ev. ref. gimnázium torna-csarnokában. Ez alkalommal kerül betöltés alá a Jákó Sándorné lemondásával megüresedet elnöknői állás. A közgyűlés után az alábbi műsorral megtartja az egylet ez évben utolsó összejövetelét. 1. Ének. Előadja az iparos dalárda. 2. Ének. Előadja : Nyárády Margit urhölgy 3. Felolvasás. Tartja. Dr. Komáromy Zoltán ügyvéd. 4. Zongora játék. Előadja : Borús Ferencz. Az egyesület ez utón is felhívja a müveit közönség érdeklődését a közgyűlés és az összejövetel iránt.

— Gondnoksági gyűlés. A helybeli állami polgári leányiskola gondnoksága múlt hó 31-én tartott gyűlése tudomásul vette Kovács Béla kir. tanácsos tanfelügyelő abbeli átiratát, hogy a nyugalomba vonult Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök lemondása folytán Timár Péter, a Dr. Lucz Ignácz nyug. tanár lemondása folytán Néma Gusztáv városi aljegyző lettek a gondnokság tagjaivá kinevezve. A gondnoksági gyűlés jegyzővé és gondnokká Néma Gusztávot választván meg, magát megalakultnak kimondotta és a tagok az esküt letették. Ezek után a miniszterváltozást tudató leirat tudomásul vétetett, a gondnokság tagjainak a gondnokságok számára kiadott utasítás módosítása tárgyában kiadott miniszteri rendelet kiosztatott. Minthogy a lelkészek járuléka kifizetve még nincs, felhatalmaztatott az elnök és gondnok, hogy a pénz kiutalása és felvétele iránt a szükséges intézkedéseket tegyék meg és a megállapított összeget folyósítsák. Felmerült annak szüksé-