Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-21 / 8. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖN ban létező színháznál a kocsiút a szinkör bejáratánál van. Minden *érv tehát a Kaszinó telek mellett harczol, s ha felépül, a díszesen parkírozott telek közepén megnyílik Thália temploma, azok, kik eleinte ellenezték is, befogják látni, hogy a szinkör legjobb helyen van, — a hol évti­zedek óta volt — a Kaszinó telken. — p. — A választói jog A helyes elmélet megállja a helyét a gyakorlati életben is, de ezen elméletnek nem szabad figyelmen kívül hagyni a körülménye­ket, az adott helyzetet. A választói jog elmé­letével is úgy vagyunk. Elméletileg hívei vagyunk az általános titkos választói jognak, hisszük és tudjuk, hogy az általános titkos választói jognak el kell következnie Elvileg is helyeseljük és törekszünk feléje, de számolunk az adott helyzettel, a fönnforgó körülményekkel. Nézzük csak, hogy mit mondanak az általános és titkos választói jog teoretikusai : A választói jog megilleti mindazon embert, aki elérte azt a kort, hogy reá ruházott jogá­nak súlyát, fontosságát megérti. Elég szépén indokolják is. Azt mondják: Ha én egy ország­ban lakom, ott dolgozom és akkor az ország törvényeinek vagyok alávetve. E törvények szerint vagyok köteles élni, szokásaimat sza­bályozni, szenvedélyemet fékezni, életemet irányítani. Helyes, én azt meg is teszem. De kérdem : kik azok, a kik e törvényeket hozzák, melyekhez egész életemet szabnom kell ? Pol­gártársaim által megválasztott képviselők tes­tületé — a parlament. Ez bizony nem igazság, mert hiszen én is polgára vagyok e hazának és igy nekem is kell, hogy jogot adjanak, hogy a törvények hozatalához szólhassak. Ezek a törvények sorsomra ép oly befolyást gyako­rolnak, mint választó polgáraim sorsára, azért az osztó igazság azt kívánja, hogy nekem is jog adassék sorsom intézéséhez. íme röviden az indokolás. Ki tagadja, hogy ez igazság, hogy ez helyes? Senkisem. Nohát akkor iktassák törvénybe az általános titkos választói jogot. „Nem lehet“ kiálltják több oldalról. „Még nem lehet“ mondom én. iNem lehel pedig azért, mert bármily szép, bármily világos az általános választói jog elmélete, számolni kell a körülményekkel, az adott helyzettel. A közérdek mindig felette áll az egyéni érdekek­nek, fölötte áll legalább ott, a hol a közvéle­ményből még ki nem veszett a közérzület. Mindenki akarja, követeli az általános választói jogot, kell is hogy akarja, kell is hogy köve­telje, de a ki most egyszerre akarja ezt meg­valósítani, az vagy nem ösmeri ennek az országnak a körülményeit, vagy pedig nem elégge lelkiösmeretesen gondolkozik hazánk helyzete felett. Mert próbáljuk csak megeresz­teni egy kicsit fantáziánkat és képzeljük el, hogy megadnák a választói jogot. Milyen parlament állana a nemzet képviseletében ? Az egész magyar társadalom képe alaposan meg­változnék és különösen a főváros kerületéből hat a szoczialisták kezébe kerülne és a parla­ment többi padjait tót — román — szerb — szász nemzetiségű képviselők foglalnák el. A magyar nemzetnek ez a parlament ásná meg a sírját és Lengyelország sorsára juttatná. Látjuk tehát, hogy az általános választói jog ma saját, közérdekünkbe ütközik. Miért ? mondják sokan. Hiszen külföldi országokban is van általános választói jog és azért a parla­ment rendben tárgyal, a nemzet érdekét védi. Hiszen épen azért bocsájtottam jó előre, hogy az általános választói jog elvileg, elméletileg helyes, de tekintetbe kell venni az adott hely­zetet, a körülményeket. Magyarországon ma az általános választói jog romlás, de egy bizo­nyos idő múltán áldás lehet. Romlás pedig azért, mert egyrészt a nép éretlen, hogy a választói jog fontosságát, nagy súlyát megértse, másrészt a nemzetiségek lelketlen izgatok hatalmában vannak. Magyarországon az általá­nos választói jog csak fokozatosan valósítható meg, még pedig oly fokban, a mily fokban képesek vagyunk az okokat megszüntetni. Mert ezek az okok nem állandóak, ezek az okok helyes politika mellett megszüntethetők. A nép éretlenségének az oka megszüntethető az iskolával, hazafias egyletekkel, művelődő intézményekkel. Meg kell tanítani a népet az írásra, olvasásra, nemzetének múltjára, hely­zetére egyrészt, másrészt meg kell értetni vele a választói jog fontosságát, a polgári hazafias kötelességét. A másik ok megszüntetése nehe­zebb, de nem lehetetlenség. Okos gazdasági politikával meg kell értetni a nemzetiségekkel, hogy a magyar állam ép úgy gondjukat viseli, mint más polgárét, hogy a kifelé való gravi­tációjuk haszontalanság, de hálátlanság a ma­gyar nemzet, a magyar állam iránt, mely érdekükben ép úgy dolgozik, mint más lakója érdekében. Meg kell ösmertetnünk velük lelket­len izgatóik önző czéljait és meg kell tanítani őket a magyar szóra, magyar érzelemre. És a mily fokban sikerül ezen okokat megszüntetni, ép oly fokban kell kiterjeszteni a választói jogot. Ez lebegjen az illetékes körök szeme előtt. 3112—1904. sz, Szatmárvármegye alispánjától. Meghívó­Van szerencsém a törvényhatósági bizott­ság tagjait a f. hó 25-én délelőtt fél 11 órakor a vármegyei székház nagytermében tartandó főispáni beiktató közgyűlésre tisztelettel meghívni. Hazafias üdvözlettel Nagykároly, 1904. febr. hó 15-én Nagy László, alispán. Az ünnepségek sorrendje : Folyó hó 24-én este nőegyleti hangverseny és ismerkedési estélyt a régi kaszinó helyisé­gében. Folyó hó 25-én délelőtt V2 11 órakor be­iktató közgyűlés. V2 12-től küldöttségek fogadása. sebaj, ott az erdészlak, oda be lehet térni. Hogy fog örülni a jó, öreg Kovács bácsi a fiatal gróf ur és szép feleségének, meg az aranyos Lili comtessekának ! Az aranyos comtesseka, aki oly nyájas melegséggel tudja megszorítani a Kovács bácsi kezét. De hogy is ne, mikor ők oly jo barátok, különösen azóta, mióta Lili egyszer gyermekkorában kiszökött az erdőbe s elté­vedvén, az élénk fantáziájú kis lány már nagyon kezdett félni a gyorsan beálló sötétségtől. Eljöttek képzeleté­ben a mesevilág félelmes alakjai ördögök, gnómok, rósz szellemek, mikor egyszerre mintegy varázsszóra jó tündérek lakhelyeként kibukkant a vadszőllővel be­futtatott erdészlak. — „Józsi bácsi, Józsi bácsi, ni egy kis lány“ kiáltott egy kis fiú az udvaron, mire kijött az erdész és kezeit összecsapva felkiáltott : „Jesszusom, a comtesseka !“ Aztán emlékszik Lili az azóta már meghalt er- dészné jóságos arczára és egy aludttejből, vajból, mézből, friss szamóczából álló remekül Ízlett ozson- nára, meg hogy milyen pompásan eljátszottak a kis Pistával, az erdész unokaöcscsével, mig a bácsi befo­gatott és vitte haza a kis grófi szökevényt a papához mamához s a franczia kisasszony büntetéséhez. — Unokaöcsém Kovács István ! — zavarja meg Lilit visszaemlékezéseiben, amikben, elmélyedt, mig fivére és sógornője az erdészszel beszélgettek, az öreg ur hangja. Lili felnéz — de 'mi ez, — miért hat rá olyan különösen ennek a magas szép, barna, büszke homloku, kék szemű fiatal embernek, e hajdani kis kaland játszótársának, kit azóta nem látott, megjele­nése, hogy el kell pirulnia, mint egy bakfis lánynak, neki, a jukker comtessenek 1 Ki ez a fiatal ember ? Kovács István festő, az öreg erdész uriokaöcscse, naiv jó szivének büszkesége reménye ? Ki ez, hogy oly más mint Niki, Muki és Pál grófok ? Miért hogy szava, beszédje oly másképpen hangzik, s ez a csengő őszinte, meleg hang úgy meg- megrezegtet a Lili szivében ismeretlen húrokat. Miért kell neki önkénytelenül is mélyen belenézni azokba a nyílt kék szemekbe ? Mi az a varázsos rejtelmes valami, ami a festő egész lényén clömlik ? Mesevilág- nak, gyermekkori visszaemlékezésnek micsoda ígérete tartja fogva a szép gróflányt, hogy az elvarázsolt királyfiak jutnak eszébe, ha ránéz ? Az esőnek vége van, de a hangulatnak nincs. Lilinek hazamenet az egész utón tündér mesék hang­zanak a fülében, de bus mesék, amiktől köny {szökik a szemébe, s amik, egy varázslatról szólnak, melyet feloldani nem lehet. És elkíséri messze egy szem amely büszke és ragyogó, mégis oly lelkes, meleg, hogy egy rég elfeledett tündérvilág bübáját érzi tőle és sóhajtva gondol gyermekkorára, mikor a mesék alakjait szabad volt — szeretni is ! Ejh ! — hangulat elmúlik! Tán resteli is Lili és igyekszik újra a jukker comtesse lenni a kaczagó szürke szemű szellemes Lili, a Pál gróf menyasszonya. Hanem mikor a vacsoránál Licza nagy gyermek­szemeivel kíváncsian ránézve megkérdi tőle : „Kereszt- mamuczi, hát elvarázsolt királyfit láttál már ?“ — hová néz oly ábrándosán a távolba, miért pirul el mikor meggyőződésteljes hangon feleli: — Láttam Licza baba, nagyon szép volt! ? 'N. Szabó Hedda. Y Délután 2 órakor társasebéd a régi kaszinó helyiségében. A résztvételt kéretik folyó hó 22-ig vagy az alispáni hivatalnál, vagy Debreczeni István Nagykároly város polgármesterénél bejelenteni, hogy a rendezőség a résztvételt illetőleg kellő időben tájékozva lehessen. Meghívás községi és körjegyző kartársaimhoz. A Szatmármegyei Közlöny legutóbbi számában tett közlés szerint megyénk főispánjává kinevezett méltóságos Kristóffy József ur beigtatási ünnepélye folyó hó 25-én tartatik meg, — mely alkalomból illő­nek találom, hogy ő méltósága előtt a községi és kör­jegyzői kar is bemutassa tisztelgését, miért is fel­kérem kartársaimat, hogy fentjelzett napon Nagyká­rolyban megjelenni, s a tisztelgő küldöttségben részt- venni szíveskedjenek. Találkozási hely a vármegyei közgyűlési terem. Kis-Majtény, 1904. febr. 16-án. Bodoky Gyula, körjegyző, egyleti elnök. HÍREK. — Személyi hírek. Nagy László alispán f. hó 16-kán este Nagybányáról hazaérkezett. — D r. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő f. hó 16-án városunkban tartózkodott s részt vett a helybeli Kossuth-szobor alap javára rendezett „Kurucz estély“-en. — Némethy János, földmivelésügyi miniszteri műszaki tanácsos f. hó 19-kén hivatalos ügyben vá­rosunkban tartózkodott. — Földváry Jenő, daru- vári ev. ref. lelkész, a szlavóniai ev. ref. misszió ügy­buzgó lelkipásztora, rokonai látogatása végett, váro­sunkban tartózkodik. — Majos Károly állami anyakönyvi felügyelő, az anyakönyvek felülvizsgálása végett f. ho 19-kén városunkba érkezett.— Lapunk fe­lelős szerkesztője Baudisz Jenő ügyvéd, ki a múlt év végén súlyos betegségbe esett, napról-napra örvende­tesen javul és erősbödik s már az ágyat is elhagyta. Oly melegen nyilvánult meg az őszinte meleg rokon- szenv beteg szerkesztőnk irányában, hogy örömmel adjuk e jó hirt olvasó közönségünk tudomására. — Főispáni beiktatás. A főispáni beiktató ünnep­ségekre nézve múlt számunkban már bővebben irtunk, azonban szükségesnek tartjuk annak egy részét meg­ismételni, hogy lapunk olvasó közönsége a részletekről tájékozva legyen. Kristóffy József főispán f. hó 24-én a délután 1 órakor érkező gyorsvonattal érkezik meg városunkba Csanád vármegye tekintélyes számú kül­döttsége és több országgyűlési képviselő társaságában. A vármegye határán az érkörtvélyesi vasúti állomáson Gőnyei István járási főszolgabíró fogja fogadni. A helybeli vasúti állomásnál, mely fel lesz díszítve, a képviselőtestület, a városi tisztikar, az összes hivatalok, egyletek, pénzintézetek, társulatok, egyházak, ipartes­tület és nőegylet küldöttei a vasúti perronon gyüle­keznek s azok élén Debreczeni István polgármester fogja üdvözölni, honnan a polgármesterrel együtt a város kocsiján a fellobogózott Kálmánd-utczán, Város­háztéren és Jókai-utczán át fog a vármegyeházához bevonulni kíséretével együtt. A menet élén lovasban­dérium fog haladni. A városháza előtt diadalkapu lesz felállítva. A róm. kath. templom előtt a főgymnasium ifjúsága, ezzel szemben a helybeli fuvóbanda, a polgári leányiskola előtt ezen intézet növendékei lesznek elhelyezve. A vármegyei székház lépcsőházában a vármegyei tisztikar élén az alispán fogja üdvözölni az uj főispánt. Este 7 órakor a főispán tiszteletére fáklyás­menet lesz, mely alkalommal az ácsok és kőművesek szakegylete tagjai fogják a fáklyákat vinni, a dalárda és egy zenekar közreműködése mellett és Dr. Kovács Dezső ügyvéd fogja üdvözölni a főispánt. A fáklyás- menet a városházától indul ki és a Kölcsey-utczán át vonul a vármegyeháza elé, onnan pedig a Jókai-utczán át fog a fáklyásmenet a városháza elé visszatérni. Nyolcz órakor a Nőegylet javára estély lesz, melyen Szigethy József „Kolostorbúi“ czimü egy felvonásos vigjátéka fog előadatni és előképek fognak bemutattatni, azután társasvacsora lesz a Régi Kaszinó termeiben. A 25-én tartandó beiktató közgyűlés sorrendjét múlt számunkban már közöltük. A közgyűlés után az egyes küldöttségek fognak tisztelegni a főispánnál. A kül­döttségek tisztelgése után pedig vagy a vármegyeháza nagytermében vagy a Régi Kaszinó dísztermében közebéd lesz, a melyen a meghívott törvényhatóságok küldöttjei és a főispánt kisérő országgyűlési képviselők a vármegye vendégei lesznek. Az ebédet Kudla László jóhirü konyhája fogja szolgáltatni s egy teríték ára 6 korona. — Az ebéden részt venni óhajtók felkéret­nek, hogy az ebédre f. hó 22-ig az alispánnál vagy Debreczeni István polgármesternél jelentkezzenek. A fogatot tartó helybeli lakosok felkéretnek, hogy a főispán bevonulása alkalmára fogatukat a vasúti indó- házhoz rendeljék ki. — Szatmárnémetiben a főispánt márczius hó első napján fogják nagy ünnepségek között beiktatni. A főispán, ki elé Szatmárról nagy küldöttség érkezik városunkba, délelőtt 9 órakor érke­zik Szatmárra, hol a város nevében Papp Géza polgár- mester fogadja. A beiktató közgyűlés délelőtt 10 órakor lesz, a melyen a város nevében Dr. Keresztszeghy Lajos biz. tag üdvözli ; ezután a főispán leteszi az esküt és elmondja programmját. Déli 12 órakor a kül­döttségek fogadtatása következik, délután 2 órakor pedig a Pannonia szállóban diszebéd lesz, melyet a város ad és este ünnepi előadás a színházban, mely Folytatása a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom