Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-18 / 51. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1904. évi 51-ik számához.

Folytatás a főlapról.

Berta, Katz Irén, Katz Sári, Grosz Lujza és sok mások. Az asszonyok közül ott voltak: dr. Adler Adolfné, Kaufmann Izidorné, Cukor Mártonné, Sternberg Sándorné, Sternberg Lipótné, Katz Sámuelné, Robinsohn Mihályné, Kardos Lipótné, Riesenbach Mórné, Grosz Józsefné, ifj. Kaufmann Adolfné, Kohn Már- kuszné, Taub Edéné és mások. Az első négyest 36 pár tánczolta, Kohn Márkusz ötletes rendezése mellett. Szakadatlanul tartott a táncz Fátyol Józsi zenéje mellett egész hajnali 5 óráig, mikor is a leányok haza mentek fehér nyoszolyájukba czifra egyenruháról álmodni; a férfiak pedig szőke lányról, barna lányról, kiki a maga gusztusa szerint. (T. G.)

— A Polgári Kaszinó összes termeiben tegnapelőtt volt a próbavilágitás. Úgy az étteremben, mint a kártya, billiárd és olvasó teremben az eddigi változékony petroleum lámpák helyett kellemes fényt terjesztő villanyos csillárok égtek. Az olvasó teremben 4 drb 24-es égő van, a mi elég megfelelőbb ugyan,de tekintettel arra, hogy a kártya és billiárd szobákban oly sok láng ég, megfelelő volna talán ha a vezetőség megmaradna a 24-es égők mellett, nem pedig, a mint tervezik, 10-es égőket tennének.

— Uj rend a törvényszéken. Róth Ferencz a szatmári törvényszék elnöke a szatmár-németii kir. törvényszék vád és büntető tőtárgyalási tanácsait és azok ülésrendjeit 1905. évre a következőképen állította össze: I. Vádtanács. Elnök: dr. Papolczy Gyula, helyettessé: Szabó József. Rendes bírák : Szabó József, Hunyor Ödön. Pótbiró: Kossuth Zsigmond. Jegyző Bretán Sándor. A vádtanács rendes üléseit minden héten pénteken délelőtt 9 órakor, sürgős esetekben egyéb napokon is, azt az üléseit pedig, melyeken a vizsgáló biró a B. P. 115. §-a értelmében havi jelentéseit megteszi, minden hónapnak második hétfő napján a vádtanács egyéb ügyeinek előadása után tartja és ezekben az ülésekben elnök : dr. Róth Ferencz, helyettese: dr. Papolczy Gyula. II. Bűnügyi főtárgyalási tanács. Minden hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken d. e. 9 órakor. Elnök: Pap József, helyettese Pap Endre. Bírák: Pap Endre, dr. Paál István. Pótbiró : Farkas Gerő. Jegyzők : Görög Miklós, Kun Elemér és Tempich Jakab. A főtárgyalási tanács tanácsüléseit szombaton d. e. 9 órakor tartja, mely üleseken jegyző Tempich Jakab. II!. Esküdtszéki tanács. Február, május, szeptember és november hó minden harmadik hétfőjén kezdődőleg. Elnök : Dr. Papolczy Gyula, helyettese : Szabó József. Rendes bírák: Szabó József, Hunyor Ödön. Pótbirák: dr. Fekésházj Gyula, dr. Matolay Gábor, Szarukán Zoltán, Kossuth Zsigmond, dr. Bajnay Endre. Jegyzők : Szabó József, dr. Joanovics Ernő, Lénárd Sándor, Oláh Miklós, dr. Fekete Jenő. IV. Bűnügyi felebbezési tanács. Minden hétfőn és szerdán d. e. 9 órakor. Elnök: dr. Róth Ferencz, helyettese dr. Papolczy Gyula. Bírák: dr. Papolczy Gyula, Szabó József, Hunyor Ödön. Jegyző: Bretán Sándor.

— Felolvasó-estély. A helybeli kath. legényegyesület ma vasárnap, e hó 18-án d. u. 6 órakor saját helyiségében felolvasó és szavaló estélyt rendez a következő műsorral: 1. Karácsonykor, Szabó E.-tői, szavalja Kerezsi Izidor e. t. 2. A czelli búcsú, Endrődi J.-tól, szavalja Nagy Margit k. a. 3. Előadás Varjas Endre főgimn. tanártól. 4. A régi könyv, Váradi A.-tói, szavalja Fetzer Jolánka k. a. 5. A szerencsétlen, Győző

I.-től előadja Pap László e. t. Mely felolvasó-estélyre úgy az egyleti tagokat, mint a vendégeket szívesen látja: Az egyesület vezetősége.

— Gyászeset. Kugler Ferencz kereskedő, aki városunk fia volt, f. hó 12-én elhunyt Nagyváradon. A család a következő gyászjelentést adta ki elhunytéról: Alólirottak mély fájdalommal tudatják a legjobb testvér, sógor és rokon Kugler Ferencz kereskedőnek folyó hó 12-én, este 7 órakor, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt csendes elhunytét. A megboldogult halott földi maradványai folyó ho 14-én d. e. fél 10 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint Alapi-u. 3/369-ik szám alatt beszenteltetni s a Premontreik templomában tartandó engesztelő szentmise áldozat bemutatása után a várad- olaszii sirkertben örök nyugalomra tétetni Mely vég- tisztességtételre az elhunyt rokonai, kartársai, barátai és ismerősei tisztelettel meghivatnak. Nagyváradon, 1904. decz. 12. A örök világosság fényeskedjék neki! Kugler Albert gyermekeivel, Kugler Juliánná gyermekeivel, Kugler Lajos gyermekével, Kugler Antal testvérei. Kugler György, unoka öcscse. Fábry Endre sógora. Kugler Lajosné szül. Zsivány Olga, Kugler Antalné szül. Kincses Mariska, sógornői.

— Külön hirlapkózbesitök- A nagyváradi posta és távirdaigazgatóság folyó hó 16-ikától kezdve a helybeli postahivatalnál két külön hirlapkézbesitőt rendszeresített, a kik kizárólag a gyorsvonattal érkező hírlapokat kézbesítik, miáltal a közönség hírlapjait gyorsabban kapja kézhez. A helybeli postahivatal felkéri a nagyérdemű közönséget, hogy hírlap előfizetési pénzek utalványozásánál a hírlap czimszallagját az utalvány szelvényére szíveskedjék felragasztani, mi által az előfizető hirlapkiadóhivatalok és a postahivatalnál a hírlapok továbbítását a gyors és hibátlan kézbesítést tetemesen megkönyiti.

— Gyászeset. Nagy Lajos volt helybeli ev. ref. segédlelkész, ki betegsége miatt mondott le a múlt évben segédlelkészi hivataláról, f. hó 12-én délután 2 órakor, hosszas szenvedés után életének 24-ik évében elhunyt. — Az élte virágában elhunyt ifjút barátainak és ismerőseinek őszinte részvéte kisérte sirjához.Teme- tése f. hó 14-én fél három órakor történt meg nagy részvét mellett. A halottas háznál Asztalos György lelkész tartott megható szép beszédet, a simái pedig Ujlaky Miklós segédlelkész búcsúztatta el volt szeretett kollegáját. Béke lengjen porai felett!

— Halálozás. Blum Máyer helybeli terménykereskedő a napokban hosszas szenvedés után 54 éves korában elhunyt.

— A Gyermekbetegségek elleni védekezés csak akkor tökéletes, ha a gyermekek ellentállö képessége gyarapodik. Ez legújabban úgy érhető el, ha a gyermek a hidegebb évszak alatt csukamájolajat fogyaszt, mely czélra legajánlatosabb a Zoltán-féle, mert kellemetlen ize, szaga nincs, könnyen emészthető és táperejeigen nagy. Üvegje 2 kor. a gyógyszertárakban.

— Figyelmztetés a postai küldemények czélszerü csomagolására és helyes czimzésére. A karácsonyi és újévi rendkívüli postaforgalom idejében a postai küldeményeknek késedelem nélkül való kezelését csak úgy lehet biztosítani, ha a közönség a csomagolásra és czimzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Ebből a czélból a közönségnek a következőket ajánlom figyelmébe: Pénzt és ékszert más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. Az az eljárás, hogy bizonyos tárgyak, mint: nyulak, szárnyas vadak stb. csomagolás nélkül adatnak postára, lehetőleg kerülendő s igy kívánatos, hogy a közönség minden csomagot jól és tartósan becsomagolva adjon postára. Mégis vadat csak akkor lehet csomagolás nélkül fel-, adni, ha az egy darabból áll. Csomagolásra faládát, vesszőből font kosarat, viaszos vagy tiszta közönséges vásznat, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papirost kell használni. Vászon vagy papirburkolattal biro csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan át kell kötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviaszszal kell lezárni. A pecsételéshez vésett pecsétnyomót kell használni. A czimben a czimzett vezeték- és keresztnevét vagy más megkülömböztető jelzést (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.), továbbá a czimzett polgári állását vagy foglalkozását és lakhelyét, a nagyobb városokba, pl. Budapestre és Bécsbe szóló küldemények czim- irataiban ezenkívül a kerületet, utczát, házszámot, emelet és ajtószámot stb. is pontosan és olvashatóan ki kell írni. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta feljegyzése különösen szükséges. A czimet magára a burkolatra kell irni, de ha ez nem lehetséges, úgy a czim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni, vagy a csomagra rá kell varrni. A papírlapokra irt czimekct mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Netán csomagolás nélkül feladott tárgyakon a teljes czimet fa vagy vastag lemeztáblára kell irni s ezt a küldeményre akként kell rákötözni, hogy a zsineg végei a czimtáblára legyenek pecsételve. Felette kívánatos, hogy a feladó magában a csomagban egy az ő nevét és lakását, továbbá a czimirat összes adatait feltüntető papírlapot helyezzen el azért, hogy ha a burkolaton levő czimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a czimet megállapítani és a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő czimirat felső részét is kitüntesse. A hibás vagy elégtelen czimzésből, valamint a czélszerütlen vagy elégtelen csomagolásból eredő károkért a posta kárpótlást nem ad. A csomagok tartalmát úgy a czimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Bécsbe szóló élelmi szerek, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszes italok stb.) tartarmazó csomagok czimirataira, nemkülönben az ilyen csomagokra vonatkozó szállítóleveleken a tartalmai minőség és mennyiség szerint, (pl. szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb) kell kiírni. A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Nagyváradon, 1904. november 29-én. Schöpflin s. k.

— Az Egyetértés ez idei karácsonyi száma úgy terjedelemre, mint tartalomra nemcsak a hazai de bízvást mondhatni, a világsajtó egyik feltűnően szenzátiós eseménye lesz. Ezen rendkívüli számnak, melylyel már foglalkoznak 'egjobb erőink, nemcsak jelen mozgalmas politikai életünket fogja híven fel. tárni, hanem különösen szépirodalmi részében lesz gazdag elannyira, hogy abban minden irodalombarát nemes élvezetet fog találni, Jó előre felhívjuk erre a magyar úri közönség figyelmét. Egyetértés kiadóhivatala Budapest, IV., Vármegye-utcza 11. — Előfizetési árak : Negyedévre 10 kor., 1 hóra 3.60 kor. Kedvezményes ár: állami tisztviselők, papok, tanárok jegyzők részére negyedévi 7 kor. 1 ,hóra 2-40 korona.

— A most már megjelent Szatmármegye naptára és czimjegyzéke több mint 200 oldalon. Ezen nagy terjedelmű könyv a naptár és a rendkívüli érdekes illust- rált megyei és városi érdekű irodalmi részen kívül, majdnem 100 oldalon a megyei, állami, városi, községi tisztviselők névsorát, viriliseket, választottakat, egyházakat. iskolákat, tanítókat, ipari és kereskedelmi vállalatokat, egyesületeket és még számos oly dolgot tartalmaz, aminek különösen minden kereskedő és iparos hasznát veheti. Árra 60 fillér. Kapható a helybeli könyvkereskedésekben.

■— Szatmári Napló czim alatt Szatmáron napi lap indult meg, Kovács Ödön szerkesztésében. A lap előfizetési ára egész évre 18 korona, félévre 8 korona, negyedévre 4 korona.

— Naptárak. Megjelent az Igazmondó, nép naptár, az igazságszerető atyafiak részére, hasznos, értelmes és szükséges olvasmányokkal a népnek. Ilyen ügyesen összállitott naptárt rég láttunk. Ára 60 fillér. — Turinban megjelent Don Bosco naptára magyar nyelven, a szalézi társaság nyomdájában. Legnagyobb részben Don Bosco, az árvák nagybarátjának életével foglalkozik. Ára 20 fillér. A begyült összeget árva fiuk tartására fogják forditani.

Jelen számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.

Felelős szerkesztő : B A U D ÍS Z JENŐ I Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY.

HIRDETÉSEK:

DJíérnöüi munüálatoü

végzésére (mindennemű építmények tervezésére ajánlkozik

GÁL JENŐ

(ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök műszaki irodája: Szatmár, Battyány-utcza 1. sz. 26—?

5974—1904. tkvi sz.

Hirdetmény.

Olcsva és Olcsva-Apáti községnek tkvi betétei az 1886.: XXIX., az 1889.: XXXVIII. és az 1891.: XVI. t.-czikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé:

1. hogy mindazok, kik az 1886.: XXIX. t.-czikk

15. és 17. §-ai alapján, — ideértve e §-oknak az

1889. : XXXVIII. t.-czikk 5. és 6. §-aiban és az 1891.: XVI. t.-czikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889.: XXXV111. t.-czikk 7. §-a és az 1891.: XVI. t.-czikk 15. §. b) pontja

alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886.: XXIX. t.-czikk 22. §-a, illetve az 1889. : XXXVIII. t.-cz. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1905. évi július hó 15. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat;

2. hogy mindazok, akik az 1886.: XXIX. t.-cz.

16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889.: XXXVili. t.-cz. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is, — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1905. évi julius hó 15. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog ;

3. hogy mindazok, a kik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ideértve azokat is, a kik a tulajdonjog arányának az 1889.: XXXVIII. t.-czikk 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszóllalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1905. évi julius hó 15. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg.

Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a betétek szerkesztésére a kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyidejűleg egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik.

A mátészalkai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1904. évi deczember hő 3. napján.

Horváth György,

1—3 kir. járásbiró.

5877—1904. tkvi sz.

Árverési hirdetmény.

A nagykárolyi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Papp Béla nagykárolyi lakosnak Mangold István nagykárolyi lakos ellen folytatott végrehajtási ügyében 84 korona 49 fillér tőke, ennek 1904. évi április hó 14. napjától járó 5% kamata 39 korona 30 fillér eddigi 10 korona, ezuttali költség valamint csatlakoztatott Nagykárolyi Takarékpénztár- Egyesület 4000 korona és járulékai iránti követelésének kielégítése végett árverés alá bocsátja a szat- márnémetii kir. törvényszék területén fekvő nagykárolyi 846. sz. tjkvben A I. 936/a. és 2417. hrsz. jószágtestet a C. 5. alatt Mangold Márton javára bekebelezett holtigtartó haszonélvezeti jog érintése nélkül 2567 korona kikiáltási árban.

2. Az árverés megtartására határidőül 1905. évi január hó 12. napjának délelőtti 9 óráját, helyéül pedig Nagykárolyban a kir. járásbíróság árverési termét tűzi ki, mikor a fent körülirt jószágtest a kikiáltási áron alul is elfog adatni.

3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár lO°/o-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333—881. I. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni.

Az árverési feltételek a tkvi hatóság, valamint a községi elöljáróságok hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt tekinthetők meg.

Nagykároly, 1904. deczember hó 2.

A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság.

Elbel Béla, kir. albiró.