Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-20 / 47. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY

álló bizottságra bízta. Az értekezleten hangsúlyozva lett az is, hogy a párt működési köre az országos politikai kérdések működési körén kívül esik, tehát pártszinezet nélküli. Az értekezlet eredménye röviden ez.

Hát mi a magunk részéről is helyesnek tartjuk azt, hogy egyes bizottsági tagok különös gondosságuk tárgyává teszik azt, a mi az egész vármegyei bizottságnak legszebb feladatát képezi: a közigazgatás ellenőrzését. Ez ellen tehát szavunk nem lehet, legfeljebb a közigazgatási ellenzék elnevezést nem értjük, a mennyiben az ellenőrző közeg kötelességének teljesítése nem képez ellenzékiséget. No de hát ez nem lényeges dolog.

Nem is terjeszkedtünk volna túl ezúttal az értekezlet tárgyilagos ismertetésén, ha nem történik az értekezleten olyasmi, a mit mint megyei érdekű lap szó nélkül nem hagyhatunk.

Ugyanis az értekezleten az történt, hogy az elnökösködő dr. Böszörményi Emil megnyitó beszédében azon körülményt, hogy a párt egy év óta nem adott életjelt magáról, azzal indokolta, hogy a párt az uj főispántól várta a közigazgatási állapotok javitását és minthogy ezen várakozá- zában csalódott, ebben leli magyarázatát az, hogy ismét akczióba lépett. Vagyis magyarul ez annyit jelent, hogy a főispán nem tett eleget a közigazgatás ellenőrzését illető feladatának.

Hát ez igazságtalan vád, a melyet helyre- igazitani kötelességünk.

Mindenek előtt azért igazságtalan, egyszerűen oda dobott vád ez, mert elhamarkodott.

Ugyanis annak, hogy az uj főispán elfoglalta székét csak kilen ez hónapja és igy ilyen rövid idő alatt azt várni tőle és követelni, hogy az egész közigazgatást megjavítsa, abszurdum.

Mert a dolog természete szerint az uj főispánnak először kötelessége volt a vármegyét, az embereket megismerni. Hogy a 9 hónap legnagyobb része utazással, a helyzet tanulmányozásával telt el, mindenki beláthatja. — De különben is a főispán a székházi építkezések miatt, tulajdonképen csak most őszszel költözhetett be állandóan székhelyére és csak most lesz alkalma a közigazgatást közvetlenül ellenőrizni.

De talán ezt a 9 hónapot sem töltötte el hiába körünkben a főispán. Mert a mellett, hogy a vármegye viszonyainak tanulmányozásával volt elfoglalva, n égis fontos dolgokat tudott megoldani, úgy, hogy e téren jóval többet tett, mint 2—3 elődje együttvéve.

Ugyanis ez alatt a rövid idő alatt is a vármegye közönségének sok olyan égető kérdését oldotta meg, a mik évek óta függőben voltak, mert nem volt arra termett ember, a ki a vármegye ezen vitális érdekeit megvalósítsa.

Hogy többet ne említsünk fel, rövid kormányzata alatt megvalósitotta:

1. az összedüléssel fenyegető székház átalakítását és renoválását, a melyre 100,000 korona állami segélyt eszközölt ki.

2. Főispánságának rövid ideje alatt a vármegye két helyi érdekű vasutjának rég húzódó építkezése lett kedvezőleg elintézve, a Nagykárolya—mátészalka—csapi és a Szatmár—bikszádi vasúté. Ezenkívül két fontos ut kiépítése lett biztosítva. — Nevezetesen az országos nagy beruházási hitelből vármegyénkre semmi sem volt előirányozva és a főispán daczára ennek, kivitte azt, hogy a Nagykároly—érendródi és Szatmár—sz.-váraljai utak kiépítése a beruházási hitel program mjába pótlólag felvétettek és -most már ezen utak műszaki felvétele folyamatban van és még a tél folyamán építés alá kerülnek. — Tehát az Ínséges időben a szegény nép kenyérkeresethez jut.

3. Minden igaz magyarnak lelkét megelégedéssel töltheti el annak a tudata, hogy az állami iskolák régóta

merényletét és mondhatnak a törvények szigorú kezelői, a rideg erkölcsbirók bármit, ez az Ítélet a humanizmus szempontjából, amely pszichológiai viszonosságok bázisára helyezkedik, megnyugtató és kiengesztelő.

A messze keleten dühöngő harcz megint eljutott egy döntő fordulóponthoz. Port-Arthur a bevétel előtt áll. Stösszel tábornok, aki egyike a legnagyobb újkori stratégáknak, fegyverszünetet kért. Mit jelentene ez, ha nem a véglegesen beállott elernyedést, a hősi védelem feladását.

A hulli konfliktus még mindig nem nyert végleges elintézést. Úgy látszik ebben az afférben az oroszok vannak fölényben, ami különös abban a szorongatott helyzetben, amelybe az oroszok az oroszjapán háború révén jutotiak.

Ausztriában megint rossz a helyzet. Körber ur és kormánya az insbrucki véres események miatt kutyaszorítóba kerültek. A jövő héten megnyílik a Reichsrath és úgy lehet, az események vihara el fogja söpörni a Körber-kormányt. Aminek mi, magyarok örülhetünk a legjobban.

Szóval a közélet talaja mindenütt alá van aknázva. Harcz, harcz mindenütt! . . .

Amerikában már véget ért az alkotmányos harcz, A trösztök mozgósították millióikat és a tőkék har- czában győzött a nagyobb tőke. Az amerikai elnök- választás körül folyt ez a háború. Roosewelt és Parker urak voltak az ellenfelek s miután a trösztök többsége Roosewelt urat, az eddigi jelöltet támogatta, az Egyesült államokban újabb négy évig Roosewelt, a republikánus az ur, mjg a demokrata Parker félreállhat duzzogni.

Az amerikai alkotmányos küzdelem is csak igazolja a régi sarkigazságot, hogy minden alkotmányos harcznak legfőbb mozgatója a pénz. A pénz . . .

X. X.

vajúdó kérdését is sikerült a főispánnak nyélbe ütni, a mennyiben már a jövő évben 26 állami elemi iskolát állítanak fel a vármegyében, összesen 84 tanteremmel és fokozatosan néhány év alatt a többi iskolákat is létesítik.

Mindezek olyan alkotások, a melyek a vármegye régi óhajának teljesítését képezik. Olyan tények, nagy eredmények, melyeket letagadni, igno- n ál n i nem lehet.

De hogy ezen alkotások mellett a főispán a közigazgatás menetével is törődött, igyekezett azt javítani, igazolja az, hogy erélyes intézkedése folytán a vármegyei árvaszéknél évek óta felszaporodott 9000 drb hátralék feldolgozásáról gondoskodott, úgy hogy ezen nagy hátralék az év végén eltüntetve lesz. Tehát a közigazgatás közvetlen ellenőrzésével és javításával is foglalkozott.

Mindez csak nagyjában felsorolása annak, a mik rövid kormányzata alatt történtek. Pedig ez alatt be kellett a főispánnak utazni a vármegyét, Budapestet is gyakran felkeresni, úgy hogy a kilencz hónap alatt jóformán Budapest—Nagykároly—Szatmár között a vasúton és a vidéken volt kénytelen lakni.

Különben is tudni kellene a közigazgatási ellenzék tagjainak azt, hogy a főispán feladata a közigazgatás ellenőrzése, felügyelete és igy ha ebben az ellenőrzésben a tisztelt urak segítségére akarnak lenni, akkor tessék concrét adatokkal, panaszokkal előállani, nem pedig általánosságban tartott kijelentésekkel discreditálni akarni a közigazgatást.

Azért az oda dobott, igazságtalan vádra, igazságérzetünktől vezetve, kénytelenek voltunk ezen észrevételeket megtenni és erős a hitünk, hogy az elfogulatlan közvélemény, a melynek csak a tények, a sikerek inponálnak, nekünk fog igazat adni.

Értekezlet a kendergyár ügyében.

A kultúrának visszaadott ecsedi-láp területe, a melynek humusa annyira alkalmas a gazdasági növények termelésére, ismételten felénk irányit minden olyan mozgalmat, a mely a kender, len termeléssel akar foglalkozni.

így pár évvel ezelőtt a kendergyártás terén oly hires Salczmann ezég tett ajánlatot, a lápi birtokosságnak az iránt, hogy a láp mentén hajlandó kendergyárat felállítani. Voltak is ez ügyben értekezések, tárgyalások, azonban az érdekeltség nem tudott megegyezésre jutni a Salchmann czéggel és igy az ügy elaludt.

Újabban a „Mezőgazdasági ipar részvénytársaság“ karolta fel a kender termelést. Ugyanis ennek a részvénytársaságnak kizárólagos czélja az, mint neve is mutatja, hogy a mezőgazdasági termékeket iparilag feldolgozza s azért elhatározta, hogy egyelőre az országban két helyen állít fel kendergyárat, úgy mint Csanád és Szatmárvármegyében.

Hogy tehát ez a mozgalom megindítható legyen, felkérték vármegyénk főispánját az érdekeltségi értekezlet összehívására. Főispánunk kézséggel tett eleget a felszólításnak és f. hó 22-ére már össze is hívta a kender termelésre alkalmas talaj érdekeltségét.

Tudvalevőleg a volt lápi terület és az Avas, valamint Nagybánya vidékének egyes helyei alkalmasak a kender termelésre. Főispánunk azért ezen vidékek birtokosait hívta meg az értekezletre. Az értekezleten meg fog jelenni Selevér József vezérigazgató is, az általános hitelbank képviseletében. A mennyiben a „Mezőgazdasági ipar részvénytársaság“ háta megett az említett bank áll, a mely már több ezukorgyárat is állított fel az országban. A vezérigazgató részletesen ismertetni fogja a tervezetet és annak előnyeit.

Mert hogy hazánkban a sok gabonánemü termelése után már át kell térni a gazdasági növények termelésére, azt már belátta a gazdaközönség. Belátta azt, hogy uj művelési ágak behozatalával tudja csak a föld jövedelmezőségét fenntartani. Hogy ilyen uj művelési ág a kender termelés is, fölösleges bizonyítgatnunk.

De a kender termelés csak ott hozza meg a tisztességes hasznot, a mely jóval felülmúlja a gabonanemüek utáni jövedelmet, ahol annak termelésére alkalmas talaj van és a hol oly nagy mennyiségben termelték, hogy érdemes a közzelben egy kendergyárat felállítani.

Hogy a volt ecsedi-láp területe erre kiválóan alkalmas azt mindenki tudja és igy a birlokosságnak nagy érdeke az, hogy egy kendergyár mielőbb létesüljön.

Csak elismerés illeti azért Kristóffy Józsefet, vármegyénk főispánját, hogy az értekezlet összehívása által alkalmat adott az érdekeltségnek a Mezőgazda- sági iparbank emberével való tárgyalásra.

Ezeknek előre bocsátása után közöljük az értekezlet összehívásáról szóló meghívót.

A „Mezőgazdasági ipar részvénytársaság“ a kender és len nagyobb arányú termelésének és ipari feldolgozásának előmozdítását határozta el.

A nevezett részvénytársaság ebbeli tevékenységét az ország ezen vidékén Szatmár vármegye területén óhajtja megkezdeni.

Illetékes felszólítás folytán az én feladatommá vált, hogy Szatmárvármegye érdekeltségét az e czélból tartandó értekezletre összehívjam.

Tekintettel a vármegye közgazdasági érdekét oly közelről érintő ezen fontos kérdésre, kézséggel tettem eleget a felszólításnak s ennek folytán van szerencsém t. Czimedet az e tárgyban folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor Nagykároly rendezett tanácsú város közgyűlési termében tartandó értekezletre tisztelettel meghívni.

Megjegyzem, hogy a „Mezőgazdasági ipar részvénytársaság“ vezérigazgatója szintén részt vesz az I értekezleten s az egész programmot ismertetni fogja.

HÍREK.

— Személyi hir. Kristóffy József főispán, aki az utóbbi időben meghűlés folytán gyengélkedett, egészsége teljes helyre állta után pár nap múlva elhagyhatja a szobát.

— Erzsébet királyné emlékezetére a tegnapi napon gyász isteni tisztelet volt a helybeli róm. kath. templomban, a melyen megjelentek a hatóságok fejei és a tanintézetek növendékei tanáraik vezetése alatt.

— Névnap. A tegnapi napon délelőtt a tisztelők nagy serege kereste fel a székházat, hogy Nagy László alispán szeretetreméltó és kedves neje előtt névnapja- alkalmával jó kívánságait tolmácsolja. így jó kívánságaikkal megfordultak ott a többi között Kristóffy József főispán, Debreczeni István polgármester, a vármegyei tisztikar számos tagja, nemkülömben városi társadalmunk intelligencziájának számos női és férfi tagja.

— Eljegyzés. Madarassy István vármegyei aljegyző f. hó 15-én jegyet váltott városunkban Nemestóthi Szabó Hedda kisasszonynyal, Nemestóthi Szabó Antal kir. közjegyző kedves és szellemes leányával. Boldogság kisérje a szívből kötött frigyet.

— Iskolai ünnepélyek Folyó hó 19-én Erzsébet ünnepélyt rendezett a nagykárolyi róm. kath. főgimnázium ifjúsága, valamint a helybeli polgári leányiskola — A gimnáziumi ünnepély szentmisével vette kezdetét a róm. kath. templomban. Ezután a torna-csarnokba vonult a tanuló ifjúság, a hol az iskolai ünnepélyt tartották meg előkellő szép számú úri közönség érdeklődése mellett. Az ének, zene darabok és szavalatokból álló változatos műsor minden egyes darabja nagy tetszést aratott. Végül a főgimnázium igazgatója tartott hatásos beszédet, a melyben a hazafias bánat meleg hangján ecsetelte azt a nagy veszteséget, a mely a magyar nemzetet érte, a magyar nemzetet annyira szerető áldott emlékű királyné halálával. — Délután 3 órakor az állami polgári leányiskolában tartották meg az Erzsébet emlékünnepélyt, a melynek szintén szép számú közönsége volt, amely a változatos programúi minden egyes számát lelkesen megtapsolta'.

— Esküdtszéki elnök. A kir. Ítélőtábla elnöke dr. Dezső Kálmán helyére az év további folyamára az esküdtbiróság elnökének helyettesévé Szabó József kir. törvényszéki bírót nevezte ki.

— Nyugalomba vonult alezredes, Spindler Károly cs. és kir. alezredes, a cs. és kir. 5-ik hadkiegészítési kerület parancsnoka nyugalomba vonulván s Szatmárnémetiből Beszterczebányára költözvén át, az alispán meleg hangú átiratban búcsúzott el a rokonszenves katonától. Mi is megelégedést kívánunk az előzékeny katonának s kellemes társadalmi embernek a nyugalomhoz.

— Meghívás. Nagykároly rend. tan. város képviselőtestülete által 1904. év november hó 20-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó közgyűlés tárgysorozata : 1. A lövölde kert bérbeadása tárgyában tartott árverés eredményének jóváhagyása. 2. Pengász Károly nagykárolyi lakos kérelme nyílt téren virágárus bódé felállításának engedélyezése iránt, Nagykároly, 1904. november 16. Hetey Abrahám, h. polgámester.

— Kedves ünnepély. Nagyon megható és kedves ünnepély folyt le e hó 13-án, vasárnap délután a városháza nagytermében. A helybeli jótékon}- Nőegyesület egy pár tagjának buzgó fáradozása folytán egybegyült adományokból vett ruhanemüeket s egyes, nemeslelkü hölgyek által készített kézimunkákat ekkor osztották ki ugyanis a felruházandó szegény gyermekek között. A kedves ünnepélyen nagyszámú közönség vett részt. A Nőegyesület vezetősége Gróf Károlyi Istvánnévál élén szintén megjelent, hogy gyönyörködjenek a gyermekek örömében, részesülhessenek abban az igaz, tiszta gyönyörben mely a nyomor enyhítése, a háláda- tos ajkak áldásában nyilvánul meg. Az örvendező, sürgő, forgó gyermeksereg között mindenütt ott láttuk a szép tett egyik lelkes mozgatóját, Péchy Lászlónét és férjét Péchy László műszaki tanácsost, kik Debreczeni István polgármesterrel együtt a legnagyobb gondot fordítottak arra, hogy minden gyermek kellő, jó ruhát kapjon s egyik se szenvedjen rövidséget, vagy hiányt. 59 szegény gyermek háládatos imája száll az Egek urához, áldva a jóltevő kezeket, kik szeretettel, áldozatkézséggel igyekeztek őket a tél zordsága ellen megvédeni ! Dicséretre méltó tett, megfelel a jótékony nőegylet czéljának ! A kedves ünnepély azzal vette kezdetét, hogy a felöltöztetett gyermekek élén Debreczeni István polgármester szívhez szóló szép beszédben a város nevében köszönetét mondott a lelkes hölgyeknek szép tettükért. Különösen Gróf Károlyi Istvánnenak, ki egy maga hat szegény gyermeknek teljes felruházását vállalta magára. Köszönetét mondott mindazoknak, kik kézimunkával járultak hozzá az adományokhoz s kérte továbbra is a társadalom támogatását azok részére, kiket a sors anyagi javakkal nem áldott meg. Majd a felruházott gyermekek közül Pakocs Károly, Papp Imre és Leitner Mariska köszönték meg úgy a grófnénak, mint a jelenvolt társaságnak a velük szemben tanúsított kegyességet. — Könyekre indító jelenet volt, midőn a szegény gyermekek örömükben úgy a grófné, mint az egész hölgytársaság kezeit csókolták s nem tudtak örömüknek eléggé kifejezést adni. Midőn még az összes gyermekeknek egy kosár almát és süteményt osztottak ki, a kedves, feledhetetlen ünnep véget ért. — Az adományok múltkori nyugtázásánál tévedésből kimaradt : Dr. Starke Antalné úrnő, ki 2 blúzra anyagot, 2 drb fejkendőt, 2 pár harisnyát adományozott. Ugyancsak e czélra utólag özv. Hegedüsné úrnő 10 koronát adományozott. —A lefolyt gyermekfelruházás ünnepén kiosztatott : 30 drb leánying, 30 drb alsószoknya, 35 drb fiuing, 35 drb alsónadrág, 29 drb fiumeilény, 12