Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-31 / 31. szám

szatmArmegyei közlöny összeg miként történt felhasználásáról jelentés. 9. Marián Ferencz fény-utczai telkéből utczaterület- hez csatolt telekrész árának megállapítása, 10. Csőkör Pál Petőfi-utczai telkéből utczaterülethez csatolt telekrész árának megállapítása. 11. Balega László, illetve János illetőségi ügye. 12. A vármegyei tör­vényhatósági bizottság 590—1901. bjkvi sz. határo­zata a polgármester és rendőrkapitány javadalmának megállapítása tárgyában. — A honvédség köréből- Kiss Zsigmond ezredes a 78-ik gyalog dandár parancsnoka e hó 27-én este városunkba érkezett a szokásos tavaszi szemle meg­tartása czéljából. A dandárparancsnok ur két napot töltött városunkban s ezalatt beható szemlét tartott a helybeli zászlóalj felett, s az eredménynyel meg volt elégedve. A dandárparancsnok — ki a kegyesrendi társházba szállt meg — e hó 29-én tért vissza székhelyére Szatmárra. — A „Nagykárolyi Dalegyesület“ folyó évi augusztus 7-én vasárnap délután 4 órakor tartja a Lövölde-kertben, minden évben tartani szokott séta- hangversenyét. A rendezőség mindent elkövetett, hogy a mulatság a legszebben sikerüljön, e czélból igen érdekes programmot állított össze, amelyen a dalegyesület által előadandó ének számokon kívül igen érdekes pontok szerepelnek. Az egyesület külön meghívót nem bocsát ki, hanem plakátok utján hívja meg a minden tekintetben szép sikerre jogosító séta­hangversenyére a nagyközönséget. A mint halljuk béléptidij felnőtteknek 30 krajczár, gyermekeknek 10 krajczár lesz. — Jegyzöegyleti gyűlés. Szatmárvármegye köz­ségi és körjegyzők egylete f. hó 18-án Nagy-Somkuton tartotta rendes közgyűlését, melyen az egylet tagjai — sajnos — kevesen jelentek meg, daczára annak, hogy a tárgysorozat szerint a jegyzőket igen közelről ér­deklő tárgyak voltak napirendre tűzve. Az összetarto- zandóság és vállvetett együtt működés elvét hűen tolmácsoló lelkes éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Szabó Dezső egyleti jegyző indítványára a köz­gyűlés a közigazgatás érdekében tett nagy horderejű ténykedéséért a miniszterelnök úrhoz üdvözlő táviratot küldött, mig a közszeretetben álló főispánt és alispánt táviratilag üdvözölte. Ezután letárgyalta a tárgysoro­zatban felvett összes ügyeket, melyek közül felemlít­jük a következőket. Az egyleti jegyző által a 47300 — 1904. B. M. utasításhoz képest összeállított magán­munkálatok díjjegyzékét egyhangúlag elfogadta. A jegyzői nyugdíj-szabályrendeletet módosította, még pedig akként, hogy a községi és körjegyzők 1600, a rendszeresített segédjegyzők pedig 1000 korona után fizetik 6% nyugdijtartozásaikat, tekintet nélkül eddig élvezett fizetésükre A teljes nyugdíj élvezésére 30 évi szakadatlanul eltöltött szolgálati idő állapíttatott meg. Vármegyei alispán ur felkéretett, hogy kieszközölni szíveskedjék azt, miszerint a községi és körjegyzők valamint segédjegyzők fizetését havi részletekben a kir. adóhivatal előlegezze, ott a hol annak szüksége mutatkozik. A központi egyleti közgyűlésre Bodoky Béla egyleti elnök kismajtényi, Komoróczy Jenő alelnök győrteleki, és Szabó Dezső egyleti főjegyző csanálosi körjegyzők küldettek ki. Az egyleti alapszabály egyleti elnök átdolgozása szerint elfogadtatott, s ujabbi tiz évre az egylet újból megalakult. Rácz Dezső puszta- hidegkuti körjegyző amaz indítványa, hogy minden járásban tiszti értekezletek rendszeresittessenek, elvet­tetett azon okból, mert a tiszti értekezletről az ügy­viteli szabályok úgyis intézkednek; azon indítványa pedig, hogy mig a vármegyei közgyűlés a jegyzők fizetését a kir. adóhivatalokból kiutalná havonkinti részletekben, addig a takarékpénztárak előlegezzék azt, — szintén elvettetett, mivel az egylet üzleti ügyeket — tagjai terhére — nem köthet ; végül amaz indítványa, hogy a fegyelmi törvény vármegyei szabály- rendelettel pótoltassák szintén elvettetett, mivel a magas kormány a szolgálati pragmatika és fegyelmi ügy rendezését a közeljövőben már úgyis kilátásba helyezte, de az egylet tételes törvénnyel úgy sem szállhat szembe. Végül Szabó Dezső egyleti jegyző indítványára kimon­dották, hogy a községi lakosokat nagy mértékben ter­helő kéményseprési uj vármegyei szabályrendeletet minden község nevében egyöntetűen azonban, de egyénenkint megfelebbezik, s a felebbezésnek ily módoni elkészítésére előadót, illetve indítványozót fel­kérték. Miután a tanácsterem átengedéséért Orosz Ár­pád indítványára Nagy-Somkut község képviselő testü­letének az egylet jegyzőkönyvi köszönetét mondott, elnök a gyűlést berekesztette, mely az elnök éltetésé­vel emelkedett hangulatban szétoszlott. Itt említjük meg, hogy a nagysomkuti járás jegyzői kara az oda­érkező kartársakat impozáns módon fogadta a gyűlés előtt Barna Benő vendégszerető házánál villásreggelire gyűlt össze. — Halálozás- Ekker Aqtal várásunk egyik régi polgára e hó 2fi-án fi9 éves korában elhunyt. Halá­láról gyászoló családja a következő jelentést adta ki. Ekker Terézia, Ekker Károly ég Ekker János úgy maguk mint a nagyszámú rokonság nevében is mely fájdalommal tudatják a forrón szerető édes apának Ekker Antalnak életének 69-ik évében folyó évi julius hó 28-án délelőtt 11 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunyták A megboldogult földi része folyó éyi julius hó 30-án délután Va 5 órakor fog a rórxy k^th. egyházi szertartás szerint a helybeli mester­részi sirkerfben örök nypgalomra helyeztetni; lelki Üdvéért pedig az epgesztelő szentmise-áldozat f. évi julius hó 30-án reggeli 9 órakor fog a helybeli rom. kath. templomban az Egek Ur nak bemutattatni Nagykároly, 1904. julius 29. Béke legyen porai felett. — Gógytár vétel. Szkicsák Róbert gyógyszerész dr. Várady János helybeli ügyvéd sógora, ki váro­sunkban több évig volt a Báthory István gyógy tárában alkalmazva, megvette Gután Komárom megyében Kovács Sándor „Őrangyalához czimzett jóforgalmu személyjogu gyógyszertárát. — Meghívó. A szatmár— nagykárolyi könyvnyom­dászok helyi csoportja a felállítandó Nyomdász Sza­natórium és könyvtáralap javára, Szatmáron, 1904. augusztus hó 6-án, szombaton, a „Kossuth-kert“-i kioszkban jótékonczélu nyári tánczmulatságot rendez, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a ren­dezőség. Belépti-dij : személyenként 1 korona, család­jegy' 4 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Nagykárolyban Sarkadi N. Zsigmond könyv­nyomdájában, hol is — tekintettel a jótékonyczélra — felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A mulatságon megjelenők kellemes meglepetésben fognak részesülni. — Tánczmulatság Vállajon. A vállaji tanuló ifjúság ma vasárnap a nagyvendéglő emeleti nagy­termében a vállaji templom orgonája javára zárt­körű táncz-mulatságot rendez, Belépti-dij személyen- kint 1 korona 20 fillér. Családjegy 3 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtázva lesznek. Kezdete este 8 órakor. Jó zenéről gondoskodva van. Mint halljuk városunkból is többen készülnek a mulatságon részt venni. — Gyászeset. Özv. Ujházy Istvánná néhai Ujházy István volt városi pénztárnok özvegye e hó 28-án hosz- szas betegség után elhunyt. Temetése tegnap délután ment végbe nagyrészvét melett. Haláláról gyászoló csa ládj.i következő jelentést adta ki: Ujházy Mihály mint fia, özv. Basánth Ágostonná szül. Ékker Mária mint testvér és fia László, továbbá Varga Imre, Varga Margií, Varga Josephin és Varga Ilona mint uuoka- öcscsei és uuokahugai, úgy maguk mint a nagy számú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a forrón szerető édes anya, legjobb testvér, nagynóne és rokonnak özv. Ujházy Istvánná szül. Ekker Leopoldinának életének 63-ik évében folyó évi julius hó 28-án éjjeli Va 12 órakor hosszas szenvedés és halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi része folyó évi julius hó 30-án délutáu Va 4 órakor fog róm. kath. egyházi szertatartás szerint a helybeli mesterré­szi sbkertben levő családi sírboltban öröknyugalomra helyeztetni ; lelki üdvéért pedig az engesztelő szent­mise áldozat folyó évi augusztus hó 1-én reggeli 8 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1904 julius 29. Béke legyen porai felett! — Villanyvil ágitási berendezés részletfizetésre. A Medgyesi és Singer czég, hogy feleinek a beren­dezést megkönnyítse oly tervezetet dolgozott ki, mely szerint 100 korona berendezési összeg után a fél a munka elkészítése, illetve bekapcsolása után az összeg 10%-át az az 10 koronát törleszt és azontúl 51 havi 2 korona részletben törleszti le az összeget tehát számokban kifejezve 100 korona után az első 10°/o részlet 10 korona, 100 korona után 51 havi 2 koronás részlet 102 korona, 4Vé év alatt 112 korona. — Nyilvános nyugtázás. Dicséret és elismerés­sel nyugtázzuk azon kis műkedvelő gárda nemes gondolkozását, melylyel szükségben levő embertár­sainknak némi segélyt nyújtani tűzte ki feladatául s ezen czél elérésében már zsenge korukban buzgón fáradoztak. — Nemes tettük ártatlan jó szivükre vall s fogadják érte a szenvedő emberiség hálaköszöne­tét. Részünkről pedig, amidőn a hozzánk beküldött 7 K 60 fii. összeg vételét nyugtázzuk, kívánjuk hogy a kis gárda nemes gondolkozásában a közjó javára nagyra fejlődjék. Most pedig ide iktatjuk a kisérő sorokat melylyel Wáczi Jolánka posta utján 7 K 60 fillért hozzánk beküldött: „Kedves Szerkesztő bácsi ! Egy kis szinielőadást redeztünk, melynek jövedelmé­ből 7 K 60 fillért a helybeli népkonyha javára szán­tunk. Kérjük ezt rendeltetési helyére juttatni. (Telje­sítve lett. Szerk.) Kiváló tisztelettel Wáczi Jolán, Herskovits Bella, Szombati Juliska, Tóth Margit, Wáczi István, Kiss Etelka, Beke Piroska, Jencsel Mariska, Kiszely Blanka, Griszhaber Hona, Kukk Emilia, Fürth Irén, Marián Jauika, Zuzmann Zseni. — Halálozás. Özv. Dimaud Istvánná Libhauzer Mária életének 38-ik évében e hó 30-án elhunyt. Halálát gyászoló családja a következő jelentésben tudatja: Alulírottak úgy maguk mint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen jó édes anya, testvér, sógornő és rokonnak özv. Dimand Istvánná szül. Libhauzer Máriának életének 38-ik évében folyó évi julius hó 30-án reggeli 6 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi része folyó évi julius hó 3,1-ép délután tya 4 órakor fog a r. kath. egyházi szertartás szerint a Kálmápd-utcza 27. sz. házból a helybeli Rozália sirkerthen örök nyugalomra helyeztetni; — lelki üdvéért pedig az engesztelő szent-mise áldozat folyó évi augusztus hó 1-én reg­geli 7 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1904. ju­lius 29. Béke legyen porai felett! Dimand István mint gyermeke, özv. Dimand Istvánná mint anyós. Libhauzer Ferencz, Libhauzer Terézia, Libhauzer Erzsébet, Libhauzer Emma, testvérei. Csipkés Margit térj. Libhauzer Ferenczpé, Kováts Dániel, Dimand Károly és neje Kunszli Janka, Dimand Lajos, mint sógorai és sógornői. — Halálozás. Özv. Liszer Farkasné f. évi julius hó 26-án életének 93-ik évében hosszas szenvedés után meghalt. Az elhunytban Liszer Jakab status-quo izr. vezető-tanitó édes anyját gyászolja. Áldás emlékére ! — Felhívás. Lapunk mai számában mellékeltük Michelstädter Utóda első debreczeni czipőraktár czipő divat lapját. — Olvasóink figyelmébe ajánlva. — Vízbe fűlt. Alberti Antal mérki lakos egy és fél éves Antal nevű fiacskáját azon időre mig aratni lesz, apósához, Tempfli Jakab kálmándi lakoshoz vitte és ennek őrizetére bizta. Folyó hó 24-én reggel I 8 órakor Tempfli Antal a tornáczon. ült és csizmá­ját tisztította, mialatt a gyerek |az udvaron járkált, az itató válu mellett levő gödörhöz ért, abba bele­esett és a 3 ujnyi vízbe bele fűlt. Midőn Tempfli körülnézett és a gyermeket nem látta az udvaron, egyenesen a válu melletti gödörhöz ment s ott a gyermeket a gödörben arczan fekve a vízben találta ; a gyerek ekkor még lélegzett de életre kelteni többé nem lehetett. A vizsgálat folyamatba tétetett s a gyermek hulláját f. hó 26-án Csics Lajos kit. aljá- rásbiró jelenlétében bonczolták fel Dr. Czukor Lajos járásorvos és Dr. Somossi Ignácz fogházorvos, minek megtörténte után a kis hulla eltemettetett. — Szülök figyelmébe ajánljuk Röser tan- és ne­velőintézetét Budapesten (alapittatott 1853-ban). E kitű­nő hírnévnek örvendő intézet magában foglal 3 osztá­lyú felső keresk. iskolát, mely teljesen egyrangu az állami, köszégi és testületi felső kereskedelmi iskolák­kal és négy osztályú polgári iskolát. Bizonyítványai államérvényesek és az egyéves önkéntességre jogosíta­nak.Vidéki tanulók az iskolákkal kapcsolatos nevelőin­ternátusba felvétetnek. Értesítést küld Röser János igazgató Budapest, VI., Aradi-utca 10. — Nyilvános nyugta. Egy gyermekek által ren­dezett műkedvelői előadáson begyült 7 korona 60 fillér összeget — mely a „Szatmármegyei Közlöny“ tek. szerkesztősége utján az izr. nőegyletnek a nép­konyha javára beküldetett, átvettem és — úgy a ked­ves kis műkedvelő seregnek jó szivükért, valamint a tek. szerkesztőségnek a közvetítésért mély hálámat kifejezve, — ezennel nyugtatványozom. Dr: Somossi lgnáczné, alelnök.________________________________ Jelen számunkhoz féliv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A U D 1S Z JENŐ Laptulajdonos: R 0 T H KÁROLY. 5749 —1904. tkvi sz. Árverési hirdetmény. Dr.Schönpflug Richárd vármegyei tiszti főügyész, mint a kiskorú Tóth Gáspár, Eszter és Mária képvi­selője végrehajtatónak és a szinérváraljai takarék- pénztár csatlakoztatott végrehajtatónak Tóth András józsefházai lakos végrehajtást szenvedett elleni vég­rehajtási ügyében a kérelem következtében 600 korona tőkének 1891. évi junius hó 28-tól 1898. deczember 19-ig járó 7% kamata, valamint jelenlegi 20 korona, — úgyszintén 445 korona tőke, ennek 1901. évi február hó 3-tól járó 6% kamatai, 6 kor. 30 fillér óvási, egyharmad °/o váltódij, 40 korona 85 fillér per, 25 korona 21 fillér végrehajtás kérési, 8 korona csatlakozás kérési már megállapított és a még felmerülendő költségeknek kielégítése végett az 1881 : LX f. ez. 144. §. alapján és a 146. §. értel­mében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén lévő Józsefháza községben fekvő a józsefházai 74. sztjkvben A. I. 3—6. sor. 350., 482., 678., 1057. hrsz. alatt foglalt ingatlanokból Tóth András nevén álló felerészre 1357 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Az árverés megtartására határidőül 1904. évi augusztus hó 16. napjának d. e. 10 órája Józsefháza községházához tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-at vagyis 135 korona 70 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított sza­bályszerű elismervényt átszolgáltatni. Szinérváralja, 1904. junius 24. ___________________________Papp, kir. alj bíró. 2467 —1904. tkvi sz. Árverési hirdetmény. A nagykárolyi kir. járásbiróság mint tkvi ható­ság közhírré teszi, hogy Borody György ügyvéd által képviselt Nagykároly város árvapénztárának özv. Bódy Jánosné Bódy Béla piskolti lakos ellen folytatott végre­hajtási ügyében 720 korona tőke, ennek 1903. évi julius hó l. napjától járó 7% kamata,. 94 korona 29 fillér eddigi, 20 korona 30 fillér ezuttali költség, — továbbá csatlakoztatott Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület érdekében 520 korona és járulékai, Kann és Heller budapesti czég érdekében 300 kor. és já­rulékai kielégítése végett árverés alá bocsátja a szatmárnémetii kir. törvényszék területén fekvő a piskolti 461. számú betétben A I. 346. és 347. hrsz. alatt foglalt szántó és házat a beltelekben 1220 K., A -j- 1., 862. hrsz. szőlőt 242 korona, A -j- 2, 863. hrsz. szőlőt 88 korona, A -+- 3. sorsz. legelő illetősé­get 144 korona kikiáltási árban oly feltétellel, hogy az özv. Bódy Jánosné javára bekebelezett szolgalmi jog nem érintetik; ha azonban az ingatlanok T2000 koronáért el nem adatnak a szolgalmi jog épségben hagyásával, az árverés hatálytalanná válik és a fenti ingatlanok nyomban a szolgalmi jog nélkül fognak elárvereztetni. 2. Az árverés megtartására határidőül 1904. évi szeptember hó 16. napjának délelőtti 9 óráját, helyéül pedig Piskolt község házát tűzi ki, mikor a fent körülirt jószágtestek a kikiáltási áron alul is elfognak adatni. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333—881. 1. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Nagykároly, 1904. junius hó 8. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Csics, kir. aljbiróv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom