Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-26 / 26. szám

SZATMARMEGYEI közlöny válaszolt, biztosítván a jegyzőket támogatásáról, a zaklatás elleni védelemről. Végre a helybeli csendőrőrmester tisztelgett, s Ilosvay bemutatta a hivatali személyzetet. — Délután Ilosvay Endre főszolgabíró a főispán tiszteletére ebédet adott, a melyen 35-en vettek részt és ahol számos köszöntő hangzott el, jobbára a vendégek tiszteletére. Herman. A jegyzők fizetésrendezése és a vármegye. A jegyzői illetmények rendezéséről szóló 1904. évi XI. t. ez. életbelépett anélkül, hogy a jegyzők azon kívánságát, miszerint járandóságaikat havonkint a kir. adóhivatalok utján kaphassák meg, teljesítették volna. A miniszterelnök ur mint belügyminiszter erre vonatkozólag kijelentette, hogy az állam pénzügyi ereje ezen terhet nem bírja meg, de hogy a kérdést milyen nagy fontosságúnak tartotta, — bizonyítja a törvény 10. §-a, a mely szerint egy-egy vármegye jegyzői fizetéseinek kiegészítésére eső államsegélyt a belügy­miniszter a vármegyének egy összegben bocsátja rendelkezésére. Kijelentette továbbá a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, miszerint ha a vármegyék úgy kívánják ez ügyben szabályrendeletileg járhatnak el és hogy ilyen szabályrendelet jóváhagyása semmiféle elvi aka­dályba nem ütközik. Meg van tehát jelölve az ut a melyen haladnunk kell, s ezen az utón meg is indultunk akkor, a mikor a legközelebb tartandó vármegyei jegyzői egyleti gyű­lésen ezen kérdés megoldása iránt akczióba lépünk. Mindenki a ki községi életünk alakulásait ismeri tisztában van azzal, hogy mily horderejű kérdés a jegyői karra nézve, hogy fizetéséhez rendes időben hozzájuthasson és mindaddig mig ez be nem követ­kezik, a fizetésrendezésnek nagyon kevés gyakorlati értéke van. Sokszor és sok helyen lett már a jegyzői kar ezen kívánsága tárgyalva és indokolva és ez alkalom­mal csupán annyit óhajtok megjegyezni, hogy a foly­tonos anyagi gondokkal küzdő jegyző ambicziója, munkakedve és tekintélye a létérti küzdelemben előbb utóbb megtörik és ez végeredményében az adminis­tratio és a közönség rovására történik. Megindítottuk tehát a mozgalmat arra nézve, hogy fizetésrendezésünk ügyét a vármegye vegye kezébe. Nem akarok az eseményeknek elébe vágni, de kötelességemnek tartom e lapok hasábjain a kérdést megvilágítani, hogy abból a vármegye közönsége meg­ismerhesse, mit kíván tőle jegyzői karunk és főbb vonásaiban vázolni fogom a fizetésrendezés pénzügyi oldalát. A vármegye területén van összesen 93 jegyzőség, ebből azonban leszámítunk 13 jegyzöséget mint olyat, amely fizetés előlegezésre nem szorul, mivel a közsé­gek anyagi helyzete megengedi, hogy a jegyző a fize­tését havonkint rendesen megkaphatja. Előlegezni kellene tehát 80 jegyző fizetését, — amely az államsegélylyel együtt fejenkint és évenkint 1600 koronát, az összes szükséglet igy 128.000 koronát tenne ki. Ebből az összegből a vármegyének rendelkezésére áll az államsegély a melyet minden évben egyszerre és egy összegben bocsát a belügyminiszter rendelke­zésére, — a következő összegekben : 48 jegyző után 800 K-val = 38.400 korona, 32 jegyző után 400 K-val ==12.800 korona, összes fedezet együtt 51.200 korona. Ezzel szemben havonkint kiutalandó fizetés az összes szükségletnek, — 128.000 koronának 12-ed része vagyis 10.600 korona; — tehát az államsegély maga elegendő lenne több mint 5 hónapi fizetés előle­gezésére, — amely idő alatt a községek a legrosszabb esetben is befizetik Ví rész tartozásukat, amely összeg további 3 hónapi fizetésre elegendő, a mikorra is be- állván a községek fizető képessége az egész összeg befizettetik. A vármegye tehát a jegyzők fizetésének rende­zésével a legrosszabb esetben is egypár ezer koroná­nak az év utolsó szakában, rövid időre leendő előle­gezésével lenne megterhelve. Ez volna tehát a jegyzők fizetésrendezésének képe számokban. Szó sincs arról, hogy a jegyzői kar a vármegye közönségétől valami nagy megterheltetéssel járó áldozatot kérne és az erkölcsi haszon amely a vármegyét és községeit jegyzői kara anyagi függet­lenségének megállapításával éri, — ennél sokkal több és nagyobb, — mert az anyagi gondoktól független jegyző akkor elfoglalhatja a község társadalmi életében azon helyet, amely őt, mint a község szellemi veze­tőjét megilleti és függetlenül, legjobb tudása szerint teljesítheti kötelességeit, munkálkodhatik népe javának és jólétének előmozdításán. Bízunk a vármegye vezetőinek és közönségének hazafias és irántunk való jóindulatában és hisszük, hogy méltányos kérésünk teljesítése elől, — annak idején — nem fog elzárkózni. Rács Dezső, p.-hidegkúti körjegyző Első országos borvásár. — Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete által rendezve Szegeden folyó évi szeptember hó első felében. — Ismerve azon előnyöket, melyeket egy országos borvásár a magyar szőlőbirtokosságnak nyújt, hivatásos kötelességet teljesít a „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete“ azáltal, hogy ezeket minél szélesebb kör­ben hozza tudomására az érdekelt közönségnek. Ma a termelt bor sok esetben a termelő kezében marad, mert nem ismerve az értékesítés módját, várja a közvetítőt, ki jól vagy rosszul készletét átveszi, ha ugyan oly árban, mely reá nézve nagy haszonnal jár, hozzájuthat. Mennyivel javulna a helyzet akkor, ha a borfor­galom elősegítésére, a bőrtermékek fogyasztásának fokozására súly helyeztetnék, ha el lennének hárítva ama akadályok, melyek pedig hatalmas gátként állottak fenn. Ezen feladat megoldására szolgál az országos borvásár, hol a fenti czél mellett főtörekvése az egyesületnek az, hogy a termelő- és fogyasztóközön­ségnek, a bel- és külföldi borkereskedelemnek módot nyújtson az egymással való közvetlen érintkezésre, hogy megismerhessék a természetes magyar borok kitűnő minőségét, hogy hazánk borkészletéről és be­szerzési forrásokról közvetlen tudomást szerezhesse­nek, miáltal eléri a termelő azt, hogy borait könnyen értékesítheti és a tetemes közvetítési dijat megta­karíthatja. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete gondoskodott arról, hogy mindezek eléressenek azáltal, hogy a borvásárt ugyanazon időben tarja meg Sze­geden, amidőn a „Magyar Vendéglősök Országos Szö­vetsége“ országos kongresszusát tartja ugyanott. A vásáron való részvétel annál előnyösebbnek tetszik, mert az egyesület, mint rendező, gondoskodni fog arról, hogy az összes magyar borkereskedők és vendéglősök arra meghivassanak, valamint több ezer meghívót küld az osztrák, svájezi és német vendég­lősök és kereskedők czimeire, A borvásáron a borok vidékenkint csoportosít­tatnak. A vásár f. évi szeptember hó elején lesz meg­tartva két egymásután következő napon. Azok, kik bővebb felvilágosítást óhajtanak, for­duljanak a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgatóságához (Budapest IX., Űllői-ut 25.), mely bárkinek küld szívesen bejelentési ivet, aki eziránti igényét bejelenti. Minél nagyobb lesz a borvásáron a kínálat, minél tömegesebben keresi fel a bortermelő közönség készleteivel ezt a vásárt, annál biztosabban fog ott nagy forgalom kifejlődni és annál szilárdabban alapítható meg a borvásárok jótékony intézménye Magyarországon is. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés volt f. hó 19-én a városháza tanácstermében. A közgyűlésen, amely gyéren látogatott volt, Nagy László alispán elnökölt. A közgyűlés felhatalmazta a vármegyei alispánt, hogy tekin­tettel arra, miszerint a vármegyei székház átalakítására szükséges kölcsön felvétele még bizonyos ideig elhúzódik és a kormánysegély­nek is csak egy negyedrésze lesz ez évben folyósítva, a megszavazott pótadó és az évi kormánysegély lekötése mellett 175,000 korona erejéig 5% kamat mellett folyószámlabeli hitelt vehessen igénybe a helybeli Önsegélyző Nép­banktól, hogy a vállalkozó részére esedékes összegek a kereseti kimutatás alapján kiutal­hatok legyenek. — A Nagybánya—felsőbányái h. e. vasút engedményessé azt kérte, hogy a vasút segélyezésére megszavazott 10 ezer korona 10 évi részletfizetés helyett egyszerre fizettessék ki. A közgyűlés a kérelmet telje­síthetőnek találta. H I E K. — Személyi hir. Géressi Kálmán a debreczeni tankerület főigazgatója f. hó 19-én városunkba érke­zett, elnökölt az érettségi vizsgálaton s 22-én vissza­utazott Debreezenbe. — Károlyi György gróf, kerü­letünk országgyűlési képviselője folyó hó 21-én a fővárosba utazott — Krisíóffy József főispán f. hó 29 én Szatmárra utazik. — Kinevezés. A király Dénes Lajos szatmári kir. ügyészt a máramaros-szígsti törvényszékhez a Vil ik fizetési osztályba bírónak nevezte ki. Úgy jogász körökben, mint a közönség körében, sajnálattal veszik Dénes Lajos távozását, a ki humánus, előzékeny tisztviselő és kellemes társadalmi ember volt. Szívé­lyes jó kívánságaink kisérik őt uj működési helyére. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Killer Nándor a IX-ik fizetési osztályba sorozott helybeli dohánybe­váltó hivatali kezelőt, a VlII-ik fizetési osztály utolsó ^fokozatába sorozott dohánybeváltó hivatali kezelővé nevezte ki. — Lelkészbeiktatás. Ardelean Korjolán szatmár- megyei gör. kath. íőesperes nagykárolyi gör. kath. parochusnak ünnepélyes beiktatása f. hó 26-án (vasár­nap) d. e. 9 órakor lesz. A beiktatást Dr. Laurán Ágoston pápai praelatus, püspöki helynök, nagyváradi gör. szert. kath. kanonok fogja eszközölni a kerületi papok közreműködése és segédlete mellett. Úgy az egyházi ünnepélyre, valamint az ezt követő társas­ebédre, melyet a régi kaszinó éttermében a Kudla testvérek szolgálnak 2 korona 60 fillérért, a vendégek szívesen láttatnak. A főesperes a tegnap déli gyors­vonattal érkezett városunkba. A pályaudvaron a hit­község testületileg fogadta és Szabó Ignácz s. lelkész üdvözölte az érkező főesperest magyar nyelven. — Áthelyezés. A helybeli vasúti állomás alkal­mazottjai közül Szilágyi Károly távirászt és Kávássy Jenő raktárost Debreezenbe, Burger Jenő személy- pénztári pénztárost Perbenyikbe helyezték át. — Érettségi vizsgálatok. Főgimnáziumunkban folyó hó 20-án és 21-én tartattak meg az érettségi vizsgálatok és tegnap hirdette ki az érettségi vizsgáló bizottság az eredményt, mely következő: Jelentkezett érettségire 21 ifjú, szóbelire bocsáttatott 19, kik közül érettnek nyilváníttatott 13. És pedig jelesen érettek: Adler Ernő, Sikolya Bálint; jól érettek: Hornyák Sándor és Vetzák Sándor; egyszerűen érettek : Drenyószki Gyula, Fejes János, Horváth Béla, Mátyáss.v Jenő, Páskády János, Schwartz Béla, Vida Lajos, Weisz Nándor, és Wohl Jenő. Öt ifjú egy tárgyból 2 hónapra, egy pedig az összes tár­gyakból egy évre visszavettetett. A Jelinek Rozália- féle 50, a Jelinek Ignácz-féle 50 koronás jutalmat kapták: Adler Ernő és Sikolya Bálint jelesen érett ifjak. — Esküvő. Chirke Vilmos helybeli pénzügyi számtiszt, Chirke Vilmos aradi m. kir. államvasuti főellenőr fia tegnap tartotta esküvőjét városunkban néh. Pokomándy Alajos volt vármegyei pénztári ellenőr kedves szép leányával Erzsikével. Házassági tanuk voltak Róth Károly és Schifbeck Mátyás. Boldogságot kívánunk a szívből kötött frigyhez 1 — Gépészmérnök. Ifj. Debreczeni István, polgár- mesterünk fia, a napokban a budapesti műegyetemen gépészmérnöki oklvelet nyert. Gratulálunk a törekvő fiatal embernek a diplomához ! — Esküvő. A napokban tartotta esküvőjét. Szvetelszky Géza m. kir. főerdész Bertha Piroska kisasszonynyal, főtisztelendő Pásztory Árkád bájos rokonával. Az esküvőn díszes közönség volt jelen, azután gazdag lakoma következett, s a délutáni gyorsvonattal a fiatal pár uj otthonába Tisza-Bogdányba elutazott. A bájos menyasszony a szatmári legjobb műkedvelők közzé tartozott, ki a Nőegylet és az Ezres mulatságait megelőző hangversenyeken mű­vészi szavalatával gyakran tapsra ragadta a közönsé­get. Uj otthonában kisérje a boldogság és szerencse ! A mi magyar gör. katholikus polgártársaink abbeli mozgalma, hogy a nagyváradi oláh püspöki megyé­ből a munkácsi egyházmegyéhez csatoltassanak át, ismeretes olvasóink előtt. Ez az általános óhaja az egész hitközségnek, amely szívben,lélekben és nyelv­ben magyar. Mégis akadt 8 gyász magyarka (mert minden oláh érzelmük mellett hallomás szerint ők sem tudnak másként beszélni csak magyarul) akik kérvényt adtak be gróf Károlyi Györgyhöz, a kerület országgy. képviselőjéhez, mint a mozgalom lelkes párfogójához, a melyben azt állí­tották, hogy nem az egész hitközség óhaja az átcsa­tolás, hanem csak egyeseké, nem gondolva meg azt, hogy a hazafias szép egyetértés és nemes buzgalmat éretlen cselekedetükkel mennyire megzavarják. Ennek folytán gr. Károlyi György hallani akarta az összes adófizető egyházi tagok véleményét e tárgyban. Ezt a gyűlést a múlt vasárnap tartották meg, ahol a grolot lelkes éljenekkel fogadták. Ezután Somossy Miklós megnyitva az ülést, constatálta, hogy vala- menyi hitközségi tag meghiva lett arra. Majd felhívta a megjelenteket, hogy a szőnyegen levő kérdés körül minden tartózkodás nélkül, legjobb meggyőző­désük szerint foglaljanak állást. Pap Emil, Timko József, Bába János, Orosz Lajos és Ember László mindannyian az átkebelezés mellett szólaltak fel. Sőt Tivadar András is megpróbálta eljárását mentegetni. De hát szerecseot akarván fehérre mosni, ez neki nem sikerült. Miután gr. Károlyi György ismét elő­adta a nagyváradi püspök által kilátásba helyezett kedvezményeket s felhívta erre a hitközségi tagok figyelmét, elrendelte a szavazást. Az átcsatolás mellett 110-en, ellene csak négyen szavaztak. Tehát a konkoly hintőknek nem sikerült az egyházközség békéjét megzavarni. Végül Somossy Ignácz indít­ványára gr. Károlyi Györgynek eddigi pártfogásáért és fáradozásáért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Megható volt az a jelenet, a mikor a gyűlést a Hymnusz éneklésével fejezték be, ezzel is kifejezést adva annak, hogy magyarok és azok is akarnak maradni. Csak kitartás ! — Eljegvzós. Ifj. Lipták Dániel érmihályfalvai földbirtokos a napokban jegyet váltott városunkban Makay Izabellával, özv. Makay Józsefné kedves leányával. — Érettségi bankett. A folyó évben érettségit tett ifjak e hó 29-én este 8 órakor tartják a polgári olvasókörben szokásos bankettjüket, tánczczal egybe­kötve. Az ifjak nagyban fárdoznak bankettjük sikere érdekében. A meghívók szétküldése folyamatban vau ; a kik tévedésből meghívót uem kaptak, azokat úgy a bankettre, mint a tánczmulatságra ezúton hívja meg a rendezőség. — Záró ünnepély. Folyó hó 26-án a polgári leányiskola dísztermében tartandó záró-ünnepély műsora a következő: 2. Meybeer. Kardal a Huge­nottákból. Énekli a kar. 2. Móra. Öcsémnek. Költe­mény szavalja Földes Matild 1. oszt. tan. 3. Keler. Csárdás. Zongorán előadják Juhász Mariska és Bo- rody Irén 111. oszt. tan. 4. Jókai. A nagylaki iskolás fiú. Költemény. Szavalja Kiss Etel 1. oszt. tanuló. 5. Schubert. Éji dal. Éneklik. 6. Arany. A tudós macskája. Költ. Szavalja Szombathy Julia III. oszt tan. 7. Hőszly. Jaj de fényes csillag. Zongorán előadja Márton Mariska III. oszt. tan. 8. Lamperth. A kis libapásztor. Költemény. Szavalja Patay Jolán III ősz. tan. 9. Czigány fiú északon. Énekli Kovács Mária IV. oszt. tan. 10. Kuthen. A vén kofa. Költemény. Szavalja Lörincz Erzsébet IV. oszt. tan. 11. Briuley. Der főglein Abendlied. Zongorán előadja Kalafoni Frida IV. osztály tanuló. 12. Tompa. A gaz­dag. Költemény. Szavalja Herskovics Zseni III. oszt. tan. 13. Ernyei. Magyar dalegyveleg. Énekli a kar. 14. Csengery. A fogoly lengyel. Költemény. Sza­valja Fülöp Margit II. oszt. tan. 15. Brück. Czigány- temetés. Ábránd. Zongorán előadja Váczi Jolán III. oszt. tan. 16. Eötvös. A megfagyott gyermek. Melo­dráma. Szavalja Kimer Margit IV. oszt. tan. Zongo­rán kiséri Gáspár Magda IV. oszt. tan. 17. Petz. Egy iskolai nap. Daljáték. Énekli a kar. 18. A ju-

Next

/
Oldalképek
Tartalom