Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-19 / 25. szám

Nagykároly, 1904. junius 19. 25. szám. XXX. évfolyam. Szatmárraegyei Ti HSAD ALMI, SZÉPIRODALMI « íwmav ,;;v >\ )1 11 S# O V./'V .... és MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. A SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. ^ MEGJELE INDEN VASÁRNAP. * SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : X agy kár olybán, Jókay-utcza 2. sz. Az iskolaév végén. Az iskolaév végén komoly gondok nehe­zednek a szülőkre és tanulókra egyaránt. Sok­féle kérdés nyugtalanítja mindazokat, akiknek sorsa az iskolával van összeköttetésben, mert hiszen egy esztendő fáradozásának eredményé­ről van szó. Mint a termő földnek, a tanulásnak és tanításnak is van jó és rossz aratása, asze­rint, amint jó vagy gyenge-e az iskola vagy a tanuló akarata s értelmi színvonala. Bízvást rámondhatjuk általánosságban ami iskoláinkra, hogy azok, úgy a felsők,mint az alsób­bak gyökeres reformra szorulnak a tanterv dolgá­ban. Még mindig a régi nyomokon haladnak nálunk, s nem sokat törődnek a mindennapi élettel, amelynek számára nevelik a tanulók tízezreit. Az életmód, a világnézlet, a kenyér- kereset az utóbbi évtizedek alatt rohamos fej­lődésen s nagy változásokon ment keresztül — de az iskolák, a tanítás nagyjában a régi ma­radt. Még ha legalább legújabb keletű jó tankönyveink lennének, melyek lépést tartanak az élettel. De ezek sincsenek. Regi tankönyvek­ből, vagy azoknak újabb utánzataiból tanítanak s az időt s a szellemi erőt olyan dolgokra fecsérelik, melyeknek a tanuló sem gyakorlati hasznát nem veszi, sem a modern európai műveltségbe be nem vezeti. Ezt az állítást példával is illusztráljuk. Az általános művelt­ségnek egyik leglényegesebb részlete az iro­dalomtörténet s az irodalmi müvek ismerete. A világ legújabb irodalmában számtalan hal­hatatlan nagy alkotás van ; Ibsen, Tolsztoi, Dosz- tojewszky, Gorkij, Rudyard, Kipling, Eche- garay, Maupassant, s a többi nagyok olyan müveket alkottak, melyek sok emberöltőn ke­resztül lógják hirdetni a lángelmék nagyságát. S mit tanulnak ezekről a mi iskoláinkban? Semmit, ha csak azt nem, hogy óva intik a fiatalságot ez irók olvasásától. Mert ezek uj nyomokon haladnak, s hirdetik az örök emberi igazságokat, amelyek talán nem tetszenek a régi ivásu embereknek. Azonban ha lenne talán tankönyv, amely az írókkal is foglalkozna, akkor őket is tanítanák. De mert nincs ilyen tankönyv s mert a mi tanárainkat az egyete­men a tekintélyek feltétlen tiszteletére s nem önállóságra oktatták, ki a magyar középiskolák felett nyomtalanul száguldanak el a tudomány, művészet s irodalom újabb alkotásai, a tanárok csak privátim s a tanulók — ha ugyan ráér­nek — az újságokból vesznek róla tudomást. Éppen úgy vagyunk a legújabb kor történeti eseményeivel is. Ezeket is csak az újságokból ismerhetik meg az olyan tanulók, akik az önművelődésre is adnak valamit s nemcsak a tankönyveket bújják. Szóval a mi iskoláink nem tartanak lépést az élettel. Ez a panasz már évtizedek óta hangzik mendenfelé a közönség köréből s e bajon egy jó modern tantervvel most sem tudtak segíteni. Középiskolai oktatásunknál sokkal tökéle­tesebb az elemi oktatás, ahol sikerrel végzi teendőit jól képzett ambicziózus tanítói karunk írást, olvasást, számolást tanítanak csak, ez igaz, de alaposan. Aki négy évi iskolázás után 11 —12 esztendős korában kerül ki az iskolá­ból, rendszerint soha nem felejti el a kapott tanítás lényegét — inig a középiskolák felüle­tes tudákossága egy kettőre kirepül az em­lékezésből. Az elemi iskolák dolgával foglalkozott az ankét, amely az uj népoktatási törvényjavaslat ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-20 Egyes szám ára 20 fillér. i#=­dolgában ült össze. Az ankéten kétségkívül sok okos dolgot mondtak a szaktekintélyek, de annál inkább megütköztünk a konokságon, melylyel egyesek az elemi iskoláknak nemzeti­ségi és felekezetisegi volta mellett kardoskod­tak. Magyarország csak akkor lesz igazán a magyaroké s akkor lép a nagyra hivatott európai nemzetek sorába, ha egyáltalán nem lesz többé sem nemzetiségi sem felekezeti iskolája. A német Schulmeisterek telték oly nagygyá és dicsővé hazájukat s a magyar Schulmeisterek is ugyanezt fogják elérni, ha a tanítás szabadságát es magyarságát nem köti meg se felekezet, se nemzetiség. A tanulók ezrei előtt most nyílik meg az elet, midőn ott hagyják az iskolát. Menjenek arra a pályára, amelyre kedvük van s a szülők ne igyekezzenek olyan pályákat .gyermekeikre erőszakolni, amelyekhez nincsen kedvük. Mert az élet tanulsága az, hogy minden pályán elérhető a kellő siker, ha értjük a munkánkat és kedvünk van hozzá. A Nagykárolyi Oltáregyesület zászlo- szentelési ünnepe. Az álmok mesésen szép országába illik az a káprázatos ünnep, amelyet vasárnap ültek meg a nagy­károlyi kath. hívek, fölszentelvén zászlójukat az Oltár­egyesület magasztos eszméinek és törekvéseinek hir­detésére. Fényes és művészies volt a keret, — a város ünnepi hangulata, — ragyogó a kép : a habfehér nehéz selyem zászló a zászlóanyának remekbe készült hal­vány vörös szallagával s e körül ünneplő sokaság, fehérbe öltözött koszorús lányok, frakkos urak, a fejedelmi termetű méltóságos alak : a zászlóanya: Károlyi Istvánná grófné. Mintha egy szépséges költeményt élveztünk volna végig, mikor háromszor is fölvonulni láttuk a kastély­tól a templomig húzódó széles utczán azt a fényes, robogó kocsisort melylyel a koszorús lányok vőfélyeik­kel (Császi Erzsiké —- N. Szabó Antal dr., Andrássy Margit — Makoldy Sándor, Elbel Ilonka — Szabó Tibor, Filep Margit — Borody Béla, Hetey Blanka — Kozma Janos, Ilosvay Margit — Madarassy István, Uosvay Mariska —- Eglis István, Irsik Margit —• Pucser Károly, Kőszeghy Erzsiké — Debreczeni Sándor, Merk Mariska — Merk Dezső, Nábrőczky Erzsiké — Ilosvay Péter, N. Szabó Magda — Vojnarovich Sándor dr., Pazuhanich Mariska — Papp Fercncz, Pintér Gabi — Szadeczky Zoltán, Stróbentz Gizi — N. Szabó István, Thanhoffer Szeréna — Kovács György, Balogh Margit Vetzák Ede dr) Az egyesület elnökei Báthory Ist­vánná és Maresch Emilné s az egyesület egyházi ve­zetői : Szentgyörgyi Jordán Károly dr. apát, tb. elnök és Varjas Endre igazgató kisérték végig fölvirágozott fogatokon a grófi hintót, a melyben a zászlóanya ült fiával, Károlyi György gróffal. — Lüktető, mozgó, eleven élet szállta meg a várost, a felvonuló kocsi­sornak véges-végig ünneplő közönség állott sorfalat, a melynek legnagyobb tömege a templom körül csopor­tosult, ahol egy hatalmas méretű, lombos, virágos diadalkapu előtt az Oltáregyesület választmánya várta a zászlóanyát a verőtényben csillogó nagy zászlóval, a melyet Guffárth Erzsiké, Hágen Anna és Véber Veronka tartottak. A megérkező grófnét egy bájos lányka, a kis Papp Lea várta egy gyönyörű virág­kosárral. A szorongásig megtelt templom káprázatos képet nyújtott. A háttérben pálma-erdő, gyertyafénybe öltö­zött főoltár, a föntartott helyeken a város előkelőségei, oldalt díszbe öltözött hajdúk sorfala. — A grófné fiával a szentélyben fölállított emelvényen, mig a ko­szorús-lányok vőfélyeikkel a zászlót két oldalt közre­fogva szintén a szentélyben foglaltak helyet. 9 órakor megkezdődött a szertartás. A nagymisét Pemp Antal prépost-kanonok pontifikálta Antal Miklós és Lovász Győző, Szatmári e. m. miséspapok és Boross Antal, Klacskó István, Kontraszty Dezső és Lőrincz Gábor piarista tanárok segédletével. Egyszerre felhangzott a chorus. Könnyet lopott a szemekbe a templom hatal­mas boltozatai alatt szállongó dal. A polgári leány­iskola növendékei énekeltek. A lágy üde hang a szívig 'hatott s valami édes mennyei érzés rezdült meg a Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem külcM''-’: . . jérmentetlen levelek csak rendes ij^^^^^i ogadtafciiak el. lelkekben. Egyszer-egyszer Filep Margit felcsendülő soló-énekét kisérte a kar s az egybeolvadó dallamok soká visszazengtek a szívben. Hasonló hatású volt Demidor Ignácz éneke. Hangjával nem tud betelni a hallgató ; úgy hat, mint a szomjazóra a hüs ital, mint a zene, a mely lecsendesit, szent érzésekre hangol. Művésziek voltak ez énekek s ebben legnagyobb érdeme a fáradhatatlan karvezetőnek : Láng Margit ének-tanitó- nőnek van, aki ritka buzgcsággal, nemes ambiczióval és igazi tehetséggel felel meg mindig feladatának. Evangelium után a szószékről Varjas Endre, egyesületi igazgató, prédikált. Beszélt a zászló jelentősé­géről összehasonlítva a hadi zászlót az egyesület föl­szentelendő zászlajával, mely szintén harezot hirdet, de békét szerez, mert arra lelkesít, hogyan kell önma­gunkat, szenvedélyeinket leküzdeni, hogy megnyerjük a földi megnyugvást s az örökké tartó békét. Majd az oltári szentség jelentőségéről szólva buzdította a hívő­ket a szentmise gyakoribb hallgatására, a szentáldo­zásra s áldást esdett az Oltáriszentségben jelenlevő Istentől az egyesület tagjaira s zászlajára. Beszéde, mint mindég, eszme gazdag, lelkeket átható volt. A szentmise végeztével Pemp Antal prépostkano­nok fölszentelte és megáldotta a zászlót, minek meg­történte után beszédet tartott, elmondva azt, hogy a zászló jelképe az oltáregyesületnek, jelképe az elvnek, kapocs, mely kell, hogy az egyesület tagjait össze­tartsa, útmutató, mely kijelöli az irányt, melyet követni kell, a harczi zászló a hadúr akaratát, a most felszen­telt zászló pedig Isten akaratát jelzi; átadja e zászlót az egylet tagjainak, tartsák azt becsben, ne feledkez­zenek meg a tagok az oltáregyesület czéljairól, buz­dítsa a zászló az egyesület tagjait lüktető katholikus életre, Ezután a koszorús-lányoktól megkoszorúzott zászlót Varjas Endre egyesületi igazgató a fölszentelő préposttól átvevén, hódoló szavakban mondott- köszö­netét az egyházmegye püspökének, aki főpásztori sze- retetével kiséri az egyesület minden munkáját; majd a történelmi nagy névnek, a Károlyiak nevének múltját idézve, megilletődött szavakkal fordult a grófnéhoz, a ki e nagy névhez méltóan a legnagyobbnak — Is­tennek — áll szolgálatába ; anyai szeretetébe ajánlotta uj gyermekeit, az Oltáregyesület tagjait, a kik szivök rajongásával csoportosulnak a grófné körül, hogy az ő példáján lelkesedve mindannyian fölajánlják erejöket e megszentelt zászló szolgálatának. Ezután a szegverés következett a következő sor­rendben és jeligékkel: Meszlényi Gyula püspök nevében Pemp Antal kanonok verte be az első szöget a püspök azon óhaj­tásával, hogy az Ur Jézus zárja szivébe az Olt. egyes, tagjait. 2. Gróf Károlyi Istvánná : Isten adjon erőt a jóhoz ! 3. Károlyi István gróf: Isten áldd meg orszá­gunkat, mi magyar hazánkat, vezéreljed jóra a mi szándékunkat. 4. Pemp Antal : Mig csak lesz élet, kívánom, hogy az egyes, virágozzék s e zászló soha meg ne hajoljon ! 5. Gr. Károlyi György : Az emberi­ség üdve legyen mindig velünk.ö.Kristófiy József főispán: A nagykárolyi oltáregyesület zászlajába verem e szöget Istenért, királyért, hazáért. 7. Debreczeni István pol­gármester : Lobogjon mindig szeretetre. 8. Gróf Hu- gonnai Béláné nevében Varjas Endre Isten dicsőségére és a hivek épülésére. 9. Jordán Károly dr. egyes, tisztb. elnök : Mutassuk meg, hogy büszkeségünk e zászló, melyet környezünk, s hogy nemcsak ajkunkon van Isten, de ott van szivben is velünk. 10. Báthory Istvánná elnök: Imádkozzunk és dolgozzunk ! 11. Ma­resch Emilné alelnök : Édes Üdvözítőm, meghatott szivem örömével köszöntlek az Oltáriszentségben. 12. Varjas Endre egy. igazgató : Ad maius pietatis incre­mentum. 13. Timár Péter: Kai. Szt József fiainak ne­vében. 14. Kosztra Ignácz esperes: Ősi vallásossággal és tettekben nyilvánuló önzetlen hazafissággal lesz boldog a magyar. 15. Soltész Imre : A szebb jövő reményében, mely után buzgó imádság epedez száz­ezrek ajakán. 16. Cziereizer Alajos : Isten dicsőségére, az egyház békességének és terjedésének elnyerésére. 17. Matlaszkowszky Miklós: Az Olt. egy. felvirágozá- sára. 18. Moldován Endre : A szent művészet oltár­küszöbén a legszebb lánggal égjen az erény. 19. Hám József főgimnáziumi igazgató: A valláson alapuló egyesületek végzik a legtisztább és legönzetlenebb munkát. 20. Erdélyi Károly dr. : E jelben győzni fogsz. Szeget vertek még a választmány tagjai: Almássy Ignáczné, Cs. Tattay Irén. Dr. Cservenyák Károly, Ilosvay Aladárné, Merk Ferenczné, Papp Béláné, Papp Bpla: (Egyik zászló véres csaták jelvénye, ez itt Krisztus szent tanainak hirdetője, hulljon porba amaz, lobogjon fennen ez, hogy megvalósuljon a krisztusi eszmény : az örök szeretet, örök béke). Péchy Lászlóné,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom