Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-15 / 20. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY csak jogával élt annálinkább, mert a püspök sem a választás előtt, sem a választás után, a felebbezés rendjén, a megválasztott lelkész ellen kifogást nem emelt; — Pap Sándor felebbezőnek ama kifogását pedig, hogy a választásban a képviselőtestület nem katholikus val- lásu tagjai is részt vettek, a bt, gyminiszter azért mellőzte, mert a papválasztásra vonatkozó régi iratok szerint a választást mindig a közgyűlés egyeteme eszközölte, ez esetben is a százados gyakorlat alapján a határozatot, az e tekintetbe emelt kifogások mellőzésével helybenhagyandónak találta. — Ez utóbbi kérdés szerintünk már azért is elvitázhatatlan, mert a községi törvény szerint a képviselőtestület nem vallás felekezeti szempontok szerint gyakorolja jogait, a mint ez ügyet az egyházi hatóság sem vallási szempontból fogta fel akkor, a midőn ellene volt a választás megerősítésének csak azért mert Hozás János azt a vakmerőséget (?!) követte el, hogy pályázati kérvényét nem oláh, de magyar nyelven merte beadni és nem irtózik attól, hogy a templomban mag y árul prédikáljon. Helyesen járt el azért a minisztérium, a mikor egy ilyen jóra- való, magyarérzelmü oláh pap választását megerősítette. — Dalestély. Dalegyesületünk által folyó hó 7-én szombaton, a polgári olvasókör helyiségében rendezett dalestély szépen sikerült. A közönség nagyobb számmal kereste fel ez estélyt mint más alkalommal, a miben minden bizonyára az uj alelnök dr. Vetzák Ede fáradhatlan buzgalmának nagy része van. Bizony ideje lenne is már egyszer, ha a közönség érthetetlen közönye megszűnnék. A műsor is nagyon tetszett. Az első számot képezte a dalegyesület összevágó, precziz éneke, mely Gaál Ferencznek „Hadúr“ czimü müvét adta elő szép készültséggel, számos tápsot aratva. Azután Pintér Gabi k. a. zongorajátéka következett, ki ifjúkora daczára máris igen szép teknikával játszik, s előadott darabjával megérdemelte a felhangzó tapsokat s az egyesület hálája jeléül felnyujtott szép virágcsokrot. Papp Emil baritonszólója is sikerült szám volt s az előadott szép magyar dalokat, melyeket Réthi László karmester kisert zongorán, élvezettel halgattuk. Békefi Pál hegedűszólója, Réthi karmester zongorakisérete mellett egyike volt a legsikerültebb számoknak. —- Nagy tetszést aratott Szentiványi Sándor szavalata, ki Szatmárrol volt szives az egyleti alelnök felkérésére átrándulni. A „Bányaszerencsétlenség“ czimü monológot adta elő, mely érzéssel és ritka szép szavalo- képességgel, melyért szűnni nem akaró tapsokat nyert jutalmul. Azután llosvay Margit k. a. czimbalomjá- tékát élveztük, ki egy pár magyar dalt adott elő mesteri készültséggel. Vele szemben is egy szép csokorral fejezte ki köszönetét az egyesület, a közönség pedig zajosan megtapsolta. Végül a dalarda énekelte el az „Eltörött a hegedűm“ czimü népdalt, s ezzel a műsor befejezést nyert, s ez után vacsorához ült a közönség, melyet a hajnali órákig tartó táncz követett. — Államsegély. A földmivelésügyi miniszter az Éger és Sár lecsapoló társulatnak 10.000 korona államsegélyt adott. — Az ecsedi-láp lecsapoló társulat f. hó 10-én közgyűlést tartott városunkban, A közgyűlés elején Domahidy Sándor alelnök, Nyárády László kir. főmérnök és a tisztikar nevében Pechy László műszaki tanácsos ig.-főmérnök meleg és kegyeletes hangon emlékeztek meg a társulat volt elnöke gr. Károlyi Tibor elhunj tárol és elhatározták, hogy emlékét jegyzőkönyvileg megörökítik 'és arczképét megfestetik. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után Jékoy Mór indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az ártéri terhek könnyítése érdekében bizottságot küld ki, amelv a módozatokat megállapítva, a legközelebbi rendkívüli közgyűlésen számoljon be működése eredményéről, hogy a további teendők felől határozni lehessen. A küldöttség hivatása lesz egyúttal felkérni a kormányt, hogy a társulat aggasztó helyzeten könnyítsen. A küldöttség tagjai lettek elnök, alelnök, igazgató-főmérnök, Jékey Mór, Pekanovits Imre, Jékey Zsigmond, Domahidy István, Szuhányi Ferencz, Péterffy Imre, Reök Gyula és dr. Keresztszeghy Lajos érdekeltsegi tagok, valamint az árterületen fekvő két város és nagy érdekeltség képviselője Papp Géza es Debreczeni István polgármesterek. Végül megválasztották 3 évre a társulat elnökséget és választmányát. A társulat elnöke lett ismét gr. Károlyi Gyula, alelnöke Domahidy Sándor. Választmányi tagnak megválasztattak : Gróf Tisza István, Jékey Zsigmond, Luby Lajos, Domahidy István, Bodoky Gyula, Uray Lajos, Dienes Lajos, Szarka Andor, Hadady József, Dr. Komoróczy Iván, Dr. Keresztszeghy Lajos, Debreczeni István, Balogh Pál, Papp Géza, Rébay Dezső, Szálkái Sándor, Csaba Adorján, gr. Tisza Lajos, Domahidy Elemér, Szuhányi Ferencz, Róth Károly. — Választás. Erendrédi körorvosnak dr. Holozs Mihály opporai köt orvost választották meg.----- Meghívó. A börvelyi ev. ref. fuvózenekar saját pénztára javára 1904. évi május hó 23-án zártkörű tánczvigaimat rendez Belépődíj : Férfiak részéről 1 kor. Nők részéről 80 fillér. Családjegy 3 korona. Kezdete délután 5 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. — A húsmizéria ügyeben f. hó 8-án tartott értekezlet dr. Adler Adolf, Bing Mór és Jeney Géza értekezleti tagokból álló bizottságot küldött ki oly czélból, hogy az ügyet előkészítve a húskérdés megoldása tekintetében javaslatot tegyenek. A terv az, hogy az esetben ha akad egy helybeli egyén, ki kötelezi magát mindennap vagy minden másodnap egy jó marhát vágni és a húst hárornosztálybr. 'orozva mérsékelt árban árusítani, akkor 200—300 csalad irásbelileg kötelezni fogja magát, hogy hússzüksegletét az illetőnél szerzi be. Ha pedig ily egyén nem akad, az érdekeltek szövetkezeti alapon fognak egy mészárszéket felállítani. — Meghívó. Az országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés Szatmári Kerülete 1904. május hó 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében alakuló közgyűlését tartja, melyre az egyesület tagjait tisztelettel meghívja. Szatmár, 1904. május hó 5. Az országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés Szatmár Kerületi Központjának Előkészítő Bizottsága. Tárgysorozat: 1. Az előkészítő bizottság jelentése. 2. Megalakulás. Tisztikar és választmány alakítása. 3. Esetleges indítványok. Vidékről érkező egyesületi tagok ellátásáról az előkészítő bizottság készséggel gondoskodik, ha két nappal a közgyűlés előtt ez iránt bejelentés történik. — Sztrájk városunkban. A helybeli kőmivesek és ácsok f. ho 12-én kimondták a sztrájk megkezdését. Köztük és a munkaadók között az a differen- czia van, hogy a sztrájkolok óránkint 16 krajczár munkabért követelnek, holott a munkaadók 10—12 krajczárt akarnak adni. A végrehajtó bizottság a napokban a nagyközönséghez is felhívást bocsátott ki. araelylyel eljárását indokolni akarja. A felhívás a következőleg szól: Nagykároly város tisztelt közönségéhez ! A nagykárolyi kőműves- és ács-segédek a mai nappal bérharcába léptek ! Kényszerítve vagyunk e lépést megtenni, nem jogokért, nem politikai szempontokból indulva ki, nem hamis jelszavak által félrevezetve, hanem csakis és egyedül a megélhetés keserű harczától indíttatva. A változott viszonyok, a minden téren mutatkozó drágaság s különösen az élelmiczikkek árának növekedését egyetlen társadalmi osztály sem érzi meg annyira, mint épen a munkásosztály, melynek úgyis nem mindennap van tyúk a fazekában s nehéz, fáradságos munkája után családját s önmagát csak nélkülözések árán tudja feutartani. Legnagyobb igyekezetünk és testet-lelket kifárasztó munka mellett is alig vagyunk képesek naponként l forint 20—1 forint 30 krajczárt keres n s télen át — a szünetelő munka miatt — egyáltalán kereset nélkül állunk. A tavasztól őszig terjedő munkaidőt kell kihasználnunk arra, hogy az ekkor nehezen megkeresett filléreinkből tegyünk félre még a téli idényre is, mert ép kézzel, ép testtel koldulni nem mehetünk és nem is akarunk menni. — Tisztességes, munkás iparosok vagyunk és azok is akarunk maradni! Bérbarczba léptünk, nem a szenvedélytől vezéreltetve, hanem azért, hogy uehéz munkánknak legalább tisztességes díjazását nyerhessük meg, hogy családunknak, gyermekeinknek a kenyeret biztosíthassuk. Nem kérünk lehetetlent, csak tisztességes munkaidőt, naponként 10 órát, hogy a pihenésre és üdülésre is maradjon időnk s azt kívánjuk, hogy munkánkat inegfelelőleg díjazzák, legalább 1 frt 70 — 1 frt 80 krajczárt keresve, exis- tentiánkat napról-napra biztosíthassuk. Ez a mi czélunk, ezért küzdünk 1 Ezeket akartuk a nemes város polgárainak tudtára hozni. Nagykároly, 1904. május 12. A bizottság.“ A bérharcz iránti mozgalom már május 7-én vette kezdetét- Állítólag közvetlen oka az volt, hogy Bunda Miklós helybeli építész levont munkásainak napi béréből 20—20 fillért. Azóta gyüléseztek a szakegyletben, részben a kálmánd- utzai Griszháber-féle házban, mint bejelentett sztrájk tanyán. A sztrájk megkezdését 8-án mondták ki az összes kőművesek és ácsok. Eleinte a törvény által megengedett utón haladtak, de később erőszakhoz is nyúltak, a velők nem tartó munkásokat terrorizáltak. így neszét vette Demidor Ignácz rendőrkapitány, hogy f. hó 12-én a vasúton érkező munkásokat ráakarják bírni, hogy vagy hozzájuk csatlakozzanak, vagy az általuk adott útiköltségen visszautazzanak. Azért a rendőrkapitány kiment az esteli 6 órás vonathoz és 8 rendőr és 2 csendőrből álló karhatalmat rendelt ki. A sztrájkolok is ott voltak, körülbelül 150-en várták az érkező vonatot. Itt a bérharcz bizottsága azon kérést intézte a rendőrkapitányhoz, hogy engedje meg nekik, hogy az érkező munkásokkal beszélhessenek, őket vagy csatlakozásra vagy visszautazásra bírhassák. A rendőrkapitány ezen kérésüket határozottan megtagadta és figyelmeztette őket, hogy a legkisebb rendzavargás esetére a törvény értelmében fog velük szemben elbánni. Mikor a vonat megérkezett és 4 ácsmunkás jött azon, ezeket a sztrájkolok körülfogták. Erre a rendőrség kiszabadította a négy munkást az embergyürüből akként, hogy kiszorította a zajongó sztrajkolókat a pályaudvarról. A rendőri fedezet alatt a városba bement 4 munkásról kiderülve az, hogy nem a városba, de Tasnád-Szántóra akartak menni munkára, a rendőrség útra bocsátotta őket. Azóta a rendőrkapitány minden vonathoz 8 főből álló rendőrőrjáratot rendelt ki, hogy a netalán érkező idegen munkások bántat- lanul munkába állhassanak. Történt egy rendzavargás is. A szőlős kertben, a Gózner Antal szőlőjében dolgozó munkásokat megtámadta 8 sztrájkoló. Ennek neszét véve a rendőrség kivonult oda, de akkorára már a kapaczitálók tovább álltak. De azért a rendőrség a menekülőket mégis elfogta s ezek közül Resch József ácsot, mint bujtogatót azonnal letartóztatta a rendőrkapitány. Sajnos, hogy meg nem gondolva a következményeket, ép most kezdték el a kőművesek és ácsok a bérharczot, amikor oly nagy építkezésnek állunk küszöbén, minő a vármegyeház építése. Hallomás szerint a vállalkozó Müller műépítész 3 korona napi bért már meg is Ígért nekik mint minimumot. A vállalkozó végre is, az ő tulkövetelésükkel szemben kénytelen volt 50 idegen munkást hozatni. Vegyék elő azért a sztrájkolok a jobbik eszüket és ha még nem késő, igyekezzenek munkába állani a székháznál, ahol őszig dolgozhatnak egy folytában. Mert mint halljuk a vállalkozó építész méltányosnak tartotta volna azt, hogy helybeli munkaerőket alkalmazzon s csakis a sztrájk és a munka szorgossága- kény szeri tette arra, hogy idegen munkásokat szer-r ződtessen. — Meghívó. A szatmárvármegyei állami tar.itó egyesület folyó év junius hó 1-én délelőtt 10 órako Szatmáron rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait s á tanügybarátokat tisztelettel meghívjuk. — Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó és jegyzőkönyv hitelesítő bizottság választása. 2. Károlyi Sándor egyesületi első jegyző jelentése az elmúlt két év eseményeiről. 3. „Népnevelés és társadalom“ czim alatt felolvasás Végh Gábor apai igazgatótanitótól. 4. „A népoktatási törvény revíziója“, előadó Fábián István szinérváraljai ref. tanító. 5. „Népnevelési egyesületek szervezése“ előadó Székely Árpád nagybányai községi tanítói 6. A bíráló bizottság jelentése a beérkezett 4 pályamunka tárgyában. 7. A „Tanügyi értesítő“ tárgyában intézkedés, szerkesztő bizottság választása. 8. Könyvtárnoki jelentés, pénztárnoki számadások. 9. A nagykárolyi kör megalakítása. 10. Kisebb ügyek indítványok. 11. Általános tisztujitás. Szatmár, 1904. május 9. A választmány határozatából: Kótai Lajos, egyesületi elnök. F á- b i á n István, II. jegyző. — Ujonczozás az 1904-ik évre. A múltkor megejtették az 1903. évre az ujonczozást. Most az 1904. évi ujonczozás a következő müdködési terv szerint megy végbe: I, Első bizottság: Nagybányai járásban május 24., 25., 26., elnök llosvay Aladár vármegyei főjegyző, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos. P'elsőbányán május 28., elnök llosvay Aladár vármegyei főjegyző, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos. Csengeri járásban május 30., 31., junius 1., elnök Ináncsi Papp Kálmán bizottsági tag, polgári orvos Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos. Mátészalkai járásban junius 3., 4., 6., 7., elnök Nagy Sándor tb. vármegyei főjegyző, polgári orvos Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos. Fehérgyarmati járásban junius 9., 10., 11., elnök Sze- gedy Antal bizottsági tag, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos. Nagybánya városban ju-- nius 13., 14., elnök llosVay Aladár vármegyei főjegyző, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos. Nagysomkuti járásban junius 16., 17., 18., elnök Mán Lajos bizottsági tag, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos. Érdődi járásban junius 20., 21., 22 , elnök Böszörményi Sándor bizottsági tag, polgári orvos Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos. Szinérváraljai járásban junius 24., 25.., elnök Nagy Sándor tb. vármegyei főjegyző, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos. II. Második bizottság : Szatmári járásban junius 3., 4., 6., 7., elnök Böszörményi Sándor bizottsági tag, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos. Nagykárolyi járásban junius 9., 10., 11., 13., elnök Madarassy Gyula bizottsági tag, polgári orvos Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos. Nagykároly városban junius 14., 15. elnök Reök Gyula bizottsági tag, polgári orvos Dr. Serly Gusztáv v. főorvos. — Halálos szerencsétlenség. A helybeli ipartestület tudvalevőleg a Zaják-féle ház telkére házat építtet. A régi ház bontásánál Schmalholcz János kálmándi lakos napszámost egy ledöntött fal magi alá temette, úgy hogy azonnal meghalt. A hullát a helybeli köz- kórházban orvostörvényszerüleg felbonczolták s a vizsgálatot az iránt, hogy terhel-e valakit felelősség, megindították. Mindenesetre rendőrségünknek is figyelemmel kellene kisérni az ilyen bontási és általában építkezési műveleteket és előzetes intézkedéseivel megakadályozni a bajt. — Szerkesztő változás. Bottyán Pál lázári lelkész visszalépve a „Szatmár“ szerkesztőségétől, az uj szerkesztő dr. Nagy Barna szatmári ügyvéd lett. — Tüzeset. Folyó hó 10-én esteli 8 óra 20 perczkor Tivadar György helybeli lakosnak Malom- utcza 2. sz. alatt levő kis nád fedeles háza kigyuladt; a tűzről a tűzoltóság azonnal értesülvén, kivonult, a tüzet localizálta, minek következtében 9 óra 30 perczkor a tűz már el volt oltva.-- A nagyváradi Félixfürdö 12 éven át volt bérlője Kernáts János megvált ettől a fürdőhelytől, mert az aránytalanul megdrágított bérösszeget nem adhatta meg. Nem adhatta meg pedig azért, mert ezzel megdrágította volna az ott tartózkodást s igy kénytelenkelletlen megsarczolta volna vendégeit.Most a szomszédos Szent László Püspökfürdőt bérelte ki olcsón, módját ejtvén ezzel, hogy régi vendegeit és a fürdőző közönséget olcsó áron részesítse minden nyújtható kényelemben. Gyönyörűen kies helyen fekszik a Püspökfürdő mely modem berendezésű fürdőjével, éttermeivel és szállodáival minden más fürdővel könnyen kiállja a versenyt. Kitűnő hirü jó boraival és konyhájával pedig fölülmúlja azokat. — Öngyilkosság. Rencz Antal helybeli czipész- rnester abbeli feltevésében, hogy felesége hűtlen lett hozzá, folyó hó 9-én este 6 óra tájban a Majtény- utczában levő lakásán felakasztotta magát és meghalt. A hullát a közkórházba szállították a honnan e hó 11-én délután 4 órakor temették el. — 5 fillérért megtekinthetők az ország egyik legnagyobb női divatáruházának tavaszi ás nyári újdonságai. Kérje Nagysád egy levelezőlapon mintagyüj- teményemet s elküldöm azt ingyen és bérmentve. Tartalmazza a következő tételek mintáit: 3000 vég tavaszi és nyári divatszövet 120 és 140 cm. széles 65 krtól 3 f. 25 krig. 15000 vég mosóáru külömböző minőségben 24 krtól 1 f. 20 krig. Weiner Mátyás női divatáruháza,^Budapest, Andrássy-ut 3. 4—4 — Az Összes Szépitőszereket fölülmúlja a közkedvelt Földes-féle Margit-Créme. Gyorsan és biztosan eltávolít szeplőt, májfoltot, kiütéseket, ráncokat és egyébb arctisztátlanságot és igy nemcsak szépít, hanem fiatalít is. Ára 1 korona, nagy tégely 2 korona. Kapható a készítőnél : Földes Kelemen gyógyszertárában, drogériában és illatszer kereskedésben. Utánzatoktó óvakodjunk. 4—5* Jelen számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A U D 1S Z JENŐ Laptulajdonos: ROTH KAROLY.
