Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-25 / 52. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Még csak pár évvel ezelőtt is valóságos mostoha gyermeke volt a vármegye az államhatalomnak, a kormánynak.

Nem akarunk most részletesen rámutatni arra, hogy ezt az elhagyatott helyzetet, ezt a közügyeink terén minden kívánságunkat visszautasító rendszert személyes motivumok idézték elő a belügyi kormányzatban, de annyi tény, hogy nem volt olyan kérésünk, kívánságunk, bármilyen jogos volt is, a mely a kormánynál meghallgatásra talált volna.

így hogy többre ne hivatkozzunk, közúti pénztárunk, az útadó törvény be nem válása miatt, folyton deficzittel küzdött, úthálózatunkat nem. hogy tovább fejleszteni tudtuk volna, de a meglevőt is pusztulás fenyegette.

A vármegyei székház már összedüléssel fenyegetett s nem volt miből tatarozni.

És hiába kértünk államsegélyt az egyik, mint a másik czélra, mindig következetesen süket fülekre találtunk, holott a többi törvényhatóságok jóval többe kerülő kéréseit teljesítette az államkormányzat.

De nem csak jogos kéréseink találtak hideg és következetes elutasításra, de valóságos hajsza indult meg a belügyi kormányzatban vármegyénk ellen. Természetes, hogy ennek a hajszának kellemetlenségeit csak személyek érezhették meg, nevezetesen a tisztviselők.

A mi közigazgatásunk, a belügyminisztérium szemüvegén átnézve, semmit sem csinált jól, azért minden kis hibáját felfújták, szisztematicze veszett hírét keltették. Nem csoda azért, hogy az igazságtalanul zaklatott tisztviselőinkön idővel bizonyos idegesség vett erőt, a méltatlanul bántalmazottak idegessége.

És mindezt tűrnünk kellett, mert nem volt ott fen senki, a ki pártunkat fogta volna, az akkori belügyminisztert felvilágosította volna.

És kik lettek volna hivatva a vármegye érdekeit megvédeni, felvilágosítani a belügyminisztert arról, hogy egy szervezett hajsza tévútra vezette?

Nézetünk szerint ez egyedül csak a vármegyebeli országgyűlési képviselőknek — és pedig pártszinezet nélkül — lett volna kötelességük.

Nem akarunk mi most a múltra nézve szemrehányásokkal előállani, de a mint akkor is volt szó e lap hasábjain arról, úgy most kétszeresen okunk van ezen körülményre a közfigyelmet felhívni, a mikor ismét választások előtt állunk és a múlt mulasztásain okulhatunk.

Mert hogy kezelik más vármegye közügyéit a megyebeli képviselők ? Például olyan vármegyék mint Hont, a Dunántúl és Erdély vármegyéinek képviselői, ha törvényhatóságuk valami vitális érdekéről van szó, tekintet nélkül különféle párt állásukra, mint egy test összetartanak s addig informálnak, kapaczitálnak, deputáczióznak stb. mig a vármegye jogos óhaja ott fen meghallgatásra talál.

Ez természetes kötelességük is szükebb hazájuk, vármegyéjükkel szemben.

Ez nem volt meg a múltban megyebeli képviselőinknél, vagy azért, mert nem volt a ki őket összetartsa, vezesse, vagy mert közönyösen vették ezeket a kérdéseket.

A mi nézetünk szerint vármegyei közérdek az, hogy az uj választásoknál az egyes választó kerületek tekintettel legyenek arra is, hogy olyan képviselőt válasszanak, a kik vármegyénk specziális érdekeit ott fent figyelemmel kisérjék, vállvetve támogassák és legyen is sulyok a vármegye vitális érdekeinek érvényesítésére.

Ismételjük, hogy a képviselőknek nem pártállásukra utalunk akkor, a mikor ezen nézeteinkkel elő- állunk. A kormánypárti, az ellenzéki kerület válassza meg ,pártja jelöltjét, de a személyben leendő megállapodás olyan legyen, a mely hasznára fog válni a vármegye közügyeinek, fináncziális érdekeinek. Szóval mindenik párt válassza ki a legtehetségesebb, a legderekabb párt embert és azt válassza meg.

Akkor a vármegyebeli képviselőknek tekintélyük, befolyásuk lesz ott, a hol a vármegye közügyéiről döntenek, méltóan fogják ott szükebb hazájuk érdekeit representálni.

Csak ennyit akartunk megjegyezni a közeledő választások alkalmával!

HI R EK.

— Lapunk olvasóinak, barátainak és munkatársainak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk.

— Karácsonyi istenitiszteletek. A róm. kath. templomban. Szombaton éjjel 12 órakor ünnepélyes énekes mise. Karácsony elsőnapján d. e. 9. órakor ünnepélyes szent mise, utánna ünnepi szent beszéd, tartja Timár Péter k. r. bázfönök; 11 orakor csendes mise. Délután 3 órakor vecsernye. Karácsony másodnapján 9 órakor enekes mise, utánna szent beszéd, tartja Boros Antal k. r. tanár, 11 órakor csendes mise. Délután 3 órakor vecsernye. — Az ev. ref. templomban : Vasárnap, ünnep első napján, délelőtt fél 10 órakor istenitisztelet, egyházi beszédet tart: Nt. Asztalos György lelkész, ágendázik Ujlaky Miklós s. lelkész, Délután 3 órakor egyházi beszédet tart: Lukács Mihály tanító. Ünnep másodnapján d. e. fél 10 órakor istentisztelet ; egyházi beszédet mond : Ujlaky Miklós s. lelkész. Délután fél 3 órakor prédikál : Ujlaky Miklós s. lelkész. — Az ág. ev. templomban : Karácsony első napján d. e. fél 10 órakor veszi kezdetét az istentisztelet és szent beszéd, tartja Boross Janos lelkész. Utána az Ur szent vacsorája osztatik. Délután fél 3 órakor kezdődik az istentisztelet, szent beszédet tart Nagy Sándor tanító. Ünnep másodnapjan d. e. fél 10 órakor kezdődik az istentisztelet; szent beszédet tart : Boross János lelkész. Utána rendes könyörgés.

— Személyi hir. Károlyi Istvánná szül. Csekonits Margit grófné f. hó 20-án leánya Károlyi Gyuláné sz. Károlyi Melinda grófné látogatására Mácsára utazott.

A nöegylet thea-estólye.

A nagykárolyi nőegylet f. hó 17-iki thea-estélyének csak a neve volt szerény, mert valóságos kis megyei bál volt, hangversenynyel fűszerezve.

Társadalmi életünk csak örvendhet ezen sikernek, amennyiben az egylet szeretetreméltó elnökének gróf Károlyi Istvánnénak terve megismételni ezeket a thea- estélyeket s igy a hosszú téli esték egyhangúságában, ezeken az estélyeken szórakozást találhat közönségünk.

A nemes grófnén kívül kivették részüket a rendezés érdeméből Dr. Serly Gusztávné első alelnök vezetése alatt a szükebkörü rendező bizottság tagjai is, úgy mint dr. Adler Adolfné, Báthory Istvánná, dr. Kő- szeghy Andorné, Maresch Emilné, Moson Györgyné, Papp Béláné, Péchy Éászlóné és Sternberg Sándorné. De siker is koronázta fáradozásukat, amennyiben igen szép, intelligens közönsége volt az estélynek, a melynek soraiban igen sok volt vidéki urinő és főleg fiatalság, úgy hogy tánczosban nem volt hiány és a thea-estély, mint említettük is már kis megyei bállá nőtte ki magát. A vidékieket, azt sejtjük, hogy Nagy László alispán kedves neje tóborozta össze, hogy annál sikerültebb legyen a nőegylet mulatsága.

Ott voltak a mulatságon Kristóffy József főispán, (a kinek neje először jelent meg nagykárolyi mulatságon) Nagy László alispán, gróf Károlyi György országgyűlési képviselő, Damokos Ferencz, Jékey Sándor főszolga- birák és a vármegyei közép osztály igen sok tagja, úgy hogy a férfiak többségét a vidékiek adták. Különösen a fiatalság között igen sok olyant láttunk, akik eddig csak a szatmári mulatságokon szoktak megfordulni.

A Régi Kaszinó dísztermében már öt óra tájban gyülekezni kezdett a közönség, de azért 6—7 óra felé járt az idő, a midőn a változatos hangverseny kezdetét vette.

Elsőnek dr. Jordán Károly apát-plébános ült a zongorához és szép interpretaczióval eljátszotta Chopin „Polonaise“ czimü müvét. A közönség lelkesen megtapsolta az apát ur játékát.

Ezután Csics Éajosné ült a zongorához és önmagát kisérve, gyönyörű és terjedelmes hangján énekelte Weisz Vilmosnak „Ne nyúlj hozzám“ czimü dalát. Annyira felvillanyozta szép énekével a közönséget, hogy nem akart a taps és éljenzés szűnni és igy a közóhajnak engedve kénytelen volt még egy magyar dallal megtoldani a programmot. Hangja csak úgy csattogott, mint a fülemiléjé. Hálából a közönség soraiból egy szép virágcsokorral kedveskedtek a műkedvelő kedves művésznek.

Majd egy ügyes dialog előadása következett. Kerekes Irén és Puskás Elek László adták elő. „A hip- notismus“ czimü dialogot Gabányitól. Ennek meséje az, hogy a fiatal leány iránti szerelmét az orvos nem meri bevallani, s azért a leány arra kéri, hogy hipnotizálja őt, amikor megakarja tudni, hogy a leány szereti-e őt. Természetes, hogy szereti és akkor a bátortalan fiatal ember is szerelmet vall és akkor sül ki nagy derültség között, hogy a kis furfangos leány csak színlelte a delejes álmot, az udvarló nyilatkozatra lett kényszerítve. A szép Kerekes Irén, igen kedves médium volt és Puskás László is ügyesen adta szerepét. A tetszés nyilatkozatok nem maradtak el.

Ezután Németh Jenő ököritói földbirtokos neje ült a zongorához. Chopin Prelúdiumát, majd Syndig Cherzóját és végül Chopin Berceusjét játszotta. De minő előadásban ? Merjük állítani, hogy az úrnő teljesen uralja a billentyűket, játéka már nem műkedvelői játék, hanem valóságos művészet. Hangjegy nélkül játszta ezeket a nehéz darabokat, bámulatos thechnikával, a melylyel annyira elragadta a közönséget, hogy az, hiába nem volt még vége a darabnak, beletapsolt önkéntelenül elragadtatásában. Ilyen zongora játékot még nem hallottunk városunkban. Az úrnő a közóhajnak engedve még eljátszotta Liszt átiratában Raff Pas- toroleját és végül Schuhmann Romanceját.

Most hegedüjáték következett. Kemény Emil, húga Borbély Ferenczné úrnő remek zongora kísérete mellett játszotta el érzelem teljesen Beriot „Variátiók“ czimü müvét. Mindketten sok tapsot arattak.

Végül Boer Endre magyar dalokat adott elő a zongorán. Oly magyaros zamattal, czigányosan előadni a magyar nótákat a zongorán, csak keveseknek adatott. Játéka emlékeztet néhai Bánffy Gyurka tüzes játékára. A „Csak egy kis lány van a világon“ czimü dallal valósággal magával ragadta a közönséget. Sok tapssal jutalmazták játékát.

Hangverseny után a közönség theához ült és a gazdasszonyok és leányok hideg étkeket szolgáltak fel. Maga Károlyi Istvánné grófné is szeretetreméltó kedvességével kinálgatta a jó falatokat.

Majd a fiatalság tánczra kerekedett, jókedvvel járta reggelig Fátyol Józsi talp alá való zenéje mellett. Az első négyest 30 pár tánczolta.

Minden izében sikerült mulatság volt ez. -Igazán lekötelezne bennünket Károlyi Istvánné grófné, ha mint tervezi, megismételné ezt a mulatságot. Mert a grófné szeretetreméltóságának, kedvességének annyira hódol a mi közönségünk, hogy a hol ő megjelenik, ott van egész társadalmunk is.

A mulatságon a következő hölgyek vettek részt: Dr. Aáron Sándorné, Dr. Adler Adolfné és leánya Margit, Andrássy Jenőné és leányai Anna és Ilonka, ifjú Andrássy Jenőné, Balázsy Józsefné és leánya Judith, özv. Balogh Bertalanná, és leánya Margit, Báthory Istvánné, özv. Báthory Miklósné, Balogh Terka, Barkóczy Ferenczné, Boér Endréné és leánya Sarolta, Borbély Ferenczné, Budai Aladárné, Boross Jánosné.és leánya Bella, Csaba Adorjánná, Csics La- josné, Csanády Lujza, Damokos Ferenczné, Debreczeni Istvánné, Elbel Ilonka, Gáspár Pálné, özv. Hajagos Benőné, özv. Jánossy Józsefné, özv. Jakobovits Józsefné,

Jékey Sándorné, Kacsó Károlyné és leányai Mariska és Erzsiké, Kálnay Gyuláné és leánya Ilonka, gróf Károlyi Istvánné,^Kaufmann Mártonné, Kemény Alajosné, Kerekes Irénke, Dr. Képessy Lászlóné, Killer Nándorné, Dr. Kovács Dezsőné, Dr. Kőszeghy Andorné, Kristóffy Józsefné és leánya Miczi, özv. Kőszeghy Gyuláné és leánya Erzsiké, Laurenczné Cziple Jolán, Maresch Emilné, Moson Györgyné, Nagy Ada, Nagy Lászlóné, Nagy Tinka, Németh Elemérné, Németh Jenőné, Nonn Gyuláné, Papp Béláné, Péchy Ilonka, Péchy Lászlóné és leánya Ilonka, Rába Lászlóné, Rooz Samuné, Róth Károlyné, Sántha Dezsőné és leánya Evelin, Dr. Serly Gusztávné, Schiff Jószefné, Schiffbeck Mátyásné, Dr. Schönpflug Béláné, Suránszky Jánosné, Dr. Sternberg Gyuláné, Sternberg Sándorné és leánya Anikó, Stróbentz Péterné és leánya Gizi, N. Szabó Pálné és leánya Magda, Thanhoffer Szeréna, Toóth Sándorné és Wieser Miklósné.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Körmendy Imre nagydobosi lakost a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz számtisztnek nevezte ki.

— Vármegyénk központi választmánya f. hó 2o-án tartott ülésében végleg megállapította a jövő évre összeállított képviselő választók névjegyzékét. Úgy látszik, hogy ezúttal olyan munkát végzett, a melynek csakhamar hasznát veszik a jelöltek, helyesebben a választók.

— Uj szentszéki tanácsosok. Püspök ur ő excel- lentiája tekintettel az egyházmegye jubileumi szent évére, amelyet Karácsony Vigíliáján ünnepélyes hálaadással készülnek bezárni, Hrabovszky István mérki—, Enyedi Alajos técsői —, Adámkovich Jenő nagybe- reznai —, Schmelcz Lajos pusztadobosi — és Blazsek Géza vinnai plébánosokat szentszéki ülnökökké kinevezni kegyeskedett.

— Képviselőválasztási mozgalmak. A tisztelt ház még fel sincs oszlatva s már is megindultak a képviselőválasztási mozgalmak a vármegyében. így a nagykárolyi szabadelvű pártban mozgalom indult meg, hogy Nagy László alispánt nyerjék meg jelöltül. A krassói választó-kerület szabadelvű pártja gróf Károlyi Györgyöt óhajtja. A nagysomkuti választó-kerület szabadelvű párti választói Dr. Papp József eddigi képviselő mellett tömörülnek.

— Ebéd. Kádár Gusztáv műszaki tanácsos, a Nagykároly—mátészalka—csapi vasút építésének ellenőrzése végett folyó hó 19-én városunkban időzvén, ez alkalommal Nagy László alispán a műszaki tanácsost ebédre hívta meg. Kívüle hivatalosak voltak az ebédre Frank Mihály kir. mérnök, Strasser Miksa a Greger- sen G. és'fiai czég megbízottja és Debreczeni István, polgármester.

— Erdészeti előléptetések. A földmivelésügyi miniszter Molcsányi Gábor m. kir. erdőmestert erdőtanácsossá léptette elő és a nagybányai m. kir. főerdő- hivatal vezetésével megbízta, továbbá Molcsányi Érnő m. kir. főerdészt a lippai m. kir. erdőhivatalhoz és Nagy Károly m. kir. főerdészt a bustyaházai m. kir. erdőhivatalhoz erdőmesterré nevezte ki.

— Bizottsági tagok választása városunkban. A vármegyei bizottsági tagok választása városúnkban decz. 29-én megy végbe. Az első kerület, az úgynevezett mesterrész és külkerület és pedig Deák Ferencz-tér, Fazekas-utcza, Gencs-utcza, gróf Károlyi György-tér, Hajnal-utcza, Hétsastoll-utcza, Honvéd-köz, Jokai-utcza, Kossuth-utcza,Kölcsey-utcza,Könyök-utcza, külkerület, Széchenyi-utcza, Temető-utcza, Terem- utcza, a városháza tanácstermében választ. Választási elnök Rooz Samu. Kilépett bizottsági tag Janitzky Albert és eltávozott Csóti Márk. A második kerület és pedig Árpád-utcza, Baromvásár-tér, Csokonai-utcza, Görbe-utcza, gróf Károlyi István-utcza, Honvéd-utcza, Magtár-utcza, Melindá-utcza, Nyárfa- utcza, Petőfi-utcza, Pék-utcza, Rákóczy-utcza, Somos- utcza, Szőlő-utcza, Templomköz, Téglaszin-utcza, Téréi- utcza, Vadayköz-utcza, Wesselényi-utcza, az ev. ref. fiiskola tanácstermében választ. Választási elnök dr. Serly Gusztáv. Kilépett bizottsági tagok Serly Ferencz és Strómájer Ferencz. A harmadik kerület és pedig Akáczfa-utcza. Atilla-utcza, Árokpart utcza, Fény- utcza, Hunyady-utcza, Kaplony-utcza, Kaszinó-, Kál- mánd-, Kigyo-, Körtefa-, Luby-, Malom- és Martino- vics-utczák, a svábrészi részházban választ. Elnök Róth Károly. Kilépett bizottsági tag Lucz György. A negyedik kerület és pedig Újvárosi rész és Hajduváros, Ágoston-, Gózson-, Hajduköz-, Kenderes-, Kishajduváros-, Kiskároly-, Nagyhajduváros-, Tompa- és Verbőczy-utczák, a gr. Károlyi-téri gyermekmenhely helyiségében választ. Elnök Csipkés András. Kilépett biz. tag dr. Róth Ferencz. A szavazás d. e. 9 órától d. u. 4 óráig tart Hir szerint a következő jelöltek vannak : I. kerületben Kardos Lipót és Kuszka Mihály ; 11-ik kerületben Strohmájer Ferencz és Serly Ferencz; I!I-ik kerületben Lucz György, IV-ik kerületben dr. Rcth Ferencz.

'— Búcsú estély. Mint megírtuk már, Kleiszner Károly, Károlyi Sándor gróf mezőteremi tiszttartójának tiszteletére, a ki más uradalomnak lett jószágigazgatója, f. hó 20-án barátai és jóemberei búcsú lakomát rendeztek a Régi Kaszinóban, melyen számos pohárköszöntőben vettek részt az előzékeny, kellemes társadalmi embertől.

— Esküvő. Wéber Tibor helybeli tekintélyes kereskedő f. hó 17-én esküdött örök hűséget Sztruchár Berta kisasszonynak, Sztruchár István nyírbátori kereskedő és neje Szimon Berta kedves leányának. Boldogság kisérje frigyüket!

— A vármegyei lótenyésztési bizottság uj elnöke.

A vármegyei gazdasági egyesület Sváiczer Gábor lemondása folytán a vármegyei lótenyésztési bizottság elnökévé berenczei Kováts Jenőt választotta meg.

— Meghívás. A képviselőtestület t. tagjait 1904. évi deczember hő 28-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1904. decz.