Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-12 / 15. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Schlauch Lőrincz dr. biborospüspök, a társulat volt diszelnöke felett, tartja Dr. Fechtel János főgymn. tanár. 4. Az 1902. évi számadás és 1903. évi költség- vetés tárgyalása és megállapítása. 5. Az elhalálozás ! folytán megüresedett 2 alelnöki állás betöltése. 6. Segélykérvények a vallás és közoktatásügyi és pénz­ügyminisztériumokhoz, közig, bizottsághoz. 7. Indít­ványok, amelyek a közgyűlést megelőzőleg igazgató­sághoz Írásban benyújtandók. — Vetőmag kiosztás. Botpalád és Kispalád köz­ségek vetőmag adományozásért folyamodtak a föld- mivelésügyi miniszterhez. A miniszter az említett valamint egyéb községek vetőmagszükségletének meg­állapítása végett Asboth Béla kir. gazdasági intézőt fogja vármegyénkbe kiküldeni. — A debreczeni vivő akadémia. Kallósy Ödön és Szigeti Benedek Sándor debreczeni vivómesterek f. hó 5-én nagysikerű versenyt és akadémiát rendeztek a Bika dísztermében. A délelőtt és délutáni mérkőzé­seket egyaránt nagy és díszes közönség nézte végig. Délelőtt osztályozási mérkőzések voltak. A puli-verseny délután három óra előtt kezdődött meg. Alig mertük hinni, hogy Debreczen ennyi és ily jeles amatőröket legyen képes felmutatni. Az ifjak mérkőzése sport szempontból is igen érdekes és értékes volt, a mely a két kiváló vivomester érdeme. A jury elnökei Kaffka Ignácz brigadéros és Békéssy László főhad­nagy voltak. Az itélőszék többi tagsági tisztét Vécsey Zoltán, Lukács István, Laszgalncr Kálmán, Deák Béla és Bothmer Jenő báró töltötték be. A ver­senyen a következő mesterek voltak jelen: Pellegrini Guiseppe (Szabadka), br. Bothmer Jenő (Budapest), Neimer József (Budapest), Deák Béla (Budapest), Sz. Benedek Sándor és Kallóssy Ödön (Debreczen). A puli mérkőzések eredménye ez: 1. Hálnál Dezső, 13 ponttal. 2. Balogh Sándor, 22 ponttal. 3. Tóth Kál­mán, 24 ponttal. 4. Ottlik István, 25 ponttal. 5. Zalay Kálmán, 27. ponttal. 6. Kölcsey Ákos, 28 ponttal. 7. Rudolfy Imre, 30 ponttal. 8. Marjai Barna 33 ponttal. 9. Marjai Ödön és Radó Dezső 35 ponttal. 10. Szabó Gyula, 26 ponttal. Hajnal Dezső óriási fölénynyel vitte el az első dijat, egy gyönyörű bronzgarniturát, melynek két gladiátor alakja igazi mestermunka. A második dij ezüst serleg, a harmadik konyakos készlet volt. A többi tiszteletdijak is szépek és értékesek. A dija­kat este 6 órakor osztották ki. Nyolcz órakor kez­dődött a mesterek vivóakadémiája, melyben ügyes­ségükkel Benedek és Pellegrini, szívósságával Deák Béla tűntek ki. Akadémia után bankett volt. — Megszökött vizsgálati foglyok. A helybeli kir. járásbíróság fogházában alig van egy-két fogoly és ezek közüli is nagypénteken kettő megszökött. Ugyanis sétáltatták őket a fogház udvaráu és ez alatt Alexa János suhancz, a ki lopásért volt vizsgálati fogság­ban és Prpie Markó horvát donga-niunkás megugrott. Szerencsére azonnal észrevették elillanásukat és űzőbe vették őket a fogház őrök. Valóságos hajsza keletkezett, mert utczai sihederek beálltak önkéntes rendőröknek, a kerteken keresztül üldözték őket, úgy hogy az egyiket a Kaplony utczán, a másikat meg a szilágysági vasút mentén sikerült lefülelni és vissza szállítani a fogházba. — Lóosztályozás. A vármegye területén a ló­osztályozást a következő napokon ejtik meg. Az első bizottság a melynél a katonaság részéről Fü- zesséry Elemér cs. és kir. huszár kapitány működik közre a lóosztályozást április 22-én Nagy Majtény, 23- án Kis-Majtény, 4-én Genes, 25-én M.-Terem, 27-én Ér-Endréd, 28-án Érkörtvélyes, 29-én Penészlek, 30-án M.-Petri, május 1-én Szaniszló községben, 2-án Nagykároly városban, május 4-én Kaplony, 5-én Kálmánd, 6-án Iriny, 8-án Csanálos, 9-én Vállaj, 11 -én Fábiánháza, 12-én Hodász, 13-án Mátészalka 14-én N.-Dobos községekben eszközli, a második bizottság a melynél Halászy Dezső cs. és kir. huszárkapitány működik közre, a következő útiterv szerint mű­ködik. Április 22-én Porcsalma, 23-án Csengerben, 24- én Csegöld községben, 25-én Szatmárnémetiben, 27-én Jánk, 28-án Matolcs, 29-én F.-Gyarmat, 30-án Cseke, május 1-én Kölese, 2-án N.-Palád, 4-én Homok, 5-én Sárköz, 6-án Batiz, 8-án Pettyén, 9-én Tőke- terebes, ll-én Kr.-Béltek, 12-én Erdőd, 13-án Hirip 15-én Bikszád, 16-án Avasujváros, 18-án Sz.-Váralja, 19-én Remetemező, 20-án Erdőszáda, 22-én Miszt- falu községben 25-én Nagyhánya városában az oda beosztott községekre nézve, 28-án N.-Somkut 29-én Szakálosfalu és 30-án Hosszufalu községekben működik. — Gyászjelentés. Dr. Kajdy József és neje Baudisz Jozefa, úgy szintén leányuk Irén, özv. Baudisz Jó- zsefné sz. Strohmayer Terézia a legfájdalmasabb szívvel jelentik a nagyon szeretett gyermek, a jó testvér és kedves unoka: Kajdy Zoltán joghallgatónak f. évi április hó 8-án este 11 órakor élte 21-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. Az elhunyt ifjú földi maradványai f. évi április hó ll-én d. e. 10 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a gyászos házból a bihar-diószegi temetőben örök nyugalomra tétetni. B.-Diószeg, 1903. évi április 9-én. Béke lebegjen porai felett! — Szerencsétlenség. Három héttel ezelőtt a helybeli katonai lövőterén ezéllövészet közben az oktatóul oda vezényelt Pap János szakasz-vezető homlokába fúródott a golyó egy szilánkja, a mely a czéltlövő katonának szétrobbant fegyveréből került ki. A sebesült már felgyógyulni látszott sebéből, a midőn agytályogja keletkezett s ez pár nap alatt megölte — A Wilson czirkusz ma délután 4 órakor kezdi meg előadásait városunkban, a piacztéren a vízmen­tesen fedett sátorban. A társulatnak saját zenekara van. — Nyilvános köszönet. Az ur 1903-ik évének Virágvasárnapja feledhetlen édes emléke leszen a nagysomkuti ref. egyháznak. Ugyanis e napon két nagyértékü adományban részesült. — Az első gróf Teleki László Gyula kővár-hosszufalusi nagybirtokos adománya, ki egyházunknak templom helyül egy nagysomkuti belsőséget — mintegy 6000 korona ér­tékben — ajándékozott, — ezen nap állitván ki az adomány levelet is. — A második — a Hosszú Bibe és Rózsika nővérek ajándéka, — kik bár róm. kath. vallásuak s igy ajándékok kettős becsű — az űr- vacsora kiosztáshoz szükséges 2 drb ezüst kelyhet és egy ezüst tányért — 240 korona értékben aján­dékoztak ugyancsak e nap egyházunknak. Fogadják e nemes szivü adakozók legmelegebb hálás köszö- netünket ezúton is. A nagysomkuti ev. ref. egyház nevében Szappanyos József kir. járásbiró, főgondnok. — Angliának hires pázsit-területei valóban igen szépek ; ámde azok sem szebbek, mint Budapest séta­téréinek pázsitrészletei és a Margitsziget diszgyepterü- letei. Ugyan ki ne gyönyörködött volna már ezekben ? Egy év ^hiányzik csupán és akkor harmicz éve lesz, hogy ezen remek pázsitokhoz a fűmagot Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedése Budapesten szállítja. Méltán lett oly nagy hire már e fűmagnak, hogy nemcsak a monarchia minden nagyobb parkja részére szállítja az említett ezég ezt a fűmagot, hanem Német-, Franczia- és Orosz-országból is érkeznek tö­megesen rendelések. Most midőn a pázsitfümag vetésének ideje elérkezett, jó tanácsot vélünk adni, midőn azoknak, — akik hasonló gyönyörű, üde zöld pázsitott akarnak létesíteni, — azt tanácsol­juk, hogy szerezzék be Mauthnertől vagy a „Sé­tatéri“ vagy a „Margitszigeti“ fümagkeverékeket. — Pályázat ipari munkások jutalmazására. A kereskedelmi m. kir. miniszter ur a kereskedelmi és iparkamarák javaslatára elhatározta, hogy az ipari munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és jó maga viseletének jutalmazására száz koronás állami jutalomdijakat rendszeresít s a debreczeni kamara területére évenkint 5 ily jutalomdij eladományozását engedélyezi A jutalmazandó munkások mindegyike a juialomdijon kívül a jutalmazás tényét és indokait tartal­mazó okmányt kap. A jutalomra való igény előfeltételei a következők: 1. magyar állampolgárság 2. tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás (kapus, kocsis, gyári iroda szolga és más ily természetű szol­gálatot teljesítő a jutalomra igényt nem tarthat) 3. legalább 15 évi megszakítás néküli működés az ipari munka körében (Tanoncévek beszámíthatok, évadhoz kötött ipari munkába alkalmazottaknál a teljesen betöltött évadok teljes évekkel egyenértékűeknek tekintetnek) 4. a rendes munkabér vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Minden feltételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg a munkakönyvvel vagy annak hiteles másolatával bizonyitandók. Ugyanazon munkás a szóban levő jutalomban csak egyszer részesülhet. Ezen feltételek alapján a debreceni kereskedelmi és iparkamara pályázatot ir ki a kerületében működő ipari munkások közül 5-nek megjutalmazására. A jutal­mazások iránt való előterjesztéseket a fentirt feltétele­ket igazoló okmányok csatolásával a munkaadók tartoznak alkalmazott munkásaikra vonatkozólag junius ho végéig a debreczeni Kereskedelmi és Iparkamarához benyújtani s a jutalmazások érdemében a kamara jelöle­se alapján a kereskedelmi miniszter ur fog dönteni. A pályázatban egyaránt résztvehetnek kisipari és gyári munkások. Debreczen 1903. márczius 24. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében: Szabó Kálmán s.k. elnök. Szávay Gyula s.k. titkár — Adóügy. Értesittetnek az adózó polgárok, hogy az 1903. évre szóló tőkekamat és járadékadókivetési lajstrom f. hó 10-től 18-ig 8 napon át a városi adóhi­vatalban közszemlére kivan téve és hogy azok az érdekeltek által a hivatalos órák alatt megtekinthetők, a sérelmesnek vélt kivetés ellen pedig 15 nap alatt felebbezés adható be. Nagykároly, 1903. ápril hó 7. Lévay Béla, adóügyi tanácsos. — Hirdetmény. A katonai árva fiuk nevelő in­tézetébe, a katonai reál iskolákba e két katonai aka­démiába és a katonai tiszti leányok nevelő intézetébe való felvétel tárgyában a nmltsgu m. kir. honvédelmi miniszter ur által 14800--903. szám alatt kibocsátott általános pályázati hirdetmény a főjegyzői hivatalban megtekinthető. Nagykároly, 1903. márczius 27. Deb­reczeni István, polgármester. — Hirdetmény. A hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben az 1903—1904. iskolai kezdetén betöltendő magyar állami alapítványi helyekre való felvétel tárgyában a nmltsgu m. kir. honvédelmi mi­niszter ur által 15886—903. szám alatt kibocsátott pályázati hirdetmény a főjegyzői (hivatalban az érdek­lődő szülők vagy gyámok által megtekinthető. Nagy­károly, 1903. márczius 21. Debreczeni István pol­gármester. — Hölgyek öröme! Ezrekre menő elismerő le­vél bizonyítja, hogy a legjobb szer a szépség ápo­lására az általam készített hires Dr. Lehman-féle arczkenőcs. Egy tégely ára 1 korona, hozzávaló szap­pan 80 fillér. Pouder 1 doboz 1 korona. Csak ne­vem és arczképemmel ellátott tégelyt kérjünk és fogadjunk el I Kérem egy próbarendelményt tenni. Gyarmati Emil városi gyógyszertára a Szent-Három­sághoz Baján. Viszonteladók nagy kedvezményben részesülnek. 18—20 — Hadmentességi dij fizetésre kötelezett egyének felhivatnak, hogy vallomásaikat e hó 20-ik napjáig annál is inkább adják be, mert ellenesetben adójuk hivatalból fog megállapittatni. Figyelmeztetnek különö­sen azok, a kik még haddijjal megróva nem voltak, de annak fizetésére a törvény értelmében már kötele­zettek és állandóan itt tartózkodnak, hogy a városi adóhivatalnál ingyen kapható bejelentési ivén, a beval­lást megtenni el ne mulasszák. Nagykároly, 1903. évi április 6. Lévay Béla, adóügyi tanácsos. — Csodás eredménynek nevezhetők a gyógyítás terén azon sikerek, ^melyeket a csuz és köszvényes betegek érnek el a hírneves Zoltán-féle kenőcscsel. Oly betegek, kik évek óta különböző szereket és gyógyfürdőket eredménytelenül használtak és kísérleteket tettek e csodásnak nevezhető szerrel, meggyőződtek arról, hogy a Zoltán-féle kenőcs csuz és köszvényes bajok biztos gzógyszere. Városunk la­kosai közül is már sokan dicsekedhetnek azzal, hogy e szer adta vissza nem remélt egészségüket meleg­hangú levelekben mondtak köszönetét e szer készítője Zoltán B. budapesti gyógyszerésznek, kinél mint egyedüli készítőnél kapható. Üvegenként 2 korona, — Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1903. év április hó 5-ik napján tartott közgyűlésen néhai Kirilla Ti­vadar hagyatéki ügyében a végrendelettől eltérőleg az örökösökkel kötött egyezség bejelentésé tárgyában hozott 40—1803. kgy. sz. a. határozata a város házá­nál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól szá­mítandó 15 napon át közszemlére ki van téve, s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető, s az ellen netaláni felebbezés 1903. évi április hó 21. nap­jáig bezárólag beadható. Nagykároly, 1903. év április hó 6-án. Debreczeni István, polgármester. — Hölgyeim ! Legmodernebb a legkedveltebb szépitőszer az egész világon elterjedt Földes-féle Margit-Créme. Teljesen ártalmatlan zsírmentes arcz­kenőcs. Meglepő csodás hatású, szeplőt, májfoltot, pattanást és az arcz mindennemű tisztátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a ránezokat redőket kisimítja és az arcznak finom, fiatal, rózsás szint ad. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Kapható a készítőnél: Földes Kelemen gyógyszerésznél Ara­don és minden gyógyszertárban, (kiad. hiv.) — Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1903. év április hó 6-ik napján tartott közgyűlésén Veres Róza nagykárolyi lakos által néhai Zaják Antal hagyomá­nyosai ellen indított perben a városnak képviseletére vonatkozólag hozott 39—1903. kgy. sz. a. határozata a város házánál a közigazgatási kiadó hivatalban a mai naptól számitandó 15 napon át közszemlére kivan téve, s az a hivatalos órák alatt bárki által megte­kinthető, s az ellen netaláni felebbezés 1903. év ápril hó 21 napjáig bezárólag beadható. Nagykároly 1903. évi április 6. Debreczeni István, polgármester. — Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1903. év. április hó 5-ik napján tartott közgyűlésen néhai Zaják Antal által tett alapítványoknak lehető biztosítására vonat­kozólag hozott 38—9C3. kgy. sz. határozata, a város házánál a közigazgatási kiadó hivatalban a mai naptól számitandó 15 napon át közszemlére ki van téve,s az a hivatalos órák alatt bárki 'által megtekinthető, s az ellen netaláni felebbezés 1903. év. április hó 21. nap­jáig bezárólag beadható. Nagykároly, 1903. év. április hó 6-án. Debreczeni István, polgármester. CSARNOK. Tavasz. Az öreg Bedő jól elmagyarázta az építőmesteré­nek, hogy a lakóházban első, második és harmadik főkellék a kényelem : oly szélesek voltak a szobák, a veranda, mintha egy zászlóaljra számítottak volna. Pedig mindössze hárman éltek a lakásban a cseléd­ségen kívül: Bedő a dúsgazdag asztalos, a felesége, meg leányuk, Lujza. Kert is volt a ház végében s ilyenkor, orgona virágzása idején, a leány a lugasban töltötte minden szabad idejét : sóvárogva, epedve, mikor csendül meg az ő számára is az igaz tavasz dala. S amint az illat­ban fürdő napsugár szöghaját kissé világosabbra zornánezozta és megvillogtatta fátyolos szemét, tavasz volt a leány a tavaszban. Bosszúság ült ki egy pillantásra az arczára: — Nincs itthon senki, Gábor bácsi — mondta. Fehérhaju ingatagjárásu öreg ember felelte : Tudom, tudom. De hát a Gábor bácsinak igy nem szabad idejönnie ? — évődött az öreg szolid gunynyal. Mindenben pedig az volt a legpompásabb, hogy a bácsi igaz meggyőződéssel Gábornak nevezte magát, pedig valamikor Mihály nevet adott neki a papja. Csakhogy legalább egy félszázad óta Gábor bácsinak hívták a vén kotnyelest — az Isten tudja már miért — úgy, hogy már maga is elhitte és nyugodt lélekkel mászkált a városka egyik családjától a másikhoz. Ő volt a „békéltető lélek“ aki szerencsésen mindig a legalkalmatlanabb pillanatban érkezett. Nem volt oly famillia, amelyikkel rokonságot ne bizonyított volna. Ezzel csak nem törődtek, de a békéltető rohamaitól fázott mindenki . . . — No, nefélj, majd én egyengetem az utatokat, — kedveskedett az öreg. Lujza arcza egyszerre vérvörösbe borult : — Már mibe ártja magát Gábor bácsi ? — Ejha, de borzasztó ártatlan lettél egyszerre. Hanem délelőtt boldog voltál, ugy-e, mikor errefelé defilirozott az ablakod alatt a fiatal ur ? Bizony Isten jóravaló kinézésű legény, tisztára nem értem, mit veszekszik az „ekszcellenciás“ apád . . . Nem folytathatta tovább, egyszerre elállt a szava : ott állott előttük Ráden Gyula. Boldog szédület kapta meg a leányt, az öreg meg roppant komikusán vállába húzta a fejét és kisompolygott a lugasból. Mindaketten azt érezték, hogy kapkodnak a le­vegő után. A leány mintegy lehelte : — Gyula, miképp jött maga ide ? A réveteg tekintet egyszerre a férfi nézésévé vált:

Next

/
Oldalképek
Tartalom