Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-29 / 13. szám
Nagykároly, 1903. márczius 29. 13. szám. XXIX. évfolyam. Szatmármegyei Közlöny TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI VEOVmHTAR.TAT.MTT TTTTTTT.AP. 0 és VEGYESTARTALMU HETILAP. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. EGJELEN MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. HIVATALOS RÉSZ. 567—1903. sz. Szatmár vármegye főispánja. Meghívó. Van szerencsém az állandó választmány tagjait az április 7-én d. e. 10 órakor kezdődő ■Ci 1 © s r e a vármegye székházának nagytermébe tisztelettel meghívni. Tárgy : a törvényhatóság múlt évi zárszámadására vonatkozó véleményes jelentés és más ügyek előkészítése. Nagykároly, 1903. márczius 16. Gróf Hugonnai Béla, — főispán. jr /»O .....— szám. SzatmárYármegye főispánja. iy uo. Meghívó. Van szerencsém a vármegye törvényhatóságának bizottsági tagjait az április hó 7-én délelőtt IOV2 órakor kezdődő rendkívüli közgyűlésre a vármegye székházának nagytermébe tisztelettel meghívni. Nagykároly, 1903. márczius 16. Gróf Hugonnai Béla, főispán. Tárgysorozat: 1. Belügyminiszteri leirat a Nagykárolyban felállítandó Kossuth-szoborra megszavazott 4000 korona jóvá nem hagyása tárgyában. Fj. 2. Belügyminiszteri leirat több érdekelt fel által beadott panaszok megvizsgálására kiküldetés tárgyában. Fj. 3. Barsvái megye átirata egy magyar iskolahajó felszerelési költségeihez hozzájárulás iránt. Fj. 4. Pozsony sz. kir. város átirata az egyesülési és gyülekezési jog törvényhozási rendezése tárgyában. II. 5. Vármegyei alispán előterjesztése Derzsi Sándor utkaparó vegkielégitése ügyében. Fj. 6. Ugyanaz Kovács Sándor járási írnok terhére előirt vizsgálati költség és lakbér térit- mény törlése tárgyában. Fj. 7. Ugyanaz Vetés és Óvári községek kepviselő-testületeinek a Vetés—csengeri jviezi- nális útvonalnak törvényhatóságivá tétele tárgyában. Fj. 8. Nagy-Somkut község képviselő-testületének a székház megvásárlása tárgyában hozott határozata. Fj. 9. Alispáni előterjesztés gróf Vay Gábor máriavölgyi forrásvizeinek gyógyforrásokká nyilvánítása ügyében beadott kérvénye tárgyában. I. 10. Ugyanaz Pokomándy Alajos vm. pénztári ellenőr végkielégítése ügyében. I. 11. Kereskedelemügyi miniszteri leirat 20000 korona ínséges segély engedélyezése tárgyában. V. 12. Közigazgatási bírósági Ítélet Monostor község vadászterületének bérbeadása tárgyában. V. 13. Pettyén község vadászterületének bérbeadási ügye. V. _____ EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-e?* Egyes szám ára 20 fillér, i Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. 14., Já^oríalu község vadászterületének bérbeadása, vT ' / 15. A.felsőbányái főorvos választás tárgyában dr. Kollár Lajos panasza. V. \ 16—65. Avas-Újfalu 1895. évi, Tölgyes, Nántü, Dobra, Egri, Kővár-Kölese, Jávorfalu, Rákos-Terebes, Erdőaranyos, Varalyu, Gyökeres, Nagy-Nyires, Szakállasfalu, Koltó-Katalin, Kis-Fentős, Géberjén, Fülpös-Darócz, Keér- Semlyén, Karulya, Pribékfalu, Madarász, Magosfalu, Kővár-Remete, Puszta-Hidegkut, Nábrád, Fülpös,Hosszufalu, Puszta-Fentős, Berkeszpatak, S.-M.-Berkesz, Nagy-Fentős, Felső-Újfalu, Alsó- Fernezely, Válaszút, Ó-Huta, Szappanpataka, Csécse, Bikszád, Terep, Bujánháza, Hidegkút, Lénárdfalu, Géres, Misztóttalu, Alsó-Újfalu, Kányaháza, Barlafalu és Kőszegremete 1901. évi számadása. II. 66—70. Géres, Pettyén, Krassó, Nagy- Kolcs és Ráksa 1900. évi számadása. II 71—72. Szaniszló és Kapnikbánya 1903. évi pótköltségelőirányzata. II. 73. Zsadány község 1899. évi számadása. II. Nagykároly, 1903. márczius 27. Összeállította: Ilosvay Aladár, — vm. főjegyző. 7122—1903. Szarmárvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szatmárvármegye törvényhatóságánál a folyó évi május havi rendes közgyűlésen választás utján betöltendő következő nyugdíjjogosultsággal járó állásokra nyitok pályázatot: 1. A nagysomkuti járási főszolgabírói állásra 2700 korona törzsfízetés, 500 korona iroda- atalány, 1000 korona utiátalány természetbeni lakás és iroda helyiség javadalmazással. 2. Egy árvaszéki ülnöki áll ásra 2700 korona törzsfizetés 500 korona lakbér illetménynyel. 3. Az ezen állások betöltésével esetleg megüresedő egyéb állásokra. Az 1883. 1. t.-czikben előirt minősítés igazolására szükséges okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeket a vármegye főispánjához czimezve f. év ápril hó 25-ig veszem át az ezen határidőn túl érkező kérvényeket figyelembe nem veszek, megjegyzem, hogy a vármegyei ügyviteli szabályzat 3. §-a értelmében ezen állásokra a fent kitett határidőig személyes szóbeli jeléntkezés utján is lehet pályázni. Nagykároly, 1903. márczius hó 23. 1—2 Nagy László, alispán. A kivándorlók védelme a külföldön. Évek óta egy igen fontos, közgazdasági életünkre nagy befolyással biró kérdés, a kivándorlás kérdése, ha nem is orvosoltatik, de legalább szabályoztatni fog a képviselőház által a közelmúlt napokban megszavazott törvénynyel. De ez is csak hosszú idő után következik be, mert el sem képzelhető, hogy a kivándorlás Fiúmén át való irányítása egyhamar lehetséges legyen. Évekbe telik, a mig rá tudjuk kivándorlóinkat venni, esetleg kényszeríteni, hogy az Amerikába való utazásra Fiúmén át kell nékik venni az útirányt, mert csak igy lehetséges, hogy az állam védelemben részesítse a kiván- dorlokat egész rendeltetése helyükig, hogy megakadályozható legyen, miszerint lelketlen emberek prédájává lehessenek. Mert százezrekre rúg az az összeg, amivel megrövidítik őket a brémai ügynökök, szállodásók és pénzváltók, akik az ő tapasztalatlanságukat a saját czéljaikra kihasználják. Magyar kivándorlónál Németországban nem ismernek jobb fejőstehenet s ez az oka annak, hogy az ügynökök egész légiója jár Magyarországon, hogy fiainkat, véreinket a haza elhagyására bírják. A Mislerek, Falkok jól tudják, hol lehet még az emberek hiszékenységéből vagyont szerezni, s azért szaporodnak nap-nap után Magyarországon a hiénák, akik zsákmányra lesve, a védtelen, tudatlan magyar népet behálózzák és mindenféle Ígéretekkel a kivándorlásra csábítják. Ezek a szegény emberek felülnek az ügynökök ígéreteinek és kezükbe veszik a vándorbotot, itthagyva hazát, családot s hajszolják a jó szerencsét. De megtalálják-e? Ezerkilenczszázegyben 69642 útlevéllel biró és mintegy 18000 útlevél nélküli egyén vándorolt Amerikába. Kilenczszázkettőben már az útlevéllel bírók száma 112.500-ra, az útlevél nélküliek száma pedig harmineznégyezerre rúgott, összesen tehát Magyarországot elhagyta két év alatt 234142 lélek. Ez csak azoknak a száma, a kik Oderbergen át mentek Amerikába. Az is tudva van, hogy ezeknek 70 százaléka Brémán át megy Amerikába, mig a hiányzó 30 százaléka megoszlik Hamburg, Rotterdam és Antwerpen között. Mind a négy helyen van konzulátusunk, de csak a hamburgi konzulátus az, a hol magyar hivatalnok van alkalmazva, mig a másik háromnál egy lélek sem bírja a magyar nyelvet. De a mig a rotterdami konzulátusnál — hála az ottani konzul jólelküségének a magyar alattvalókat kellő védelemben részesítik, addig a brémai konzulátusnál a magyar alattvalók védelem helyett csak gorombaságban részesülnek, ha egy vagy más ügyben igénybe akarják venni a konzulátus közbenjárását. Innét van aztán az, hogy Brémán át utazó kivándorlóink teljesen az ügynökök körmei közé kerülnek és ezt busásan fizetik is meg. Brémai tartózkodásaim alkalmával tapasztaltam, miként zsarolják ki a magyar alattvalókat. A pályaudvaron már várnak az ügynökök, akik már prédára készen állva, megrohanják a kivándorlókat, viszik őket a lakásaikra, amelyet már a magyarországi ügynök — sokszor vasúti kalauz — felirt nékik. Ott elhelyeznek 5—6 embert egy szobába, ahol aztán mindaddig lakik, mígnem a hajóra kell szállniok. Mikor a fizetésre kerül a sor, átadják nekik a számlát, amelyen a lakásért egy napra 5—6, sokszor 7—8, sőt 10 márkát is számítanak. És ezek a szegény, mindenkitől elhagyatott páriák kénytelenek ezt kifizetni, ha azt nem akarják, hogy még 5—6 napig kelljen nékik Brémában maradni. Már most ha figyelembe vesszük azt, hogy minden egyes kivándorlónk csak a Brémában való tartózkodásának lakásköltsége 25—35 márkába került, az igy kifizetett összeg az elmúlt két év kivándorlóinak tehát közel 5 Remek kivitelű fényképnagyitások! Sietnagyságu 9 frt 80 kr. "tS“" 9 frt 80 kr. Vidéki egrendelések a legnagyobb figyelemmel teljeslttetnek 1896. KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON! -«43 1896 HUSZTHY ZOLTÁN kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban. 29—52 MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKAI Egyes alakok, gyermek-képek, családi» testületi stb. csoportfényképek a szokott természethü, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rttól.