Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-03 / 18. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY — Esküvő. Köröskényi Timóth helybeli kereskedő a napokban tartotta esküvőjét városunkban Keszi Etelkával, Keszi János polgártársunk, városi képviselőtestületi tag leányával. — Orgona szentelés Szaniszlón Lélekemelő ünnepet ült a szaniszlói kis református egyház múlt hó 26-án ; ekkor szolalt meg először uj orgonája, mely a hívek önkéntes adakozásából épült Kerékgyártó István debreczeni orgona építész műhelyében. A reggel 9 órakor kezdődő istenitiszteletre apraja, nagyja felgyűlt a kisded gyülekezetnek, eljött a falu intelligentiája, s valóban telt ház volt az Isten háza. A gyülekezeti ének után Uray József csomaközi lelkész buzgó imád sága hangzott, — ezt követte Veress Imre irinyi lelkész alkalmi predicátioja ; mindketten az ihletés hangján méltatva e szép ünnepet; majd a helybeli lelkész az orgonára adakozók nevét olvasva fel — Isten áldását kérve a gyülekezetre — „dicséret, dicsősség, tisztesség és hálaadás“ kezdetű ének hangjai mellett oszlott el a szép templomi közönség. A 2000 koronába került orgonára a szives adakozók 1784 koronát adtak össze. — Birtokvétel. Szalkay Sándor mátészalkai lakosnak a tyukodi határban levő 3000 holdas birtokát megvette Schvartz Lajos földbirtokos budapesti lakos 642,649 koronáért. — Nagy kugliversenyt rendez a Protestáns Társaskör újonnan épített második kuglizója megnyitása alkalmából ma vasárnap délelőtt 11 órakor kezdve s délután 2 órakor folytatva, igen értékes dijjakkal, melyre a Kör tagjait s az érdeklődőket ez utón is meghívja az elnökség. — Gyászeset. Csomaközön április 25-én temették el nagy részvét mellett Buttyán Mlhályné szül. Zsu- kán Flórát, a ki nagy jótevője volt egész életén a szegényeknek és elhagyottaknak és a ki férjével együtt nagy áldozatokat hozott a humanismus oltárán. A temetési szertartást négy gör. kath. lelkész végezte és Szabó Ignácz nagykárolyi gör. kath. s. lelkész gymn. románnyelvtanár szép beszédet mondott magyar nyelven. Az elhunytat az általa és férje által épített kápolna alá temették el. — Herkules fürdőből (Mehádiu) Írják nekünk, hogy Dr. Klein Eberhard a szívbajosok, valamint az elhízásban szenvedők számára ott meghonosított és sikerrel alkalmazott uj, úgynevezett naueheimi gyógymódot a jövő évad alatt folytatni fogja. — Öngyilkosság. Tóth Lajos helybeli korcsmáros április 28-án d. e. 9 órakor saját lakásán főbelőtte magát és azonnal kiszenvedett. Hátrahagyott levelében, a melyben búcsút vesz övéitől, nem említi meg ön- gyilkosságának okát, de azért minden valószínűség szerint fájdalmas és gyógyithatlan betegsége adta kezébe a gyilkos fegyvert. — Iparkiállitás Zsolnán. A Zsolnán tartandó kiállítás, a mint a rendelkezésünkre álló hiteles adatokból bizton következtethetjük, a Felvidék iparának teljes képét fogja bemutatni; meglátogatás- és tanulmányozásra méltó múzeuma lesz ez a kiállításban résztvevő 5 vármegye házi-, valamint kis és nagyiparának. A legegyszerűbb kézimunkától a gyáripar legtökéletesebb készítményéig minden, képviseselve lesz, a mit Trrmcsén, Turócz, Liptó, Árva és Nyitra vármegyék termelnek. A kiállítás nemcsak a felvidéki iparczikkek jó minőségét, tehát verseny- és életképességét fogja igazolni, hanem útmutatással is fog szolgálni ezen ipar továbbfejlesztése, általános elterjesztése és tót köznépünk ipari munkára leendő nevelésének érdekében teendő intézkedésekre nézve. A kiállítás méretei, gyönyörű panorámája, és a ki állított tárgyak nagy változatossága megfog lepni minden látogatót s ki fogja elégíteni még azokat is, a kik a legnagyobb várakozásokkal néznek a kiállítás elé. A bekerített kiállítási területet parkká varázsolják: terebélyes fák, lugasok, bokrok és virágdombokkal, közepén szökőkuttal. A 2000 ma nagyságú iparcsarnokot festői csoportokban elrendezve 25 pavilion fogja körülvenni; lesz nagy vendéglő, kávéház, ezukrászda, pezsgős-pavillou, színház és naponként délelőtt és déluton czigányzene, különös alkalmakra katonazene. A vigalmi bizottság a legfényesebb ünnepélyeket tervezi: szárazon és vizen. A Trencsén vm. általános tanítótestület, a kör- községjegyzők egyesülete a kiállítás ideje alatt Zsolnán tartják közgyűléseiket, a F. M. K. E. és a T. E. nagy kirándulásokat terveznek a zsolnai kiállítás megtekintésére, az idegenforgalmi vállalat csoportos kirándulásokat Magyarország összes vidékeiről. A kiállítók száma 306, a külön pavillonoké 25. Trencsén vmegyéből 82, Zsolnáról 92, Turóczbol ?3, Árvából 9, Liptóból 34, Nyitrából 43 és az ország eg.vébb részeiből 23 bejelentés érkezett. A kiállítás főbb iparágai: textil-, fa-, üveg- és agyag-, vas-, bőr-, vászon-, kocsi-, szűcs-, kézmü-, szesz-, sajt-, és háziipar. A háziipar főbb ágai: fafaragás-, gyolcs-, vászon-, és sziirposztószövés, himzőrauukák, kosárfonás, drótos munkák. Az iparostanoncz- és polgári leányiskolák rajzainak és munkáinak csoportja külön osztályt alkotnak. — Jakobovics József árucsarnokában megérkeztek a legújabb divatu nyári sportczikkek, ugyanott mindenféle különlegességek raktáron tartatnak u. m. angol fapipák Petersons, Canada 1 koronától 7 korona 20 fillérig, stb. stb. A nulla vásárolt gallérokat, kézelőket és ingeket, gyári tisztításra elfogadja. — Jó tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk, hogy szerezzél* be Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedéséből Budapesten a „Sétatéri“ vagy a „Margitszigeti“ fümagkeveréket. — Ezeket már 29 éve szállítja Mauthner Ödön Budapest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétatéréi részére. 10—42 — Az osztálysorsjáték. Tudvalevő dolog, hogy a magy. kir. szab. osztálysorsjáték játékterve már a most bevégződő sorsjátéknak is több nyereményt juttatott. Ez az uj játékterv, a mely, természetesen májusban kezdődő sorsjátékra is vonatkozik, egész sor főnyereménynyel és nagyobb nyereménynyel szaporítja a nyereményeknek már amúgy is tekintélyes sommáját, a mennyiben ezt az összeget 13.160,000 koronáról 14.459,000 koronára emeli. Egy millióval nagyobb tehát a nyeremények összege, mig a sorsjegyek száma tízezerrel lett nagyobb. Megjegyzendő, hogy az uj nyeremények között van egy 80000 koronás, egy 50,000 koronás, egy 20,000 koronás, öt 10,000 koronás. Mindez azt bizonyítja, hogy az uj játékterv folytán a nyerés esélye megjavult. — Magyar diákok! Azok az események, melyek a közelmúltban történtek, s azon hazafias mozgalmaink, melyekre most, a jelenben készülődünk, élő tanúbizonyságai annak, hogy a magyar ifjúság él, nem halt ki belőle a hazafiság szent lángja, tud méltó lenni őseihez: a márcziusi ifjúsághoz! Az ifjúság jelen életében azonban lehetetlen volt nem éreznünk, hogy a mozgalmak egyik legerősebb éltető és expensiv eszköze : a magyar diáklap hiányzik. Kötelességünknek tartottuk tehát, hogy a magyar sajtó egyik legfüggetlenebb, legönzetlenebb lapjában, a „Független Magyarország“-ban egy, a magyar diákság minden ügyét-baját felölelő s minden czen- zurától teljesen független mellékletet nyissunk, mely az legyen, amire minden ifjúsági lap törekedett, sajnos, sikertelenül.- önálló, életképes és törzsgyökeres magyar diáklap. Minden vasárnap jelenik meg a „Független Magyarország“ melléklete a: „Diák Élet“. Keressétek fel czikkeitekkel e rovatot. Minden a diákság életéhez tartozó indítványotok, minden panaszotok meghallgatásra talál e lapon. A vidéki főiskolák ifjúságával, tudósítóink által, érintkezésbe léptünk s igy az egész magyar ifjúság támogatásával sikerült kivívnunk azt, hogy végre oly lapot adhatunk kezeitekbe, melyben minden diákot érdeklő eseményről tudomást szerezhettek Pártoljátok tehát az eszmét, s vegyétek oly szívesen kezeitekbe e lapot, mint amilyen önzetlenül tett ebbeli kérésünknek eleget az a lap, melynek homlokán mindnyájunknak közös ideálja olvasható: „Független Magyarország“ Hazafias üdvözlettel a szerkesztő-bizottság : Gulyás József b. h. Galassy József o. t. h. Jakab Sándor j. h. Kövesy Pál j. h. Kulcsár Gyula b. h. Melha Tibor m. e. h. Némethy Béla j. ii. Ohegyi Lajos j. h. Oláh Gábor b. h. Prodam Guido gy. h. Rudas L. Jenő b. h. Simonovits Pál j h. Szende Károly á. t. h. Szécska György j. h. Wachsmann Ferenez j. h. K O Z G A^Z^D A S Á G. A szőlő állandó veszedelme. Tizenötéves tapasztalat a mellett bizonyít, hogy a szőlő peronosporája nálunk teljesen mehonosodott és állandó romlással fenyegeti szőlőinket, ha nem védekezünk ellene. Ezzel a ténynyel ma már a legkisebb szőlőtermelő is tisztában van, de a védekezés mikéntjére nézve meg évről-évre uj ismereteket szerzünk. Ki képzelte volna azt, hogy nálunk a peronospora még annyi kárt fog tehetni, mint a minőben tavaly volt része termelőinknek ? Egész vidékek termése rothadt el, vagy nem érett meg, daczára, hogy a gazdák túlnyomó része háromszor is . permetezett. Sőt még olyanok is szenvedtek kárt, akik négyszer, sőt ötször is permeteztek. Mi lehet ennek az oka t Ez a sajnálatos körülmény több hibára vezethető vissza. Az első az, hogy termelőink az első permetezéssel rendesen megkésnek. Azt hiszik, hogy az első permetezéssel nem szabad sietni, minthogy olyankor a szőlő erős növésben van s igy két hét után a szőlő hajtásai 2 —3-szor akkorák lesznek, s ezért helyesebb az első védekezést akkora halogatni. Pedig a dolog fordítva van ; az a zsenge hajtás vagy rügy inficziálásra nagyon hajlandó, de ebben az időben (május legelején) a tenyészeti viszonyok egyébként a peronosporának nem kedvezőek s igy elegendő, ha egy kevés bármily gyenge oldat érje azt az erős növekedésben levő hajtást vagy rügyet, hogy ezt a veszedelmet elhárítsa. A második permetezés történjék azután junius elején (virágzás előtt). így szőlőnk sokkal ellenállóbb lesz, egyenletesebben fog virágzani és a harmadik permetezéssel a legtöbb esetben elvárhatunk julius végéig. Ha még hozzáveszszük, hogy a korai permetezéssel nagy anyagmegtakaritás is jár, úgy felsoroltuk azt az indokot is, mely szőlősgazdáink előtt legtöbb sulylyal szokott bírni. A második hiba az, hogy termelőink nagy része rosszkor permetez. Eveken keresztül azt hangoztatták szakembereink, hogy akkor kell permetezni, ha állandó meleg, napos, szélmentes időjárás van. Minthogy pedig ilyen időjárás néha hetekig késik, ennélfogva a permetezés oly fontos munkája hétről- hétre elhalasztódik és mire végrehajtásra kerül a sor, már késő van. Az újabb tapasztalatok szerint a dolog úgy áll, hogy épen hideg, (de nem szeles), esőre hajló, borongós időben kell permetezni, mert ebben az időben az in- ficziálás veszedelme a legnagyobb. Ugyanis a hideg időben a szőlő hajtásainak felső részéből a keményítő lefelé költözik és a növekedésben szünet áll be, már pedig a peronospora-gombák a keményítőtől megfosztott szövetben sokkal könnyebben tudnak terjeszkedni s innen van azután, hogyha ilyen hideg, nedves idő után meleg napok következnek be, a peronospora úgy kezd burjánozni, mintha behintették volna vele a szőlőt. A ki tehát ezt a hideg időt bevárja és csak azután permetez, az néha azt fogja tapasztalni, hogy a permetezésnek daczára a peronospora, melynek előzetesen (szabad szemmel nézve) nyoma sem volt, permetezés után rohamosan kezd terjedni. Csakhogy ilyen hideg, esőre gyanús időben a permetezés bizonyos koczkázattal jár. Ha az eső közvetlenül permetezés után köszönt be és tartós, akkor bizony a permetezés nagy részben kárba vész és ismételni kell, főleg, ha az gyenge és rosszul tapadó oldattal történt. Annak köszönheti épen a dr. Aschenbrandt- féle bordói por főlényét minden más permetező anyag felett, hogy igen jól tapad és oly esők, melyek a házilag készült rézgálicz- és mészkeveréket lemossák, a bordói por perméjével nem bírnak, hanem ez hivatását teljesen betölti. A magyaróvári gazdasági akadémia növény kísérleti állomása már öt év óta kísérletez a bodói porral és évről-évre arról ad számot, hogy ez az anyag felette áll minden egyéb permetezési anyagnak. A földmive- lésügyi miniszter kiadásában megjelenő „Kisérletügyi közlemények“ egyik legutolsó számában (V. kötet, 5-dik füzet, 549. oldal) Barna Balázs akad. tanár a bordói porral és egyéb permetező anyagokkal végzett kísérletek alapján igy nyilatkozik : „ . . . tekintettel a többi anyagokból készült oldatok ellenálló képességére (tapadás tekintetében) nyugodtan és teljesen részrehajlatlanul megadhatjuk az első helyet a bordói porból készült oldatnak. Ez a kitűnő tulajdonsága biztosítja használhatóságát, lassú bár, de biztos elterjedését az anyagnak, a melylyel az újabb permetező anyagok közül egy sem versenyezhet“ Ha hozzáveszszük az oldat könnyű elkészithetési módját, mely alig vesz néhány perczet igénybe, kitűnő tapadását, olcsóságát, és végre azt, hogy ebből még a legügyetlenebb munkás sem képes oly oldatot készíteni, mely a szőlőt megperzselné, úgy a közérdek szőlősgazdáink legvitálisabb érdeke szempontjából is csak azt kívánhatjuk, hogy bárcsak minél szélesebb körben terjedjen el használata. Hamisítás kizárva, mert a bordói port a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest, V. kerület, Al- kotmány-utcza 31.) gyártatja és az hozza megbízottai révén ólmozott zsákokban kizárólagossági joggal forgalomba. A gyártás azonban korlátolt s igy ajánlatos az egész évi szükségletet idejében megrendelni, mig a szállítás tetszés szerinti részletekben történhet. Jelen számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BADD1SZ JÉNÖ Laptulajdonos: ROTH KÁROLY. HIRDETÉSEK: SifiiHfőzés miatt házi bútoraim, konyha berendezés és egy használt zongora jutányos áron eladó Nagykároly, 1903. ápril 25, 2—2 Özv. Pokomándy Ignáczné. Kiadó lakás. Kaplony-utczán a néhai Pokomándy Alajos által birt 3 sióba, konyha s kamarából álló bérbe kiadó. Nagykároly, 1903 ápril 25. 2—2 Piacser István. ^Zlrcleta^Q.éa^sT-.. Olcsva-Apáti községben lemondás folytán megüresedett szülésznői állásra pályázat hirdettetik. Az állás azonnal elfoglalható. Oklevelek vagy annak másodlataival felszerelt pályázati kérvények a jegyzői hivatal czimére küldendők. Évi fizetés utólagos évnegyedes részletekben lakpénz 50 korona, minden szüléstől egy véka búza, első szülöttől azon felül 1 korona. Olcsva-Apáti, 1903 ápril 19. Balla Béla, Kosa Pál, h. körjegyző. 2—2 biró.
