Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-01 / 44. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY

Az intézetek az ajánlatot elfogadván, csakhamar ki lett bocsátva a jótállási okirat, melyet a kaszinónak 21 tagja készséggel aláirván, rendelkezésre áll azon összeg, mely a kaszinónak anyagi zavaraiból való kibontakozására szükséges

A 6323 korona biztosítási díjból ugyanis 2000 korona a takarékpénztár első helyen bekebelezett 16000 frtos követelésének kamataira, 4000 korona pedig tőke- törlesztésre fordittatván, ezen követelés 14000 frtra apad, melyhez még a kölcsönként felveendő 4000 frt hozzáadatván, a kaszinónak összesen 18000 frt tartozása lesz, melynek nemcsak kamatait fizetni tudja, de tőketörlesztést is teljesíthet.

Az intézetek és tagok áldozatkészsége tehát megmentette az ország egyik legrégibb kaszinóját a végmegsemmisüléstől s hisszük, hogy hasonló válságba többé jutni nem fog.

A kaszinónak pedig — habár az intézetek végkielégítésként fogadták el a részletfizetést — nézetünk szerint erkölcsi kötelessége, hogy az esetben ha, a fennálló terhektől teljesen szabadul, — felesleges jövedelemmel rendelkezik, — azt az intézetek most elengedett követeléseinek kifizetésére fordítsa, a mi hisz- szük, ha több év múlva is, de egyszer bekövetkezik, valamint azt is hisszük, hogy a kaszinó ezen erkölcsi kötelességének eleget is tesz.

Így áll ma a kaszinó ügye, ekként lesz az a mai közgyűlésen előterjesztve.

Mi pedig jónak láttuk ezt közölni, hogy a kaszinó tagjai, de a nagy közönség is előre tájékozva legyen a kaszinó jelenlegi helyzetéről.

Végül kötelességünknek tartjuk elismerésünket nyilvánítani Papp Béla igazgatóval szemben, a ki a kibontakozás körül annyit fáradt s kizárólag az ő iigybuzgóságának köszönhető az, hogy a kaszinó továbbra is fennállhat s a lelkes 2l tag jótállása mellett jövőre adóságait rendesen fizetni lesz képes.

hírek.

— Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla főispán folyó hó 29-én délután Budapestre utazott, a honnan e hó 31-én a délutáni gyorsvonattal székhelyére érkezett. Hartig Sándor miniszteri osztálytanácsos október hó 26-án városunkba érkezett, a honnét ’az Avasba utazott és október 30-án visszatért Budapestre.

— Halottak napja. Mint minden évben, minden ősszel, most is koszorúba fonjuk a haldokló természet utolsó rózsáit, virágait, hogy elköltözött szeretteink sírját ékítsük fel velük és felgyújtsuk az örökvilágosságot jelképező mécseket, gyászpompával áldozzunk az év ez egyetlen napján azoknak, a kik mig éltek oly közel állottak szivünkhöz s mióta azok alá a néma hantok alá kerültek, emléküket talán csak az általános kegyelet napja juttatja eszünkbe. De ha az önös élő oly ritkán emlékszik is meg halottairól, mégis gyászpompájában lélekemelő ünnepély marad mindég a Halottak napja, mert az önző, a létküzdelmébe belemerült ember e napon egy perezre felkeresi elhunytjai sirját és igaz érzelmekkel adózik szeretteinek. Halmozd el azért élő elhunyt kedvesednek sirját e napon virágözönnel, borítsd be fény tengerbe, légy pazarkezü a kegyeletes megemlékezésben, hogy ha te is odajutsz egykor, a te sírodat se bontsa be e napon a részvétlenség, a feledés sötétsége, a mely talán még a síron túl is fájhat ! ?

— Hivatalvizsgálat. Gr. Hugonnai Béla főispán a héten Nagybánya, Felsőbánya városának, a nagybányai s nagysomkuti főszolgabírónak ügyvitelét s pénzkezelését és- a felsőbányái aggápoldát megvizsgálta.

a férje és mindenki élénken sajnálta a fiatal asszonyt, akit ilyen szánalmas férfi mellé lánczolt a sors.

Az első vasárnap azonban, amikor Lénárdné a férje karján jelent meg a fürdőparkban óriási volt a megbotránkozás. Mindenki biztosra vette, hogy ez a szálas, csinos ember, akibe az asszony úgy belebujik, a titkos udvarlója.

A sósfürdő — kúrát használó, elhízott, epés asszonyok emiatt gyilkos pillantásokat vetettek Lénárdné felé és megvetően nézték végig a férfit.

Másnap aztán, hétköznap lévén, Lénárdné újra a sógorával jelent meg a fürdőparkban. A kúrát használó asszonyok ekkor már a szerencsétlen nyomorék embert nézték végig szivinditó sajnálkozással, mig Lénárdnéra maguk között minden rosszat rámondták.

Heteken át forrongott Lénárdné körül ez a gyűlölködő ellenségeskedés, amelyet azok a hetenként egyszer ismétlődő esetek, amikor az asszonyt a férje kisérte el a sósfürdőbe, csak még jobban szítottak.

Egyszer Lénárdné bent a fürdőben a fürdő egyik női alkalmazottjának véletlenül beszéd közben, megmondta a nevét. Az asszonyok azt nemsokára megtudták s egy napon Lénárd Vincze aláirástalan, női kézzel írott levelet kapott a melyben az ismeretlen levélíró megírta, hogy vigyázzon a férji becsületére, mert a sósfürdői látogatások alatt a felesége megcsalja.

Lénárd Vincze a levéllel először a bátyjának rontott. Háborogva és ordítva vonta felelősségre amiatt, hogy nem jól vigyázott a feleségére.

—• Összejátszottál vele. Mindaketten megcsaltatok 1 toporzékolt őrült fájdalmában és kikergette lakásából a nyomorék embert.

A feleségével pedig röviden végzett.

— Nem szabad bízni az asszonyokban. Ezt mondtam mindég és igazam volt. Megcsaltál: elválunk.

Es elváltak.

P. J.

— A helybeli grófi kastélynak vendégei voltak a napokban. Zichy Géza október 22-én, gr. Szapáry Pál pedig 23-án érkeztek meg, utóbbi automobilon jött Beregszász felől. Okt. hó 24-én Blaskovics Elemér és neje Waldek grófnő érkeztek. Blaskovics Elemér és gr. Szapáry Pál f. hó 25-én a mezőteremi vadaskertben rendezett vadászaton részt vettek. A kastély vendégei a múlt hétfőn és kedden elutaztak.

— Kinevezés. Vármegyénk főispánja Madarassy István fizetésnélküli közigazgatási gyakornokát fizetéses közigazgatási gyakornokká nevezte ki.

— Kaszinói közgyűlés. A nagykárolyi régibb kaszinó tagjait a folyó évi november 1-én délután fél 5 órakor az egyleti helyiségben tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Tárgyak: 1. A kaszinó anyagi ügyeinek rendezése s e czélból kölcsön felvételének elhatározása. 2. Elnök és egy könyvtári választmányi tag választása. Nagykároly, 1903. október 29. Papp Béla, igazgató.

— Hivatal vizsgálat. Említettük már múlt számunkban, hogy Baróti Ede pénzügyminiszteri osztály- tanácsos október hó 23-án városunkba érkezett, hogy hivatal vizsgálatot tartson a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél. Az osztálytanácsos kizárólag a vármegyei számvevőségi ügyek állását tette vizsgálat tárgyává s az egyöntetű eljárás érdekében Nagy László alispánnal és Bornemissza Géza árvaszéki h. elnökkel is értekezett. A vizsgálatot október hő 26-án fejezte be és még az nap visszautazott Budapestre.

— Dalestély. Dalegyesületünk által a jövő hó

7-én rendezendő dalestély iránt élénk érdeklődés nyilvánul, a mi — remélhetőleg — még fokozódni fog, mert az ügyesen összeállított programúi nagyon megérdemli, hogy nagy közönség hallgassa meg. E mulatság úgyszólván bevezetője lesz a téli mulatságoknak s annál inkább számíthat sikerre, mert a czél, melynek érdekében rendeztetik, közérdeklődéssel találkozik.

— Oltáregyesületi hírek. A nagykárolyi „Oltáregyesület“ választmánya október hó 25-én délután tartotta első gyűlését az apáczák klastromában Hugonnai Béla grófné elnöklete alatt. Az ülésen, az egyesület belső ügyeinek megbeszélése után határozatba fnent, hogy az egyesület lelkes tagok áldozatkészsége folytán megkezdi kettős munkáját; az Oltáriszentség iránt tanúsítandó belső buzgóságot, a szükséges templomi ruhák beszerzését és kijavítását. E végből minden Oltáregyesületi szentmisén a tagok közös szent áldozását határozta el a választmány nagy lelkesedéssel. Az első közös szent áldozás november hó 8-án lesz a 11 órás mise alatt. November hó 4-én d. u. 2 órakor pedig önként vállalkozó tagokkal megkezdi a polgári léányiskola munkatermében az egyházi ruhák készítését és javítását. Ily munkaórákat november 4-től kezdve minden héten tart, a melyeken való megjelenésre ez utón is fölkéri a választmány az egyesület buzgó tagjait, hogy kézimunkájukkal minél díszesebbé tegyék az egyházi ruhákat. A gyűlésen különös lelkesedést keltett az elnöklő grófné, Meszlényi Gyula szatmári püspök, Péchy Lászlóné, Báthory Istvánná és Cs. Tattay Irén bőkezű áldozatkészsége, melylyel lehetővé tették, hogy az egyesület beszerezze az egyházi ruhákhoz szükséges anyagot, a minek feldolgozása a munkaórákon történik meg.

— Deák ünnepélyt tartott okt. 25-én a helybeli róm. kath. legényegylet. Az ünnepély kezdetét vette az egyleti énekkar által előadott dallal. Majd Hegedűs Gyula egyleti tag elszavalta a Deák emlékezete czimü költeményt. Ezután Haunstädter József főgymn. tanár és egyleti másod elnök szép és magvas felolvasása következett Deák Ferenczről. A felolvasást egész terjedelmében hozza lapunk. A felolvasást zajosan megtapsolták. Ismét szavalás következett. Deák Sándor egyleti tag szavalta Komócsy Józsefnek Deák Ferencz emlékezete czimü költeményét. Befejezte a műsort az egyleti énekkar által elénekelt Hymnusz. Az énekkart is lelkesen megéljenezték, mert rövid idő alatt nagyhaladást tett, a mely Niklos János tanár fáradozásának köszönhető.

— Kitüntetés. Borbély Ferencz milotai gazdasági cselédnek az 1898. évi augusztus 18-án kelt legfelsőbb kézirattal alapított negyven évi hü szolgálatokért járó diszéremre való igényjogosultsága megállapittatván a diszérem kézbesítés czéljából a főispánhoz megküldetett. — A diszérem vörös szalagon függ, egyik oldalán a Felség arczképe, — másik oldalán a következő felirat van : Signum laboris fideliter peracti XXXX. annorum.

— Körjegyző választás. A Kereskényi Sándor halálával megüresedett aranyosmedgyesi körjegyzői állást október hó 27-én töltötték be. A választást Csaba Adorján főszolgabíró vezette, ki is az állásért pályázó összes jelölteket, névszerint Nagy Imre helyettes körjegyzőt, Ferenczy Zoltán komorzáni helyettes körjegyzőt, Becsky György csomaközi körjegyzőt, Veress Sándor orabódi körjegyzőt, Csontos Pál sárközujlaki segédjegyzőt, Virág Albert és Filep Márton okleveles jegyzőket kijelölte. Névszerinti szavazás kéretvén, az Sváiczer Gábor, Böszörményi Zsigmond, Jakó Kálmán, és Szabó József bizalmi férfiak közreműködése mellett foganatosíttatott, s annak eredménye szerint Nagy Imre helyettes körjegyző, avasujvárosi körjegyző 57 szavazatot, Ferenczy Zoltán pedig 9 szavazatot kapott, s igy 47 szótöbbséggel Csaba Adorján főszolgabíró Nagy Imrét megválasztott körjegyzőnek jelentette ki. A választók zajosan ünnepelték uj jegyzőjüket. Mi is sok szerencsét kívánunk vármegyei jegyző karunk e népszerű tagjának az uj otthonban. — Ugyanakkor Nagy József eddigi helyettes aljegyzőt közfelkiáltással aljegyzővé választották.

— Házimulatság. A helybeli róm. kath. legényegyesület nov. 15-én bázimulatságot rendez az egyesület nagytermében.

— Műtárgyak átvétele. Hartig Sándor miniszteri osztálytanácsos folyó hó 27. és 28-án a transversalis

utón 100 darab műtárgyat vett át és 29-én felvéve városunkban az eljárásról szóló jegyzőkönyvet, október 30-án visszautazott Budapestre.

— A novemberi katonai kinevezések alkalmával a helybeli honvéd zászlóalj két tiszthelyettesét Balogh Ferenczet és Ilosvay Pétert hadnagyoknak nevezték ki. Granulálunk !

— Mindenszentek ünnepén a kereskedelmi miniszter, miután az idén Mindenszentek napja vasárnapra esik, megengedte, hogy a november elsejére eső vasárnapon virágok, koszorúk, gyertyák, mécsek és sirok díszítéséhez szükséges egyéb tárgyak az egész napon át akadálytalnul árusittassanak. A sirok díszítésére nem használt árutárgyak árusítása természetesen ugyanazon korlátozás alá esik, mint más vasárnapokon.

— A n.-bányai ev. ref. egyházmegyei tanítótestület okt. 22-én Sárközujlakon tartotta évi rendes közgyűlését, mely gyűlésen a tagok igen szép számban voltak jelen. Érdeklődők sem hiányzottak. A gyűlést Sinka Lajos elnök érdekes beszéddel nyitotta meg, rámutatván a jó tanító kötelességeire, végkövetkeztetésében kimondja, hogy egy jó, lelkes kötelességtudó tanító semmiből is teremt, egy lanyha, közönyös és tudatlan pedig csak rombol és pusztulást hagy maga után. Felmutatja, mit kíván a tanítótól, és méltán, a társadalom, a haza, az egyház, int, hogy kötelességeinket teljesítsük. Az elnöki megnyitó után következtek az előadók : Fábián István a fonom-imikáról igazán szakszerű, szabad előadásban, Kádár János a régi gárdából, „Gyümölcstenyésztésünkről“ étetrevaló értekezésben, gyakorlati értékű javaslattal beszéltek ; Imre Károly pedig „Az ifjúsági egyesületekről“ mondott el sok megszivelni való dolgot, hangsúlyozván, hogy a reform, iskolák s ezek tanítói már ezelőtt is sokat tettek e téren, alkotván énekkarokat, olvasó köröket, stb., most tehát hátra nem maradhatunk. Az igazán szép és érdekes dolgozatok közé fognak tétetni. Majd aljegyzővé választatván Kajdy Lajos hiripi tanító, jelentések s átiratok meghallgatása után a gyűlés berekesztetett.

— Névmagyarosítás. Karbunár János, a helybeli kir. járásbíróság Írnoka, nevét belügyminiszteri enge- délylyel „Ember-“re magyarosította.

— Esküdtek kisorsolása. A novemberi esküdtszék esküdtjeit szombaton délelőtt sorsolta ki Róth Ferencz dr. kir. törvényszéki elnök Dezső Kálmán és Szabó József kir. törvényszéki birák, Joanovics Ernő dr. jegyző. Dénes Lajos, kir. ügyész. Korányi János ügyvédi kamarai elnök jelenlétében. Kisoroltattak mint rendes esküdtek : Pap János lakatos Szatmár, Tar Jósef czizmadia Szatmár, Spitz Dezső földbirtokos Nagy-Ecsed, Mátrai Lajos tanár Szatmár, Horváth Béla gazdatiszt Király-Darőcz, Kremieczky Albert bánya és földbirtokos. F.-Bánya, Máté Sándor csizmadia Szatmár, Komáromi András házt. Szatmár, Pap József gazdálkodó Szatmár, Kesztenbaum Jakab szabó Szatmár, Madarassi Sándor földbirtokos Tatárfalu, Csókás László iparos Nagykároly, Miskol- czy Sándor dr. ügyvéd Nagybánya, Juhász Imre iparos Nagykároly, Bónis István földbirtokos Nagybánya, Gorzó Imre uradalmi kasznár Szaniszló, Groszman József földbirt. Csenger, Nagy Eduárd háztulajdonos Szatmár, Puskás István szabó Szatmár, Szuhányi Ferencz fbirt. Csenger, Izsák Elemér fbirtokos Rozsály, Domahidy István fbirt. Domahida, Fehér István háztulajd. Szatmár, Korponai Kornél fbirt. Feketefalu, Csausz Gyula nyug. főmérnök, Nagybánya Bárány Béla fbirtokos Szinyérváralja, Garda Ferencz ács Szatmár, Janitzky Albert kereskedő Nagykároly, Koncz Lajos gazdatiszt Homok, Nagy Pál Asztalos Szatmár. Pótesküdtek : Torsok István földmives, Vokla Sándor lakatos, Szikorák Gyula szabó, '/Jfőzsér László szabó, Szabó Károly szabó, Tóth József tímár, Rubinszky Ferencz asztalos, Ribszky Ferdinánd szabó, Reiter Jakab kereskedelmi ügynök és Beznák Antal bankpénztárnok valamennyien szatmári lakosok.

— Közjegyzői iroda áthelyezés. Dr. Sternberg Gyula helyettes kir. közjegyző a közjegyzői irodát a napokban a Pollatsek-féle emeletes házban (a norma iskolával szemben) helyezte át.

— Halálozás. Eggenberger Alajos nagybányai járási írnok e hó 26-án hosszas szenvedés után elhalt.

— Házasság. Fischbein Hermann férfiszabó, budapesti lakos, f. hó 25-én esküdött örök hűséget Váradi Ábrahám és neje helybeli lakosok leányának, Annának.

— Betörések. Ügy látszik a vagyon és közbiztonság napró-napra rosszabb lábon áll városunkban, így október 24-én éjjel ismeretlen tettesek Bakó Bálint bírósági végrehajtó házába hatoltak be az utczai ablakon át és mintegy 600 korona értékű ékszert és fehérneműt loptak el. Másnap este Obholczer Gyula számtanácsos lakásába akartak behatolni, azonban a házbeliek felébredve, a jó madarak kereket oldottak, miközben fenyegető szavakat ejtettek. Hát ez igy rosszul megy, aminek oka leginkább abban keresendő, hogy a rendőrség nem tarja éber rendőri felügyelet alatt azokat a megbélyegzett egyéneket, a kiket, mert idevaló illetőségűek, sajnosán a város falai közt kell tűrnünk. De ezen kívül nem hogy megelőzne valami bajt a rendőrség, de még a megtörtént betörések kiderítésében is késedelmesen és ügyetlenül jár el. Ennek í illusztrállására csak annyit hozunk fel, hogy a Bakó háznál a betörés szombaton volt és csak csütörtök délelőtt vette magának a rendőrség azt a fáradságot, hogy legalább a házbeli cselédeket kihallgassa. Ezek a bajok orvoslást igényelnek.

— Halálozás. Özv. Mészáros Antalné szül. Szalay Zsuzsánna október hó 26-án élte 76-ik évében városunkban elhunyt. Az elhunytban Szalay Bálint városi képviselő testvérét gyászolja. A család a következő gyászjelentésben tudatta vesztességét: Alulírottak úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is