Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-31 / 22. szám
SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ^ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. HIVATALOS RÉSZ. 12475—1903. sz. Felhívás és kérelem. Zemplén vármegye közönsége dicső emlékű szülöttje II. Rákóczi Ferencz szabagságharcgának, 200 éves évfordulója alkalmából f. évi junius hó 14-én Sátoraljaújhelyben és Borsiban ünnepélyt rendezvén és az ünnepélyre a törvényhatóságot meghiván, szükségesnek tartom, hogy ez ünnepélyen magát a vármegye közönsége is képviseltesse ; ugyanazért felkérem az ünnepélyen részt venni óhajtó vármegyei bizottsági tagokat, hogy e végből nálam f. évi junius hó 3-ig okvetlenül jelentkezni szíveskedjenek, mivel junius ho 5-ig Zemplén vármegye alispánját a résztvételről értesítenem kell. Tájékozásul Zemplén vármegye alispánjának meghívóját és az ünnepély sorrendjét az alábbiakban közlöm. Nagykároly, 1903. május 28. Nagy László, alispán 179. alisp. szám. Kedves Barátaink és Atyánkfiái! Zemplén-vármegye közönsége dicső emlékű szülöttje II. Rákóczi Ferencz szabadságharczának 200-ik évfordulóját megünnepelni elhatározván, annak idejéül 1903. évi junius hó 14-ik napját, helyéül pedig Sátoraljaújhely törvényhatóságunk székvárosát és a halhatatlan szabadsághős szülőhelyét Borsit tűzte ki. Midőn ezt veletek közöljük, egyben baráti és atyafiságes érzelemmel arra kérünk, hogy ezen ünnepélyünkön magatokat képviseltetni s megjelenésiekkel hazafias ünnepélyünk fényét emelni szíveskedjetek. Az ünnepély sorrendjét tájékozás végett idecsatolva küldjük. A viszontlátásig maradtunk baráti s atyafiságos szeretettel Zemplén-vármegye közönsége s ennek nevében : Dókus Gyula, alisp.in. A Zemplén-vármegye közönsége által II. Rákóczi Ferencz szabadságharczának 200-ik évfordulója alkalmából 1903. évi junius hó 14-én Sátoraljaújhelyben és Borsiban rendezendő emlékünnepély sorrendje. 1903. évi junius hó 13-án az este Budapest felől 8'13, Lavocsne felől 7-56, Mező-Laborcz és Kassa felől ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megvei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-=* Egyes szám ára 20 filler. í=8'31 p.-kor érkező vonatoknál a vendégek fogadása Sátoraljaújhely r. t. város polgármestere által. Elszállásolás. Este 9 órakor ösmerkedés Bock vendéglőjében. Junius 14-én reggel 6 órakor ébresztő zene. D. e. fél 9 órakor a bizottsági tagok és vendégek gyülekezése a vármegyeházában. 9. órakor díszközgyűlés, a mely áll: Elnöki megnyitó. Emlékbeszed. Tartja : dr. Kossuth János bizottsági tag. 10 órakor kivonulás Borsiba, II. Rákóczi Ferencz születési helyére. Menet: A menetet megnyitja egy herotd~ vagy tárogatós és két megyei huszár. Egy főszolgabíró. A vármegye zászlósa. Az alispán vezetése alatt a vármegye azon bizottsági tagjai és a vármegye tisztviselői, a kik lóháton vesznek részt. Minden járásból 5—5 küldött, a vidékükön divo ruházatban, lóháton vezetve a járási főszolgabirák áltál. Kocsikon: Sátoraljaújhely r. t. város polgár- mestere. .»• A vármegye főispánja. A törvényhatóságok képviselői. A r. kath., ev. ref., g. kath , ág. ev. papság. Az izraelita hitközségek rabbiai vagy elnökei, A vendégek, bizottsági tagok családtagjaikkal. Borsi községe előtt a menet megáll, a közönség II. Rákóczi Ferencz szülőházát megörökítő táblához vonul. ■** Egy alkalmi dalárda „Tfej Rákóczi Bercsényi" dalt zenekiséreitel énekli. „II. Rákóczi Ferencz születésére.“ Költemény. Irta: néhai Boruth Elemér.Szavalja : Ambrózy Teréz kisasszony. Honleányok az emléktáblát megkoszorúzzák. Emlékbeszéd. Tartja : Matolai Etele zemplén-vármegye ny. alispánja. A dalárda a himnuszt énekli zenekisérettel. Ugyanazon rendben a menet ITjhelybe visszatér s a vármegyeháza előtt szétoszlik. D. u. 2 órakor közebéd Bock vendéglőjenek nyári helyiségében. Délután népünnepély a „Nyul“ vendéglő kerthelyiségében. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. Este 8 órakor színi díszelőadás a városi színházban, élőképpel, szavalat, ének. 10 órakor táncz a vármegyeházán. Sátoraljaújhely, Í9Ö3. május 20. Dókus Gyula, alispán. Pünkösd. A Szent Lélek ünnepe. Meg vagyon írva az evangélisták könyvében, hogy e napon az Ur, aki három személyben van, megjelent az apostolok előtt. És az apostolok feje fölött tüzes nyelvek lebegtek a levegőben s bár e férfiak más-más beszérdüek valónak, szavukat mindenki megérté és ők megérték egymást. A sziklára épített egyház legszebb tanítása fűződik piros Pünkösd napjához. Szép ez a tanítás, mert költői s mert mély filozófiai lényeget rejt magában. íme előttünk az irás könyve. Pünkösd ünnepének egyházi vonatkozása frissen és meg- ragadóan szól a képzeletünkhöz. Látjuk az ékesszóló apostolokat, akik az Ur igéit ezer nyelven hirdetik és látjuk a képzelet e lángoló sugárba szőtt képében a filozófiai mélységet, amely elevenjére hat a természeti igazságnak. Tüzes nyelvek hirdetik ma az isteni mindenhatóságot. Sötétzöld bérezek öléből, virágos rétekről ezer nyelven szól felénk a természet, szava. Piros pünkösd nap. Kigyult felettünk az ég. A nap tüzes nyelvei leszálltak a földre, hogy életre hívják a szunnyadó erőket, hogy ékesszólóvá tegyék a nagy természetet. Végtelenbe futó földtáblákon zöld vetések hajladoznak az iramló szellő fuvallatára. Hajnalra virradóra kifeslik a rózsa és kipattan a kalász, a melynek magva aranynál is drágább kincse az életnek. Árnyakat rejtő erdők, vadvirágos mezők fölött madárszány villan el. És fólséges a térX A 1^ C Z A. Egy hadnagy meg egy piktor. A lány az emeleten lakott, mint várkisasszonyok ő pedig szemben véle egy hónapos szobában. A vár- kisszony papája a sikmértan elemeire oktatta a gimnazista nebulókat, a fiúról pedig azt hitte mindenki, hogy ő lesz a magyar Ráfael. Egyelőre azonnan csak nyolezadik iskolás diák volt Gergely György s az volt a pepecselésén kívül egyetlen gyönyörűsége, hogy alkonyattájt, — mikor az ablaka alatt üzérkedő gyümölcsös kofa becsukta az ernyőjét, mely elfogta előle a napot, — órák hosz- szat elnézte az aranyhaju várkisasszonyt, a ki nap- szállatkor ott ült az emeleti ablakban, hímezett és a virágaival beszélgetett. Matura után, a diákok bucsuzóján ismerte meg az ő várkisasszonyát Gergely Gyurka. Az életvisszo- nyait, a hajszálainak villamos varázsos fényét, szemének bársonyát ismerte előbb is, (oh be sokszor fös- tötte le ezt az édes arezot,) de azt csak most tudta meg, hogy imádatos, édes teremtés, a ki szívesen szédült olykor a mellére keringőzés közben. És megtudta a második négyes alatt azt is, hogy a várkisasszony is leste napszálláskor a kofa esernyőjének a becsukódását sőt azt is elárulta, hogy a papa is nagyon örülne, ha olykor mutatná magát náluk. — Képzelje —■ mondotta — büszke magára. Remek kivitelű fényképnagyitások! Stetnagyságu mettüép 9 f rt 80 kr. ”!££?“ 9 frt 80 kr. Vidéki megrendelések a legnagyobb figyelemmel teljesittetnek A fiú roppant ügyetlennek érezte akkor este magát és Kollmann Pepit irigyelte mód felett, a ki úgy udvarolt a virágjukat hullató fák alatt a szép Dirmann Eliznek, mint egy öreg kitanult agglegény. * * * Kollmann Pepi azóta rég hadnagy lett s átélte az első váltó óvatolás idejét. Gergely Gyurka pedig csak a második dijat kapta meg a tárlaton, mert a jurynek nem tetszett remek madonnáján hamvasszőke, kislányos zománczu hajkoronája. Azt persze nem kérdezték tőle, nem is mondta, hogy a rajztanárok Ilonkájának van ilyen hamvasszőke aranyhaja. A képet —• pedig akadt rá vevő — elküldötte Ilonkának. Hogy pedig megéljen, ezüst menyegző rőföskedő párokat potraitirozott szépen pingálva, sok firnisszel és lassanként hozzászokott a kávéház levegőjéhez. Az életébe frisseséget, derűt csak azok a levelek hoztak, melyek gygkran érkeztek gyöngyöző lányos Írással czimezve és telve olyan helyesírási hibákkal, a minőkért a pápaszemes kisasszony megbuktatta volna Ilonkát, ha a magyar gyakorlatában esnek, de a melyeket össze vissza csókolt, könyezett Gergely Gyurka. Eleinte vig, fellegvárakat épitő volt a levélváltás,. Később borongásra vált a levelek hangja. Nem bízott az erejében, nem bízott többé benne, hogy olyan otthont adhasson az ő szőke madonnájának, a minő megilletné. Vergődött, küzdött kétségbeesése ellen, de ez a hangulat ur lett fölötte, lánczba verte, megbénította. S a helyesírási hibákkal teli levelek is azonképp egyre szomorúbbak lettek. Az utolsó levél most jött, január végén és arról volt benne szó, hogy Ilonka nem bánja, ha nem is lesz nagy művész, csak már egyszer lehessen az övé. „És aztán, Gyurka, én nem is vagyok ám olyan szegény. Apa ád ötezer forintot. Kezdhetünk vele valamit. Egy ripsz garnitúrám is van. Maga lehetne rajztanár; vagy affele. Jó lenne az nagyon“. Gergely Gyurka elérzékenyült egy kissé. Talán nedves is lett a szeme. Aztán odakötötte a levélkét a többihez egy rózsaszínű fakó szalaggal. Érezte, hogy nyomorult dolog lenne az ő kétes existencziájához kötni annak a jó sorshoz szokott édes lánynak az életét, épp mert szereti. Rövid volt a válasz, a mit lepecsételt s a felsője zsebébe tett (a melyet nem vetett le odahaza sem, mert ahhoz, hogy fentartsa, elég hideg volt a lakása.) Mindössze ennyit irt : Kedves Ilonka ! Fájni fog, a mit Írok de belényugszik és — férjhez megy. így a legjobb ez mindkettőnkre nézve. Nyomoiult lennék ha magamhoz kötném az életét. Tévedtek mindannyian, akik nagy jövőt jósoltak nekem. Soha sem leszek én semmi. A szárnyaimat megnyirta az élet. Meglátja, hogy el fogja felejteni Gergely Györgyöt. Á mi érzés volt benne, azt mind visszafojtotta a szívébe. Égette ez az emésztő tűz, de hiszen azt nem árulja el ez a szárazhangu levél. Ha gazembernek tartja majd érette a várkisasz- szony, az ő troubadourját, annál jobb. Egy hitvány Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi stb. csoportfényképek a szokott természethü, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rfttől. 1896. W" KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON! 1896. HUSZTHY ZOLTÁN kitűnő hirnevü fényképészete Nagykárolyban. 38-52 W MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKA!
