Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-04 / 40. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

mivel a Régi Kaszinó mint erkölcsi testület minden valószínűség szerint feloszlik, hogy ekként a deficzittől meneküljön, házát prédára bocsátja úgy is a sokáig tü- relmeskedő hitelezőinek. Hogy kié lesz a kaszinó épülete és hogy benne a városnak ez a második nagyterme, azt még sejteni sem tudjuk. Valószínű, hogy a ki megveszi, az bérbe is adja a kaszinónak s igy a nagyterem továbbra is megmarad a jelenlegi minőségében.

Azért nem is arról akarunk most szólani, hanem azon legújabb tervről, hogy a város vegye meg a régi kaszinó házát és ezt alakítsa át városi szállóvá.

Első tekintetre nem is rossz tervezgetés ez. tMert akkor először is a kerti helyiségben a régi helyen ismét fellehetne építeni állami segélylyel az uj színkört, a mely most már nem tisztán fából álló alkotmány volna, hanem kőfalas nyári színkör.

Másodszor talán a megnagyobbított épületben egy vigadó termet is lehetne építeni s igy vegre volna egy ilyen megfelelő termünk.

De azért nagyon megfontolandó ez a terv.

így megfontolandó az, hogy kibirják-e a kaszinói épület falai az emeletre húzást? Mert ha ennek útjában van a legkisebb nehézség is, ez esetre el kell ejteni egyszerűen az egész tervet.

Megfontolandó az is, hogy tekintettel a telek és épület nagy árára, nem megy-e bele a város olyan költséges építkezésbe, hogy úgy jár vele mint a kaszárnyával, toldozza, foltozza és még sincs megfelelő épülete.

De az kétségtelen, hogy valamely irányban most már tenni kell valamit, mert ott vagyunk, hogy se színházunk, se vigadó termünk nincs, e tekintetben lesülyedtünk a legutolsó vidéki kis város színvonalára.

1721 1903. sz. Szatmárvármegye főispánja.

Meghívó.

Van szerencsém az állandó választmány tagjait az október hó 5-én délután 3 órakor kezdődő

"ü_ 1 © s r e

a vármegye székházának nagytermébe tisztelettel meghívni.

Nagykároly, 1903. szeptember 22.

Gróf Hugonni Béla, főispán.

1722—1903. sz. Szatmárvármegye főispánja.

Meghívó.

Van szerencsém a vármegye törvényhatóságának bizottsági tagjait az október hó 8-án délelőtt 10 órakor kezdődő

rendes közgyűlésre

a vármegye székházának nagytermébe tisztelettel meghívni.

Nagykároly, 1903. szeptember 22.

Gróf Hugonnai Béla, főispán.

HIRE K.

— Október hatodikán gyász isteni tisztelet lesz a helybeli róm. kath. templomban, az aradi 13 vértanú lelkiüdvéért, a melyen a hatóságok is megjelennek. Ez lesz 54 ik évfordulója azon szomorú eseménynek, a mely Aradot a magyar Golgothává tette.

— Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja kedves neje társaságában a tegnap déli gyorsvonattal Nagykárolyba érkezett.

— Őszi rendes közgyűlés. Vármegyénk közönsége október hó 8-án d. e. 10 órakor tartja őszi rendes közgyűlését. Az állandó választmány ezt megelőzőleg okt. 5-én d. u. 3 órakor kezdődő ülésényát többé magára . . . Több sem kellett ... A vigyázat megerősítette képzeletét, megbontotta a leány gondolkodás módját s most már sejtette mi a neve ennek az ismeretlen bűbájos érzésnek.

E körülmény még erősebbé tette ismeretlen vágyait ; merengóvé lett, szülei elővették, faggatni kezdték . . . Eredmény persze nem volt . . .

Nem vitték sehová szülei. Elvonták minden társaságtól, azt hitték, hogy evvel czéljukat érik . . . Elza ilyenkor sirt, de nem tudott szabadulni érzelmétől. Kutatni kezdett emlékeiben, hol találna valamit a mi megnyugtatná. Nevetségesnek tűnt fel előtte minden remény, pattanásig megfeszített idegei lázba ejték, de a múltban csak szomorúságot, a jövőben csak bizonytalanságot látott.

De még e bizonytalanságban sem tudott megnyugodni. Addig boldog volt, ha színes álmai voltak, most, boszantotta ez is,egyre változásért lihegett keble.

Ez késett . . .

A tanár valami nagymn érdekesről beszélhetett ... A leányhad kaczagni kezdett . . . Elzát fölrázta e kaczaj merengéséből . . . mintha ő rajta kaczagtak volna . . . Szive zakatolt oly hangosan, hogy a vékony ruhán át tisztán kivehette dobogását . . . Ijedsége még fokozottabb lett, hátha szomszédja meghallaná ... tárva lenne a titka.

A félelem magához téritette. Épen jókor, a felelésben reá került a sor. Hebegett valamit, feleletéért megpirongatta a tanár.

Nem törődött vele. Még jobban visszaesett előbbi hangulatába s úgy érezte, hogy most még jogosabb tulajdonosa annak a megnevezhetetlen érzésnek, mert ime már szenvedett is érte.

Végig álmodta e tudattal az órákat egymásután. Volt pillanata, midőn megijedt, hogy csak ámítja önmagát érzelmével, de ezt teljesen elűzte az a körülmény, hogy a szokott időben anyja ott várta leányát a kijáratnál.

ben készíti elő a közgyűlés tárgyait, a melyekből felemlitjük a következő lényegesebb ügyeket: Árva- széki ülnöki állás betöltése, az igazoló választmány megalakítása, a vármegyei tisztviselő nyugdíj-választmány újbóli megalakítása, a borellenőrző bizottságok megalakítása. A szokásos évi pótadók megszavazása is napirendre van tűzve: nevezetesen a tisztviselő nyugdij-alapra 1%, a helyiérdekű vasutak segélyezésére 2V2%, a vármegyei székház javítására 1/2°/o, a Széchényi Társulat czóljaira 1/2°/o, kulturális czélokra megszavazott, de kormányhatóságilag nem engedélyezett összegek fedezésére V2°/o pótadó kivetése van javaslatba hozza. Az 1904 évi háziköltségvetésen kívül még érdekesebb tárgyai lesznek a közgyűlésnek Debreczen város átirata Il-ik Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítása iránt, továbbá Luby Géza bizottsági tag indítványa a chlopyi hadparancs és a legfelsőbb kézirat ügyében felirat intézése, nemkülönben a 3 évet kiszolgált katonák hazabocsátása iránti indítványa. Ferenczy Imre indítványát is tárgyalni fogják, az adók önkéntes befizetésének kötelező visszautasítása tárgyában.

— Deák Ferencz emlékének iskolai megünneplését rendelte el a vallás és közoktatásügyi miniszter. Ugyanis elrendelte, hogy Deák Ferencz születésének lOO-ik évfordulójának emlékére október 17-én az iskolákban egységes programm mellett ünnepet tartsanak és ez a nap szünnap legyen.

— Meghívó. A nőegylet folyó évi október hó 4-én, vagyis ma vasárnap délután 3 órakor a városháza tanácstermében közgyűlést tart, melyre a nőegylet tagjait tisztelettel meghívja: a nőegylet elnöksége.

— Tanári helyettesítés. A helybeli róm. kath. főgymnasiumban Nagy József kegyesrendi tanár betegségével megüresedett tanáii állásra Lendvai József világi tanárt helyettesítették.

— Ötven éves áldozár. Meszlényi Gyula megyés püspökünk szept. 17-én ülte meg teljes csendben erdődhegyi nyaralójában áldozó pappá szentelésének

50-ik évfordulóját. Főpásztorunknak szívből gratulálunk az aranymiséhez. 1

— Esküvő. Buday Aladár m. kir. honvédhadnagy múlt hó 8-án esküdött örök hűséget Török Anna kisasszonynak Nyíregyházán. Boldogság kisérje a szívből kötött frigyet.!

— Szobor leleplezés Szeptember 27-én délelőtt 10 órakor ment végbe Szatraáron a Kossuth kertben néhai Kiss Gedeon városi főkapitány szobrának leleplezése, szép számú közönség jejeulétében, a melynek soraiban ott voltak: Kiss Áron ev. ref. püspök, gróf Hugonnai Béla főispán, Pap Géza polgármester, Kende Zsigraotul cs. kir. kamarás stb. A leleplező beszédet Dr. Fejes István, a törvényhatóság kiküldötte tartotta, melyben ^sorolta Kiss Gedeon érdemeit, különösen a népkef^fes város befásitása körül szerzett érdeméit. A szépen átgondolt beszéd nagy hatást tett. Az érczből készült mellszobor, Horvay János szobrász müve. A szobrot ezután átadta megőrzés végett Uray Géza a város polgármesterének. A szobor megkoszorúzása után az ünnepély véget ért.

— Névnap. Mihály napján számos barátja és ismerőse kereste fel Jenser Mihály helybeli főgymn. tanárt és Pintér Mihály pénzügyi főbiztost, hogy névnapjuk alkalmából szerencse kivánatait tolmácsolja.

— A szatmári kertészeti kiállilást, a melyet a Szatmárraegyei Gazdasági Egyesület rendezett szeptember 27-én nyitották meg, szép számú közönség jelenlétében. A kertészeti szakosztály elnöke Dr Fekete Sámuel megyei főorvos szívélyes szavakban üdvözölte Gróf Hugonnai Béla főispánt, mint a kiállítás diszelnökét és Molnár István osztálytanácsost, mint a földmivelésügyi miniszter képviselőjét. A

Elza mosolygott édes anyja előtt. Büszkén ment mellette, érezte a reátapadó kiváncsi tekintetekből, hogy mindenki azon tüdődik, mi ennek az oka. A diákgyerekeknek jóakarólag bólintott egyet, ha meg valaki szánakozóan mosolygott rajta, fölemelt fővel nézett vele szemközt s megmutatta, hogy ő nem szégyel szenvedni érzelméért.

Egy ilyen hazamenetel után Elza a szemben levő ház ablakában egy csákót pillantott meg. Az édes bizsergés még kínosabbá lett. Újra érezte mindazt, a mi hetek óta nézett ki a verőfénybe, és kereste a kéklő égdarabot . . . elfelejtette a ragyogó csákót.

Másnap ugyanabban az időben egy köpenyeget akasztottak az ablakfára. A verőfény vakítóan játszott a távolban kígyózó folyó zöldes habjaival . . . Elza elmerengett s elfelejtkezett álmai közepette a valóról.

Harmadnap kardcsörgést hallott. Fölugrott a pam- lagról, becsapta az ablakot s rohant föl a kertbe.

Leült a lugasba s pár pillanat múlva rohant odább. Balzsamos májusi délelőtt volt. A szőlők közül virágzó gyümölcsfák illatát hozta magával a szellő. — Átjárta az illatokat . . . Elzának nem volt nyugalma. Egyik helyről a másikra bolyongott . . . Egy virágágynál, nyíló virágok között megtelepedett. Álmai erőt vettek rajta, de csodálatosan másképen nyilatkoztak meg, mint azelőtt. Az érzelem bűbájos ereje enyhülni kezdett, de álmaiban a verőfény, virágillat s a kéklő ég közepette alakok kezdtek megjelenni. Eddig csak a szív működött s most egyszerre a képzelet kezdett uralkodni a lányka gondolataiban. Elza elhalványodott, megijedt az uj változáson . . . fölszaladt szobájába s lihegve tárta ki az ablakot . . .

. . . Oda át az a kiállhatatlan, szóke bajusszu hadnagy mosolygott a szelességén . . .

Lázasan bizsergő érzés reszkettette meg tagjait, halvány orczáján rózsákat fakasztott a pezsgő vér . .. egy pillanat és megjelent az eddig tárgytalan szerelem, az — ideál. z D.

főispán örömének adott kifejezést, hogy Szatmárvármegye kertészeti termelését ily nagy és szép kiállításban láthatja együtt. Molnár István miniszteri biztos pedig tolmácsolta a földmivelésügyi miniszter üdvözletét, a ki élénk érdeklődéssel viseltetik a vármegye közgazdasági viszonyai iránt. Ezután a közönség eloszlott a kiállítás megszemlélésére. Maga a kiállítás, különösen a nagybányaiak gyiiin öles kiállítása olyan szép, a mely bármely nagy kiállításnak is díszére válnék.

— Szüreti mulatság. A „Nagykárolyi kath. legényegyesület“ 1903 évi október hó 4-én, vasárnap ház- felépitése javára, a Polgári Olvasókör helyiségeiben zártkörű szüreti mulatságot rendez. — Rendezőség: Ft. Lőrincz Gábor, elnök. Papp István, alelnök. Irsik Ferencz, egyl. pénztárnok. Drágus István, Fleisz János, ellenőrök. Czigánybiró : Sinkay Mihály; Gufárt Antal, Heletya István, Negele Ignácz, Sinkay Mihály, Tempfli Mihály rendező-bizottsági tagok. A szüreti mulatság a következő részekből áll: 1. A csősznők és csőszök felvonulása az egyesület helyiségéből énekkel és zeneszóval délután 5 órakor. 2. A szüretelési törvények kihirdetése dobszó utján a nótárius által. 3. Szüretelés, azaz szőlőlopás (itt megjegyeztetik, hogy lopni ugyan nem szabad, de a hol nem látják, ott lehet és tanácsos is.) 4, Általános táncz. 5 Nemzetközi világposta. (Azok között, kik a legtöbb levelet kapják, két meglepő értékes tárgy fog kisorsoltatni.) Hegybiróság: A „Rózsás“ hegyen biró: Patay Ferencz. Esküdtek: Csókás László, Orosz István. A „Nyúlhat“ hegyen biró: Samrák János. Esküdtek: Némethy Sándor, Lukács Lajos. A hegyközség nótáriusa: Tempfli Mihály. A falu dobosa: Kovács Sándor. Csőszleányok : Kern Mariska, Fézer Tériké, Papp Ilonka, Hirni Róza, Sinkay Veronka, Torna Katicza, Fleisz Mariska, Nagy Margit, Pintye Etelka, Csőszlegények : Vojtovics István, Pintye Ferencz, Steib József, Luczay Sándor, Akkermann Antal, Kiss János, Papp József, Egei János, Torna József. — Koszorús leányok: Gufárt Tériké, Majerhoffer Mariska. A világposta postamestere : Heletya I., Mann Gusztáv. A levélkézbesítés főnöke: Matesz Róza. Levélkézbesitők: Matesz Pepike, Samrák Lina, Péter Mariska, Winkler Anna. Pandúrok : Bánk Demeter, Szilágyi György. Jegyellenőr : Hegedűs Gyula. — Belépődíj személyenkint l korona 20 fillér. A diszfelvonulás az egyesület helyiségéből délután 5 órakor lesz. A szüreti mulatság este 7 órakor kezdődik. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapikig nyugtáztatnak.

— Önkéntesek vizsgája. A helybeli honvédzászlóaljhoz beosztott Both László, Oláh Ferencz, Radeczky István, Koppén Pál, Kostsák János, Monis Kálmán és Sipos Rezső egy éves önkéntesek a napokban jó sikerrel letették Kassán a tiszti vizsgát.

— Színészet. Krémer Sándor színtársulata szept. 26, 27 és 28-án tartotta városunkban három utolsó előadását. Szombaton „San-toy“ kínai Operette ment, közepes számú közönség előtt. Komái Margit alakította a czim szerepet, csinosan játszott és szépen énekelt. Ügyesek voltak Sziklai (Dudley) és Garai Ilus(Poppie) utóbbi szépen tánczolt és Tábori kitűnő (Csul) volt. Vasárnap 27-én Komái Margit, a társulat primadonnájának jutalomjátékául „Cassanova“ operette került színre, sajnos csak közepes közönség előtt. De ezért a jutalmazott számos csokrot kapott és sok taps és kihívásban részesült. A Táborival együtt lejtett „Cake- Walk“ tánezot megkellett ismételni. Hétfőn bucsuelő- adásul a „Drótos tot“ ment hatodszor, zsúfolt ház előtt A társulat Eperjesre ment, a honnét deczember 1-én érkezik Szatmárra, téli állomás helyére.

— Lelkész választás. Kosa Ede volt járinii ev. ref. lelkészt a kölesei egyház rendes lelkészévé választotta meg.

— Az adó megtagadás kérdése városunkban Papp Béla és 44 társa, mint említettük is már, indítványt adtak be a városhoz az iránt, hogy a város tiltsa el a városi adóhivatalt attól, hogy az állami költségvetés meghozataláig állami adó befizetéseket elfogadjon. Ezen indítványt a múlt vasárnap tartott közgyűlésen tárgyalták. A jogügyi és pénzügyi bizottság az indítvány elfogadását véleményezte oly hozzáadással, hogy ezen határozat csak jogerőre emelkedés után hajtassék végre. Ezzel szemben Dr. Adler Adolf azon indítványt tette, hogy a határozat a jogerőre emelkedés bevárása nélkül azonnal hajtassék végre. Dr. Kovács Dezső azon nézetének adott kifejezést, hogy jobb lett volna, ha az indítványt az illetékes fórumhoz, a vár megyéhez adják be, mert a városi képviselő-testületet nem tartja illetékesnek ily indítványok tárgyalására. Papp Béla, Csipkés András a második indítvány elfogad ása mellett, ellenben Reök Gyula a szakbizottság javaslala mellett érveltek. Debreczeni István polgármester, mi előtt szavazásra bocsátotta az indítványt, kifejtette azon aggályait, a melyek pénzügyi tekintetben a városra hárulnak az indítvány elfogadása esetére. Ezután a közgyűlés névszerinti szavazás utján 53 szavazattal, 4 szavazat ellenében elhatározta, hogy mindaddig, mig az állami költségvetés meghozva nincs, a városi adóhivatalt at- állami adó elfogadásától eltiltja. A határozat elfogadása nagy lelkesedés közt történt.

— Kántorválasztás. A makói gör. kath. egyház Czimbolinecz János helybeli gör. kath. kántortanitót — 12 pályázó közül — főkántortanitónak választotta meg. A midőn gratulálunk a megválasztásához, sajnáljuk eltávozását, mennyiben dalárdánk sokat vészit, mert igen szép kellemes bariton hangja van a távozónak.

—- A szatmári lóversenyeket a múlt vasárnap tartották meg a következő eredménynyel: A lóversenynek, melyet a földmivelésügyi miniszter, a Magyar Lovaregylet és az Urlovasok Szövetkezete anyagilag támogatott, a legszebb őszi idő kedvezett. Egy óra után nagyvárosi élénkség verte fel a város utezái- nak máskor köznapi nyugalmát s ezrével meg ezrével tódult a közönség a lókerti versenypályára. Az egymásután robogó szebbnél-szebb fogatok vármegyénk