Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-20 / 38. szám

SZATMARMEGYEI közlöny

a népies elem, a népies szólam. E helyett kouplék voltak benne, a mi szokatlan a népszínművekben. De hát emelték a hatást. Szerző iránt a szép számú közönség elég hálás volt, majdnem mindenik felvonás után a lámpák elé hívta. Ismételjük, hogy szerző első müve, lényeges hibái daczára is, sikert ért el.

Vasárnap, szeptember 13-án délután Kerti ünnepély volt és este két varieté előadás. Hiába volt a kerti ünnepély jövedelme jótékonyczélra szánva, nagyon kis közönsége volt, valamint az esteli elő- j adásnak is, pedig igen változatos műsort adtak elő. A kis közönség kifogyhatlan volt a tapsban. A színigazgató, daczára hogy reá fizetett a jótékonyczélu előadásra és ünnepélyre, a mit Ígért, mind beváltotta. Megtartatott előadás után a jutalom óra kisorsolása és a szépség verseny is. A szépség verseny győztessé Garai Ilus, a társulat maivája lett.

Hétfőn szept. 14-én negyedszer adták Bob herczeget, zónaelőadásban, telt ház előtt.

Kedden, szept. 15-én Echegarai hires darabja a Halálos csend került színre, F. Lányi Irma, a társulat drámai hősnőjének jutalom játéka gyanánt, szép számú közönség előtt. Az anyja jó hírnevéért szenvedő leányt, Augustiást, a jutalmazott alakította. Augustiásnak megrendítő az ó élete tragédiája. Megtudja, hogy anyja légyotton van s apja megakarja ott lepni hütelen nejét. A gyermeki szeretet arra ösztönzi a leányt, hogy elmenjen anyja légyottjára és elrejtse anyját, magát tüntesse fel ledérnek az apa előtt. Az apa meghal a csábítóval vívott párbajban s mikor évek múlva más név alatt vissza jön a zárdából Augustiás, felfedik sötét múltját s a ki imádja őt, Raemundó párbajt viv a leány sötét múltját eláruló Genaróval s meg hal Augustiás karjai között, fülébe súgva, mint ígérte a nagytitkot, az ő ártatlanságát. De még ekkor is kitör belőle a gyermeki szeretet, hogy nem lesz-e elárulva nagy titka, felfedezve anyja becstelensége ? De akkor látja, hogy már meghalt a férfi karjai közt. A halálos csend borul az ő szent titkára. F. Lányi Irma valóságos művészettel adta Augustiást, a hős leány lelki vergődését, annak minden fázisát következetesen megalakítva. Elmondhatjuk hogy e szerepben felülmúlta önmagát, olyan művészi magaslatra emelkedett. Ez volt a közönség osztatlan nézete is, a mely sokat tapsolt neki, többször kihívta s virágcsokrokkal kedveskedett. Méltó partnere volt Bátosi (Raemundó), Krémer élethűen alakította meg az öreg tábornokot és Nagy Sándor is megállta helyét rokonszenves szerepében.

Szerdán, szept. 16-án megismételték a Drótos- tótot szép számú közönség előtt. Ezúttal is elragadó kedves volt Kornai Margit mint tót leány. Tábori pe- digmint Pfenfenkorn holtra nevetette a közönséget mókáival, c.omikus humorával és koupléi ezúttal is nagy hatást tettek. Ez volt talán az idei legjobb Operette előadás, mert minden szerep e darabban jó kezekben van, mindenki érvényesíti tehetségét.

Csütörtökön szept. 17-én Suppe Boccaccio czimü operettéje ment, eléggé látogatott ház előtt. A szép zenéjü operette ugyancsak próbára teszi az éneklési tehetséget. De azért Kornai Margit a czim- szerepben és Sziklai Blanka mint Fiametta megfeleltek feladatuknak, kedvesen játszottak és jól énekeltek. A többi szereplő is jó volt, a kar is derekasan müödöttk közre. Tábori kupiéi, mint mindig, nagy tetszést arattak.

Pénteken szept. 18-án Szulamith került színre zónaelóadásban, teljesen zsúfolt ház előtt. Igen jól énekeltek Kornai Margit (Szulamith), Sziklai Blanka (Abigail), Ferenczi (Absolon) és ügyesen tánczolt Garai Ilus. Papír Sándor és Tábori is jók voltak.

mit mondana. Fölment tehát a toronyba és onnan nézte messzelátóval. hogy nem láthatná-e meg az ifjút. Nem kellett sokáig várnia. Czigánykereket vetve tűnt fel az a városvégi házak közül. Az aranycsináló, amikor meglátta a furcsa alakot, a ki a lábain és kezein úgy vetette át magát, mintha szélmalom volna, kaczagott. Az ifjú megállott és felkiáltott hozzá:

— Mit kaczagsz te vén gazember. Talán nevetségesnek találsz ? Hát nem vagytok sokkal nevetségesebbek ti, akik az egész életen át vetitek a czigány- kerekeket a fejeteken át csakhogy egy kis alamizsnát kolduljatok a sorstól ?

Az aranycsinálónak leesett az álla. A bátor és különös hang megdöbbentette.

— Ki vagy te és honnan jösz ? — kérdezte.

— Ne légy kiváncsi I Ha akarod nem tudod meg, de megtudod majd, a mikor nem akarod.

— Ettől a felelettől ugyan nem lettem bölcsebb,

— gúnyolódott az aranycsináló.

— Minek neked a bölcsesség, mikor úgy is ostobaságodból élsz. Ha bölcs volnál, rögtön belátnád, hogy hasztalanul éltél eddig és levetnéd magad a toronyból.

— Te tetszel nekem, — felelte az aranycsináló

— diskuráljunk hát.

Az ifjú kaczagott:

— Nem addig van a! Ha beszélni akarsz, gyere le a bagolyváradból. Én nem nyújtogatom többé fölfelé a nyakamat.

Az aranycsináló lemászott a toronyból. Az idegen ifjúval megindult a mezők felé és mély beszélgetésbe merült.

— Te nagyon rossz embernek hiszel engem, — kezdte az aranycsináló. — Szeretném bebizonyítani, hogy nincs igazad.

— Ne bizonyíts 1 — felelte az ifjú tréfásan. — Engem nem csalsz meg. Te vén gazember vagy!

HÍREK.

— A Grófi kastélyból. Gr. Károlyi István f. hö 14-én a fővárosból városunkba érkezett. Károlyi Gyula gróf nejével gr. Károlyi Melinda grófnővel hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. A grófi családnak Kováts Leó nyug. ezredes vendége volt s pár nappal ezelőtt mint vendég megfordult a grófi kastélyban báró Vécsey Miklós is.

— Kinevezés. A debreczeni ítélő tábla elnöke Kalós Pál végzett joghallgatót a debreczeni Ítélő tábla területére díjtalan joggyakornoknak nevezte ki.

— A Rákóczi ünnepségen magukat képviseltető hatóságok a bejelentés sorrendjében: 1. Vidéki hir- lapirók országos szövetsége képviseli Majdik Árpád (Szatmárnémeti). 2. Szatmári dalárda Ferenczy János, Dr. Fejes István, Dr. Fechtel János, és Lipeezky Elek, (4 tag). 3. Nagykárolyi r. k. gytni násium Hám József, és Klaeskó István tanárok vezetése alatt 9 tanuló. 4. Huszti kir. járásbíróság és kaszinó képviseletében Petrovics Lajos kir. Ítélő táblai biró. 5. Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Dr. Ballagi Géza. 6. A szatmári kir. kath. tanítóképző intézet képviseletében Perényi János igazgató, Bodnár Gáspár, Golcsa Endre, és Irsik Lajos tanárok s nehány tanuló. 7. Beregvármegye Közművelődési Egyesület képviseletében Warga Sándor elnök és Belényessy András alelnök. 8. Szatmárnémeti kir. kath. főgymnasium képviseletében Dr. Fechtel János, Kőszegi László, Kovács Gergely tanárok. 9. ;.Szatmárvármegyei kir. tanfelügyelőség képviseletében Bodnár György kir. s. tanfelügyelő. 10. Zemplén vármegye képviseletében Dókus Gyula cs. és kir. kamarás alispán, Dókus László tb. vm. főjegyző. 11. Vásárosnaményi kir. dohánybeváltó hivatal képviseletében Maresch Emil és Kőrössy Pál. 12. Kisküküllő vármegye meg nem nevezett taggal. 13. Firczák Gyula munkácsi gör. kát. egyházmegyei püspök képviseletében Komjáti Rabár János ez. apát magyar komjáti lelkész, ugocsavár- megyei főésperes. 14. A VI. kér. ra. kir. kultúrmérnöki hivatal képviseletében Czvordely Andor, Török Gábor és Zuber Ferencz kir. mérnökök. 15. Beregvármegye képviseletében Jobszty Gyula alispán, Gulácsy István vm. főjegyző, Lónyai Sándor vármegyei árvaszéki elnök, Varga Sándor vm. t. főügyész, dr. Fedák Istán vm. főorvos, Ékkel Elemér és Horváth László főszolgabirák, Bakó Bertalan és Nagy Jenő vm. aljegyzők, Belényessy András, Gáthy Zsig- mond, Horváth József és Simmer Bertalan. 16. Nagybánya város képviseletében Torday Imre h. polgármester, Bay Lajos országgyűlési képviselő, Bálint Imre v. tanácsos, Moldovan László birtokos és Révész János ág. ev. lelkész. 17. Szatmármegyei Széchenyi Társulat képviseletében Böszörményi Sándor és Majos Károly. 18. A Szatmár ugocsamegyei róm. kát. néptanító egyesület képviseletében Mondik Endre egyesületi főjegy ő, Láng Viktor nagyszőllősi és Simon Antal tiszaujlaki kántortanitó. 19. A magyar országos képzőművészeti tanács képviseletében Stróbl Alajos szobrász művész. 20. Szilágyvármegye képviseletében id. Kovácsy Miklós, ifj. Kovácsy Miklós, Kovácsy Sándor, Kovács István, Jeney István, Bay Ferencz. 21. A Petőfi társaság képviseletében Zempléni Árpád. 22. Nagykárolyi Kölcsey Egyesület képviseletében Nagy László elnök, Dr. Kovács Dezső, Debreczeni István, Ilosvay Aladár,Baudisz Jenő,Hám József, Dr.Schönpflug Richárd,Nagy Sándor,Gallasz Ödön, Madarassy Gyula, Péchy István, Róth Károly, Klaeskó István, Márton Sándor, Pap Kálmán. 23. Magyar Történelmi Társulat képviseletében Gróf Teleky Géza elnök és Dr. Komáromi András. 24. Beregszászi állami főgymnasium képviseletében Dr. Endrei Gerzon és Korpás Ferencz tanárok. 25. Máramaros vármegye képvise— Tagadom, — mondotta az aranycsináló ingerülten, — én sok jót cselekszem. Mindennap tiz aranyat adok a szegényeknek. Ha szegény vagy, neked is adok. Akarod ?

Az ifjú mosolyogva legyintett a kezével. Aztán egy mogyorófa bottal végigverdeste az utszéli bokrokat és dúdolni kezdett.

— Hm, te jótékony vagy ? — mondotta aztán gondolkozva. — No, jó!

Egy parasztasszony jött velük szembe az utón. Falusi kofa volt, aki a hátán egy nagy putonba almát vitt be a városba. Az idegen ifjú, mikor a kofa mellett elhaladtak, nagy ügyességgel kicsent egy almát a puttonból és jóízűen kezdte enni. Az aran.ycsináló megbotránkozott.

— Nem szégyenled magad ? Meglopni azt a szegény parasztasszonyt!

Az ifjú kaczagott. Jóízűen rágta az alma kövér húsát és a csutkát megtartotta. Egy apró kis fiúcska szaladt feléjük. Poros, szurtos volt az ingecskéje és az arczán meglátszott, hogy a sok ugrándozástól megéltük. Az ifjú eléje állt:

— Te gyermek, akarod ezt a csutkát?

A fiúcskának kigyult a szeme és kis keze mohón kapott az alma maradvány után.

— Köszönöm bácsi! — mondta, aztán kis fehér egérfogaival csámcsogva rágta az almacsutkát.

— No látod, — mondta az ifjú az aranycsinálónak — hát nem vagyok én jótékony ember? Akárcsak te !

Az aranycsináló megrázkodott és félénken bámult az ifjúra.

— Ki vagy te ? — kérdezte újra.

Az ifjú arcza elkomorult és ásítva mondta.

En az emberek lelkiismerete vagyok.

Aztán lefeküdt az árokszélre és elaludt.

r. j.

hűében F. Baka János vm. főjegyző, Szaplonczay Zoltán vm. árvaszóki elnök, István Endre, vm. aljegyző, Dr. Kricsfalusy Sándor tb. aljegyző, Kutka Géza tb. vm. aljegyző, Dr. Récsey Sándor kir. törvényszéki biró, Dr. Jünger Lázár ügyvéd, Novák Aladár törvényszéki aljegyző. 26. Áradvármegye képviseletében Szalacz Gyula polgármester és Barabás Béla országgyűlési képviselő 27. Máramarosszigeti ev. ref. jogakadémia a joghallgatók egyesülete 3—10 tagja. 28. Ecsedi láp lecsapoló és Szamos balparti ármentesitő és belvizszabályozó társulat képviseletében Fogarassy Károly pénztáros, Vagács János ellenőr és Wiezer Miklós szakaszmérnök. 29. Beregszászi kir. törvényszék 3 taggal.

— Eljegyzés. Ujfalussi Ujfalussy György néhai Ujfalussy Sándor Szatmárvármegye volt főispánjának fia, jegyet váltott Viola Bertalan győri főmérnök leányával, Viola kisasszonnyal New-Yorkban.

— Az ifjúság hazafisága. A tiszaujlaki Rákóczi emlék mai napon végbemenő leleplezési ünnepélyén az ifjúság is képviselve lesz. így Hám József igazgató és Klaeskó István tanár vezetése alatt a helybeli főgymnasium 10 növendéke van bejelentve, a kik zászló alatt jelennek meg és koszorút helyeznek az emlékműre, a mely a következő felírást viseli: Rákóczi emlékének — A nagykárolyi róm. kath. fő- gimnasium. Mint halljuk a szatmári róm. kath. főgimnasium ifjúsága is szépszámú küldöttséggel lesz képviselve.

— Meghívás. 6122—1908. K. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait 1903. év október hó 4-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1903. szept. ll-én. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Gregersen G. és fiai budapesti ezégnek, mint a nagykároly—inátészalka—csapi h. é. v. engedményesének kérelme, a vasút létesítése érdekében Nagykároly r. t. város képviselőtestülete által törzs- részvény jegyzés tárgyában hozott 3—1901. kgy. számú határozata és 63—1903. kgy. számú véghatározata azon részének törlése iránt, mely szerint „a törzsrészvény vétel kötelezettsége Nagykároly várost csak az esetben terheli, ha a vasút megépítésének teljes biztosítása, illetve a vasútépítés tényleges megkezdése 1903. év vége előtt bekövetkezik“.

— Politika. Úgy latszik a Rákóczi ünnepeken meg fog szólalni a politika is a legújabb Napi parancs hatása alatt. Egyik esti lap szerint a függetlenségi párt vezér férfiai a Rákóczi ünnepeket használják fel arra, hogy a nemzeti követelmények terén beállt újabb helyzetről nyilatkozhassanak.

— A Vasárnapi Újság a tiszaujlaki Rákóczi szobor leleplezési ünnepélyére saját fényképészét küldi el, felvételek eszközlése végett.

— Ösztöndíj adományozás. A főispán a Szatmár- vármegyei nőiparegyleti egyenként kétszáznegyven koronás két ösztöndíj élvezetére Hagara Lenke és Szabó Erzsébet nagykárolyi állami polgári leányiskolái növendékeket kijelölte.

— Nöegyleti közgyűlés. A nőegylet ez idei rendes közgyűlését folyó évi október hó 4-én délután 3 órakor tartja meg a városháza tanácstermében. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki évi jelentés.

2. A pénztári számadások bemutatása. 3. Indítványok. Az egyleti tagok szives megjelenését kéri az elnökség.

— Nagykároly város képviselő testületé f. hó

18-án választó közgyűlést tartott Nagy László alispán elnöklete mellett. Egy Il-ik adótiszti és egy adóvégrehajtói állást kellett betölteni. A közgyűlés bizalmi férfiaknak megválasztotta Kaufmann Márton, Reök Gyula, Vida Sándor, és Strohmájer Ferenczet. A szavazatszedő küldöttség tagjai lettek dr. Serly Gusztáv elnöklete alatt: Kubinyi Bertalan és Serly Ferencz, a kijelölő bizottság és pedig kinevezettek Csipkés András és dr. Kovács Dezső, választottak : Roóz Samu és Strohmájer Ferencz. Adótisztnek megválasztotta a közgyűlés a kijelölt Fülöp Lajos, Bér- czy János, Sass Lajos, Tömpe Károly közül Fülöp Lajost 57 szavazattal. Ezen kívül Tömpe Károly 26 és Sass Lajos 21 szavazatot kapott. A végrehajtói állásra kijelölt Czégényi Jószef 13, Gyulai János 15, Csikós György 4 és Szeder József 72 szavazatot kapott s igy ez utóbbi lett megválasztva. Ezzel a közgyűlés véget ért.

— Huszonöt éves közszolgálat. Szomszédunkban Szatmár városban egyszerű és mesterkéletlen ünnepély folyt le f. hó 14-én. Ugyanis f. hó 15-én volt 25 ik évforduló napja annak, hogy Pap Géza polgármester közszolgálatba lépett. A közgyűlésen dr. Keresztszeghy Lajos bizottsági tag tette szóvá a jubileumot s ecsetelve a polgármester hosszú közszolgálatának eredményeit, köszönetét mondott a város nevében neki negyedszázados hasznos szolgálataiért. Az ováczióban részesített polgármester megköszönve a szives szavakat, kijelentette, hogy az ünnepeltetés nem volt és nem lesz soha kenyere, mert a mit tesz a város és a polgárság javára, azt szent kötelességének tekinti. így beszél egy igaz férfi, a tettek embere. Mert Pap Géza a tisztviselői létra legalsó fokán megkezdve a város szolgálatát, minden protekezió nélkül emelkedett fel a város első tisztviselőjévé s a város javára irányuló törekvésében, nem törődve a rokon és ellenszenvvel, szilárdan haladt határozott ezélja felé. És megtörtént ebben a jubileum kóros világbau, hogy egy város feje negyedszázados közszolgálat után, nem kívánta magát ünnepeltetni, megelégedett egy közgyűlési felszólalással, a melyet már nem volt hatalma elfojtani. A közélet ilyen embere megérdemli a nyilvánosság elismerését, a melylyel szívesen adózunk neki !

— A nagykárolyi izr. nőegylet f. hó 13-án d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott melynek egye-