Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-16 / 33. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY magának tiszteletreméltó ekzisztencziát, vágta vissza a vesztegető arczába a nagyösszegü Judás pénzt! Ha ő nincs, talán rettenetes csapás éri a magyar hazát. Ha nem lett volna úrrá benne a magyar becsület s a hazának szerelme, ki tudja, olyan mocsár öntötte volna el az országot, amelybe belevész Árpád népe. De a magyar dzsentry sarjadék hü maradt a dicső tradicziókhoz. Áll Buda még, él még a magyar becsület! Adassék hála az Istennek ! Felülről, magasról szállt le közzénk az utálalos bűn ördöge : fehér mágnáskezek adták a Judás pénzt! hogy a hazát, mely úgyis csak mintha az ő számukra lenne a világon, ki tudja hányadszor ismét elárulják. Hasztalan mondják, hogy csak egy gyöngült elméjű, romlott idegzetű gróf müve volt ez a botrány, belejátszott ebbe a mágnás kaszinói felfogás, mely a plebset megvásárolható és félrerugható tárgynak tekinti. A magyar nép, mely Isten tudja micsoda gyengeségből, rajongó tisztelettel veszi körül a latifundiu- mos grófokat, a milliók urait, most végre kiábrándulhatna sárba zuhant ideáljából. Erkölcstelen, hazafiat- lan felfogás uralkodik a mágnás-népség egyrésze között, melynek a magyar föld csak a nagyúri passziók élvezetét biztosítja, de szolgálni csak a sáját s az udvar érdekeit szolgálja. Persze, van azért korrupczió ebben az országban, csak nem olyan nagy, hogy a hazaárulást is elbírja. Meg van mételyezve a korszellem, csak a legnagyobb bűnre nincsen még praeperálva. Reméljük, hogy a világ színe elé kipattant ez az óriási botrány, üdvös, tisztitó viharrá lesz, mely elsodorja levegőnkből a becstelenség, jellemlelenség, a közéleti erköcstelenség baczillusait. Nem vagyunk mi erősek, hogy sok ilyen nagy vihart tudjunk kiállani. Kevés közöttünk a nagy ember, még kevesebb a nagy jellem s e kevesek kezébe van most letéve a haza sorsa. Tőlük függ: megtisztítania közszellemet, mert enélkül Magyarország soha nagygyá nem lehet, ellenben ezzel elpusztulhat. Valami betegség rőgódik az ország testén. Császárvágásra van szükség ! HII^EK. — Hálaadó isteni tisztelet. Meszlényi Gyula megyés püspök az uj pápa megválasztása alkalmából fenkölt hangú pásztorlevelet bocsátott ki egyházmegyéje papságához, melyben elrendelte, hogy a pápai szék betöltése örömére f. hó 9-én az összes plébániai, szerzetesi templomokban ünnepélyes hálaadó isteni tiszteletet tartsanak, továbbá, hogy a szentmisét megelőző egyházi beszédekben a szónokok kellőleg tolmácsolják a katholikus világot érdeklő nevezetes eseményt. Végül, hogy a Te Deumot megelőző napon az angyali üdvözletre való harangozás után fél óráig az összes harangok szóljanak. A helybeli róm. kath. templomban f. hó 9-én d. e. 9 órakor tartották meg a hálaadó isteni tiszteletet. AJszent beszédet követő ünnepélyes misét Tímár Péter kegyesrendi házfőnök végezte Klacskó István helybeli, Czimmermann Pál szegedi és Ernyi János kassai premontrei rendi tanárok segéd- kezése mellett. — Szabadságon. Dr. Róth Ferenez, a szatmári kir. törvényszék elnöke folyó hó 10-én és Dénes Lajos kir. ügyész f. hó 9-én megkezdte 6 hétre terjedő szabadság idejét. — Jubileum. Nádor Béla főgymn. tanár f. hó 4-én Dósaknán öcscsénél, családi körben tartotta meg áldozár papságának 25 ik évfordulóját. Ez alkalommal a helybeli társház tagjai is melegen üdvözölték táviratilag az ezüst misést. — A népünnepélyt Szent István király napján az idén is megtartják városuukbau. A rendezőség mindent elkövet arra nézve, hogy az ünnepély változatosság és látványosságokban még az előző évi népünnepélyeket is felülmúlja. A sorsolást is megtartják az idén is, értékes nyerőtárgyakkal. A főnyeremény ezúttal is egy fejős tehén lesz. A népünnepély jövedelmét mint minden évben, úgy az idén is, a városi óvodák segélyezésére fordítják s Így kétszeres ok van arra, hogy mulatva jót tegyünk. Csütörtökön tehát az legyen a jelszavunk: Ki megyünk a lövöldébe. — A kurucz bál és hangverseny. A tiszabecsi Rákóczi emlék leleplezésével kapcsolatosan rendezendő kurucz bálra és hangversenyre nézve Kováts Leó nyugalmazott honvédezredes, társadalmi közéletünk ez örök ifjú agilis tagja egy nagyon szerencsés gondolatot vetett felszínre. Ő ugyanis több oldalról nyilvánult óhaj és ennek folytán keletkezett eszmecserék folytán az alispánt meglátogatta a végből, hogy vele megbeszélje azokat a nehézségeket, melyek a Rákóczi emlék leleplezése alkalmából rendezendő közebédre, bálra és hangversenyre nézve fentforognak annak folytán, hogy Tiszaujlak a megnyilatkozó nagy lelkesedés következtében fényesnek és népesnek Ígérkező közebéd és bál ellátására alkalmas helyiséggel nem bir, s rósz idő esetén úgy a közebéd, mint a bál sikere lenne veszélyeztetve. Ebből kifolyólag azt indítványozta, hogy úgy a leleplező ünnepély után tartandó közebéd, mint a rendezendő kurucz bál és hangverseny Szatmárnémetiben a Pannónia szállóban tartassák meg. Helyeseljük az életre való gondolatot. Így Szatmárnémeti város is méltóan kivehetné az ünnepélyből a maga részét, s megnyilatkozó meleg fogadtatásával emelné az ünnep fényét. A gondolat is könnyen megvalósítható, mert Nagykárolytól hajnali 4 óra 41 perczkor s a Szatmárnémetiből 6 óra 01 perczkor induló vonat 8 óra 32 perczkor érkezik Tisza-Ujlakra, onnan pedig 11 óra 50 perczkor indul az a vonat, mely a gyorsvonathoz csatlakozva 1 óra 57 perczkor érkezik Szatmárnémetibe s Királyházán 29 perez várakozási [ idő is van, mely idő alatt a közönség megvillásregge- lizhetnék. Az ünnepély Tisza-Ujlakon 9 órakor kezdődnék s 11 órakor befejezést nyervén, az ünnepély- j re menő közönség kényelmesen Tisza-Ujlakra mehetne és visszatérhetne s Szatmárnémetiben fél 3 órakor kezdődnék a közebéd és 8 órakor a hangverseny és utána a bál. Szatmárnémeti fényes szállóival s színházával minden esetre alkalmasabb lenne az ünnepély folytatására s nagyobb biztosítékul szolgálna az ünnepnek úgy erkölcsi mint anyagi sikerére ; mert nagyon sokan vannak úgy Nagykárolyban mint Szatmárnémetiben, a kik aSzatmáron rendezendő ünnepségen szívesen vesznek részt, de arra nem vállalkoznak, hogy a tőlük távoli Tiszaujlakra menjenek, a mely költséges is, fárasztó is, s még az a veszély is előállhat, hogy az alkalmas helyiség hiányában sátorban rendezendő ünnepséget megzavarhatja az eső. Az ezen terv ellen nyilatkozó, abbeli aggodalmat, hogy az ünnepély megosztása veszélyeztetné az ünnepély fényét, utalunk a Kölcsey Ferenez 100 éves születési évfordulóján rendezett ünnepre, mely szintén két helyen folyt le Nagykárolyban és Szatmárnémetiben, s mégis fényesen sikerült. Az alispán Kováts Leo indítványát szives készséggel tette magáévá s a vendéglátó Ugocsa vármegye alispánját megkereste, hogy az életre való eszméhez hozzájárulni sziveskedjék. Mi a magunk részéről melegen pártoljuk az eszmét és kérjük vármegyei laptársainkat, hogy ahoz hozzászólni szíveskedjenek, — Miniszteri vizsgálat a vármegyén. Pásztor Gusztáv és társai fehérgyarmati lokosok panaszt adtak be a belügyminiszterhez, a melyben a fehérgyarmati tüzkárosultak részére befolyt adományok kezelésének szabálytalanságát kérték megvizsgálni, valamint a községi ház építése közül elkövetett visszaéléseket. A belügyminiszter kiküldte a panasz megvizsgálására Römer Róbert miniszteri titkárt és egy számtisztet, a kik a panaszosokat és az érdekelteket a központba beidézték és keddtől-péntekig vizsgálták az ügyet. A panasz alaptalannak bizonyult be. Mert a miniszteri kiküldött meggyőződött arról, hogy a tüzkárosultak pénzét, az arra hivatott bizottság, hűségesen kezelte s Bornemissza Imre jegyző a könyveket és számadásokat pontosan vezette. Sőt a könyvelés pontossága felett elismerését nyilvánította a miniszteri kiküldött. A Szatmári Hírlap azon tudósítása tehát, hogy a pénzek szabálytalan kezelését constatálták, nem felel meg a valónak. Valamint az sem áll, hogy az alispán nem intézkedett a panaszosoknak ez ügyben előzetesen hozzá beadott kérvényére. Mert az alispán pár nap alatt, a panaszos kérvényben előadottakhoz képest kellőleg intézkedett. De hogy tudósításunk hü legyen, meg kell jegyeznünk azt, hogy e kérdésnek csak egy oldala fog igényelni további intézkedést. Nevezetesen a bizottság javaslatára a községi képviselő-testület a könyöradományokat kezelő és nagy munkát végzett jegyzőnek 100 korona jutalmai: szavazott meg a begyült pénzből. Minthogy pedig a községi képviselőtestületnek ez a határozata szabályszerüleg lett meghozva, jogerőre emelkedett, itt visszaélésről szó nem lehet, legfeljebb azt lehet szóvá tenni, hogy volt-e joga a képviselő-testületnek ebből az alapból jutalmat megszavazni ? A panasz másik része volt a községi ház építése. A vizsgálat az erre vonatkozó számadásokat a legnagyobb rendben találta s igy a szabálytalan kezelésnek még árnyéka sem merült fel. A refakezió kérdése is, a melyet a panaszosok annyira felfújtak elenyésző csekélyre zsugorodott össze. Ugyanis arról van szó, hogy midőn a vállalkozó Bunda Miklós nem tudott a község által elfogadható minőségű téglát égetni Fehérgyarmaton s igy Nagykárolyból kellett azt szállítani, a község szállítási kedvezményért folyamodott, hogy ekként a károsodó vállalkozón segitsen.Tehát itt is kérdés tárgyává tehető az, hogy ha az árlejtési feltételekben nem volt kikötve a refakezió,utólag kérelmezhette-e a község a maga javára? De visszaélésről, összejátszásról szó sem lehet. Különben is az építész szerint összesen 3 kocsi rakományt szállított csak kedvezményezett fuvarbér mellett, a melynél a külörnb- ség 34 korona 35 fillért tesz ki csak. Külömben a legérdekesebb az egészben az, hogy a vizsgálat során kitűnt az, miszerint más panaszos kérvény jött le, mint a melyet Pásztor Gusztáv és társai aláírtak s azért a panaszosok a kérvényt a magukénak el nem ismerték. Kérdés tehát, kicserélte ki a kérvényt ? De kérdés az is, hogy a tetemes vizsgálati költségeket kifogja fedezni ? Nézetünk szerint azok, akik alaptalan panaszokkal állnak elő, viseljék annak anyagi és erkölcsi következményeit is. Mert mi üldözeniőnek tartunk minden visszaélést, de viszont az alaptalan vádak megérdemlik azt, hogy megtorlásba részesüljenek, főleg vármegyénkben, a hol úgy látszik sportszerűig űzik a feljelentéseket. — Egy hazafias nagy gondolat Egy szálló hir ütötte meg füleinket mely — a forrás után Ítélve — ha jól sejtjük, a gróf Károlyi István minden hazafias eszméért lelkesülő agyában fogamzott meg. Azonban bárki agyában fogamzott volna is meg az a gondolat, az oly nagy horderejű és oly magasztos, hogy azt hisszük, hogy az országos viszhangot fog kelteni, sőt ha gróf Károlyi István e gondolatnak zászlóvivőjévé szegődik, hisszük is, hogy az meg is fog valósulni. Ez a gondolat az, hogy a sárospataki régi Rákóczi uradalom herczeg Windisgratztől államköltségen vásá- roltassék meg, s a sárospataki régi Rákóczi vár Rákóczi múzeummá átalakíttatva, Rákóczi Ferenez naza szállítandó hamvai a sárospataki Rákóczi vár kápolnájában temettessenek el. Ha a nemes gróf e gondolatnak élére áll, úgy az meg is valósul. Mily szép lenne, ha a nemes gróf visszatérne újra a vármegye közgyűlési termébe s az augusztus 21-ki Rákóczi emlékezetének megünneplése iránt intézkedő vármegyei bizottsági közgyűlésben e gondolatnak határozott indítványban is alakot adna. Hisszük, hogy e nagyszabású gondolattal az egész országot meglehetne hódítani és sikerülne a nemes grófnak a vármegyei Rákóczi ünnep és emlék rendezése körül fenforgó áldatlan harezot is leszerelni. A nemes gróf és a vármegye közt a múltból egy egymást elválasztó keserűség érzete honol még mindig kölcsönösen a szivekben. De ha a gróf e gondolatnak a vármegye közgyűléséből adna hangot: úgy a gróf ismét megtalálná a vármegyét és a vármegye ismét megtalálná a grófban lelkes hivatott vezérét. Hányszor álmodtunk mi erről, de hiában ! Hisszük, hogy most ismét rá találunk a gróf Károlyi Györgyné fiára ! Adja Isten, hogy e szerény szavaink utat találjanak a nemes gróf meleg hazafias szivéhez, s akkor hisszük hogy a nemes gróf nagy ősei fényes nevéhez méltó napot ir be augusztus hó 21-én Szatmárvármegye történelmébe. — Jönnek a színészek. Krémer Sándor, a szatmári színház igazgatója f. hó 13-án megfordult városunkban s megtette intézkedéseit a színkör átalakítása tekintetében. Ugyanis mint említettük már, a zenekar helyét lesülyesztik, hogy ne vegye el a közönség kilátását a szatmári honvédzenekar, a melyet a színigazgató szerződtetett. Ezen kívül az igazgató páholyokat építtet és karzatot emeltet. Az első előadás folyó hó 22-én vagyis a jövő szombaton lesz. Bemutató előadásul a Bajusz czimü érdekes vígjátékot adják. A társulat névsorából és az előleges jelentésből következtetve érdekes és jó előadásoknak nézünk elébe. A kibocsátott előleges jelentés a következő : Tisztelettel értesítem Nagykároly város és vidéke n. é. közönséget, hogy operette-, dráma-, népszínmű-, és vígjátéki színtársulatommal előadásaim sorozatát 1903. évi aug. hó 22-én a m. kir. szatmári 12-ik honvéd-gyalogezred zenekarának közreműködésével megkezdem. Első előadásul színre kerül : Bajusz. Énekes vígjáték 3 felvonásban. Igazgató: Krémer Sándor. Rendezők: Bátosi Endre, Tábori Emil. Ügyelő: Perczel Oszkár. Szinházgazda és festő : Garai Károly. — Társulati névsor : Nők: Kornai Margit, operette primadonna. Sziklai Blanka, coloratur énekesnő, Vásárhelyi Szeréna II. énekesnő. F. Lányi Irma, hős és szende színésznő. B. Polgár Fáni, anyaszinésznő. Györfi Mariska, vígjátéki és operette komika. Garai Ilona, naiva és társalgási színésznő. Berényi Irma, társalgási színésznő. Szendrei Miczi, Perczel Miczi, Bérezik Mariska, Balogh Lujza, Végh Rózsi, Kolozsvári Blanka, kar- és segédszinész- nők. Férfiak: Bátosi Endre, jellemszinész. Ferenczi József, bariton és népszínmű énekes. Pápai Antal, hősszerelemes. Tábori Emil, operette buffo énekes és komikus. Papír Sándor, tenor, siheder-szinósz. Nagysándor, lyrai szerelmes színész. Krémer Sándor, kedélyes apaszinész. Arnold Antal, Il-od baritonista. Kaposi Ernő, ifj. Fehérvári József, Garai Károly, Szabadkai József, Perczel Oszkár, Erszényes István, kar- és segédszinészek. Balogh Gusztáv, karnagy. Simándi Zsigmond, súgó. Doroghy László, ruhatáros. Gubics Fülöp, szertáros két segéddel. Gaál Sándor, diszmester. Lengyel József, szinházszolga. Műsor: Operettek : Drótos tót, Sain Toy, Postás fiú, Modell, Bob herczeg, Casanova, Heidelbergi czéh-élet, Gíaspa- rone, Bocaccio, Katalin, Svihákok, stb. stb. Énekes vígjáték és népszínművek : Bajusz, ' Nőemanczipáczió, Gyerek-asszonya, Balatoni rege, Csikós, Galambodi Sándor, Liliom Klári, Tisza gyöngye, stb. stb. Szin művek és vígjátékok: Monna Vanna, Halálos csend, Zaza, Éjjeli menhely, X asszony, Kain, Doktor ur, Simonyi óbester, Pogány Gábor, Kéz kezet most, stb. stb. Bérletet 24 előadásra nyitok a megnyitó előadás után a következő árak mellett: Páholy 160 korona. Támlásszék 40 korona. Körszék 32 korona. Zártszék 24 korona. Akiknek a társulat részére kiadó bútorozott szobájuk van, szíveskedjenek Sarkadi N. Zsigmond ur könyvnyomdájában bejelenteni. Tisztelettel Krémer Sándor, a szatmári szinikerület igazgatója. — A Rákóczi emlék. Az alispán folyó hó 12-kén megkötötte az alkuegyezményt Kepes Sándor szinér- váraljai kőgyárossal arra nézve, hogy ez a Rákóczi Ferenez tiszabecsi győzelme emlékére állítandó emlékjelet, a vármegyei kir. államépitészeti hivatal által átdolgozott módosítások figyelembe vételével, 10500 koronáért szeptember hó 16-ig készítse el, s szeptember 20-ra leleplezésre készen adja át. Komáromy János Ugocsa vármegye tiszti főügyésze s Kacsó Károly szatmárvármegyei kir. államépitészeti hivatali kir. főmérnök és Ivánka Lajos ugocsavármegyei kir. államépitészeti hivatali kir. mérnök közbenjöttevel augusztus hó ]4-én az emlék helye a tiszaujlaki hídfőnél kijelöltetvén és az emlék elhelyezésére szükséges földterület kisajátítása egyezségileg biztosíttatván, Kepes Sándor a munkálatot azonnal megkezdte. A helyzet az emlékre nézve annyiban előnyösen változott, hogy az emlék kedvező elhelyezését akadályozó keresztnek máspontra való áthelyezésébe Dr. Búza Sándor tiszaujlaki rom. kath. lelkész beleegyezett. —■ Próba bál Mátészalkán. E tárgyban a következőket Írják nékünk Mátészalkáról: Steiner Márton csabai okleves táneztanito e hó 9-én fejezte be minden tekintetben szépen sikerült próbaballal 6 heti tánezta- nitási curzussát, a mely bizonyságit adta annak, hogy nevezett igazi szakképzett táneztanitó és Klein Henrik szintén ezzel majdnem egyidejűleg tanított táneztanitó mester mögött nem maradt hátra. Sőt ritkán lehet látni a többnyire beváltatlan maradó nagyhangú Ígéretek után annyi uj, bájosabbnál bajosabb mü- tánezokat tényleg bemutatva, mint azt Steiner produkálta. A szülők és közönség elragadtatva tapsolt egy- egy bravour ensemblénak és melegen gratulált a mesternek nevezhető fiatal Steinernek. A próbabálon az intelligentia szép számmal volt képviselve. — Hazafias oláh falu. Lapunk múlt számában egy hazafias magyar faluról szóltunk ; annak Rákóczi nagy neve iránt hálás kegyeletre gyuladt érzése rezeg- tette meg szivünk húrjait, most pedig egy kis oláh falu szent lelkesedése hevíti szivünket. A páczafalusi román ajkú magyar honpolgárok hozták el a tegnapi napon Nagy Sándor tb. vm. főjegyzőhöz a Rákóczi
