Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-18 / 3. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

hogy odakint jóval kevesebb időn keresztül koptatják az iskola padjait, mint Magyarországon.

Ez a tény mindenek felett bizonyítja a szemléleti, a szabad oktatás előnyét a könyvoktatás felett. Ne hallgassunk tehát a maradi pedagógusokra, akik bár jóhiszemüleg a jelenlegi oktatás rendszerre esküsznek. Ne hallgassunk rájuk, mert a szürke s régi theoria emberei ők s az élet lépten nyomon megczáfol- ja hamis érveléseiket.

Ami áll a közoktatásunkra, az áll szakoktatásunkra is. Ezen a téren daczára annak, hogy sokféle áldozatot hoztunk már szakoktatásunk érdekében, nem tudtunk megfelelő eredményt elérni. De itt nem annyira az oktatás megnem felelő voltát, mint inkább a megfelelő tanerők hiányát s a szakiskolák szerény felszerelését és kevés számát kell okolnunk. Van két egyetemünk és Magyar Óvárt egy gazdasági akadémiánk: ezek tökéletes szakoktatást nyújtanak. De többi szakiskolánk oly messze elmarad ezek mögött, oly tökéletlenek és megfelelő tanerők híján valók, hogy nem csoda, ha a magyar szakemberek között ritkán akadunk az átlagból kiemelendő tudásra és tanultságra.

Nagy és okos reformokra van szükség ezen a téren is, éppen úgy mint a középiskolai tanítási rendszer körül. Ha lépést akarunk tartani az élettel s a müveit nyugattal, keresztül kell vinnünk e reformokat, mert elmaradottságunk amilyen szombetünő, olyan kártékony hatással van nemzeti és állami életünkre.

HÍREK.

— Személy hír. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja a mai déli gyorsvonattal a fővárosból székhelyére érkezik. — Debreczeni István városunk polgármestere f. hó 11-én visszaérkezett Budapestről a hol több napon át a villanyvilágítás ügyének megoldása érdekében tartózkodott. — Marczali Henrik budapesti egyetemi tanár, neves történetiró a napokban Szatmáron volt, bizonyos adatok gyűjtése végett.

— Szatmár óvácziója a főispánnak. Szatmár város törvényhatóságának f. hó 12-én tartott közgyűlésén a polgármester, jelentésének letárgyalása után, megemlítette azon körülményt, hogy a múlt hóban töltötte be gr. Hugonnai Béla főispánságának ötödik évét s indítványozta, hogy a főispán kiváló érdemei jegyzőkönyvbe iktattassanak. A polgármester indítványát nagy lelkesedéssel elfogadta a közgyűlés s a főispán megha- tottan mondott köszönetét a nem várt óváczióért.

— A helybeli Kölcsey-Egyesület legközelebbi felolvasó estélye folyó hó 25-én lesz, a régi kaszinó nagytermében a melyre nézve a műsort legközelebb már ki is bocsátják. Kemény Alajos az irodalmi szakosztály elnöke azon fáradozik, hogy a felolvasó-estélyt társasvacsora kövesse, esetleg tancz.

— Pónzügyigazgatónkat, Kemény Alajos pénzügyitanácsost azon alkalomból kifolyólag, hogy közszolgálatának 30-ik évét betöltötte, a szatmári közigazgatási bizottságban is óváczióban részesítenék. Dr. Kelemen Samu bizottsági tag emlékezett meg a pénzügy- igazgató jubileumáról, a bizottság szerencse kivánatait tolmácsolva.

— Névnap. A helybeli kegyesrendi társháznak tagjai, f. hó 12-én ünnepelték Palczer Ernő házfőnöknek, kormánysegédnek nevenapját, a mely alkalommal városunk inteliigencziájának számos tagja is meggratulálta a közbecsülésben álló házfőnököt.

— Esküvő. Szunyogh Lajos kir. államvasuti mérnök Aradról, a napokban esküdött örök hűséget Pong- rácz Olga kisasszonynak, Szerdahelyi Ágoston vetési nagybirtokos kedves nevelt leányának.

— Tánczestéiy, Említettük már lapunk múlt számában, hogy f. hó KLén tánczestélyt rendezett néhány úri csálád, a régi kaszinó termeiban. Az estély összehozásán Kemény Alajosné és Maresch Emilné úrnők fáradoztak, a mely kitünően sikerült A kedélyes vacsora után táncz következett egész reggelig.

— Esküvő- Komjáti Komjáthy Pál dr. miniszteri fogalmazó, Komjáthy Béla orsz. képviselő, a Kossuth- párt alelnökének, és néhai nejének. Freyseysen Ma- tildnak fia, jan. 12-én esküdött örök hűséget Budapesten, a Kalvintéri ref. templomban buji és jékei Jékey Bellának, buji jékei Jékey Zsigmond orszgy. képviselő és szentkatolnai Cseh Anna leányának. Az egyházi szertartást fél 12 órakor a zsúfolásig megtelt templomban Papp Károly ev. ref. esperes végezte. A templomban díszes vendégsereg gyűlt egybe: a násznép soraiban ott voltak buji és jékei Jékey Móricz Szatmárvármegye egykori alispánja. Nedeczey János orszgy. képviselő, Móricz Vincze miniszteri osztály- tanácsos, Dessewffy Marczell közigazgatási biró és neje, Kende Béla orsz. képviselő és neje, báró Pe- rényi Zsigmond képviselő nejével. Jelen voltak továbbá Török László dr. és Csécsy József miniszteri fogalmazók, Scheveiger Pál képviselőházi tisztviselő Baross Pál és neje, Jékey István, llosvay Endre, Bay Gábor, Jékey Sándor főszolgabíró és neje. A vőfélyi tisztet Dessewfly Aladár, a nyoszolyólányi tisztet pedig lázári Nagy Emilia töltötte be. Bár az ünnepély a legszűkebb családi körben folyt le, de mégis igen előkelő és nagyszámú társaság jött öss^e esküvő után a Hungária- szálló e czélra kibérelt helyiségében.

— Műkedvelői szinielöadás. A helybeli kereskedő ifjak köre f. hó 10-én közkívánatra megismételte a Mozgó fényképek előadását. Ez alkalommal is szép számú közönség nézte végig az előadást, köztük gr. Hugonnai Béla főispán is, kit megérkezte alkalmával az ifjúság nevében Matolcsy Sándor üdvözölt. Az előadásról, most is csak szépet és jót mondhatunk, mint az első előadásról. Előadás után társasvacsora és táncz volt.

— A vármegyei múzeumi bizottság a mai napon d. e. 11 és fél órakor ülést tart az alispáni kisteremben, a melynek tárgya lesz az évi jelentés és a költség- vetés összeállítása.

— Felhívás. Felkérem azon tisztelt hölgyeket, kik a nőegyleti tagsági dijak beszedését eszközük, hogy a már beszedett pénzösszeget hozzám mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Nagykároly, 1903. évi január 17. D r. S e r 1 y Gusztnvné nőegyleti 1. alelnök.

— Szatmármegyei bál Budapesten. A fehérgyarmati választó-kerülethez tartozó szatmári ev. ref. egy házmegye lelkészi és tanítói gyámintézete alapja javára f. évi február hó 14 én (szombaton) a „Vasúti- és Hajózási Club“ összes helyiségében (VI., Andrássy ut 69. sz. alatt) Böszörményi Sándorné, Chorin Ferencz- né, gr. Hugonnai Béláné és Luby Béláné úrnők védnöksége mellett hangversenynyel egybekötött tánczes- télyt rendeznek. A hangverseny este 8 órakor kezdődik. A műsor a helyszínén osztatik ki. A névre szóló és át nem ruházható jegyek árai: egy személy számára 4 kor. Három személy számára (családjegy) 10 kor. Belépésre jogosító jegyek csak e meghívó előmu- tatása mellett kaphatók naponta este 7 és 8 óra között az Országos Központi Fillérszövetkezet helyiségében (Vili., Jozsef-körut 44, II. em.t 15. sz.) és az estély színhelyén a pénztárnál. Rendezőség: Luby Géza,

Balika Miklós, dr. Barthos Andor, Biky Károly elnökök. dr. Hódy Lajos, Szalay Károly, Luby Gyula, Luby Béla, Spády Sándor, alelnökök. Barthos János háznagy. Erdélyi Miklós titkár, dr. Sándor László háznagy. ifj. Luby Géza pénztárnok. Anghy Ernő, Bos- kovits Vilmos, Csongor György, Neppei Gyula ellenőrök. Batta Mihály dr., Bezerédj Mihály, Dőry Dezső, Harmos Géza, ifj. Kiss József, Luby László Mikó Pál, Rédy Zoltán jegyzők És vagy 350 rendező a Budapesten élő összes vármegyebeli fiatalság, valamint számos országgyűlési képviselő. Mindenesetre érdekes mulatság lesz.

— Eljegyzés. Blum József lippói földbirtokos a napokban eljegyezte Grosz Margit kisasszonyt,

S. Grosz Áron avasujvárosi birtokos, ismert nagy vállalkozó kedves leányát.

— A helybeli postások bálja. A nagykárolyi m. kir. posta- és távirda altisztek és szolgák 1903. évi február hó 2-án a posta- és távirda-szolgaszemélyzet árváit segélyző-alap javára a „Polgári Olvasókör“ dísztermében jótékonyczélu zártkörű tánczvigalmat rendeznek. Belépti-dij : Személy-jegy 2 K, Családjegy 3 kor. Karzat-jegy 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók az összes levélhordóknál. Disz-elnök: Schnébli János, m. kir. posta és távirda-főnök. Tiszteletbeli rendezők: Gerő Albert, postatiszt. Filep Endre, postatiszt. Mándoky Ferencz, postatiszt. Szamosi Aladár, postatiszt- Grieszháber Anta1, postatiszt. Kovács Kálmán, postatiszti gyak. j. Rendező-bizottság: Szabó János, posta-altiszt, elnök. Török József, posta-altiszt, alelnök. Csics Károly, postaaltiszt, pénztárnok. Hirni János, ellenőr. Sopronyi László, Lusztig Sándor, Szilágyi Sándor, Tömpe József, Salamon László, Kupái József, Varga Imre, Szabó József, Elek István, Böhm Ferencz, rendező-bizottsági tagok. Felhívjuk közönségünk figyelmét a jótékonyczélu mulatságra. Megérdemlik tőlünk azok, a kik egész éven át annyit fáradnak a mi érdekünkben.

— Eljegyzés. Pótor Elemér, olcsva-apáti ev. ref. lelkész közelebb jegyet váltott Tóth Juliska kisasz- szonynyal, néhai Tóth Sámuel lelkész kedves leányával, a gömörvármegyei Serkiben.

— Érdekes mulatság. A Nagykárolyi M. Á. V. altisztikar a helybeli Kossuth-szoboralap javára 1903. február hó 7-én, a polgári kaszinó összes termeiben zártkörű tánczestélyt rendez. Belépő-dij; Személyjegy 2 korona. Családjegy (3 személyre) 4 korona. Karzatjegy 1 korona, mely a terembe való lépésre nem jogosít. Kezdete este pont 8 órakor. Jegyek este a pénztárnál kaphatók. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Bemutatva a Kossuth szobor leleplezése. Drótnélküli távirda az öt világrészszel levelezésben. Egy távirda ára 10 fillér. A táncz- mulatságon Fátyol Józsi zenekara fog közreműködni. Rendezeség: diszelnök: Tóth Kálmán állomásfőnök. Elnök : Lovas János fütőházvezető. Alelnök : Kálnay Gyula főraktárnok. Ellenőr: Kőhalmi Márton mozdonyvezető. Titkár: Üveges János mozdonyvezető. Jegyző : Sándorfy István pályafelvigyázó gy. Penztár- nok: Nagy Jenő pályafelvigyázó. Távirász : Bartos György mozdonyvezető. Sürgönykihordj: Ifj. Berkő Pál. Rendezők: Baumgartner István, Bende István, Bekő Antal, Berkő Pál, Gárdonyi József. Grama Sámuel, Horacsek Géza, Kemény Bernát, Kemény László, Korompay Gyula, Opitz Károly, Papp György, Tóth Elek, Welle Mihály.

— A debreczen—szatmári gyorsvonat ügyében, a mely vonatot tudvalevőleg beszüntették, a kereskedelmi államtitkárnak Domahidy Elemérhez, a nagykárolyi kerület országgyűlési képviselőjéhez intézett levele szerint, a miniszter Szatmár és Máramaros vármegyénk kérelmét ez időszerint nem teljesítheti. De egyben utasította m. á. v. igazgatóságát, hogy folytasson tanulmányokat az irányban, vajon a vonatok

Thompson vissza rohant a szerkesztőségbe.

—- Smith, — kiáltott izgatottan, rögtön rendkívüli kiadást! Utói kell érnünk a Yackson lányokat !

— Rendkívülit ! ! De hogyan, hiszen minden papirosunk elfogyott. Oda kölcsönöztük a kisasszonyoknak.

Thompson ur a homlokára csapott öklével. Majd harsogó kaczagásba tört ki. Smith azt hitte, hogy fe- lebbvalója megőrült a boszuságtól.

— Melyik volt ? — kiáltotta még mindig fuldokolva a kaczagástól. Akármelyik volt, a feleségem lesz, mert ilyen ravasz segédszerkesztőre van szükségem ! . . .

Amerikában, hol minden kereseti ágnak, foglalkozásnak, sportnak és kedvtelésnek saját hírlapja van, legújabban a gonosztevők és fegyenczek is adnak ki hírlapokat. E hírlapok szokatlan alakjukkal és beosztásukkal arra a korra emlékeztetnek, amidőn a hírlapirodalom még gyermekkorát élte. Nyomások ügyetlen, betűik csúnyák, soraik gyakran szakadoztak, képeik pedig — mert néha ilyenekkel is kedveskednek — durvák és esetlenek. Legérdekeseb azonban tartalmuk, mely sokszor érdekes és jellemző világot vet a született és azzá nevelt gonosztevők lelkületére.

A gonosztevők lapjában az első helyet a jelesebb gonosztevők életleirásai foglalják el, amelyek többnyire az „ünnepelt“ gonosztevő urak tollából erednek, ktk azonban szerényen, fogházi számuk inkognitója alá rejtik el becses neveiket. Ez emlékiratok, mint képzelhető, felette változatosak, miután a gonosztevők is a képzelhető legeltérőbb társadalmi osztályokból kerülnek ki; nemkülönben műveltség és bűn cselekmény tekintetében is a legnagyobb változatosságot mutatják fel. Nem ritkán találhatunk a gonosztevők hírlapjaiban oly czikkeket, melyek Írójuk meglepő képzettségéről, kritikai elméjéről és jogérzületéről, tesznek bizonyságot, A legtöbb életrajzból kitetszik Írójának az a természetes szándéka, hogy e bűnét tisztára mossa és magát ártatlannak tüntesse fel.

A szépirodalmi rész a képzelhető leghóbortosabb elmeszüleményeket tartalmazza. A legjobbak még azok a dolgok, a melyek némi vonatkozásban vannak a valósággal. Csodálatos, hogy ezek a prózai foglalkozású emberek milyen előszeretettel viseltetnek a költészet iránt. A „szerkesztő urak“ alig győzik a külmunkatársak sok zöngeménycit visszautasítani és őket arra figyelmeztetni, hogy inkább „szakbeli“ dolgozatokat küldjenek be, a poézist pedig bízzák az „ingyenélő poétákra“.

Az álhatatosságnak érdekes példáját adja egv ugyancsak amerikai újság a következőkben :

Egy lap azt jelentette nemrégiben, hogy egy helységben jól ismert és hírhedt tolvajt meglincseltek. A következő napon azonban megjelent a kiszerkesztett lókötő a szerkesztőségben, teljesen egészségesen és azt kívánta, hogy az alaptalan hirt czáfolfja meg az újság.

— Mi nem czáfolhatjuk meg, ezt mi nem tesszük soha ! — jelentette ki kategorikusan a szerkesztő.

De a „Mail“ szintén közölte a hirt, tnegczáfolta már — mondta az állítólagos meglincselt.

— Az meglehet — válaszolt a szerkesztő a „Mail“-ban megjelent hir nyilván alaptalan volt, a mi híreink azonban mindig igazak, Ezért, ha akarja, a legközelebbi számban kijelentjük, hogy a kötél elszakadt és önt egy pár ütlegnél több nem érte, mert elmenekült . . .

Egy más alkalommal megjelent egy ur egy nagy lap szerkesztőségében és igy szólt a redaktorhoz :

—Az önök lapja azt jelentette, hogy én meghaltam.

— Ha a mi lapunkban volt akkor bizonyára igaz is.

— De nem igaz, hisz élek !

— No, akkor nincs baj.

— De én azt akarom, hogy önök rektifikálják a hirt, — kiáltott az úri ember.-— Ezt nem tehetjük, -- felelt a szerkesztő — mert mi sohasem czáfoljuk meg azt, amit megirtunk. Szívesen megteszek azonban mindent, hogy visszaadjam önnek az életét. Holnap közölni fogom önt — a születések rovatában.

— Végül álljon itt röviden néhány szó az amerikai sajtó óriási fellendüléséről.

A múlt század elején — Írja egy angol folyóirat — az Egyesült államokban 200 újság volt, azaz minden 26,450 lakosra esett egy. Most azonban Amerikában már több mint 2000 lap van, azaz minden 3500 lakosra esik egy. 1800-ban az ujságnyomtatás még oly kévéssé volt fejlett, hogy egy nagy nyomda csak 400 példányt nyomhatott naponként. 1847-ben a a gyorssajtó hatalmas lendületet adott az újságírásnak. Csodálatos, hogy az amerikai sajtó a század első harmadában egyetlenegy politikai tudósítást, törvényszéki vagy színházi tudósítást sem produkált. A lapokban csak pénzügyi és üzleti dolgokról lehetett olvasni. Később már magasabb pénzügyi dolgok és politikai viszonyok is szerepeltek, majd vallási színezetű czikkek és egyes, Európáról szóló tudósítások is megjelentek, mely utóbbiakat rendesen az európai lapokból vettek át. A „New-York-Herald“ volt az első amerikai újság, a melyben polemikus, tudományos dolgok, minden kigondolható és lehető hírek, hirdetések is megjelentek. Az újságírás föllendült és 1880-ban már 20,000 példányt volt képes az amerikai sajtó óránként produkálni Ekkor alakultak az egyes tudósitási-hivatalok is, melyeknek legjelentősebbike az Associated Press. Jelenleg a rotácziós gépek óránkint 96.000, akár 120 oldalas újságot szolgáltatnak, kifogástalanul nyomtatva, összehajtva, szóval a kiadásra teljesen elkészítve.

Mikor fog ez nálunk bekövetkezni ?