Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-01 / 5. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Deák Ferencz a kiegyezés apja, az akkori nevezetes irók mind megfordultak ott, a lelkes háziasszony körében beszélték meg az országos nagy dolgokat, az árvíz által sújtott Pest fölujitását, az országos magyar gazdasági egyesület, a lánczhid társulat, a tiszavölgyi társaság megalakításának eszméjét Sőt azt merjük állítani hogy az 5 lángoló hazafias érzületének jó része volt abban, hogy a szabadságharczban egész odaadással szolgálták a szabadságügyet férje és sógora Károlyi István gróf, akkor, a midőn a legtöbb magyar mágnás conservativ hajlamait követve, tartózkodó álláspontot foglalt el. Ennek tulajdonítható az is, hogy a Károlyi grófok mázsa számra ajánlották fel aranyukat, ezüstjüket a haza oltárára, ezredeket állítottak ki saját költségükön, ott voltak mindenütt a hol a nemzet legjobbjai. Ekkor kezdődött a nemes honleánynak ismeretsége és barátsága Kossuth Lajossal, a melyet a számkivetés napjaiban is fentartott, a mely kegyeletet a nagy hazafi iránt a loyaüs korszakba is áthozott és ápolt. Lelki barátok voltak ők, a nagy Kossuth és a nagy honleány, a haza és szabadság szeretetben halálok napjáig. Fia, a mi grófunk, Károlyi István, bizonyára édes anyjától örökölte a hazaszeretet lángját, a nemes és jó iránti gyöngéd lelkesedését és a Kossuth emléke iránti rajongó kegyeletét. De ez a nemes szív nemcsak hazájáért, családjáért tudott érezni, de a legnemesebb női szivek egyike volt, amelyet az isteni gondviselés jósága helyezett egy nemes kebelbe, hogy az ő végtelen jóságának egy visszfényét képviselje a rideg földön. Hogy milyen anya lehetett a megboldogult, fényesen igazolja az, hogy fia Károlyi István gróf,; ha társaságban megemlékezett édes anyjáról, még őszülő fővel is a fiúi szeretet olyan gyengéd érzelmeivel szólott róla, a mely érzelmek mindég egy—egy könnyet csaltak szemébe. A nagy honleány szive tehát, a legjobb anyai szív is volt, a melyet igaz értékében csak a gyermek tud megérteni és jóságát áldani ! De hát ő a közélet n agy asszonya volt, emlékezzünk azért tovább az ő hazafias érdemeiről. Már abban a forrongó korban azt irta az ő nemes alakjáról és húgáról gr. Batthányi Lajosnéról, a láng- lelkü Petőfi : Ragyogjatok ti ébredő hazámban Hajnal sugárul, testvér csillagok I Sugáritokra, Memnon szobraképen, A nemzet áldást zengedezni fog. És méltán zeng áldást ravatalánál a nemzet kegyelete, mert mint magyar honleánynak jutalma életében a szenvedés, üldözés volt. Mert mihelyt aláhanyatlott a magyar szabadság ügye, azonnal szomorú napok következtek be reá. * Tűrnie kellett, hogy saját palotájába betolakodjanak Jeliacsics, később a hiéna kegyetlenségü Haynau, a kiket annyira gyűlölt, mint nemzete elnyomóit De azért a kényszer helyzetben sem volt más felelete a győzőkkel szemben, mint a megvetés. Majd jöttek a megpróbáltatás még nehezebb napjai. Elfogták sógorait, gr. Batthányi Lajos miniszter- elnököt, gróf Károlyi Istvánt, később férjét is elhur- czolták az önkény uralom pribékjei. Mit szenvedhetett a testvéri szív, mikor húgának férjét gróf Batthányit a nemzet nagy vértanúját kivégeztette a hatalom ? És azért a gyenge nő a rémuralom korszakába maga vállalkozott arra, hogy másik sógora gr. Károlyi Lajos kiszabadítása végett közbe vesse magát Komaromban, később Csehországba, Theresienstadtba Károlyi István gr. vigasztalására sietett, mi alatt férjét még mindig fogva tartotta Haynau. És bár férjét csakhamar szabadon bocsátották 150 — No hát, ha csak azt kívánja, megteszem az ön kedvéért. Mert tudja ön tetszik nekem. Miért is ne vehetné el a herczeg azt a szegény leányt ? Nem igaz ? Egy napi munkámba került, amig a novellát újra átdolgoztam. Másnap reggel ott voltam a redak- czióban. — Hozom a novellát. Átdolgoztam igaza volt kedves barátom : igy sokkal jobb. A szerkesztő fogta a Lelánczolt szerelmet újra átolvasta. Mikor a végére ért, megveregette a vállamat és megígérte, hogy kiadja a novellát. Szombaton megvettem a „Kritikát“ és kiváncsi voltam, hogy már a trafikban lázasan keresgélni kezdtem a novellát, de — hiába. Nem közölte. Futottam a szerkesztőségbe s kérdőre vontam a redaktort. — Uram! Ön engem lóvá tett ! — Helyszűke miatt kimaradt. — Nem igaz! Hazudik. Hol a novellám ? . . . — A szerkesztő ur zavartan keresgélt az Íróasztalon, de a „Lelánczolt szerelem“ nem került elő. Neki mentem a papírkosárnak és megtaláltam a Lelánczolt szerelmet is. — Urram ! . . . — Uram ! . . . — Semmi uram ! Miért nem közölte a novellámat ? Őszinte legyek az a Tibor anlipathikus firma. Csupa gőg, csupa elbizakodottság ! Csupa szerénytelenség ! — Ejnye semmirekellő ! Ön Tibort sérteni me- részli ? E szavak után az orrára ütöttem a szerkesztőnek. — Nagyon megbántam, s higyje el, bíró ur, ha tudtam volna, kogy a „Kritika“ czimü folyóirat csak két számot él, nem is próbáltam volna ott szerencsét. — A biró (a panaszoshoz): Kívánja a vádlott megbüntetését ? A panaszos Megbocsátok neki. — A vádlott: Köszönöm. Ha megengedi, hálám fejében küldök önnek ezer virzsinia-szipkát. Outius. ezer forint bírság lefizetése mellett, a zsarnok Haynau olyan babonás félelemmel viselkedett, a Két Zichy nővérrel szemben annyira akarta éreztetni hatalmát,hogy a külföldi útlevél kiadatását is megtagadta tőlük. Végre a sokat szenvedett, folytonos rendőri felügyelet alatt álló gr. Károlyi Györgyné kitudott menekülni Svájczba, a hol éveken át az önkéntes számkivetés kenyerét ette és folytonos összeköttetésben állott az emigraczio tagjaival. Sok év után ismét visszatért az annyira imádott hazai földre. Hogy az ilyen honleánynak fiai, Tibor és István grófok részt vettek 1866-ban a porosz háború alkalmával a Klapka légiójában, azt természetesnek találhatja mindenki, az ilyen anyának csak ilyen fiai lehettek. És az agg grófnőnek öreg napjaira megkellett élnie azt, hogy eltemesse férjét, három fiát,Viktor, Gyula és Gábor grófokat. Hiába végzete az volt, hogy a sors nagy lelki és szivbeli erényeit szenvedésekkel viszonozza. Nagy időket, nevezetes eseményeket élt át nemzete történetében, erős férfi szívre és lélekre valló egyénisége nevet biztosított magának a történelem lapjain, de azért mint ember, élete nem lehetett boldog, mert sokat élt át s a hosszú életnek, bárminő dicsteljes, megvannak az ő szenvedései is. És most visszatér pihenni annak a városnak a határába, a hol mint tündér szép asszony oly boldogan kezdte az életet férje oldalán, a nagykárolyi kastélyban. Befognak zárulni utána a kaplonyi ősi sírbolt ajtai hogy örök álmát aludja ott a nagy, boldog független Magyarországról. Fiai, unokái még pár évtizedig kimennek sírjához, hogy egy könynyel adózzanak emlékének s azután ő is feledve lesz mint a többi halott társa. De még sem ! A Károlyiak nagyszivü és lelkületű anyjának kaplonyi sírboltját soha sem fogja feledni a magyar „kit éj környékez honfibú miatt“, a ki még várni kénytelen az ő nagy eszméinek diadalára. És ha az ő honleányi álmai teljesedésbe fognak menni idők múltán, az az érczkoporsó izzásba jön, világítani fog a sírbolt sötétjében a honleányi szív örömétől, melegétől! Asszonynak született, mint asszony halt meg, de követésre méltó életével nevet biztosított magának a magyar szabadságharcz történetében a hazaszeretet lapjain. Áldjuk a végzetet a mely a magyarnak adta őt, áldjuk példátadó emlékezetét ! Baudisz Jenő. HÍREK. — Felolvasó-estély. A helybeli Kölcsey-Egyesület felolvasó estélyeit állándó erkölcsi és anyagi siker kiséri, a mióta Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató az irodalmi szakosztály elnöke. O nem ismer fáradságot és utánjárást, csakhogy az estélyek változatosak és élvezetesek legyenek. Ha aztán nem akad elég közreműködő azzal segít magán, hogy a szomszéd városokból vendég közreműködőket toboroz össze, így most is, a január hó 25-iki estélyen Debreczenből Ujfalussy Géza volt szives átjönni hozzánk, hogy zongora játékában gyönyörködjünk, Szatmárról pedig CsomayGyőző joghalgató szavalatával gyönyörködtetett bennünket. De a közönség hálás is a Programm változatos össze állításáért, a mennyiben rendesen egészen megtölti a termet és tetszés nyilatkozataival sem fukarkodik. A mostani estélyt megnyitotta a dalárda szép éneke. Hoppeé Magyar dalsorozatát adták elő köztetszés közt. Utánuk Csomay Győző, a Kölcsey Egyesület két év előtti pályadij nyertese szavalta el remekül Lang Margit kisasszony alkalmazkodó, érzelemteljes zongora kísérete mellett, ,,Rakóczy Rodostóban“ czimü melodrámát. Mindkettő sok tapsot aratott az összhangzatos előadásért. Majd Varjas Endre főgymn. tanár lépett a felolvasó asztalhoz. Neki már irodalmi neve van s igy kétszeres örömmel fogadtuk első nyilvános szereplését városunkban. A fiatal és már is tudós tanár „A nő“ czim alatt tartott felolvasást. Sok igazságot mondott el a nőkről, a nők szemébe, a mi nem kis szellemi bátorságra mutat. De hát az ő igazságai olyan kézzel foghatók voltak, hogy a nők nem haragudhattak érte, a férfiaknak pedig, magától értetődik, hogy nagyon tetszettek ezek az igazságok. Szóval a felolvasó mindennapi tárgyat, de nem mindennapi felfogással tárgyalt, önálló gondolkozással és dicséretes őszintességgel, a mihez hozzá szokni, a mi hölgyeinknek sem árt. —- A felolvasó sok éljent kapott. A műsor negyedik száma Ujfalussy Géza remek zongora játéka volt. Goddard : B.-dur keringőjét és Binding: „Tavaszi zsongás“-át adta elő, kitűnő technikával.Közkivánatra még egy darabot játszott programon kívül. Ezután Radó Sándor a miskolczi színház volt tagja szavalta el Rudnyánszkitol A gyáva czimü monologot, sok érzéssel és helyes felfogással. Befejezte a műsort a dalárda éneke. Kőnignek a „Dal a dalról czimü“ darabját adták elő teljes siker mellett. — Ezután a közönség nagyrésze, körülbelül 120-an az étterembe vonultak vacsorára. A kedélyes vacsora alatt llosvay László Kemény Alajosra mondott pohárköszöntőt. Vacsora után a fiatalság átvonult a tánczterembe, a hol jó kedvvel éjjeli 2 óráig tánczolt. Szóval az estély ez a része is kitünően sikerült. — Nőegyleti közgyűlés. Felkérem a nőegylet tisztelt tagjait, hogy ma vasárnap délután 3 órakor, a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli nőegyleti közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. A közgyűlés tárgya: Károlyi Györgyné grófné ő exellentiája elhalálozása alkalmából, az egyesület részvét nyilvánítása iránti intézkedések megbeszélése. Nagykároly 1903. febr. 1. Dr. Serly Gusztávné, nőegyleti I. alelnök. — Temetés Kaplonyban. Özv. gróf Károlyi Györgyné temetése f. hó 3-án vagyis kedden délelőtt 10 órakor lesz Kaplonyban. — A dalegylet közgyűlése. A nagykárolyi dal- egylet január 25-én, a múlt vasárnap tartotta meg éves rendes közgyűlését Demidor Ignácz elnöklete alatt. Az elnöki jelentést tudomásul vette a közgyűlés és Makay József valamint Zaják Antal választmányi tagok elhunyta felett jegyzőkönyvi részvétét nyilvánította. Az évi jelentésből felemlítjük a következő adatokat. Az egyesületnek jelenleg 12 alapitó, 98 pártoló és 32 működő tagja van. Az évi bevétel 1270 korona 43 fillér, a kiadás 1120 korona 80 fillér s igy a maradvány 149 korona 53 fillér volt. Az eltávozott Csóti Márk alelnök érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítették. Elfogadták továbbá a pénztári valamint a szertári és számvizsgáló bizottságok jelentését. Az 1903. évi költségvetést is elfogadták 1444 korona 55 fillér fedezettel, 843 korona 50 fillér kiadással. A közgyűlés nagy lelkesedéssel elfogadta a választmány azon indítványát, hogy a mennyiben az egyesület a folyó évben tölti be fenállasának 25-ik évét, azt az egyesület jubilálja meg. A jubileum előkészítése czél- jából az elnök, alelnök, igazgató, ügyész és Kubinyi Bertalan, Patay Ferencz és Nagy Elek tagokból álló bizottságot küldtek ki. Ezután Demidor Ignácz elnök a maga és tiszttársai nevében leköszönve, kezdetét vette a tisztujitás. Kubinyi Bertalan indítványára elnöknek ismét megválasztották közfelkiáltással és lelkesedéssel Demidor Ignáczot, a ki a közbizalomnak engedve még erre az egy évre elfogadta a tisztséget. Ezután szavazás utján megalakították az egész tisztikart a következő eredménynyel: alelnök Simkó Géza, igazgató : Letlinger Béla, ügyész: Baudisz Jenő, pénztáros : Feifer Ede, jegyző : Horváth István, szertáros : Zicher János. Választmányi tagok : Dr. Adler Adolf, Csernus József, Debreczeni István. Diczig Ádám, Kacsó Károly, Kerekes Bertalan, Klacskó István, Kubinyi Bertalan, Luczay János. Medvey Ernő. Nagy Elek, Palczer Ernő, Róth Károly, Schnébli Károly, Szolomájer János, Szabó Lajos, Tömpe Károly, Dr. Váradi János. Szám- s szertárvizsgáló-bizottság: Singer Lipót, Szolomájer Gusztáv és Ferenczy István.-- Meghívás. 209—1903. k. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete tagjait 1903. év febr. hó 1-ső napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó választó közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1903. év január hó 12. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat;.’ 1. A hagyaték- ügyi jegyzői állásnak választás utjáni betöltése. — Meghívás. 734—1903. k. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete tagjait 1903. év február hó 1-ső napján délelőtt fél 11 órakor a városháza tanács- tejmében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly. 1903. évi január hó 26-án. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. IA városi bizottságok megalakítása és pedig: a) a gazdasági és pénzügyi bizottságba 26 tag; c) a jogügyi bizottságba 10 tag; d) az építési bizottságba 12 tag; e) a kórházi bizottságba 12 tag; f) a szinügyi bizottságba 12 tag ; g) a teljesen ismeretlen és távollevő hadköteleseket puhatoló bizottságba, úgyszintén a szegényügyi bizottságba 12 tag: h) a gazdasági ismétlőiskolai iskolaszékbe 5 tag ; i) a mezőgazdasági bizottságba 6 renges és 3 póttag megvalasztása. (Kj.) 2. A Nagykárolyi Takarék pénztár-Egyesület értesítése arról, hogy a gőzfürdő eladatott. (7915—1902. k. kj.) 3. Grázel István városi dijnok kérelme 60 korona fizetési előleg engedélyezése iránt. (661—1903. k. kj.) 4. Zborai István másoló gépkezelő hajdú kérelme jutalmazása iránt (8536 — 1992. k. kj.) 5. A deczember havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv és letét bemutatása. (8811 — 1802. k. fj.) — Karton bál. Említettük már lapunk múlt számában, hogy a helybeli Polgári Olvasókör az idén febr. 2l-én tartja szokásos karton bálját Erre a mulatságra a meghívok szétküldése már folyamatban van, a mely nyitánya azoknak a meglepetéseknek, a melylyel ezen a mulatságon kedveskedik a közönségnek a rendezőség. Ugyanis a karton bál meghívója kartonra van nyomtatva, még pedig piros és kék kartonra, tehát ez is már újítás. Reméljük tehát, hogy a karton meghívóra a nők azzal fognak felelni, hogy nem selyemben, de tényleg kartonban jelennek meg a bálon. Az érdekes mulatság meghívója a következőleg szól: Meghívó. A nagykárolyi polgári olvasókör könyvtára javára összes termeiben 1903. évi február hó 21-én, szombaton tombolával egybekötött karton-bált rendez, melyre kívül czimzett urat és családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti-dij : Személy-jegy 2 korona. Család-jegy 5 korona. Karzat-jegy 2 korona. Tombolajegy ára 60 fillér. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók: Eigner Simon, Kovács György és Pucser Károly urak üzletében és este a pénztárnál. Rendező-bizottság : Pucser Káról}7, elnök. Letlinger K. Béla, pénztárnok. Kerekes Bertalan, ellenőr. Csipkés Károly, jegyző. Ifj. Andrássy Jenő, Baik Trajáu, Balázs János, Becsek Sándor, Berényi Imre, Berger József, Dr. Blum József, Bodnár Károly, Csata Gerzon, Csipkés Jenő, Dienes István, Fetser József, Gallasz Ödön, Grosz József, Heinrich János, Hermann József, Hermann Venczel, Dr. Hetey Zoltán, Holéczy Gyula. Illés József, Jakab Zoltán, Jakabffy Gábor, Józsa Jenő, Jeszenszky Béla, Kardos Aurél, ifj. Kaufmann József, Kerekes Zsigmond,, Klie József, Kondor Béla, Köröskényi Timóth, Koszorús Lajos, Dr. Kovács Dezső, Kovács György, Kovács Mihály, Lenkey Lajos, Ludeser János, Lukács Mihály, ifj. Matolcsy Sándor. Merk Dezső. Nagy Elek, Nagy Lajos, Pucser István, Dr. Rooz Elemér, Rosenleld Zsigmond, Rósner Dezső, ifj.
