Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-11 / 2. szám

SZATMARMEGYEI T 7 1%. ÖZL Ö»N Y kisasszonnyal, Szentiványi Gyula országgyűlési kép­viselő gyámleányával. Gratulálunk! — A helybeli régi kaszinó f. hó 6-án Vizkereszt napján tartotta éves közgyűlését. A közgyűlés elején Debreczeni István elnök bejelentette, hogy a száma­dás a múlt évről szóló jelentés kapcsán csak a februári közgyűlésen lesz tárgyalható. Ezután Deb­reczeni István elfoglaltatása miatt lemondott az el­nöki állásról a melyet a közgyűlés valóságos viharos bizalmi tüntetések mellett nem fogadott el, úgy hogy az elnök kénytelen volt lemondását visszavonni. Ezután az alapszabályok értelmében a választmány egyharmad részét kisorsolták. A megejtett szavazás amely dr. Serly Gusztáv elnöklete alatt Killer Nándor, Roóz Samu, N. Szabó Albert tagokból álló bizottság előtt folyt le, azt eredményezte, hogy a kisorsoltakat, nevezetesen Csipkés Andrást, llosvay Aladárt. Kaufman Ignáczot, Killer Nándort, Nonn Gyulát, N. Szabó Antalt, N.Szabó Pált, Róth Károyt ismét megválasztották s az el­távozott csendőr százados Marsó Lőrincz helyére Tóth Sándor uradalmi intézőt választották meg. Hám Jó­zsef és Jenser Mihály ismét a könyvtári választmány tagjai lettek. Dr. Somosi Ignáczot felkérte a köz­gyűlés a pénztárnoki teendők ideiglenes ellátására. A lapok elárvereztetése után az elnök köszönetét mon­dott azon műkedvelőknek, a kik a múlt évben a kaszinó javára előadást rendeztek. — Eljegyzés. Misinger Gerő cs. és kir. főhadnagy f. hó 4-én váltott jegyet Budapesten Schuszterits Ilona kisasszonynyal, Schuszterits Ignácz pénzügyi titkár,vá­rosunk közbecsülésben álló volt polgármesterének ked­ves leányával. — A helybeli nöegylet, saját pénztára javára, a farsang vége télé műkedvelői szinielőadást óhajt ren­dezni. Mint az előjelekből ítélni lehet, műkedvelőink szine-java fog részt venni az előadásban. — Eljegyzés. Szomor Aurél m. kir. honvéd-had­nagy a napokban eljegyezte Jármy Ottilia kisaszonyt, Jármy Béla vármegyei kiadó kedves és szép leányát. — Műkedvelői szinielöadás. A nagykárolyi keres­kedő ifjak köre áital folyó hó 4-én a Polgári Olvasó­kör nagytermében rendezett műkedvelői előadásról csak szépet és jót írhatunk. A derék fiatalság a váro­sunkban még nem eléggé ismert bohózattal, a Mozgó Fényképekkel küzdött meg, és mondhatjuk, sikerrel. Ez anyival inkább felemlitésre méltó körülmény, mert tudtunkkal a kereskedő ifjak most először rendeztek városunkban szinielőadást és már is úgy mozogtak az életet jelentő deszkákon, mint egy kipróbált műkedve­lői gárda. A közönség, a mely egészen betöltötte a termet, hálás is volt a szereplők iránt, mert egyáltalán nem fukarkodott a tapsokkal. — Meg is érdemelték a közreműködők ezt, amennyiben az előadás összevágó és élvezetes volt. Áttérve ezután az egyes alakításokra, első sorban kell említenünk Kelepetz Lujza kiasszonyt, a ki az egyik főszerepet, Kapor Kálmánnét alakította, helyes felfogással, ügyesen és kedvesen, s méltán megérdemelte a sok tapsot. Filep Endréné úrnő az anyós nehéz szerepében jeles alakítást nyújtott, kár, hogy maszkja nem volt megfelelő, szóval nem volt elég öreg (ha szabad ezt a kifejezést használnunk a félelmetes anyósokkal szemben.) Igen kedves jelenség volt Schöberl Erzsiké kisasszony, a ki Kazár Vilmát adta és kellemes naivitásával köztetszést aratott. — Szemre való csinos szobalány volt Kerekes Erzsiké kisasszony s igy mélián megérdemelte ő is, mint a többi közreműködő nő azt a két szép csokrot, a mely- lyel a rendezőség kedveskedett nekik. A férfi szerep­lők közül a siker oroszlán része Pucser Károlyt illeti meg, a ki az egyik főszerepet, a szerelmi kalandjai miatt bajba került vöt adta nagy sikerrel. Igen jó volt az após Göncz Bálint szerepében Kovács György Is, valamint Grósz József is, a ki Menski Borist alakította következetesen és sok humorral. Baik Traján, mint Kaján Tóbiás erőmüvész minden túlzás nélkül alakított és mégis hatni tudott. — Igen jók voltak még Somlai Elemér mint Ladányi és Szteriádi Sándor mint könyvvezető rövid szerepükben. A közönség az előadás végén a lámpák elé hívta Simkó Géza rendezőt is. — Előadás után vacsorához ült a közönség, mely alatt több pohárköszöntőt mondtak. — így Kohn Márkusz egyesületi alelnök Simkó Géza rendezőt, ez viszont a szereplőket és ifj. Matolcsy Sándort, mint a vigalmi bizottság elnökét éltette. Pucser Károly egyesületi el­nök első sorban pártnere Kelepetz Lujza kisasszonyra azután a többi női szereplőkre emelte poharát. Vacsora után tánezra perdült a fiatalság. Az előadást tegnap megismételték. — Batyu bál félét rendezett több család tegnap este a régi kaszinó vendéglői helyiségben, amelyről azonban részletesen csak lapunk jövő számában emlékezhetünk meg. — Esküvő. Grieszháber István cs. és kir. szá­zados Szombathelyen, Griesháber István polgár társunk fia a tegnapi napon esküdött örök hűséget Mocsáry Olga kisaszonynak. Tombolaestély. A nagykárolyi „Polgári Olvasókör“ mint minden évben, az idén is megtartja szokásos kartonbállal összekötött tombola estélyét február 21-én. Az előkészületek már javában folynak a ren­dező-bizottság elnökéül Pucser Károly helybeli fiatal agilis kereskedőt sikerült megnyerni a kiben teljes biztosíték van arra nézve, hogy ez estélyt a farsang legsikerüitebb mulatságává fogja tenni. — Pénzintézeti közgyűlés. A „Központi Takarék- pénztár Részvénytársaság“ Nagykárolyban folyó hó 18-án délelőtt 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését saját helyiségében, mely alkalommal a szokásos tár­gyakon felül egy igazgatósági tag és egy felügyelő­bizottsági póttag állása is választás utján be fog töl­tetni. — Gyászeset. Mint részvétellel értesülünk Vécsey Miklós báró, sárközujlaki nagybirtokos f. 6-án hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult báró a ma­gasabb körökben előkelő szerepet vitt, előkelő gava- léria jellemezte minden lépését. Olyan tekintélyes volt a főúri és a kaszinó körökben, hogy a Nemzeti Ka­szinó nem csak külsőleg de szívből ad kifejezést el­hunyta feletti fájdalmának. Benne a szatmármegyei báró Vécsey család nestorát vesztette el, aki csakhamar követte bátyját, a feledhetlen emlékű József bárót a halálban. A megboldogult báró élete java részét egé­szen elvonultságban töltötte el, úgy hogy a kik nem ismerték rideg különeznek tartották, holott pedig ritka műveltségű nemesen érző férfiú volt. Sokan vissza- vonultságát csalódásnak tulajdonítják.Fiatalabb éveiben több világrészt bejárt és mint rettenthetlen vadász nagytekintélynek örvendett a sport körökben. Evek óta már súlyos betegség nyűgözte le, úgy hogy reá nézve a halál valóságos megváltás volt. — Meghívó. A nagykárolyi dalegyesület rendes évi tisztújító közgyűlését az alábbi tárgysorozattal 1903: évi január hó 25-én d. u. 3 órakor tartja meg a rendőrkapitányi hivatalban, melyre az alapitó, pár­toló, tiszteleti és működő tagok ez utón tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés a lefolyt évi működésről. 2. Szám és szertár vizs­gáló bizottság jelentésének előterjesztése. 3. Az évi költségvetésnek megállapítása. 4. Elnök előterjesz­tése a dalegyesület 25 éves fennállásának meg­ünneplése tárgyában. 5. Esetleges indítványok tár­gyalása. 6. Az összes tisztikar, választmányi tagok és 3 tagból álló számvizsgáló bizottság megválasz­tása. Kelt Nagykárolyban 1903. évi január hó 8-án. Demidor Ignácz, dalegyleti elnök. Csernus József, dalegyleti jegyző.-— Tánczmulatság. A nagykárolyi ev. ref. se­gélyegylet szokásos tánczraulatságát e hó 17-én fogja megtartani a polgári olvasókör helyiségében. A min­denkor igen sikeres és jóhirü tánczinulatságot a kö­zönség bizonyára ez idén is oly pártolásban fogja részesíteni, mint az előző években. A rendezőség élén mint elnök Debreczenyi István városunk pol­gármestere áll, kinek nevével a bál sikere már előre is biztosítva van. — A szatmári bál. Szatmár szabad kir. város és Szatrnárvármegye ifjúságának bálja f. hó 17-én, szomhaton lesz Szatmáron, a Pannonia szálloda dísz­termében. Az előjelekből ítélve elmondhatjuk, hogy nemcsak az idei farsang legszebb mulatsága lesz e bál, hanem az utolsó 10 esztendő legfényesebbnek ígérkező tánczestélye. Nemcsak Szatrnárvármegye, hanem a szomszédos vármegyék területéről is oly sokan készülnek e bálra hogy talán az újonnan épült Pannonia hatalmas terme is kicsinynek bizonyuland a nagyszámú s elegáns közönség befogadására. Amint halljuk városunkból is sokan átrándulnak e rendkívül fényesnek Ígérkező bálra, a mi a két testvérváros közötti jóviszony megszilárdítása szem­pontból is fölötte kívánatos. — Lapárverés. A nagykárolyi polgári olvasó körben a szokásos lapárverés a folyó 1903. évre ma d. u. 4 órakor fog a kör helyiségében megtartatni, mire az olvasó közönség figyelmét felhívjuk. — Gyászeset. Mint részvéttel értesülünk Kirilla Tivadar nyug. számtanácsos, Nagykároly város volt adó tanácsosa f. hó 8-án, élte 74-ik évében, hosszas szenvedés után városunkban elhunyt. A megboldogult mintaképe volt a magyar érzelmű román embernek, mert már a szabadság harezban megmutatta azt, hogy a magyar hazáért élni-halni kész. Ugyanis mint főhad­nagy végig küzdte az egész szabadságharezot és ennek leveretése után őt is besorozták közkatonának az osztrák hadseregbe. Itt ismét felvitte a főhadnagyságig majd ott hagyta a katonai szolgálatot s a provizórium alatt vármegyei alszámvevőnek nevezték ki, innét később az igazságügyminiszterium számvevőségéhez jutott, a hol mint számtanácsos ment nyugdíjba, már sok évvel ezelőtt. Mint nyugdíjas tisztviselőt megvá­lasztotta Nagykároly városa adótanácsosának a mely állásban szorgalmas, lelkiismeretes tisztviselője volt a városnak. A múlt év közepe táján annyira elbetegedett, hogy a mostani tisztujitásnál már nem is pályázott az adóügyi tanácsosságra. Az elhunyt nejével együtt évekkel ezelőtt a helybeli gör. kath. temetőben díszes kápolnát emeltetett, a mely alatt sírbolt van. Előbb neje halt meg s most ő követte a halálban. Most már mindketten ott nyugosznak a kápolna alatti sírboltban. Temetése tegnap délután ment végbe nagy részvét mellett. Áldás emlékére ! A család a következő gyász- jelentést adta ki: Alólirottak a többi nagyszámú ro­konság nevében is, mély fájdalommal tudatják a feled­hetlen jó testvér, sógor, nevelő apa, nagybátya és rokonnak Kirilla Tivadar nyug. m. kir. pénzügyi számtanácsos, Nagykároly város volt adótanácsosa, 1848—49-iki honvéd főhadnagynak stb. tevékeny éle­tének 74-ik évében, hosszas és kínos szenvedés után folyó hó 8-án este fél 10 órakor történt gyászos el- hunytát. A megboldogult földi része folyó hó 10-én délután fél 3 órakor fog a gór. kath. egyházi szertar­tás szerint a helybeli mesterrészi gör. kath. temető kápolna-sírboltjába nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat lelki üdvéért folyó hó 13-án reggel 8 órakor fog az Ég Urának bemutattatni. Nagykároly, 1903. január 9. Áldás emlékére; Béke hamvaira ! Özv. Szókán Gergelyné szül. Kirilla Juliánná testvér. Özv. Sziky Lazámé szül. Kóczián Francziska sógornő, ifj. Kirilla Adolf nevelt fia. Széky F'erencz és családja, Dűli Albertné szül. Szókán Anna és családja, Popovits Józsefné szül. Kirilla Anna és családja, Bisztrán Vik- torné szül. Kirilla Eleonora és családja,Kirilla Athanász neje és gyermekei unokaöcscsei és húgai. Özv. Ki­rilla Jánosné és családja unokatestvér, id. Kirilla Adolf ás családja unokaöcscse. — Hegyközségi gyűlés. A nagykárolyi hegyköz­ség f. hó 4-én közgyűlést tartott, melyen az 1902. évi zárszámadás elfogadtatott, készpénzmaradvány 645 K 85 fillér. A módosított hegyközségi szabályrendelet, addig is — mig a miniszter által helyben hagyatik — kötelezővé tétetett. A nagykárolyi vadászegyesületnek kérelme, mely hajtóvadászat engedélyezését kérte — elutasittatott. Hegybírókká egyhangúlag Reszler Simon és Juhász Imre, jegyzővé Balázs Márton választattak meg. Választmányi tagok lettek : Serly Ferencz, Stróh- májer Ferencz, Nagy Elek, Janiczky György, Csipkés András, Róth Károly, Róth István Lajos, Sehnell Jó­zsef, Csőkör Ferencz, Lutz György, Bodnár Pál, Gin- delle János.-- Kísérletek-eredmenyek. A meghűlésből eredő csuz és köszvéuyes fájdalmának legkinzőbb megbe­tegedésnek nevezhetők már azért is, mert olykor egész évtizedig tartó különféle gyógyítási kísérletek, sőt hírneves gyógyfürdők használata is eredmény­telen marad. Ezért mindenkinek fontos tudni, hogy létezik egy szer, melyről minden kétséget kizárólag be van igazolva, hogy még oly betegek igen súlyos baját is megg3’ógyitja kik, 10. 15 év óta teljesen eredménytelenül keresték a gyógyulást, sőt enyhü­lést sem tudtak találni. — E szer a hírneves Zoltán- féle csuz kenőcs, a melyről úgy a bel- mint a kül­földi kórházakban tett kísérletek alapján igen elő­kelő orvos-tanárok, valamint sok ezer gyógyult elis­merő irata bizonyítja, hogy e szer hatásban felül- mulhatlan. Üvege 2 korona Zoltán Béla gyógy­szertárában, Budapest, Szabadságtér. (Kiad. hiv.) — Hölgyek öröme! Ezrekre menő elismerő le­vél bizonyítja, hogy a legjobb szer a szépség ápo­lására az általam készített hires Dr. Lehman-féle arczkenőcs. Egy tégely ára 1 korona, hozzávaló szap­pan 80 fillér. Pouder 1 doboz 1 korona. Csak ne­vem és arczképemmel ellátott tégelyt kérjünk és fogadjunk el! Kérem egy próbarendelményt tenni Gyarmati Emil városi gyógyszertára a Szent-Három­sághoz Baján. Viszonteladók nagy kedvezményben részesülnek. 5—20 KÖZGAZDASÁG. Szerencse a szerencsétlenségben, hogyha van segítség, a mikor elmerüléssel fenyegetnek a hullámok. A magyar földbirtokosokat alig fenyegette valaha na­gyobb veszedelem, mint a mai időkben, midőn a ter­mények ára folyton hanyatlik, pénzzé tenni alig lehet a termést, a kereset mindjobban apad, ellenben min­denféle kiadások, az adók, a közterhek, az adósságok folyton halmozódnak és már olyan tengerré nőttek, mely a legiparkodóbb embert is elnyeléssel fenyegeti a kétségbeejtő gazdasági viszonyok közt. Ebben a veszedelmes helyzetben, ha már jöve­delmeink nem szaporodnak, legalább arra törekedjék minden jóra való ember, hogy könnyítsen terhein, csökkentse a kiadásait oly módon, hogy gazdaságát meg ne rövidítse, sőt még inkább növelje a jövedel­met hasznos beruházásokkal. Erre a czélra kínálva kínálkoznak most a heverő pénzek a pénzintézetekben!. Csak megbízható ember kell, a ki biztosan és gyorsan elvezet azokhoz a pénz­forrásokhoz minden hitelképes embert. A mai mostoha viszonyok között az a szeren­csénk, hogy van olyan országosan kipróbált emberünk, ki évek hosszú során becsületesen, egyenes utón el­vezet a legjobb hitelforrásokhoz minden birtokost, a ki földbirtokira olcsó pénzt akar felvenni törlesztésre, vagy a ki megfelelő terhes adóssságait át akarla vál­toztatni olyan olcsó kölcsönre, melyet 50—60 év alatt lassacskán lehessen törleszteni úgy, hogy alig lehes­sen érezni a terhet. A magyar földbirtokosoknak ez az országszerte ismeretes, hűséges segítő embere Gurré Ferencz már 200 milliónál több kölcsönt szerzett vagy változtatott át olcsóbb törlesztési kölcsönre az ország legelső mág­násainak, kisebb, nagyobb földbirtokosoknak közsé­geknek, testületeknek és az ő méltányos, ügyes, gyors, hűséges eljárásáért annyira tisztelik, becsülik ezt az ősi czimeres családból való talpig becsületes úri em­bert, hogy magok a hitelintézetek is azt ajánlják a kölcsönkereső birtokosoknak, hogy forduljanak egye­nesen Gurré Ferenczhez, mert neki nemcsak össze­köttetései vannak a legjobb pénzintézetekkel, hanem mint törvényszékileg bejegyzett ezégnek hosszú évek óta berendezett nagy irodája van, melyben képzett begya­korolt hivatalnokok és több Írógéppel dolgozó sze­mélyzet minden haladék nélkül szakértőén feldolgozza a benyújtott kölcsönügyi iratokat és Gurré Ferencz az ő összeköttetései révén azonnal a leggyorsabban és a legjobb feltételek mellett megszerzi az uj kölcsönt, vagy átváltoztatja a fennálló terhes adósságokat a leg­olcsóbb törlesztési kölcsönre a legrövidebb utón. A ki tehát menekülni akar adósságaitól, vagy a ki segíteni akar magán birtoka hitelével, annak a leg­jobb és leggyorsabb segítője lehet a Gurré Ferencz „Ingatlan- és Jelzálog Forgalmi-Intézet“-e Budapesten. VI., Váczi-körut 39. Semmi egyébre nincs szükség mint a kataszteri birtokiv, a hiteles telekkönyv és az adókönyvecske beküldésére, minden egyebet elvégez Gurré Ferencz intézete gyorsan és biztosan. Meggyőződést szerezhet erről minden hitelképes birtokos, ki bizalommal fordul Gurré Ferenczhez. Jelen számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BAUD1SZ JENŐ Laptulajdonos: R 0 T H KÁROLY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom