Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-05 / 14. szám
SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY tengerpartjai védelmére 21.500 embert és 2000 tisztet kellett a hadi létszámból forditani, úgy, hogy az összetűzés pillanatában Francziaország 85,000 emberrel lett volna hátrányban a némettel szemben. Francziaország azonban a létszám emelésben teljesen kimerült, mert népesedési viszonyai nem állották ki a versenyt a sokkal népesebb és szaporább német nemzettel. Ekkor a franczia kormány a létszámemelésről lemondott. Az e körül kifejlődött parlamenti viták folyamán mondotta egy nyugalmazott tábornok, franczia képviselő, hogy jövőre a hadjáratok sorsait nem a mennyiség, hanem a minőség fogja eldönteni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Magában állott ez a kijelentés akkor, mert az egész világ a létszámemelésben kereste az üdvöt, és mégis e nyomtalanul elhangzott kijelentés alig két esztendő múlva csattanós bizonyítást nyert a dél-afrikai harcztéren. Beigazoltatott, hogy a mennyiség mögötte áll a minőségnek, és 12.000 búr harczos 150.000 angolt háromnegyed évig volt képes feltartóztatni. Pedig az angol katonaság az európai államok hadseregéhez hasonlóan volt kiképezve. A hadvezetőség teljes reménynyel nézett a jövő elé és az angol katona erő, kitartás és fegyelem tekintetében kívánni valót nem hagyott hátra. (Igaz ! Úgy van ? a szélsőbaloldalon.) Az angolok égtek a vágytól, hogy 1881-ben a majubai katasztrófa által hirnevükön ejtett csorbát kiköszörüljék. Ezen hadjárat alatt beigazolódott, hogy a kéztusa többé elő nem fordulhat, hogy jövőre az egyéni érték, az önállóság, a kezdeményezési képesség a fő tulajdonai a harczosnak. E tulajdonságok azonban a mai modern hadseregben ki vannak ölve. Mert az a katona, a ki egész életén keresztül csak az engedelmességet tanulta, az csak a parancsot várja és önállóan cselekedni, önállóan gondolkodni nem fog. A dél-afrikai események főtanusága az, hogy a meny- nyiség tehetetlen a minőséggel szemben. (Igaz ! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) A túlságos létszámfelemelés merő erőpazarlás és nem a felesleges létszámot kell emelni, hanem a katonának a minőségét fokozni. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Pap Zoltán: A harczképesség a fő, nem a tömeg ! Luby Géza: Tessék megadni a népnek a módot, hogy a fegyvert megismerje és megtanulja azt kezelni. Erre nézve főkellék eltörülni a fegyveradót, állami hozzájárulással lehetővé tenni a népnek a fegyver és lőszer beszerzését. Jó lövészeket, önálló katonákat kell nevelni, a kik a fegyverrel megszokván a bánást biztosan, bátran nézhessenek szembe minden ellenséggel, mert tudhatják, hogy a fegyverre biztosan számíthatnak. Ezek azok az indokok, a melyek miatt én a létszámfelemelést feleslegesnek tartom. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De nemcsak felesleges, t. ház, hanem veszedelmes is, mert a közös hadsereg teljesen német, tisztjei kilencztized részben idegenek, a kik gyűlölik a magyart és üldözik a magyar katonát. A honvédség mai szervezetében a közös hadseregnek egyik alkotó része, a mely báró Fejérváry vezetése alatt teljesen elnémetesedett, elvesztette nemzeti jellegét és szomorúan mondhatjuk el, hogy mai nap a honvédség és a közös hadsereg közt osztrák szellem tekintetében különbség nincs. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Nemzeti nyelvünk, önérzetünk, hazaszeretetünk ott csak üldözésre, elnyomásra talál, nemzeti szellem nélkül pedig nincs az a hadsereg, a mely hadjáratot nyerhessen. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Fekete-sárga zászló alatt idegen parancsszóra, a Gotterhalte hangjai mellett nem nyert még hadjáratot egy hadsereg sem. 1848-oan a kaszakapa mellől előállított háromhetes ujoncz játszva verte széjjel az osztrák hadsereg legrégibb, legharczedzettebb ezredeit, mert lelkesítette a szabadságszeretet és magyar zászló alatt, magyar tisztek a Rákóczy-induló hangjai mellett vezették diadalra. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Ha az együttérzés, a rokonszenv nincs meg a nemzet és a hadsereg közt, arra a hadseregre nem áldozhat az állam egy fillért sem. Annak a katonaságnak, a mely Ausztria császárjára esküszik és nem a magyar alkotmányra, mi innen egy ujonczot sem szavazunk meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) E hadsereg nálunk idegen elem az állam testében, nem igyekezett magát soha azonosítani a nemzettel. (Úgy van! a ázélsőbaloldalon.) A hadvezéri képesség, vagy a hazafias lelkesedés hiánya okozza-e, t. ház, nem tudom, de tény, hogy a hadsereg és a dicsőség százesztendő óta egy nyomon soha nem járt. Nem tehetünk róla, de ki kell jelentenem, hogy mi ezt nem is kívánjuk, mert megvagyunk győződve arról, hogy a hadseregnek győzelme esetén vége volna a magyar szabadságnak örökre. Hiszen az 1866-iki háború balsikere nélkül még ez a mostani csonka alkotmányunk sem volna meg. (Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) S annyi vesztett csata után az a fölsem vevés, az a fitymáló közöny, a melynek ez a hadsereg jelét adja minden nemzeti érzelem nyilvánításánál, s a melynek főmestere a honvédelmi miniszter ur, (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) ugyan mivé fajulna, ha egyszer győzni találnának ? Tudom azt, hogy a hadsereg érzelmeinek idefej- lődése magasabb támogatás, felsőbb akarat mellett volt csak lehetséges, s az a nemzet, a mely 400 esztendővel ezelőtt elég' botor volt egy idegen állam uralkodóját tenni úrrá maga felett, az a nemzet maga ásta meg magának a sirt, az ellehet készülve rá, hogy gyarmat lesz, a melyet kizsákmányolnak, nép, a melyet föl sem vesznek. (Úgy van ! a szélsőbalol- oldalon.) E négyszázéves uralkodás borzalmai vérrel vannak felírva Magyarország történetének lapjain ; s leszámol-e valaha e nemzet ezért a mostani körülmények között, ki tudná azt megmondani ? Miután én a hadsereg vezényletét és annak szervezetét nemzetellenesnek tartom, s meg vagyok győződve, hogy annak győzelmével vége volna a magyar szabadságnak örökre, s miután a nemzetet az osztrákkal kötött kiegyezés következtében képtelennek tartom arra, hogy a javaslat által reá háramló rengeteg kiadásoknak eleget tehessen, én a javaslatot nem fogadom el (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) s kérem a t. házat, méltóztassék a következő határozati javaslatomat elfogadni : „Utasítsa a képviselőház a kormányt, hogy terjesszen be javaslatot az önálló magyar hadsereg azonnal való felállítása iránt. „Élénk éljenzés a szél- sőbaloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) ________ Hi vatalos rész. Szabályrendelet Szatmár vármegye törvényhatósági utibiztosainak és utkaparóinak szolgálati viszonyáról, minősítéséről és hivatalos teendőiről. (Folyt, és vége.) 9. §. Az utón netán támadt elemi károkat köteles tehetsége szerint azonnal helyreállítani, minden esetre azonban az utbiztosnak bejelenteni. 10. §. Köteles az utkaparó a közmunka szolgál- mány pontos teljesítésére felvigyázni, s ha annak közvetlen vezetésével is lenne megbízva, azt lelkiismeretesen teljesíteni. 11. §. Az utkaparó tartozik a kavics szállításra felügyelni és minden netalán észrevett hiányt vagy visszaélést az utbiztosnak azonnal bejelenteni. 12. §. Nem szabad az utkaparónak nappali idejét semmi néven nevezhető magán szolgálattételre használni, ellenben tartozik az utbiztos által neki kézbesített hivatalos leveleket vagy irományokat s egyébb a szolgálathoz tartozó tárgyakat a következő utkaparó utján tovább az illető helyre juttatni. 13. §. Az utkaparó köteles az utazók irányában magát illendően viselni, őket utazásaikban nem akadályozni, hanem inkább elősegíteni, különösen pedig a kir. posta vagy egyébb kocsikat s fuvarokat, ha a szükség úgy hozza magával, közvetlen s készséges segítségével támogatni. 14. §. Az utkaparó köteles az ütmemén való foglalkozása alkalmával ügyelni a távirda vagy távbeszélő vonal állapotára is ha azt veszi észre : a) hogy egyik másik távirda vagy távbeszélő vezeték oszlop ferdén áll vagy kidülő félben van, b) hogy a távirda vagy távbeszélő vezeték oszlop megerősítésére szolgáló támfa vagy huzalkötél helyéről elmozdult vagy megrongáltatott; c) hogy a távirda vagy távbeszélő huzalt tartó vasak az oszloptól elváltak, d) hogy egyik másik vastartók, a porczellán harangocska egészen vagy részben eltört, c) hogy a távirda vágy- távbeszélő huzalok az utmenti fák gályáival vagy más idegen tárgygyal érintkeznek, fj hogy a távirda vágy- távbeszélő huzal a porczellán harangocskáról leesett, az ily hiányokat azon utkaparó ki Írni tud, köteles feljegyezni, még pedig a távirda vagy távbeszélő oszlopra feltett azon számmal együtt, melyen vagy a mely mellett a hiány van; azon utkaparó pedig, ki illető oszlop számát emlékében jól megjegyezni s az Írni nem tud, a hiány minőségét és az ily módon feljegyzett, illetve megjegyzett hiányt a felettes utbiztosnak, a mikor az legközelebb útszakaszán megjelenik, bejelenteni; az utkaparó az illető utbiztostól kellő magyarázatot nyer arra nézve, hogy a fentebbiek értelmében a távirda vagy távbeszélő vonalak állapotának megvizsgálását miként teljesítse. 15. §. Ha valamely utkaparó súlyosabb beszámítás alá nem eső szabályellenességet vagy mulasztást követ el, az építészeti hivatal főnökének jogában áll a törvényhatósági utipénztár javára 10 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtani. E birság levonások olyképen teljesitendők, hogy a birság pénzek mindig a mulasztást követő hó elsejétől járó fizetésből levo- nandók. 16. §. Az esetben, ha az utkaparó szolgálatában súlyosabb beszámítás alá eső oly szabályellenességet követ el, hogy annak szolgálatbóli elbocsájtása szükségesnek mutatkoznék, az államépitészeti hivatal főnöke az érdekeltnek meghallgatásával a tényálladékot megállapítja és jegyzőkönyvi határozatában az elbocsájtást kimondja, a mit is az alispánhoz bejelenteni köteles. Ugyanezen, valamint az 14. §-ban érintett határozatról az utkaparót oly megjegyzéssel értesíti, hogy a hozott határozat ellen — bírság esetében birtokon kívül — a vármegye alispánjához, a határozatnak a vele történt közlése napjától számítandó 8 nap alatt felebbezéssel élhet. Az építészeti hivatal főnöke a határozatban az utkaparót állomásától, a felmerülő panaszokra való tekintettel, a felebbezésnek végérvényes elbírálásáig azonnal fel is függesztheti; mely esetben, belátása szerint, az utkaparó bérét is visszatarthatja. A vármegye alispánja által hozott Il-od fokú határozat ellen az utkaparó részéről felfolyamodásnak helye nincs. A fel mentő határozat esetében a netaláni felfüggesztés idejére eső bérösszeg kiadatása iránt is kell rendelkezni. 17. §. Köteles az utkaparó az 1890 évi I. t.-cz. 148. §-ában előirt esküt az illető járás főszolgabirája előtt letenni és ugyanazon törvény értelmében az ut- rendőrségi kihágásokat megakadályozni, s azokról az utbiztosnak esetről-esetre jelentést tenni. 296—1902. Bjkvi sz. — Megállapittatott Szatmár vármegye közönségének Nagykárolyban, 1892. évi május hó 1-én s következő napján folytatva tartott rendes közgyűlésében. Jegyzetté: Ilosvay Aladár, vm. főjegyző. 442—1903. sz. Árverési hirdetmény. Nagy-Ecsed község képviselőtestületének folyó évi márczius hó 17-én hozott határozata alapján közhírré tétetik, hogy Nagy-Ecsed község határán a grófi tagosbirtok kivételével gyakorolható vadászati jog a győrteleki Kraszna és az uj Kraszna által határolt részek 2 darabban külön-külön nyilvános árverés utján folyó évi április hó 30-án délután 3 órakor a legtöbbet Ígérőnek 1903. évi augusztus 1-től számítandó 6—6 évre ki fog adatni. A győrteleki Kraszna jobb és az uj Kraszna-csatorna balpartján levő rész kikiáltási ára 30 korona ; mig a határ másik oldaláni rész kikiáltási ára 40 korona. Részletesebb feltételek a jegyzői irodában megtudhatók. Nagy-Ecsed, 1903. márczius 27. Fintha Sándor, Veres Károly, főjegyző. 1—1 főbíró. 2267 —1903. urb. sz. A szatmárnémetii kir. törvényszéktől hirdetmény. A szatmárnémetii kir. törvényszék által közhírré tétetik, hogy a földtehermentesitési m. kir. pénzalap igazgatóságának 1550—1902. sz. átirata szerint Linkner Mihály és neje Hat- faludi Juliánná jogán a szatmárvármegyei Felsőfalu, Bujánháza, Lekencze, Vámfalu és Avas- Újváros községekben vesztett urbériségekért 2006 pft és 15 pkr állapíttatott meg, mely összeg ez idő szerint még kiadatlan. Ennek folytán tehát Linkner Mihály és neje Hatfaludi Juliánná örökösei, illetve ezek jogán a vitás kárpótlási tőke részletek és járulékaira esetleg bármi cziinen igényt tartók, — továbbá Linkner Teréz férj. Pogány Zsigmondné, — esetleg ennek örökösei felhivatnak, hogy ezen kárpótlási tőke és járulékaira vonatkozó igényeiket jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt első megjelenésétől számított 60 nap alatt ezen kir. törvényszékhez jelentsék be, s kellőleg igazolják, mert ellenesetben lehető igényeikre tekintet nélkül fog a kiutalás kérdésében folyamodók újabb kérelme alapján az ügygondnokkal megtartandó jegyzőkönyvi tárgyalás után határozat hozatni. A lehető ösmeretlen igénylők részére ügygondnokul dr. Harcsár Géza ügyvéd neveztetett ki. Szatmárnémetii kir. törvényszék, mint úrbéri bíróság, 1903. márczius 14. Bajnay Endre, 1 —3 _______________________kir. törvényszéki biró. 51 női A Földes-féle Margit-Crém legjobb a világon Hatása csodás szépség elérésére, tökéletesítésére és fentartására a legkitűnőbb és legbiztosabb a vegytiszta ártalmatlan I Legkitü- ™ nöbb és szél bead . '■O ^ c H 2 N 1 :0 «1 b£ ■I < •- ^ n a nap folyása ellen, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz a zsírmentes közkedvelt FÖLDES-féle Margit-Cré Ezen világhírű arczkenőcs pár nap alatt eltávolít szeplőt, májfoltot, pattanást, bőrratkát (Mitesser) és minden más bőrbajt. isimitja a ráncznkat és az arczot fehérré, simává és üdévé varázsolja Ára : kis tégely 1 kor., nagy 2 kor Postán utánvétellel vagy a pénz előzetes beküldése után küldi a készitő : FÖLDES KELEMEN gyógyszerész ARAD. Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és illatszer kereskedésben. Margit-hölgypor Főraktár Nagykárolyban (3 színben) Margit-szappan Margit-fogpép (Zahnpasta) Margit-arczviz 1 ■— K K K 1-20 70 f 1- f. Hölgyek részére nélkülözhetetlen. Legjobb szépítő szer Fitos Ferenci, Hahn János, Gyurovits Gyula------------- gyógyszer~ tá rában. 1-5
