Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-29 / 13. szám
Melléklet a Szatmármegyei Közlöny [903. évi 13-ik számához. Hivatalos rész. 5367—1903. szám. Hirdetmény. Alábbi közgyűlési határozatot a 15 napi felebbe- zési határidőre figyelmeztetéssel teszem közhírré. Nagykároly, 1903. márczius 5. Nagy László, alispán. Szatmárvármegye közönségének Nagykárolyban 1903. évi február hó 13-án tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 9 | 1903. bjkvi szám. Vármegyei alispán beterjeszti a 109753— 1902. B. M. körrendeletét a magán czélokra szolgáló kompoknál követendő forgalom biztonsági szabályok tárgyában megalkotni rendelt szabályrendelet tervezetet. Az állandó választmány véleményével egyezőleg beterjesztett szabályrendelet tervezet elfogadtatik és kötele- zőleg megállapittatik, vármegyei alispán pedig utasit- tatik, hogy a szabályrendeletet közhírré tétel után az esetleg beérkező felebbezésekkel együtt a nmltsgu belügyminiszter úrhoz 6 egybehangzó példányban jóváhagyás végett terjessze fel. Kelt mint fent jegyzettet Nagy Sándor, vm. tb. főjegyző. Szabályrendelet. A magán használatra szolgáló kompok (révek) s hajóhadak forgalom biztonsága tárgyában. 1. §. Minden magánhasználatra szolgáló komp (rév vagy hajóhíd forgalomba helyezésére engedélyt kell kérni, mely engedély iránti kérelem a vármegye alispánjához nyújtandó be. 2. §. Az engedély iránti kérelemben előadandó a létesítendő komp (rév) vagy hajóhíd terjedelme és czélja, megnevezendő a viz és hely, ahol az terveztetik, megemlítendő az összes érdekeltek neve és lakhelye, kiknek jogai a tervezett munkálatok által érintetnek s ezeknek netaláni nyilatkozatai, vagy azokkal létrejött előzetes megállapodás és egyezség. 3. §. A benyújtott kérelem alapján a vármegye alispánja a bemutatott iratokat s terveket 15 napi közszemlére kiteszi s az összes érdekeltek meghívása mellett helyszíni szemle és endedélyezési tárgyalást tűz ki, mely tárgyaláshoz a kir. államépitészeti hivatal és az illetékes kir. kultúrmérnöki hivatal is meghívandó. 4. §. A helyszíni tárgyalásról jegyzőkönyv vétetik föl, melynek alapján a vármegye alispánja első fokban határoz: felebbezés esetén másod fokban a vármegye közigazgatási bizottsága, harmad fokban a kereskedelmi m. kir. miniszter ur illetékes. 5. § Az engedély okiratnak magában kell foglalnia : a) Azon magasságot, mely magasságban feszíthető és vontató kötél az illető folyó legmagasabb szine fölé. b) A komp (rév) vagy hajóhíd méreteit maximalis hord és merülési képességét, továbbá azt is, hogy a kompon hány személy, lábas jószág és szekér nyerhet elhelyezést, c) Hogy a kompnak megengedhető legmélyebb merülése annak mindkét oldalán világos színnel festett vonallal jelölendő meg. d) Azon napszakok megállapítását amidőn a komp közleked- hetik. e) Azon kikötést, hogy a kompnak állandóan mentő csolnakkal, evezőkkel csáklyákkal kell felszerelve lenni. 6. §. Az engedélyben megadott kikötések be nem tartása, vagy szándékos megsértése kihágásnak minősíttetik és 100 koronáig terjedhető pénzbírsággal behajthatatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással büntettetik. 1082—1903. K. B. sz. Az erdődi járási főszolgabírónak Ráczky Engelbert, Sipos Bertalan, Schnell Pál és Bőd László erdőtisztek tárgyában szóló jelentésére vonatkozólag, miután Ráczky Engelbert és Sipos Bertalan erdőtisztek elhaltak, eskübizonyitványaik pedig fel nem lelhetők, e körülmény az 1882. évi 38708. sz. F. M. körrendeleté értelmében a Szatmármegyei Közlönyben azzal tétetik közzé, hogy a nevezett két elhalt erdőtiszt elveszett eskübizonyitványát annak feltalálója ide beterjeszteni köteles. A nagykárolyi rendőrfőkapitány pedig az indokból, mert Schnell Pál Nagykárolyban lakik, felhivatik hogy nevezettől az erdőtiszti eskübi- zonyitványt haladéktalanul követelje be és a bizottsághoz terjessze be. Végül pedig, miután Bőd László, gróf Károlyi György örökösei szolgálatából kilépvén, ez idő szerint gróf Károlyi István szolgálatában Temes vármegye János-Telek pusztán lakik, igy tehát erdőtiszti és eskübizonyitványa érvénytelen, Temes vármegye közigazgatási erdészeti bizottsága megkerestetik, hogy nevezettől az eskübizonyitványt vonja be s a bizottsághoz küldje át. Étről érdekeltek és az erdőfelügyelőség 269. számra értesittetnek. Kelt Szat- márvármegye közigazgatási erdészeti bizottságának 1903. máczius hó 9 én tett ülésen kívüli intézkedéséből. Nagy László alispán, elnök. Szabályrendelet. Szatmár vármegye törvényhatósági utibiztosainak és utkaparóinak szolgálati viszonyáról, minősítéséről és hivatalos teendőiről. (Folyt.) II. A törvényhatósági közutak fentartására felfogadott utkaparók szolgálati viszonya. 1. §. jjtkaparónak csak oly egyén nevezhető ki, ki 40-ik életévét még túl nem haladta, állami, vagy törvényhatósági közúton legalább 1 évig mint napszámos már alkalmazásban volt, és ezen idő alatt úgy képességének, mint megbízhatóságának kétségtelen jelét adta. Kiszolgált katonák a kinevezésnél előnyben részesitendők. 2. §. Az utkaparót az illető államépitészeti hivatal főnöke az alispán jóváhagyása mellett nevezi ki és annak 15 frt havi bére utólagos részletekben adandó ki. Harmincz éves szolgálat után munkaképtelenné vált utkaparók kegydijban részesitendők a vármegyei államépitészeti hivatal javaslatára az alispán által az útadó alap terhére; erről azonban a közgyűléshez jelentés teendő. 3. §. Az utkaparó az illető utibiztosnak van közvetlenül alá rendelve, ennek utasításait és rendeletéit tehát mindenkor pontosan és ellenszegülés nélkül teljesíteni tartozik. A törvényhatósági utkaparók munkakönyvvel látandók el, melybe az utibiztos az utkaparó teendőit köteles előírni, továbbá ezen munkakönyv arra szolgál, hogy abba az utasok esetleges panaszaikat bejegyezzék a mely panaszokat köteles az utibiztos azonnal eloszlatni, esetleg felettes hatóságnak jelentést tenni. A munkakönyvek ezen szabályrendeletnek az utkaparók szolgálati viszonyait szabályozó kivonatával állitandók ki, s azt az utkaparó köteles mindig magával hordani. — Az utkaparók részére rézlemezből készült jelvény állitandók ki, mely „Szatmár vármegyei utkaparó*4 felírással látandó el, s azt az utkaparó kalapja mellett viselni köteles. 4. §. Az utkaparó a kezelésére bízott útrész mellett vagy annak közelében köteles lakni és ekként felvett lakását előző bejelentés és felsőbb engedelem nélkül meg nem változtathatja. 5. §. Az utkaparó a reá bízott szerszámokat gondosan megőrizni tartozik. Szigorúan tilos azt magán, vagy idegen czélokra használni, vagy bárkinek kikölcsönözni. Az elromlott szerszámokra az illető uti- biztost azonnal figyelmeztetni, s azokat neki átadni köteles. 6. §. Az utkaparó köteles a déli órát s az éjjeli időt kivéve és pedig nyáron reggeli hat órától déli 12 óráig, délután 2 órától este 7 óráig ; télen reggeli 8 órától déli 12 óráig, délután 3 órától 5 óráig szüntelen a reá bízott útrészen lenni és az utápolásra szükséges rendet vagy az utibiztos által kivállóan meghagyott munkálatokat teljesíteni. Rendesen tartozik nevezetesen az útról a hordalékot, szemetet letisztítani s a kavics pályáról a sarat vagy port lehúzni, kisebb hófúvásokat eltakarítani, az útról az esővizet azonnal levezetni, az utpatkáit tisztán tartani, lenyesni, vagy ha kell felöltögetni; köteles továbbá az utón szanaszét heverő köveket összeszedni s rakásra hordani, a nagyobb köveket aprózni s az uttöltés oldalairól a füvet lekaszálni, a gyep sűrűsödését akadályozó növényzetet eltávolítani, az oldalokon történt sérüléseket azonnal helyreállítani, s gyephanttal beborítani, az ut árkait tisztán tartani, s belőtök a vízlefolyását akadályozó tárgyakat vagy növényzetet eltávolítani, továbbá köteles az ut mellé ültetett fákra vigyázni, azokat sérülések ellen óvni, száraz időben körülöttük a földet kapálni, a fákat tisztán tartani és locsolni, egyes hiányzó fák helyett ujjakat ültetni s általában a fák tenyésztését elősegíteni. A mennyiben mindezen munkálatokat egymaga nem végezhetné, kellő számú napszámosok rendelhetők melléje. 7. §. Az utkaparó köteles a kavics pályán támadt mélyedéseket és kerékvágásokat szüntelenül az uti- biztostcl nyert utasítások szerint a kavicskészletből kijavítani, az útpadkákon levő kátyúkat és kerékvágásokat pedig folytonosan kiegyengetni. 8. §. Az utkaparó tartozik az útvonalán levő műtárgyakat folytonosan szemle alatt tartani, azokat minden nagyobb esőzés után, de legalább minden héten egyszer alaposan megvizsgálni és az észrevett legkisebb hiányokra, vagy sérülésekre az utibiztost figyelmeztetni. Köteles a műtárgyak be- és kifolyásánál a füvet vagy gazt eltávolítani s arra ügyelni, hogy a víznek lefolyása a hidak nyílásaiba hordott kövek, gaz- vagy egyébb tárgyak által ne akadályoztassák. Ha egyes műtárgyaknál oly nemű rongálások állanának elő, melyek a közlekedésre veszélyesek, kötelessége az utkaparónak ezekre a közlekedő közönséget alkalmas jelek felállítása, vagy a sérült résznek ideiglenes elkerítése által figyelmeztetni és eziránt azonnal jelentést tenni. (Folyt, köv.) Arlejtési hirdetmény. Tőke-Terebes község elöljárósága a községház fedélzetének bádoggali befedésére folyó évi ápril üó 2-iü napjának d. e 9 órájára árlejtést hirdet és az arra pályázó bádogos mesterek ezennel meghivatnak. A tervrajz és költségvetés a körjegyzői hivatalban bármikor a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A pályázók kötelesek 5 százalék bánompénzt letenni. Tőke-Terebes, 1903. márczius 24. Hersksvits Miksa, Birgiszer Ferencz, körjegyző. ' 1—1 biró. ”®58|F* ITijir 6-ésrT7- ©■t el. Tisztelettel tudatom Nagykároly város és vidéke nagyérdemű közönségével, hogy a helybeli gőz- és kádfürdőt folyó évi január hó 1-től kezelés alá vettem. Kiváló gondot fordítok a fürdő szolid vezetékére és tisztántartására s a 'nNré fürd®vend®Sek pontos kiszolgálására. Több évi gyakorlatom folytán szakszerűen nyújtok hidegvizkurát, massi- sózást, tyukszemvágást, villanyozást, benőtt köröm gondozására vállalkozom. TTj d-onsáigr a, grőz±ijizd.©“ben. egy újonnan berendezett gőzszekrrny, a mely rheuma, köszvény, CSUZ és hiilésböl eredő bántalmak megszüntetésére igen jótékory hatással van Elhízottaknak, mint soványitó kúra, szintén nagyon ajánlatos. A fürdő a t. közönség használatára nyitva áll: a) a téli hónapokban : (október 1 tői márcziüs hó végéig) reggel 7 órától déli 12 óráig, délután 2 órától este 6 óráig ; b) a nyári hónappkhán (április 1-től szeptember hó végéig) reggel fél 6 órától déli 12 óráig, délután 2 órától este 7 óráig. Kádfürdő mindennap. GőzfUrdő férfiaknak: pénteken és szombaton egész nap, vasárnap és szerdán délelőtt. „ nőknek: kedden és csütörtökön egész nap. Zuhany férfiaknak: a nyári hónapokban kis zuhany kedden, csütörtökön egész nap és péntek d. e. „ nőknek : kis zuhany szerdán, szombaton, vasárnap egész nap és pénteken délután. Pénteken egésznap férfiaknak, délelőtt I korona 20 fillér, délután 60 fillér. Hétfő szünet. Kádfürdő csak egv óráig vehető igénybe. Kádfürdő két személyre I korona 40 fillér. A fürdő-jegyek árai : mM ’mx mm KM mm-sm Gőzfürdő délelőtt — — — „ délután — — - — „ bérletjegy 10 datab — — Kádfürdő szappannal — — — zuhany Zut any bérletjegy, nyáii, 30 drb — Gőzfürdő tanulóknak — — Zuhany tanulóknak — — — — — — K40f. Gőzszekrény egyszeri használatra — — 2 * 40 „ Hidegkura hetenként, félfürdő — — 7 , — „ Lepedő ledörzsölés, egész fürdő egy hétre 8 „ — „ Kői viaszkos sapka — — — — — „ 06 „ Egy tojás - — — _ _ _ - - „10„ 4—5 et-Ux — 1 K 20 f-------. 80 ,- 10 . - .- 1 . 10 „-------.60,- 12 . - „------„ 60 . A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, maradtam Nagykárolyban, 1903. február ho. alázatos szolgája : MUSKAJÁNOS-
