Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-22 / 8. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY elnökét Kovács Györgyöt, a kik mindent elkövettek a mulatság sikere érdekében. Az első négyest 32 pár tánczolta. — A fehérgyarmati estély, melyet a fővárosban a „Vasúti és Hajózási Club“ összes helyiségében folyó hó 14-én a megyénkbeliek a szatmári ev. ref. egyház­megye tanítói és lelkészi gyámintézete alapja javára rendeztek, igen fényesen sikerült. — Az előkelő társaság a bálanyák u. m.: Gróf Hugonnai Béláné, dr. Chorin Ferenczné, és Böszörményi Sándorné úrnőket vette körül. A tánczestélyt fényesen sikerült hangverseny előzte meg, a közreműködők közül külö­nösen kitűntek Aranyossy Janka, Vrabély Armand dr. „Kaland“ czimü vig magánjelenetét szavalta el nagy hatással, azután Vida Etel operaénekesnő több dalt énekelt óriási tetszést és tapsokat aratva. Moiret Pál ur az „Álarczos bál“ nagy áriáját adta elő fényes sikerrel. Ezután Hódy Lajos dr. tartotta meg „Utolsó est“ czimmel humoros felolvasását a közönség állandó derültsége között. Még Fényes Sándor ur hegedült jó ízléssel. Hangverseny után kezdetét vette a táncz, melynek csak a beálló hajnal vetett véget. így tehát a mulatság — mely a jótékonyczélra szépen jövedel­mezett, minden tekintetben sikerültnek mondható. A notabilitások között ott volt gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja, herczeg Odescalchi Hugó, dr. Chorin Ferencz főrendiházi tag, Szatmár vármegye össszes képviselői, Banovits Kajetán m. á. v. főfel­ügyelő, gróf Kun S, és számos képviselő. — Népgyülés lesz városunkban f. évi márczius hó l én délután 2 órakor a városháza tanácstermében kedvező idő esetén a városháza udvarán, a mely al­kalommal a választók a katonai javaslatok ellen fognak állást foglalni. Pénteken délután ült össze az összes pártok tagjaiból alakult bizottsági érte­kezlet, hogy megállapítsa a népgyülés programját, megtartása helyét és idejét. Az értekezletből ki­folyólag a bizottsság a következő felhívást bocsátja ki: Pol gártársak! A képviselő házban most tárgyalják a katonai törvény javaslatokat, a melyek szerint a már egy millióharminczhatezer emberrel megállapított hadilétszámot még tovább 262 ezer emberrel akarják emelni a mi vagy 40 millió költ­séggel jár, nem is számitvaazon 80 milliónyi kiadást, a melyre legújabban majd még a delegatiótól fognak a hadi felszerelések, ágyuk, taraczkok és más ki­tudja miféle czimeken kérni. Az ország nyomasztó helyzetét mindnyájan ismerjük ; magyar ipar, keres­kedelem pang, a mezőgazdaság nyomorog, a nép szegény, s ezeket az óriási terheket a már is túl­terhelt adófizetők nem bírják el, s daezára annak, hogy hazánk külellenség által megtámadva nincs; követelik tőlünk ezen újabb terheket a nélkül, hogy legalább ellenértékűi a magyar ezredekbeu kizárólag csak magyar tiszteket alkalmaznának, a magyar haderőnél zengzetes szép anyanyelvűnk szolgalati és vezényleti nyelvnek behozatnék, a magyar állam jelvényei és czimerei alkalmaztatnának s a 3 évi katonai szolgálat helyett a 2 évi katonai szolgálat hozatnék be. Uj ágyukra és uj puskákra kérnek pénzt a miket osztrák gyárakban készítenek, a mikor a milliókkal az osztrák ipart pártolják, a magyar ipart pedig koldusán hagyják a mivel oly eret vág­nak a magyar népen, melyen az eleven vér mind Ausztriába csurog, Hogy ezeket megakadályozzuk, kell, hogy népgyülést tartson minden város, minden falu, hogy az ott hozott határozatokkal megnyilat­kozzék a közvélemény, ezáltal bátorítsuk, erősítsük irányítsuk az országgyűlési képviselőket, hogy küzd­jenek az újabb katonai terhek behozatala ellen. Pol­gártársak ! A fent jelzett okokból felhívunk benne­teket jöjjetek el a Nagykárolyban, a folyó évi már­czius hó 1-én délután 2 órakor a városháza nagy­termében tartandó pártszinezet nélküli népgyülésie, hogy választó kerületünk is felemelje tiltakozó szavát a katonai terhek emelése ellen és követelje, hogy ezen országban a hol évezreden át a haza védel­mében annyi magyar elvérzett, hogy ebből sugárzott ki a magyar szabadság virága, — a haderő is nyelv­ben és érzelemben legyen magyar, hozassák be a magyar állam jelvényei és czimere és hozassák be a 2 évi katonai szolgálati idő!! Jöjjetek a nép- gyülésre párt állásra való tekintet nélkül minél számosabban! Legyünk ott mindannyian ! A haza érdeke kívánja, hogy bármely politikai párthoz tar­tozunk is legyünk egy a haza mentésébe! Éljen a haza. Kelt Nagykárolyban 1903. évi február 20-án. A pártszinezet nélküli népgyülés összehívására meg­alakult bizottság : dr. Adler Adolf, Báthory István, Csipkés András, Cukor Márton, Irsik Perencz, Ja- nitzky Albert, Kalós Pál, Kaufmann Adolf, Kaufmann Ignácz, Kaufmann Jakab, Kaufmanu Jenő, Kaufmann József, Kubinyi Bertalan, dr. Nemestóthi Szabó Al­bert, Nemestőthi Szabó Antal, Nonn Ferencz, Noun János, Papp Béla, Peiszner Lajos, Pozsonyi László, Rooz Samu, Serly Ferencz, Somossy Miklós, Schiff- beck Károly, Schuszteritsch Ferencz, Strohmayer Ferencz, Tóth Sándor, Wagner Lajos, dr. Váradi János, Vetzák Ede. |t Thoma László-I A vármegyei székház ormán ismét gyászlobogo leng. A tisztikarnak nagy gyásza van. Thoma László vármegyei árvaszéki ülnök folyó hó 18-án rövid szenvedés után élte 52-ik évében el­hunyt. A megboldogult mintaképe volt a kötelesség érző, becsületes és szorgalmas tisztviselőknek. Élet­sorsa bárminő pályára vezette, egész odaadással felelt meg kötelességének. Volt gyakorló ügyvéd, bírósági végrehajtó, közjegyzői helyettes, Felsőbánya város polgármestere, a nagysomkuti járás főszolgabirája és a legutóbbi választáskor vármegyei árvaszéki ülnök lett. Az árvaszéknél tulhalmozott teendőit olyan lan­kadatlan, pihenést, szórakozást nem ismerő szorga­lommal teljesítette, a mely a gyenge tüdejü férfiú életerejét felemésztette, úgy hogy elvesztette szervezete az ellenálló képességet s pár napi influenza folytán tüdővizenyőt kapott s a ki még azelőtti való napon délután az őt meglátogató barátokkal tréfálkozni is tudott, már másnap estefelé halott volt. Valósággal elmondhatjuk róla, hogy a kötelesség mezején múlt el, a halál ütötte ki kezéből a munkás tollat. Mert a tisztviselő tollát nevezhetjük igazában a munka tol­lának, a mely nem hoz dicsőséget elismerést és esetleg vagyont, mint az iró és más szellemi munkás tolla, csak szakadatlan fizikai és szellemi erőt fo­gyasztó örökös munkát, kevés elismerés előhaladás és méltánylás között. A kötelesség olyan embere dőlt ki a vármegyei tisztikar köréből, a ki ha talán köny- nyebben veszi az élet terhét hivatását ma is élhetne. S mi a jutalma ? A halál utáni elismerés! Az elhunyt­ról még felemlíthetjük azt, hogy nem csak jó és becsü­letes tisztviselő volt, de román ember létére jó hazafi és a kinek a nagysomkuti járásban ép azért volt mint főszolgabírónak sok kellemetlensége a túlzók mozgo­lódásai mellett. Az áldott jólelkü férjet bánatos öz­vegye méltán siratja, a tisztikar a jó kartárs elvesztőt fájlalja. Temetése folyó hó 20-án ment végbe nagy részvét mellett. Ott volt a temetésen gr. Hugonnai Béla főispán vezetése alatt a vármegyei tisztikar és az összes helybeli állami, városi tisztikar igen sok tagja. A temetési szertartást dr. Brán Feliczián püspöki helynök, helybeli gör. kath. lelkész végezte, a ki megható szép beszédben búcsúztatta el a munka emberét. A koporsót ellepték a koszorúk hal­maza. A koszorúk a következő felírást viselték : Kar­társunknak a vármegyei tisztviselői kar. A felejthetlen jó barátnak. Borody és neje. A kedves Laczi bácsinak — a Killer család. Szeretett Laczi bátyánknak — a Vodicska család. A felejthetlen jó férjnek Erzsi. Sok fáradalmaid után nyugodj csendesen — anyád. Sze­retett tiszttársuknak a vármegyei árvaszék személyzete. A jó Laczi bácsinak — Leitner testvérek. A koporsót tiszttársai tették fel és vettékle a halottas kocsiról,amelyet vármegyei hajdúk kisértek kivont karddal Most már ott pihen munkás élete után a helybeli gör. kath. te­metőben. Áldás emlékére! A vármegyei tisztikar a következő egyszerű, de sokat mondó gyászjelentésben tudatta kartársa elhunyta feletti fájdalmát: Szatmár- vármegye tisztikara fájdalommal tudatja Thoma László vármegyei árvaszéki ülnök, Felső-Bánya város volt polgármestere, a nagysomkuti járás volt főszolgabirá- janak folyó hó 18-án rövid szenvedés után történt elhalálozását. A munkás tisztviselőt, szeretett kartársat, kötelességei buzgó teljesítése köréből ragadta el a halál. Folyó hó 20-án délután 3 órakor temetjük. Nagykároly. 1903. február 18. Béke hamvaira ! A csalad a következő sorokban tudatta pótolhatatlan vesztességét. Özvegy Thoma Lászlóné szül. Kássa Erzsébet úgy a maga, mint édes anyja özvegy Kássa Lászlóné szül. Gergely Mária és Leitner Endre mint sógor, családjával és az összes rokonok nevében is megtört szive legmélyebb fájdalmával tudatja hőn szeretett férjének, illetve a jó vő és rokonnak Thoma László köz- és váltóügyvéd, Szatmár vármegyei ár­vaszéki ülnök, s Szatmár vármegye bizottsági tagjának tevékeny élete 52-ik, boldog házasságának 27-ik évé­ben folyó évi február 18-án délután fél hat órakor rövid szenvedés s a halotti szentségek ájtatos fölvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó évi február hó 20-án délután 3 órakor fog a nagykárolyi gör. kath. egyház szertartása szerint, a mesterrészi sirkertbe örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó évi február 21-én reggel 9 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1903. február 19. Áldás és béke lebeg­jen porai felett! Felolvasó-estély. A helybli róm. kath. legény­egyesület felolvasó-estélyt és házias mulatságot tart az egylet helyiségében f. évi február hó 23-án hitfőn, a következő tárgysorozattal: „Csáky Lóra“ költői beszély, irta Dengi János, szavalja Patay Etelka k. a. Monolog, előadja Matesz Róza k. a. Felolvasás, tartja Schnébli Károly. „Sáska“ az orvosnövendék, előadja Hegedűs Gyula egyleti tag. A felolvasás pont 7 órakor kezdődik. — Utána farsangi házi mulatság. Belépti- dij / Férfiak részére 60 f., nők részére 30 fillér. — Jegyzőválasztás. Vaday Lajost, a helybeli kerületi betegsegélyző pénztár ügyvezető igazgatóját f. hó 17-én megtartott választáson Király-Darócz község jegyzőnek választotta meg, mely a felvilá­gosodott,abb elem rendithetlen összetartásának ered­ménye. — Közgyűlés. A nagykárolyi róm. kath. legény­egyesület f. hó 15-én tartotta meg rendes évi közgyű­lését, melynek tárgysorozatát Lőrincz Gábor elnök, megnyitó-beszéde vezette be. Elnök röviden visszate­kint a legényegyesület múltjára, keletkezésére és fejlődésére ; örömmel állapodik meg egy kiváló egyén­nek, a legényegyesület valódi atyjának és megterem­tőjének, Serly György t. alelnöknek személyénél s az elismerés őszinte s igaz szívből jövő hangján ad kifejezést az egyesület nevében azon nagy hálának, melyet Serly György t. elnöknek fáradhatlan, önzetlen és odaadó munkálkodásáért eléggé leróni sohasem lesz képes. Majd Papp István alelnökre tér át, kit az egyesület második atyjának nevezvén, az egyesület érdekében kifejtett szintén önzetlen és lelkes munkál­kodása és érdemei előtt őszintén meghajol s a legőszir- tébb köszönetét mond az egyesület nevében. Irsik Ferencz pénztárosra került a sor. Elnök igaz elisme­réssel adózik Irsik F’erencz pénztáros nehéz és gond­teljes munkájának s a legmelegebben köszöni meg az egyesület nevében a pénztáros szives és odaadó fára­dozását. Végül mind a háromnak jegyzőkönyvi köszö­netét s ezen köszönetnek írásban való kézbesítését is javaslatba hozza, mit a közgyűlés egyhangúlag s örömmel elfogad. Köszönetét mond az elnök a többi tisztviselőknek: Sinkay Mihály dékánnak, Horváth István titkárnak, és Spilka Ignácz könyvtárosnak is fáradhatlan és lelkes munkákodásáért, mit jegyző­könyvileg is megörökíteni óhajtván, a közgyűlés egy­hangú határozatából a köszönet jegyzőkönyvileg is kimondatott. Erre a tisztviselők beszámolása követ­kezett s a közgyűlés a legnagyobb örömmel adta lelkes tisztviselőinek a felmentést. Ezek után az egye­sület belső életére s erkölcsi fejlődésére vonatkozó javaslatokról folyt a tárgyalás, mely javaslatok, az ifjúság dicséretére legyen mondva kedvező, az erkölcsi és culturális életre jótékonyan ható megoldást nyertek. Legvégül a tisztviselők megválasztására került a sor. — A szatmármegyei gazdasági egyesület f. évi febr. 25-én, szerdán, Szatmáron, a külső vásártér mellett államdijazással összekötött bika-vásárt rendez. A vásár a m. k. állattenyésztési felügyelő közremű­ködésével fog megtartatni; azon a községek az összes szokásos állami kedvezményeket igénybe vehetik s igy a községek bikaszükségletének beszerzésére e vásár kiválóan alkalmas. — A Nagy-károlyi Önsegélyző Népbank, mint mindeD évben úgy ez évben is következő adomá­nyokat tette a helybeli egyházak és iskolák részére. Róm. kath. egyház, görög kath. egyház, görög kath. orosz egyház, ev. ref. iskola, ág. ev. egy­ház, izraelita iskola, népnevelési egyesület, iparos tanonczmunka kiállítás, kereskedelmi iskola, gymna- siumi önképzőkör és népkonyhának mindeniknek külön- külön 15 koronát adományozott. — A kisvárda-vidéki gazdakör f. évi máezius hó 8 és 9-én Kisvárdán (Szabolcs m.) közvetlen a vasút állomás mellett fekvő nagy gazdasági major­ban, vásári czéllal összekötött szarvas marha tenyész állat kiállítást rendez, melyen nem csak Szabolcs, de a szomszédos megyék nagyobb tenyésztői s birto­kosai is részt vesznek tenyész apa állataikkal. Ezen kiállítás rendezésével alkalmat óhajt nyújtani a gazdakör, egyrészt, hogy a tenyésztők eladó tenyész apa állataikat a kiállításon bemutatva eladhassák, másrészt, hogy a tenyész apa állataikat igénylő közönség, különösen a községek ne legyenek kény­telenek, apa állatok beszerzése végett községekről- községekre, tenyésztőktől-tenyésztőkhöz járni, hanem ezen kiállításon megjelenve, szükségletüket az itt 250—300 darabban kiállított tenyészapa állatokból választhassák ki, s minden közvetítő kizárásával vásárolhassák meg. Nagy előny ez a községekre, főleg azért is, mert a kiállításon minden évben megjelennek a kerületi állattenyézstési felügyelők, kik a községek részére szükséges apa állatok beszer­zését állami kedvezmény mellett is elősegítik, oly formán, hogy a községek a nekik tetsző apaállatot kiválasztják, s jelentkeznek az ott jelenlevő kerületi felügyelőnél, ki a megvételben közreműködik, s a vételárból ott a helyszínén, a községek vagyoni viszonyaihoz képest 15—18 százalék engedményt s fentmaradő vételárnak adóhivatali befizetésére több félévi fizetési haladékot, részletfizetést ad. A ki­állítási vásár márczius 8-án reggeli fél 10 órakor kezdődik s másnap 9-én d. e. 12 óráig tart, az első nap megvásárolt apaállatok, másnap 9-én reggel 8 óráig átvehetők s elhajthatok, s az einem kelt vagy csak másnap vásárolt állatok azonban csak 9-én déli 12 órakor a kiállítás zárta után hajthatók el. A megvett apaállatok a mennyiben a kiállít ásról a vasúton szállíttatnak el, kedvezményes vasúti szállí­tásban részesülnek, az erre vonatkozó igazolványok a kiállítási irodában lesznek kaphatók. A kiállításra érkezők csak személyenként 40 filléres jegygyei mehetnek be, a városban alkalmas szállodák rendel­kezésre állanak. Miután gazdakörünk e kiállítást tisztán közérdekből rendezi, minél szélesebb körben óhajtja megösmertetni a közönséggel. Tisztelettel felkérem, hogy kiállításunkat addig is mig a rész­letes hirdetmények megérkeznek, szives figyelmére méltatni s a községeket már most figyelmeztetni szíveskedjék, hogy a mennyiben tenyész apa állatra szükségük van, a kiállításon 1903 évi márczius hó 8-án és 9-én Kisvárdán saját érdekükben megje­lenni ne mulaszák el. Községi megbízottak a hiva­talos pecsétet hozzák magukkal, s szükségletüket tudassák pár sorban előre, alulirt elnökkel, tájékozás végett. Komoró, 1903 évi január hó. A rendező bizottság nevében. Tisztelettel Szaláncz.y Bertalan, a kiállítás elnöke. — Mindenki tudja, hogy a Mauthner-féle impreg­nált takarrnányrépamag a legnagyobb termést adja, konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és bogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. — Szóval a Mauthner-féle magvak a leg­jobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók — Csodaszámra megy azon rendkívüli jó hatás, melyet a csuz és köszvényes bántalmakban szenvedők érnek el a hires Zoltán-féle kenőcs használatával. Oly betegek kik már 15—20 év óta szenvednek és fürdőket s különféle szereket eredménytelenül használtak, e szer néhányszori használata által meggyógyultak. Üvegje 2 korona. Zoltán Béla gyógyszertárában Budapesten (Kiad. hiv.) — Európai gyökeres és simanemes vesszők a legolcsóbb árban, teljesen fajtisztán, igen szép, gyö­keres, jégverés és más hibától mentes, a legkiválóbb negyvennégy bor-és csemege-fajok. Két éves gyökeres vessző, százhúszezer. Egyéves gyökeres hatszázezer. Sima, ötszázezer. Gyökeres fásoltvány, nyolczszáz- ezer. Sima zöldoltvány, négyszázezer. Színes fény- nyomatu díszes árjegyzéket bárkinek is ingyen és bérmentve küld az „Érmelléki első szőlőoltvány- telep“, Nagy-Kágya, u. p. Székelyhid, mélynek lapunk mai számában megjelent hirdetésére felhív­juk olvasóink figyelmét. 1—2

Next

/
Oldalképek
Tartalom