Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-01 / 44. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen jó anyja, nagyanya, testvér, sógornő, és rokonnak özv. Mészáros Mihályné szül. Szalay Zsuzsánna asszonynak életének 76-ik, gyászos özvegységének 46-ik évében folyó hó 26-án délután fél 1 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunyták A megboldogult földi maradványa folyó hó 28-án délután 3 órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint a helybeli ev. ref. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1903. október 26. Béke lengjen porai felett ! Mészáros Róza férjezett Papp Lajosné az elhunyt gyermeke. Papp Lajos mint vő. Özv. Tichy Ákosné szül. Luczay Zsuzsánna, Luczay János és neje szül. Szeiler Róza, Luczay Mihály és neje szül. Rácz Hermina, Luczay Róza és férjé Éltető Albert, Papp Dezső, Zsigmond és Lajos unokái. Szalay Bálint nejével Asztay Ágnessel, Szalay Lajos nejével Tömpe Euláliával és gyermekeivel mint testvérek. Luczay László, Béla, Margit, Erzsiké; Luczay Árpád és Zoltán, Éltetető Sándor és Berti dédunokák. — Az osztálysorsjáték játékterve. Most, hogy a magy. kir. szab. osztálysorsjáték tizenkettedik sors- játéka véget ért és már legközelebb megkezdődik a tizenharmadik sorsjáték : a közönség nagy érdeklődéssel fogadhatja az osztálysorsjáték hivatalos játéktervének közzétételét. Mert ebből a tervből az világlik ki, hogy összesen száztizezer sorjegy közt 14,459,000 koronát sorsolnak ki, s hogy a nyeremények száma akkora, hogy minden második sorsjegyre egynek- egynek okvetlenül jutnia kell. De tekintélyes a nagyobb nyeremények száma is és impozánsan nagyok a főnyeremények és a jutalomdij. Ennek a játéktervnek köszönheti az osztálysorsjáték az ő nagy elterjedtségét és népszerűségét, valamint azt a bizalmat is, a melyet iránta a közönség tanúsít. — Gyászeset. Városunk egy derék polgára hunyt el a napokban. Hájtájer Ignácz október 24-én élte 67-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. — Érdekes és mindenesetre czélszerü újításról értesítjük azokat, a kik a m. kir. szabad, osztálysorsjáték iránt érdeklődnek. E sorsjáték sorsjegyeit többnyire bizonyos körülményességgel lehetett megszerezni, kivált az olyan specziális sorsjegyeket, mint például a Lukács Vilmos bankja által eladottak, melyek a közönség körében népszerűségre tettek szert. Most ez a bankház a közönség kényelmére való tekintettel városunkban képviseletet alakított, amennyiben sorsjegyei elárusitásával az Eigner Simon könyvkereskedő czéget bízta meg. A sorsjegy- vásárlók időt, fáradságot és költséget kiméinek, ha sorjegyeiket közvetlenül ennél a czéguél, a Lukács Vilmos-féle m. kir. osztálysorsjegyek kizárólagos elárusítójánál szerzik be. A sorsjegyek megújítását a budapesti bankház közvetlenül fogja intézni, ame- nyiben a sorsjegyvásárló a megújítási dijat a posta utján portómentesen küldheti be Lukács Vilmos budapesti bankháznak. — Szobrot akarnak emelni Kiss Ernőnek Nagy- Becskereken. A hazafias felhívás a következőleg szól: A magyar szabadságharcz „tizenhárom“ hőse élni fog „mindörökké, mig az eszme ki nem hal a földön“ . . . s hogy éljen, hogy az eszme fennmaradjon, helyes hogy együtt és egyenként örökítessenek meg emlékeik. Mindnek van már emléke, csak a mienknek nincs ! Annak, kit elsőbben ítélnek el, kit kétszer ölnek meg . .. Mi is megépítjük szobrát itt, a hol élt, a honnan kiindult ama hősi útra, mely a magyar Golgotához vezetett, itt, a hol dicső fegyvertények vannak nevéhez fűzve ! Itt építjük meg Nagybecskerek város közterén, hirdetőül a magyar hegemóniának, a hősi vitézségnek, a lángoló honszeretetnek s a népek szabadságaérti lelkesedésnek ... Itt építjük meg, hogy mindenki, a ki látja, okuljon, tanuljon, lelkesedjen s ha kell, rettegjen tőle! . . . Ennek a szobornak megépítéséhez magunk szegények vagyunk ! A magyar haza lelkes polgáraihoz fordulunk azért, hogy bármily csekély adományukkal járuljanak hozzá. O nemcsak a mienk, az egész hazáé volt! Az a lángoló honszerelem az egész hazának, a haza minden fiának szólt . . . Hozzátok fordulunk különösen magyar hölgyek, hozzátok, kiknek szent kötelességtek a hazaszeretet ápolása . . . hozzátok, kiknek van érző szivetek is, lelkesedni tudó véretek is, bírjátok a szó hatalmát s van erélytek akarni . . . Segítsetek nekünk ! Szépanyáink a perlaszi hires hőst babérkoszorúval övezték ... mi utódok emeljünk neki szobrot! Egy hős szobra, melynek filléreit honleányok gyűjtik . . . Magyar nők segítsetek ! Hazafias tisztelettel kérünk mindenkit, minden hatóságot, hogy nemes törekvésünk elérésében bennünket adományával támogasson, ezen gyűjtő-ivet ismerősei körében terjessze. Kérjük a hazafias sajtót, vegye szintén kezébe az ügyet, közölje felhívásunkat s vállalják el az áldozati fillérek gyűjtését és nyugtázását. Kérjük hazánk ifjúságát, buzduljon fel a nagy hős emlékén a magasztos eszméért s jöjjön segélyünkre. A begyült pénzt kérjük postautalványon alantirott pénztárnok nevére, mig a gyűjtői-ivet a „Kiss Ernő szobor-bizottság“ czimére Nagybecskerekre még azon esetben is visszaküldeni, ha a gyűjtés eredménytelen maradt. A gyűjtő-ivek beküldésének határideje 1904. évi január hó 15. Hazafias tisztelettel Nagybecskere- ken, 1903. év julius hó 5-én. Dr. Dellimanics Lajosné főispánné, mint a szobor-bizottság elnöke. Hegedűs János állami anyakönyvi felügyelő, mint a szobor-bizottság titkára. Steinitzer Géza bankigazgató, mint a szobor- bizottság pénztárnoka és a szobor-bizottság végrehajtó bizottságának tagjai. Lapunk szerkesztősége is készséggel elfogad adományokat a hozzá küldött 4373. sz. gyujtőivén. — Uj, újabb, legújabb, hogy Stern József koronás áruházában hatóságilag engedélyezett végeladás van, mi a túloldali hirdetésben látható. — Kísérletek, eredmények. A meghűlésből eredő csuz és köszvényes fájdalmak legkinzóbb megbetegedésnek nevezhetők£már azért is, mert olykor egész évtizedekig tartó különféle gyógyítási kísérletek, sőt hírneves gyógyfürdők használata is eredménytelen marad. Ezért mindenkinek fontos tudni, hogy létezik egy szer, melyről minden kétséget kizárólag be van igazolva, hogy még oly betegek igen súlyos baját is meggyógyította, kik 10—16 év óta teljesen eredménytelenül keresték a gyógyulást, sőt enyhülést sem tudtak találni. E szer a hírneves Zoltán-féle csuz kenőcs, a melyről úgy a bel- mint a külföldi kórházakban tett kísérletek alapján igen előkelő orvos-tanárok valamint sok ezer gyógyult elismerő irata is bizonyítja, hogy hatásban felülmúlhatatlan. Üvegje 2 kor. Zoltán Béla gyógyszertárában Budapest, Szabadságtér. CSARNOK. Ünnepi beszéd. Elmondta Haunstädter József, fogymn. tanár; a kath. legényegyesület október 25 én tartott Deák ünnepélyén. E hó 17-ik napján országszerte nagy ünnep volt. Megünnepelte a magyar nemzet a „haza bölcséinek emlékét. Legényegyesületünk sem zárkózhatik el ezen általános mozgalom elől. Nemcsak az egyesület hazafias érzése, hanem az a körülmény is, hogy Deák Ferencz az önzetlen, törhetetlen és becsületetes munkálkodás és a szivbeli őszinte vallásosságnak mintaképe, méltán megköveteli, hogy önök, t. egyleti tagok, mint a munka férfiai és mint becsületes keresztény emberek szintén áldozzanak e nagy szellem emlékének. Ezért gyülekeztünk most össze, hogy az egész nemzet hálás kegyeletéhez mi is járuljunk egy szerény koszorúval. Deák Ferencz 1803. október 17-én született Sőjtörön, Zalamegyében. Iskoláit Keszthelyen, Pápán és N.-Kanizsán a piarista gymnasiumban végezte minden tárgyból elsőrendű bizonyitványnyal. Győrött 4 évet töltött, mindvégig mint a legjobb viseletű és elő- menetelü ifjú. Tanulmányainak befejeztével bátyjához ment, a zalamegyei birtokra. Itt a megyét szolgálta, de fizetést nem fogadott el. Bátyjának kedvéért eleinte szándékosan maradt háttérben a megyei és országos mozgalmak alatt. De nem sokáig tartott ez, mert a két testvér különálló politikai felfogása az országra nézve nagyfontosságu és örvendetes változást idézett elő. Deák Antal ugyanis látván, hogy legtöbb barátja azon elveket vallja, melyeket öcscse hirdet, visszavonult, igy vigasztalván párthiveit: „Sohse búsuljatok ; küldök én nektek valakit, kinek kis ujjábán több ész és tudomány van, mint nekem egész lényemben.“ „Ki lesz az?“ kérdezték többen. „Az öcsém! Deák Ferencz.“ Most ő lett Zalamegye követe és ezzel kezdődik Deák Ferencz szereplése. — Deák Ferencz ama legnagyobb államférfiak közé tartozott, kiknek élete, egész működése olyan, mint a nap, mely világitó, éltető sugarait állandóan löveli szét az egész földön. Hosszú működése alatt irányitó, éltető, föntartó napja 5 annak a kis világnak, melynek neve szabad Magyarország. Maga Széchenyi mondotta: „ne versengjünk vele, az első hely őt illeti.“ Nagysága, hatalma, tekintélye, bölcsessége a legkimagaslóbb. Tekintélye eredményezte azt, hogy Kossuth és Wesselényi kiszabadult fogságából; bölcsesége munkált közre oly üdvösen az 1848. törvények megalkotásában ; bölcsesége tette őt igazságügyminiszterré és bölcseségének legfényesebb bizonyítéka az 1867-iki kiegyezés. Ezzel visszaszerezte Magyarországnak a szabadságot, függetlenséget, biztosította a haladásnak, fejlődésnek rég elzárt útjait. Ez Deák Ferencz működésének halhatatlan befejezése. Ezután nyugalomba vonult; beteges- kedve töltötte napjait 1876-ig. Ez év január hava az a szomorú hónap, mely örökre kiragadta közülünk a „haza bölcsét.“ Január 28-án este 7 órától 10-ig mozdulatlanul ült karosszékében. 10 órakor intett kezével, mire orvosa kezébe adta a kanalat ; Deák ajkaihoz tette, de nem tudta bevenni az orvosságot, a kanál leesett a földre, a nagy férfiú hátrahanyatlott, szemei megmerevedtek . . . meghalt Deák Ferencz „a magyar nemzet legfényesebb csillaga.“ Ez mélyen tisztelt ünneplő közönség rövid vonásokban Deák Ferencz élete. — Nem szólok én most róla, mint a legnagyobb magyar állam férfiúról, hanem bemutatom önöknek őt mint egyszerű embert, hogy milyen volt a mindennapi életben hogy lássák, mit vesztett benne a magyar nemzet e tekintetben is s hogy ismerjék meg e téren is az ő soha el nem múló nagyságát. Deák Ferencz nagy tehetség és nagy jellem egyaránt. E kimagasló tulajdonai mellett is a társaságban a megtestesült egyszerűség, megható szerénység és lekötelező szeretetreméltóság volt; mindenkit ellenállhatatlanul magával ragadott. — Szerette a női társaságot és különös hatással volt rájuk. Nemcsak fiatal, hanem még öreg korában is mindig tudott bennük érdeket ébreszteni maga iránt. így pl. egy alkalommal, már meglehetős előhaladott korában, egy fiatal, alig 18 éves leánykára oly kedves benyomást gyakorolt, hogy az igy szólt anyjához : ha megkérné kezemet, azonnal hozzá mennék feleségül. Persze Deák nem kérte meg a szép leány kezét, sőt másét sem kérte meg soha. Nőtlen volt egész életében ; hogy miért, azt soha senkinek sem árulta el, szivének titka maradt örökre. Legtöbbször tréfával terelte el a figyelmet e kérdésről. Egy alkalommal a következőleg válaszolt ilyen kérdésre : hát hiszen jó is lenne az a házasság, ha minden asszony nem vénülne meg ily csúnyául. A nőket nagyon tisztelte és igazi nagyrabecsüléssel volt az anyák iránt. Meglátogatta egyik nőismerőse, egy könyvet, melyet irt, mutatva neki. „Szép, szép—szólt Deák lapozgatva a könyvben — de nekem elég ha a nő igazán anya, hogy én őt nagyrabecsülj em, mert a magyar anyáktól függ Magyar- ország boldogsága.“ Beszédmodora rövid, egyszerű és velős volt. Csak fontos kérdésekhez szólott, de mikor szólott, röviden, bölcsen, midenkit megnyugtatólag beszélt. Velős rövidséggel főzött le egy osztrák államférfiut. Ez ugyanis azt mondotta : majd puhára főzzük a magyart. „Úgy ám — válaszolt Deák — csakhogy a magyar ember természete olyan, mint a tojás : mentül tovább fő, annál keményebb.“ Szerette és megbecsülte a munkásnépet. Példa erre a következő eset. Bátyja halála után átvevén a birtokot, összehívta jobbágyait és alkalmazottjait s igy szólt hozzájuk : „Fiaim én földes uratok vagyok. A törvény megszabja az én jogaimat fölöttetek és a ti kötelességeiteket én irántam. De én jogaimmal nem akarok élni s titeket kötelességtek teljesítésére nem kényszeritlek. Ha azonban jószántatokból előjöttök gazdaságomban segíteni, megköszönöm és becsületes munkátokat megjutalmazom.“ Sírva fakadtak a jobbágyok mind és nagyobb buzgalommal dolgoztak, mint bármikor azelőtt. Pest utczáin és a Duna parton is sokszor ott lehetett a legegyszerűbb nép között látni ; örömmel beszélgetett velük fontos államügyekről épen úgy, mint a mindennapi dolgokról. Mint katholikus ember Deák Ferencz egész életén át szive mélyéig vallásos volt. Előtte 3 hatalom van : Isten, saját lelkiismerete és az ország közvéleménye. „Nagy fontosságot tulajdonítok — igy szól — ezen utóbbinak is, de ha Isten és saját lelkiismeretem előtt tisztán állok, fájdalmasan bár, de nyugodt lélekkel tűröm a közvélemény kárhoztatását. Nincs nagyobb csapás, mintha valaki saját lelkiismeretével jön meghasonlásba.“ Vallásos lelkét bizonyítja, hogy az anyjától kapott Mária-érmet egész életén át viselte, a sirba is magával vitte, nem engedte nyakáról levenni. Halálában is vallásosnak bizonyult, mert szive sugallalát követre fölkérte Rónay Jácint püspököt, hogy a haldoklók szentségeivel lássa el; igy készült a nagy útra. Deák Ferencz jellemének egyik legszebb erénye : az igazságosság. A magán életben, a nyilvánosság előtt, a politikában, szóval minden téren ez irányította őt, ennek az ösvényéről soha le nem tért. Félelem, ijesztgetés, csábítás, de semmiféle hatalom őt igazságosságában meg nem ingathatta. Elve az : Ha szabadok akartok lenni, legyetek igazságosak. Az 1843—44 iki országgyűlésen nem vállalt mandátumot, igazságossága nem engedte. A választás alkalmával ugyanis embervér folyt, egy Deák Ferencz pedig olyan mandátumot el nem fogadhat, melyhez embervér tapadt. Deák Ferencz nemes jellemvonásainak legtün- döklőbb erénye : önzetlensége. Önérdek e nagy férfiút sohasem vezette, a hatalmat nem kereste, a kitüntetést kerülte, minden tettében csak a hazáját szolgálta ezért mindenét föláldozta. Midőn a kiegyezés után ő Felsége kormányalakítással bízta meg, szerényen kitért előle. Sőt midőn Andrássy, a miniszterelnök fölszóllitotta, fogadjon el a királyi pár részéről valami gyöngéd ajándékot, nem valami kincset, rangot, éidemjelt, hanem csak egy kis kézimunkát, arczképet, Deák igy felelt : „Isten őrizzen, mindjárt akadnának gyanakodók, kik azt mondanák, de mi volt ám abba a kézimunkába göngyölve s mennyi gyémánt lehet a kép keretén !“ — „Hát magadra nézve — kérdi Andrássy — semmi legkisebb óhajtásod sincs a király részéről ?“ — „Van igenis — feleié —• mert óhajtom, hogyha meghalok, ő Felsége azt mondja el rám : Becsületes ember volt.“ Szándékosan hagytam utolsónak Deák Ferencz- nek egy igen szép jellemvonását, mert ez egyenesen önökhöz szól. Hangsúlyozva hívom föl erre mind- annyinknak, mint legtöbbnyire iparos osztályunknak a figyelmét: és ez az ő tisztelete az iparos osztály iránt és fölfogása a magyar iparról. Annyira tisztelte ő a társadalom ezen osztályát, hogy maga is foglalkozott esztergályozással, botfaragással stb. Ezzel is segíteni akart az elmaradt magyar iparon. Ugyanis sokat panaszkodtak arról, hogy külföldön dolgoztat a magyar. Miért ? mert nincsenek ügyes iparosaink. És miért nincsenek ? mert külföldön dolgoztatunk. Minda- kettő veszedelmes baj. Mit ajánl tehát Deák ezeknek az orvoslására ? Ne menjünk külföldre vásárolni hanem elégedjünk meg eleinte a tökéletlen magyar áruval. így sok ügyes külföldi mester jön hozzánk ; a mi mestereink pedig, kik külföldön tökéletesítik magukat, nem maradnak ott, henem visszajönnek, mert tudják, hogy munkájukat itt is megfizetik. Hogyan lehetséges ez ? úgy ha tömörülünk, egyesületeket alakítunk és ott kölcsönösen támogatjuk egymást. íme tehát a nagy Deák Ferencz is mennyire hirdeti az egyesületek szükséges voltát 1 — Elmondok egy példát : kérdeztek egy franczia embert, ki verte meg az ellenséget ? azt felelte : én és még 70 ezer. Mélyen tisztelt ünneplő közönség 1 ez a szerény legényegyesület is olyan; ha Isten is úgy akarja, akkor az egyesület minden egyes tagja elmondhatja: én és még sokan virágoztattuk föl a nagykárolyi középosztály elhanyagolt helyzetét. — Rajta tehát pártoljuk az egyesületet, munkálkodjunk vállvetve, buzgalommal, kitartással, önzetlenül Deák Ferencz szellemében és meglehetnek győződve, hogy az iparos osztály helyzete fölvirul. Adja Isten, hogy úgy legyen 1 Jelen számunkhoz féliv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A ü D 1S Z JENŐ. Laptulajdonos: ROTH KAROLY.
