Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-01 / 5. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY

Schöberl Károly, Dr. Schönpflug Béla, Schönpflug Viktor. Scholcz János, Serly Gyula. Singer Márton, Somlyay Elemér, Dr. Sternberg Endre, Sternberg Samu, Szabó György, Szabó Iguácz. N. Szabó István, N. Szabó Tibor, Szkicsák Róbert, Szteriády Sándor, Tóth András, Tóth Dániel, Tóth József, Tóth Zoltán, Ujházy Mihály, Varga Imre, Dr. Vetzák Ede, Vida Lajos rendező-bizottsági tagok.

—Áthalyezés. Nagy Ákos honvéd hadnagy Nagykárolyból saját kérelmére Máramaros- Szigetre helyeztetett át.

— Jégünnepély. A hirtelen meglágyult idő a február hó 1-én tervezett jégünnepély azon részét, melynek a korcsolyázó pályán kellett volna lefolynia a rendezőség legnagyobb fájdalmára teljesen elmosta. Az ügyes rendezőség gondoskodott azonban arról, hogy legyen olyan része is az ünnepélynek, melyet az idő viszontagságai el nem sodorhatnak s ez a társas vacsora és táucz! A vacsora kezdete este 8 órakor az úri kaszinóban, utána táncz! Meghívók kibocsátva nem lettek s igy ezúton hívja meg a közönséget a rendezőség a mulatságra, mely belépő díjmentes.

— Névnap. A múlt hó 28-án névnapja alkalmából, testileg gratulálta meg a helybeli kir. államépitészeti hivatal személyzete, Kacsó Károly kir. főmérnököt, a hivatal főnökét. Ezen kívül a népszerű főmérnököt barátai és tisztelői közül is számosán felkeresték, hogy a kedves család ünnepéhez jó kívánságaikkal hozzájáruljanak.

— A megbélyegzett vármegye. Ha magyar ember Bécsben járt, úgy 40—50 évvel ezelőtt önkéntelen nevetett egyet a markába a német sógor rovására azon, hogy minden K. K. vagyis császári- királyi, a toloncz háztól kezdve egész az akadémiáig, semmi sem nemzeti. Jólét lehet ott, de nincs szabadság, nemzeti élet! És fordult egyet az idő kereke. Mi addig erősitgettük a magyar államot, hoztunk mindent áldozatul a nemzeti állam egységének, hatalmának, mig végre a sanda szomszéd kárörvendve vissza bökött : Lásd brúder, nálad meg lassanként minden m. k. magyar királyi lett. Kvittek vagyunk! Ez jutott eszünkbe a múlt pénteken, a mikor a helybeli kir. adóhivatal beköltözött az istenben boldogult volt vármegyei pénztár helyiségébe, és már ott díszeleg a magyar czimer a vármegyeház oldalán ezzel a felírással

M. kir. adóhivatal. Az önkormányzat megszentelt ősi várát igy veszi be apródonként az állami hatalom, annak a jeléül, hogy az enyém vagy, ma az egyik oldalára nyomja rá a czimerét, a bélyegét, holnap a másikra és észre sem vesszük, hogy az a nevezetes védbástya be van egészen véve, m. k. lett belőle. Mindennek pedig azért kerítettünk ilyen nagy feneket, hogy felhívjuk a vidéki közönség figyelmét arra miszerint a kir. adóhivatal már nem a Hortobágyon vagyis a piacztéren, hanem a vármegye- házán van.

— Tréfás farsangi est A „Nagykárolyt kereskedő ifjak Körének“ vigalmi bizottsága január hó 30-án tartott ülésében elhatározta, hogy a farsangon bált nem rendez; hanem a bál helyett február hó

23-án este felolvasással és tánczczal egybekötött tréfás farsangi estélyt fog tartani a „Polgári Olvasókör“ nagytermében 1 koronás belépő dij mellett. A programm összeállításán fáradozik a rendezőség. Külön meghívók e mulatságra nem lesznek kibocsátva.

— A helybeli Önsegélyző-Népbank jan. hó 25-én tartotta meg XXXlI-ik évi rendes közgyűlését a részvényesek nagy érdeklődése mellett. 40 részvényes jelent meg a közgyűlésen, kik összesen 281 részvényt képviseltek. Csipkés András igazgató a gyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Nemestóthi Szabó Antal ügyvédet kérte fel s ezután indítványára a közgyűlés Pigai Imre igazgatósági tag és Schmidt József volt intézeti főkönyvelő elhunyta fölötti részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Azon bejelentés, hogy Rooz Samu felügyelő-bizottsági tag lemondása folytán Dr. Nemestóthi Szabó Albert póttag hivatott be, tudomásul vétetett. Az igazgatóság jelentése felolvasottnak tekintetvén, tudomásul szolgait. Vetzák Ede felszólalása folytán elhatároztatott, hogy jövőben a részvényesek névsora kinyomattassék és a jelentés kapcsán a részvényesekkel közöltessék. A zárszámadás tárgyalásánál Kaufmann lgnácz részvényes több kérdésben felvilágosítást kért, a mit részben az igazgató, részben a helyettes igazgató megadott; ezen kérdésekhez hozzászólónak Dr. Róth Ferencz, Dr. Adler Adolf, Dr. Sternberg Géza és Vetzák Ede, minek megtörténte után a közgyűlés az adott felvilágosításokat tudomásul vette, zárszámadásokat, az erre vonatkozó felügyelő-bizottsági jelentést, a nyereményfelosztási tervezetet elfogadta és a felmentvényt megadta. A részvények után az osztalék dtrabonként 40 koronával jan. hó 29-től kezdve már kifizettetik. A múlt évi közgyűlés által kiküldött bizottság jelentése bemutattatván, megállapittatott, hogy a múlt évi hiány amely már akkor leírásba is hozatott, csupán téves könyvelésből ered, miért is az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak a felmentvény megadatott, köszönet szavaztatván a bizottsági tagoknak működésűkért. A több évi számadás átvizsgálásáért melylyel kiderítették azt, hogy a volt főkönyvelő betegsége következtében téves elkönyvelések eszközöltettek, ezen munkásságukért a tisztviselőknek jutalmat szavazott meg közgyűlés és pedig: Csetényi Lajos főkönyvelőnek 300 koronát, Csipkés Károly és Kardos Aurél könyvelőknek 200— 200 koronát. Kardos Aurél segédkönyvelőnek az 1898. évi szeptember 4-től 1901. évi decz. 31 -ig járó nyugdíj befizetési pótlék czimén 358 koronát szavazott meg a közgyűlés. Ezután az alapszabályok nehány §-ának módosítására vonatkozó indítvány tárgyaltatott, és szavazással elfogadtatott az igazgatóság azon javaslata, hogy a részvények bemutatására vonatkozó intézkedés eltöröltessék s csak szavazásra szóló igazolványt kell kivenni. Módosíttatott az igazgatóság javaslata értelméoen az alapszabályok azon pontja is, hogy az intézeti ügyész az igazgatóságnak jövőben is tagja lehet de egyszermint aligazgatója nem s ennek következtében N. Szabó Antal ezen állásáról lemondását bejelentette s határozatba ment, hogy az aligazgatói állást az igazgatótanács fogja saját kebeléből betölteni. Az alapszabályok módosítása kérdésében eljárt szavazatszedő bizottság elnök Róth Károly, biz. tagok: dr. Sternberg Géza és dr. Cservenyák Károly megejtette ezután a szavazást az igazgatóság és felügyelőbizottságban megüresedett helyek betöltése iránt. Megválasztattak az igazgatóságba Báthory István és Madarassy Gyula ; a felügyelőségbe dr. Nemestóthi Szabó Albert, felügye- lőségi póttaggá Serly Ferencz. A jegyzőkönyv hitelesítésére Asztalos György, Wagner Lajos, dr. Somossy lgnácz, Sternberg Jenő és Róth Károly megválasztatván a közgyűlés véget ért.

— Színi kerületünk megalakítása. A szatmári szinikerületbe beosztandó városok megbízott képviselői a kerületté alakulás módozatainak és feltételeinek megállapítása végett a múlt vasárnap délelőtt tartották tanácskozásukat Szatmáron a városháza kis tanácstermében. Jelenvoltak: Festetich Andor gréf, a vidéki színészet főfelügyelője, Mészáros Kálmán, az országos szinészegyesület igazgatója, Beregszászból Gáthy Zsig- mond polgármester, Arnold Sándor kúriai bíró, kir. tszéki elnök, mint a Beregmegyei irodalom és mü- pártoló egyesület elnöke, Benda Kálmán ügyvéd, Kosári (Krémer) István főgymn. tanár, Debreczeni István polgármester (Nagykároly), Magyari József v. főjegyző (Eperjes) s a szinügyi bizottság tagjai. Az értekezletet Pap Géza polgármester nyitotta meg s hosszas tanácskozás után megalakult a szinikerület. Munkács kihagyásával Szatmár, Eperjes, Nagykároly, Kisvárda. s Beregszász bevonásával. A színtársulat működésének idejére vonatkozólag a következőleg határoztak : Működni fog a szintársulat decz. 1-től ápril

15- ig Szatmáron, ápril 16. Május 15-ig Eperjesen, május

16- tól junius 15-ig Beregszászban. Junius 16-tól jul.l5-ig szünet. Jul. 16-tól aug. 15-ig Kisvárdán. Aug. 16-tól szeptember 30-ig Nagykárolyban s október 1-től november végéig Eperjesen. Megalakították azután a 15 tagból álló kerületi választmányt, melyben Szatmár és Eperjes 4 taggal, a többi városok 2—2 taggal lesznek képviselve. Az egyesülés 3 évre köttetett, két év leiekével joga van bármely városnak a szövetséget felmondani s kilépni harmadik év után a kerületből. Munkácsot kihagyták a szövetségből, mivel a deczem- ber-január hónapokat kötötte ki a szintársulat részére. E kérést azonban teljesíteni nem lehetett s ezért Munkács nem is képviseltette magát. Polgármesterünk indítványára bevették a szerződésbe azt a kikötést, hogy a színigazgató a kerület minden városában, azzal a társulattal köteles megjelenni, a melyet a szerződés megkötésekor bemutat. Az értekezlet után a megjelent tagokat, a szinügyi bizottság tagjait a polgármester társasebédre hívta meg a Pannóniába. A kerület megalakításakor szóbajött egyidejűleg a városunkkan építendő nyári színkör kérdése is. Az országos színészed felügyelő kilátásba helyezte azt. hogy az állam 6 éven keresztül évenként 2000 ezer korona segélyt adna, ha a város egy megfelelő színkört épit. Ily körülmények között polgármesterünk már is tanulmány tárgyává tette a színkör építését, mivel 12 ezer korona segély mellett megfontolandó, hogy a város ne sza- laszsza el ezt a kedvező alkalmat. Úgy tudjuk másrészről, hogy bizonyos Összeg már begyült a városnál az állandó színház alapra. Hát ha azok, a kik ezen összeget gyűjtötték, hajlandók lesznek azt a színkör építésére felajánlani, ezzel is segítve lesz a városon. Nézetünk szerint az ajánlaton kapva-—kapni kell a városnak, mert a saját erőnkből soha sem leszünk képesek színkört építeni. Minden esetre megfontolandó ajánlat annyival is inkább, mert ha mi nem építünk színkört, másodsorban Beregszásznak van kilátásba helyezve az állami segély.

—- Jótékonyczélu tánczmulatság A szatmári „Lo- rántffy Zsuzsanna“ egylet a napokban szükebb körű értekezletet tartott Szatmáron az ev. ref gymnasium tanácstermében a feb. hónapban tartandó jótékonyczélu tánczmulatság rendezése czéljából. Az értekezleten jelen voltak : Domahidy István, elnök, özv. Thurmann Olivérné (Nagybánya), Uray Gézáné, Biky Károly, esperes lelkész, Böszörményi Emil dr. és Osváth Elemér gymnaziumi tanár. Rövid tanácskozás után megállapították, hogy az egyesület javára a feb. hó 22-én a „Pannonia“ szálloda nagytermében hangversenynyel egybekötött tánczmulatsá- got rendeznek, melyre úgy Szatmár város, valamint a vármegye úrasszonyai közül számszerint húszat a mulatság védnöknőjéül felkérnek. A hangverseny kiválóan változatosnak és élvezetesnek Ígérkezik, bár annak minden számát még ezideig nem állapították meg, de nem követünk el indiszkrécziót, ha előre eláruljuk, hogy a hangversenyen részt vesznek Boér Endre (M. Petri), Böszörményi Emil dr. Németh Jenőné urhölgy zongora játékkal, továbbá Kacsó Mariska kisasszony, Halmos Ilona úrnő és Demidor lgnácz (Nagykároly) végül Schönherr Sándor (Nagybánya) Az értekezlet kimondta azt is, hogy a rendezőségre 40 fiatalembert kér fel.

— Gyászeset Wéber Pál helybeli kereskedő városunk tekintélyes polgára jan. 26-án, élte 67-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult a megyei törvényhatósági bizottságnak, városi képviselőtestületnek is tagja volt s benne a Központi Takarékpénztár egyik igazgatósági tagját vesztette el azt gyászjelentésben is tudatta. Temetése jan. 28 án ment végbe nagy részvét mellett. A temetési szertartást Palezer Ernő kegyesrendi házfőnök s kormánysegéd végezte nagy segédlettel. A koporsóra számos koszorút helyeztek a család tagok és a család barátai és tisztelői. A család a

következő gyászjelentésben tudatta nagy vesztességét ; Alulírottak mélyen megszomorodott szívvel jelentik a felejthetetlen hitves, gondos jó apa, nagyapa, sógor és rokonnak Wéber Pál kereskedő, vármegyei bizottsági- és a központi Takarékpénztár igazgatósági tagjának folyó évi január hó 26-án délelőtt 11 órakor, életének 67-ik , boldog házasságának 23-ik évében hosszas szenvedés, s a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült teteme folyó hó 28-án délután 3 órakor fog a róm kath. egyház szertartása szerint a Mesterrészi temetőbe a családi sirboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó évi január hó 29-én reggel 9 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1903 január 26. Béke és áldás legyen porai felett ! Özv. Wéber Pálné szül. Lucz Berta az elhunytnak neje. Wéber Szeréna férj. Hadnagy Ignáczné, Wéber Tibor, Wéber Mariska férj, Antal lmrénó, mint gyermekei. Dr. Lucz Ignáczné, Dr. Lucz lgnácz, özv. Molnár Károlyné, özv. Glatz Endréné, sógor és sógornők. Hadnagy lgnácz, Antal Imre. Fitos Ferencz vejei. Hadnagy Pistike, Fitos Pál, Fitos Ferike, Antal Józsika, Antal Zoltánka, Antal Annuska unokái.

Meghívó. A nagykárolyi kereskedő ifjak köre február hó 15-én vasárnap délután 3 órakor tartja saját helyiségében rendes évi közgyűlését, melyre

van szerencsém a kör tagjait meghívni. Pucser Károly elnök.

— Köszönet nyilvánítás A helybeli Közp. Tak. pénztár a „Nagykárolyi kereskedő Ifjak Körének“ 10 koronát volt szives adományozni, mely adományért ezúton mond hálás köszönetét a kör nevében az elnökség.

— Gyászeset. Családi gyász érte Ilosvay Ferencz árvaszéki elnököt és Ilosvay Endre mátészalkai főszolgabírót. Testvérjük Ilosvay Juliska férj. Szabó Antalné mátészalkai lakos jan 28-án elhunyt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Szabó Antal köz- és váltó ügyvéd mint térj, Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök és neje, Ilosvay Sándor cs. és kir. huszár százados és neje, Ilosvay Endre főszolgabíró és neje, mint testvérek és sógornők, Jeszenszky Sándor mint sógor s ezek gyermekei a maguk, valamint a kiterjedt rokonság nevében bánatos szívvel tudatják a szeretett nő, testvér, illetve sógornő s nagynéne Ilosvay Juliska férj. Szabó Antalnénak 49 éves korában f. hó 28-án az utolsó szentségek ájtatos felvétele mellett, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytat. A megboldogult földi maradványai 1903. jan. 31-én d. e. fél 11 órakor fognak M.-Szalkán, a róm. cath. szertartás szerint a családi sirboltba örök nyugalomra helyeztetni s lelki üdvéért f, év febr. 3-áu d. e. 10 órakor a róm kath. templomban fog a gyász Isteni tisztelet megtartatni. Mátészalka, 1903. január 29. Nyugodjék békében!

—- A nagykárolyi kereskedő társulat évi rendes közgyűlését tebr. hó 8-án d. u. 3 órakor a Központi Takarékpénztár tanácstermében tartja meg. Az esetben ha e közgyűlés határozatképes nem lenne február 15 én ugyané helyen és órában fog az megtartatni.

— Virághullás. Dr. Cservenyák Károly helybeli gyakorló orvost és neje szül. Tattay Irént a helybeli áll. polgári leányiskola igazgatónőjét fájdalmas csapás érte kis fiacskájuk Palika elhunytaval. A kis csecsemő halottat pénteken helyezték örök nyugalomra a helybeli mesterrészi családi sirboltba nagy részvét mellett. Béke legyen örök álma felett.

—- Sziniestély lesz ma este a Protestáns Társas Kör helyiségében több helybeli műkedvelő közreműködésével. Színre kerül 1. Bajos Jeremiás vig monolog Gabányitól. 2. Kovácsok sztrájkja, Capeétól. 3. Couplék. 4. Szeretem a nőket. 5. Gőre nóták. 6. Czigány jelenet. És még több érdekes szám. ‘.Meg kell említeni a műkedvelő urak közül Kizsded Zsigmond ur, Tanos János és Kassai Jenő urak fellépését mely mód felett érdekes lesz. Továbbá Radó Sándor jelenleg városunkban tartózkodó színész, több hatásos jelenetet fog bemutatni. Előadás kezdete 6 óra. Helyárak 60 fillér. A jövedelem egy része, mint már jelezve volt a Kossuth szoborra fog for- dittatni. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az érdekes estélyre felhívjuk a közönség figyelmét.

— Tűz A múlt pénteken délután a grófi istáiéban tűz ütött ki, a melyet azonban csakhamar elfojtottak.

— Czáfolat. A következő czáfolatot vettük Király-Daróczról : Mély tisztelettel van szerencsém megkérni, hogy az „audiatur et altera pars“ elvénél fogva alább következendő igénytelen soraimat becses lapjában közzétenni kegyeskedjék. A „Szatmár- megyei Közlöny 1903. évi 4-ik számában „Valóságos néptüntetést“ stb. szókkal kezdődő, illetőleg „Élve eltemetve. Te Deum laudámus“ czimen beküldött czikkre vonatkozólag kissé elkésve bár mert csak ma olvastam a czikket, van szerencsém a következőket válaszolni. Hogy megtörtént az a „párját ritkító eset“ Király-Daróczon, miszerint jó öreg jegyzőnk Kovacsóezy Kálmán nyugalomba vonulása alkalmával zene szó mellett dalolva járták be a községet — az minden tisztességes ember mély megbotránkozására s községünk szégyenére, valóban igaz. Ámde bárki is irta meg e merényletet a tek. szerkesztőségnek, — eltekintve attól, hogy a mellék körülményekre vonatkozólag a legelső betűtől az utolsó betűig hazudott — inkább szégyenkeznie kellett volna, hogy ily eset megtörténhetett, mintsem pellengérre állítva gyűlölet és szenvedélyességből, egy folytonos munkában megőszült embert, községünk történetében megtörtént e szégyen foltot még világgá kürtölte. 1-ször is nem mondott igazat