Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-06 / 36. szám
Nagykároly, 1903. szeptember 6. 30. szám. XXIX. évfolyam. megyei Közlöny Óq MTT.flVRT ■R’RD'P.TrfT TTTÍTTT.AP TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI w és MEGYEI ERDEKÜ HETILAP. Á SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. 4 - .-S. MEGJELEN MINDEK VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Magy kár oly ban, Jókay-utcza 2. sz. A szatmári kertészeti kiállítás. Említettük már, hogy a Szatmánnegyei Gazdasági Egyesület folyó évi szept. 27-től október 4-ig Szatmáron kertészen kiállítást rendez a Kossuth-kertben. Ha most visszatérünk e tárgyra, tesszük ezt azért, mert napjainkban a kertészetnek minél nagyobb mérvbeni kultiválása, fontos tényezővé nőtte ki magát. Mert sajnos, elmúlt az az idő, a midőn a búza és az állatkivitel képezte a magyar gazda főjövedelem forrását Az áldott jó magyar föld nem olyan bőven önti már a gabona féléket, mint hajdan s ha van is termés, a gabona árak a börze speku- lácziók által annyira lelesznek nyomva, hogy nagy termés mellett is ott van a gazda, a hol a kevés termés mellett, mert kevesebb árban veszik a búzáját, szóval a bevétel jóformán egyforma. Az állatkivitel s főleg a sertéskivitel pedig a soktéle állati járvány, s legkivált a sertésvesz miatt, jóformán a minimumra redu kálódott. Már most elleheti képzelni az ország jövedelmének csökkenését, a mikor volt olyan esztendő, hogy a sertéskivitelből több millió, vettünk be mint a gabonából. Ily körülmények között, a midőn minden téren, de kölönösen a gabona termelés és állat- tenyésztés terén óriási hanyatlás állott be, nincs más hátra, mint olyan uj bevételi forrásokról gondoskodni, a melyek a jövedelem csökkenését helyrehozni képesek. Ilyennek tartjuk mi a gyümölcs-termelést. Tény az, hogy a magyar gyümölcs a leg- izletesebb talán az egész kontinensen s a délövi gyümölcsöket kivéve, megtenni ez a föld ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona. ■e* Egyes szám ára 20 filler, *=Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. az összes gyümölcsöket. Azért a magyar szőlő, dinye, szilva, alma keresett czikk Német és Oroszországban, a hová kivitelünk, ha a kereskedelem ez a neme kellőleg szervezve volna, óriási mérvben emelkednék évről-évre. Hogy többre ne mutassunk rá, felemlítjük azt, hogy az idén a külföldi gyümölcskereskedők valósággal elözönlötték az Avast, a hol az idén jó szilva-termés volt. A vasúti indóházaknál a szállításhoz szükséges kosarak egész hegyeket képeznek, hogy rendszeresen becsomagolva a magyar szilvát külföldre szállítsák. Azért az idén az avasi nép, száz és százezreket tudott volna bevenni, ha előre nem adja el gyümölcs termeset lelketlen közvetítőknek, a kik nagy összeget nyertek az ő rovására. Nem lehet azért elég fontosságot tulajdonítani a gyümölcs-termelésnek vármegyénkben, a hol az Avas a szilvások, a szamosmenti lanka földek és Nagybánya vidéke a többi gyümölcsöknek valóságos hazája, éltető meleg ágya. Mert ha vármegyénk gazdái okszerűen és észszerűen hozzá látnának az elpusztult gyümölcsösök felújításához, egy pár évtized múlva a jövedelem olyan uj forrását nyitnák meg, a mely sok rossz gazdasági évben kisegítené őket a bajból Bezzeg a régiek tudták méltányolnia gyű-' mólcs-termelés előnyeit, pedig akkor alig volt értéke a gyümölcsnek. A Szamosmentén egyik gyümölcsös a másikat követte s volt olyan birtokos a kinek gyümölcsét, úgy mennyiség mint minőség tekintetében bármelyik külföldi szakértő is megbámulhatta volna Ha ezeket felújítják s maga a fóldmives nép is megérti a termelés ágának fontosságát, vármegyénk sok pénzt vehet be évenként a gyümölcs-termelésből. Pedig mai napság, a mikor minden falusi iskola mellett ott kell lenni a faiskolának is, a mikor a gyümölcsfa ápolásra oktatják az iskolás gyermekeket, nem ördögi mesterség elővarázsolni, / Nem tud, . azért jtféggé méltányolni gazdasági egyese leiünk 'afon tervét, hogy az idén kertészeti kiállítást rendez, módot ad nekünk arra, hogy bemutassuk a világnak azt, hogy mit tudunk e téren produkálni, hogy mi van eladónk, hogy bebizonyítsuk azt, hogy érdemes a vevőknek ide elfáradni. Rajtunk áll tehát, hogy az alkalmat megragadjuk, s a ki csak teheti, elvigye a kiállításra a mit e téren szépet és jót felmutatni képes. A ki csak teheti azért, szőlő, gyümölcs, konyha és virágkertészeti terményeit, a méhészet kezelésére és a kertészet és borászat körébe vágó czikkeivel vegyen részt a kiállításon. De a ki nem is állít ki, az a gazda is keresse fel a kiállítást, hogy lásson, tapasztaljon és a tapasztalata hasznos következményeit vonja le magára nézve. Adalékok a tiszabecsi Rákóczi emlékmű történetéhez. Úgy látszik a Rákóczi emlék ünnep sikerülni fog. Nem is lehet másként! Meg van, a mi nállunk magyaroknál biztosítja egy ünnep sikerét, meg van a régi magyar pártoskodás s ez- nagyon sok ünnepélyt tett sikerültté. Ha volt félelem, az csak az lehetett, hogy a visszavonás tüzében nem lesz alkotva méltó mü, de ma, midőn ez biztosítva van, legfelebb csak jót eredményezhet e pártoskodás. Egy helyett két ünnep lesz ! Kit bánthat ez? Talán ha nem igy történik, az egy ünnep is chablonos, élettelen lett volna. T A 1^ C Z A. Egy szőke flu. Az anarkizmusról, a nihilisták fanatikus vakmerőségéről beszélgettünk. Mindenki elmondta véleményét a tett propagandájáról, az egyik elitélte s aljas gyilkosságnak bélyegezte a halálra szánt földönfutók sötét munkáját, a másik hősnek tartotta őket, amiért a véres munka után a vértanuk nyugalmával, fanatikus lelkesedéssel mennek a halálba. Fellner ez utóbbiakhoz csatlakozott. — Láttam Vaillant t, mikor a vérpadra lépett — mondta. Aki oly nyugalommal hal meg, mint ez a tejfölös szájú fiú, nem lehet közönséges gonosztevő. Hiába, ezek az emberek meggyőződésből teszik, amit cselekszenek, az emberiség apostolainak tartják magukat. A kis doktor, aki eddig csöndesen h allgatta a véleményeket, közbeszólt: — Én pedig azt mondom, hogy meghibb.mt gazemberek. Láttam a munkájukat s azóta csak undorral tudok rájuk gondolni. — Halljuk a doktort! Mondja el a mit látott! hangzott mindenfelől. A kis ember pedig, akit emigyen aposztrofálnak, megigazgatta a szemüvegét a czigarettára gyújtva belefogott: — Diákkoromban láttam. Egy esztendőt a pirisi egyetemen hallgattam, akkor esett meg ez a dolog. Szegény ördög leiemre alig hagytam el a Quartier Latint. Ott laktam egy hatodik emeleti mansard szobában, mely bizony többször látott koplalni, mint nem. Vacsorázni vendéglőbe jartam, egy kis diák korcsmába a Boulevard Sr. Michelen, ahol néhány diakRemek kivitelű fényképnagyitások! Sletnagyságu meiiüép 9 frt 80 kr.’^iS“9 frt 80 kr. Vidéki megrendelések a legnagyobb figyelemmel teljesiUetnek társammal törzsasztalunk volt. Ugyanazokat az arezokat láttuk mindennap s igy némi feltűnést keltett, amikor egy erős februári este uj vendég érkezett. Mag s, izmos, fiatalember volt, tiszta, de szegényes gunyáju. Lágy szőke szakálla s derűs, eleven kék szemei széppé tették sápadt arczát, a magas, szőke fürtöktől szegélyezett homlok pedig gondolkodó, értelmes emberre vallott. Szerényen meghúzódott egy két személyre szóló kis sarokasztalnál s egy félórai ottidőzés után anélkül, hogy a vendéglőben csak egyszer is körül nézett volna, távozott. S aztán hat hónapon át mindennap megjelent. — Kicsit unalmas a szőke embered, dörmögte Fellner. A kis doktor néhányat szippantott a czigarettá- jából, csak azután felelt. — Ha valami regényhőst vártál, igazad van, de légy csak türelemmel öregem. Ott ült a kis sarokasztalnál, anélkül, hogy hosszú hónapokon át csak egyetlenegyszer is szóba állt volna valakivel. Ugyanaz a pinezér szolgálta ki mindennap s azzal is csak a tnyi szót váltott, amennyi az étkezés körül elkerülhetlen volt. Mód fölött fölkeltette a kíváncsiságunkat. Eleinte boszantott néma zárkózottsága. Gúnyolódtunk fölötte. Később abban állapodtunk meg, hogy valami súlyos titka lehet s azért nem érintkezik senkivel, nehogy a leikébe véletlenül bepillantást engedjen. Azt akartuk legalább kisütni, miféle nemzetségü. Lehetetlen volt. A pinezér is csak annyit tudott róla, hogy esténként egy sereg franczia s idegen nyelvű újságot olvas, a miket magával hoz s hogy francziáuí kissé idegenszerü kiejtéssel beszél, de folyékonyan. Nem is törődtünk vele aztán késő őszig, amikor megváltozott a magaviseletével önkéntelenül is magára vonta a figyelmünket. Kiesett a flegmájából. Nyugtalan lett. Nehi azon kaptuk, hogy hosszasan gyanakodva nézi egyik-másik vendéget. Különösen egy münkásnak látszó korosabb vendég keltette föl a figyelmét, aki csak néhány nap óta járt a korcsmába. Egy csúnya novemberi napon aztán kipattant a titka. Metsző hideg szél söpörte végig az utczákat s az eső megállás nélkül zuhogott. Mem lehetett elmenni a korcsmából. A szőke ember is, tovább maradt a rendesnél. Éjfél után mégis ő távozott elsőnek. Utána a munkás merészkedett ki az utczára. Később engedett a vihar s úgy két óra felé én is hazafelé indultam a St.-Michelen. A kis doktor itt kis szünetet tartott. Az arcza kipirult, a szemei csillogtak az izgatottságtól. — A végén vagyok fiuk. A boulevard egy sötét, szűk mellék utczájából, a nevére nem emlékszem már — lármás hangok hatoltak hozzám. Utána jártam a dolognak. A negyedik, vagy ötödik ház előtt a járdán egy sereg ember állt halomba verődve. Rendőr is volt köztük. Ott térdelt a járda szélén, egy mozdulatlanul fekvő ember mellett. Orvos vagyok, gondoltam, hátha segíthetek. Lehajoltam a rendőr mellé s a vér szinte megdermett ereimben, mikor az emberben a szőke idegent ismertem föl. Halott volt már. Hátulról szúrták le s a gyilkos biztos kézzel dolgozott, a szivét szúrta keresztül. Az áldozat mellére tűzve egy kis ezédulán ez a két sor állt francziáuí: „Wasziliev Iván! Az árulónak meg kell halnia. A bizottság.“ Másnap megtudtam az újságból, hngy Wasziliev Iván egyetemi tanár volt valamikor Moszkvában. A gyilkosát persze sohase találták meg. H. Zs. 1896. íW~ KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON! -»j 1896. HUSZTHY ZOLTÁN kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban. 52-52 MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKA! Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi stb. csoportfényképek a szokott természethii, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek. 3 frttól.
