Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-26 / 30. szám

Nagykároly, 1903. Julius 26. 30. szám. XXIX. évfolyam A SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA.-N* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2. korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-ss Egyes szám ára 20 fillér. i^=­Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. Aggodalmak. Emlékezhetnek e lap tisztelt olvasói arra, hogy 1898 tavaszán a főispán az alispán tár­saságában felkereste Szatmárvármegye elégü- letlen s a socialista téveszmék befogadására hajlandó, sőt itt-ott e tanok által félrevezetett elemeit s tanácskozott a bajokról, azok okairól és a czélhoz vezetőknek vélt orvoslási módo­zatokról. Tapasztalatai alapján a főispán több irányi­ban intézkedett. Gy^anuokok merülvén fel arra, hogy az elszegényedést az uzsora különféle alakba bur­kolt válfajai okozták: ennek következtében az uzsorának hivatalból való üldözését javasolta. Megkereste a gazdasági egyesületet: hasson oda, hogy a birtokosok földjeik feles vagy har­mados művelésénél méltánylást érdemlő ked­vezményeket nyújtsanak. Intézkedés történt, hogy az adóelőírások az adózóknak idejekorán tényleg tudo­mására hozassanak, hogy a kirovás ellen eset­leg jogorvoslattal élhessenek a polgárok. A pótadóknak a megállapítottnál magasabb mérvben való szedése szigorúan tilalmaztatott. ■ Közhírré tétetett, hogy a .nunkakeresők hol találnak kereseti forrást. Az iparosok kellő védelemben való részel- tetése iránt történt gondoskodás. Az utak rosszasága miatt emelt panaszok orvoslása czéljából a községi közmunka czél- tudatos felhasználása iránt rendelkezett a fő­ispán. Figyelmeztetve voltak a főtisztviselők, hogy a mezőgazdasági s munkástörvény előzé­keny végrehajtását kell biztositaniok. Felhivattak a köztartozások behajtásával foglalkozó közegek, hogy a túlkapásoktól tar­tózkodjanak s eljárásukban emberbaráti érzület által vezérelt tapintatot tanúsítsanak. Az összes tisztviselőknek s elöljáróknak a néppel való érintkezésben a jó modor alkalma­zása ajánltatott. A szatmári, nagyváradi, munkácsi, szamos- ujvári és debreczeni püspököket felkérte a fő­ispán, hogy a lelkészi kart a mozgalommal szemben tapintatos és észszerű eljárásra buz­dítsák s szelíd, jóakaratu és felvilágosító mun­kálkodásra hívják fel. A „Földművelő“ káros hatásainak ellen­súlyozása czéljából a községekbe ingyenes la­pok küldettek. Számos helyen népkönyvtár létesittetett. Hála istennek a mozgalom megszűnt. Gyanús jelek mutatkoznak, hogy nem szűnt meg teljesen, — csak szünetelt. Különösen aggasztó tünet, hogy mig 1897- ben s- 1898 ban a vármegye magyar vidékein volt a mozgalom észlelhető, most ez a nagy- somkuti, erdődi és szinérváraljai járásokban jelentkezik. Tagadhatatlan, hogy az árvizek, fagyok, rossz termés, nehéz közlekedési viszonyok nagymértékben segítik elő az elszegényedést, az elégületlenséget; de a királyi kormány s a Bemek kivitelű fényképnagyitások! Sietnagyságu metíüép 9 f rt 80 kr. «“'.T' 9 frt 80 kr. Vidéki megrendelések a legnagyobb figyelemmel teljesittetnek vármegye gondoskodása nap-nap után iparko­dik enyhíteni a bajt. Izgatok járják be a községeket, lázitó oláh lapok szítják a lappangó tüzet: komoly jelen­ségekkel állunk szemben. Talpra kell állatiunk, hogy a keserves következményeket elhárítsuk. A tisztviselőkre, az elöljárókra s a lelké­szekre hárul a nemes feladat, hogy a tüneteket vizsgálják s a bajok gyógyításán lankadatla­nul fáradozzanak. E szép küzdelemhez kíván sikert e lap. Magyar fürdők. Régi betegsége a magyar embernek, hogy semmit sem becsül meg igazán, a mi a magáé. A nagy Széchényi, az első igaz európai érte­lemben vett magyar, elsőnek hangoztatta fajunk hét főbűneinek egyik legsulyosabbikát, az ide­gen majmolását és szeretetét. És az a nyava­lyánk azóta nemcsak hogy nem csökkent, de még növekedett is. Eszmében, anyagban, kü­lönb nekünk az, a mit nem a mi hazánk ter­melt; és még a földet, levegőjét és vizét is többre becsüljük, ha nem a miénk. A kalászérlelő júliusban vagyunk, abban az időszakban, amikor renden ki, akinek csak némileg módjában van, rövidebb-hosszabb időre leteszi a megszokott napi munka robotját es üdülésre, pihenőre megy, hogy uj munkára, uj tevékenységre friss erőt gyűjtsön. Kiürülnek a városok és a felfrissítésre vágyók serege szétoszlik ajvilág minden tája felé. Betegek és egészségesek, ki gyógyulást, ki pihenést ke­resve, menekülnek a fülledt testhalmazok közül, hogy a hegyek es erdők hüsén s a gyógyító források habjai között töltsék a kánikula elvi­selhetetlenül forró napjait. A magyar föld természeti kincsekben pá ratlanul gazdag. Fürdői és üdülőhelyei fekvés, klimatikus viszonyok, vizbőség, forrásaik ereje tekintetében nagy részt nem állanak mögötte a külföld leghíresebb világfürdőinek; egyikük- másikuk felül is múlja azokat. A Balaton, a pazar szépségekben bővölködő magyar tenger környéke maga egy sereg pompás üdülő helyet kínál; a Tátra, a melynek tájai párjukat csak Schwájczban lelik, Erdély ásványvíz gazdag földje bővölködnek fürdőhelyekben, melyek nincsenek a kényes európai komfortnak sem híján. Hol van a világon szebb, jobb fürdő es üdülőhely mint pl. Tátrafüred, Trencsén-Teplitz, Pöstyén, Balatonfüred, Herkulesfürdő stb. Mégis mit tapasztalunk ? A magyar fürdő- zők tömege még mindig állhatatosan és feltar- tózhatlanul a külföld felé árad, s megtörténik az, hogy Karlsbadban a magyar fürdővendég­gel bikszádi vizet itatnak. De hát ott jobb, mert drágábbért adják! — Mindenütt, a világ minden táján, az összes divatos világfürdőkön magyar szó hangzik és magyar szó cseng a schwájczi alperhuttétől az osztendei strandig. A magyar fürdők nagy része pedig üres, pang és néhány odavetődő idegentől él. Sokkal nagyobb ennek a szomorú valóság­nak a jelentősége, mintsem a felületes szemlélő gondolná. A tömérdek magyar pénz, a mely itt az országban épen úgy megkaphatná a maga ellenértékét, idegenbe megy és ezt követi múlhatatlanul az a lucrum cessans, hogy hazai fürdőink, a melyek kincseiket hiába kínálják, nem virágozhatnak fel és tulajdonosaik minden áldozatkészsége mellett is elsenyvednek a kellő pártolás éltető melege híján. A magyar közönségnek, mikor üdülőhelyét megválasztja, kétszer is megkellene fontolnia, mielőtt a külföld mellett dönt. Ma már a ma­gyar fürdők ellen felhozott panaszok: — a komfort hiánya, drágaság stb, miatt — mind­inkább vesztenek igazságukból. A természet pedig gyógyító erő tekintetében pazarul ru­házta fel őket. Ha itthon kevesebbet és rosz- szabbat találnánk, mint a külföldön, akkor is kötelességünk volna azt gyámolitani, a mi a miénk; ha a hazai jót hanyagoljuk el, ez nemcsak bűn — hanem ostobaság. _________ — A hivatalos lapból. A vármegyei hivatalos lap 4-ik száma közli a Faludy György árvaszéki díjtalan dijnok részére a vármegyei gyámpénztári tartalék- alapból megszavazott 100 korona segély ügyében.kelt közgyűlési határozatot ; tdvábbá a vármegyei közigaz­gatási bizottságnak azt a határozatát, mely szerint a vármegyei muzeum és könyvtár bizottság kérelme folytán egy olvasó szoba berendezésére a vármegyei közművelődési pótadó alapból 1000 korona segély megszavaztatott. Megemlítjük -még^ hogy az alispán a kaposvári ev. ref. egyház temploma javára való gyűj­tésre hívja fel a közönséget; utasítja a főszolgabirákat és polgármestereket, hogy a vármegyei tisztviselői és a vármegyei községi és körjegyzői nyugdíj-alap javára kiszabott pénz- és rendbírságok nyilvántartásának he­lyes vezethetése végett a kiszabott pénz és rendbírsá­gokról a nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséget minden egyes esetben értesítsék. A vármegyei jegyzők memoranduma. Lapunk múlt számában megemlékeztünk már róla, hogy a vármegyei községi és körjegyzők egye­sülete f. évi julius hó 15-én tartott közgyűléséből a községi és körjegyzők ügykörébe utalt teendők és jegyzői javadalom rendezése végett a vármegyei bi­zottsági közgyűléshez feliratot intézett. A felirat, mely mint már említettük is, Bodoky Béla egyesületi elnök tollát dicséri, egész terjedelmé­ben igy hangzik : Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A községek ügykörébe eső teendők már oda nehezedtek, hogy azt a községek jelenlegi szervei meg nem bírják. Az 1901. évi XX. t. ez. életbe léptéig reménykedni lehetett, hogy a magas kormány törvény­hozási intézkedést hoz létre, a községek elviselhetetlen helyzetének megváltoztatására, mert az 1886. évi XX. t. ez. korlátái között nem nyerhet megoldást a köz­ségekre utalt ügyviteli teendők teljesítése körében fenálló nehézség. Nehézség az ügyvitelnél az, hogy a községek ügykörében naponkint halmozódtak a teendők anélkül, hogy a munkaerőről gondoskodás történnék, s azon elv keresztülvitele, hogy a község saját önkormányzati hatáskörében gondoskodjék — a községek már is túlterhelt helyzetében — meg nem valósítható ; de nem is lenne igazságos, hogy a községek, a nagy részben állami feladatot képező teendők miatt fokozottabb teherrel sujtassanak. A községek jelenlegi munkaereje a községi jegyző személyében összpontosul; már pedig ezen egyetlen szerv a nyakába szorított teendők halmazatát elviselni nem képes. Nem hagyható figyelmen kívül az a helyzet sem, mely, — a mint más tisztviselőnél — úgy a községek Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi stb. csoportfényképek a szokott természethü, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f nttól. 1896. ÍW~ KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON! 1896. HUSZTHYZOLTÁN kitűnő hirnevü fényképészete Nagykárolyban. 46—52 MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKA!

Next

/
Oldalképek
Tartalom