Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-18 / 3. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY közlekedése a kérdéses vonalrészen már az ez idei nyári menetrendben nem volna-e bevezethető. — A „Katholikus Legényegyesület“ felolvasó estélye. Kisfaludy egyik költeményében olvasom a következő szép gondolatot: A nap, mely ma homályba dűl Holnap nem lesz, más jön fel Hintsük meg hát örömökkel S jelöljük jótétekkel Éltünk minden óráját. Miért hozom itt fel e sorokat s mit akarok azokkal, meg mondom azonnal. Csak annak a népnek van biztos jövője, a mely komoly igyekezettel bizonyítja azt, hogy a műveltség színvonalára tud emelkedni, s azon tovább is haladni. A műveltség felemeli a népek lelkét, megindítja a szivét s nemesitő tettekre serkenti. Hogy sajátíthatjuk el és fejleszthetjük a műveltséget tovább? Tanulás és tanítás utján. Ez mindenkiuek kötelessége. Tanulni ugyan többé ke- vésbbé mindenki tud. oktatásra azonban valameny- nyien rászorolunk. Ez áll az egész társadalomra épen úgy, mint annak szükebbkörü részeire. A társadalomnak ezen köreit alkotja az egyes városok társadalmi élete, igy a mi városunké is. Városunkban több oly egylet van, melyeknek czélja a műveltség terjesztése : ilyen a Kath. Legényegyesület is. Tisztelettel kell meghajolnunk ennek működése előtt mert számos alkalommal bizonyította be szép hivatását: a nemes szórakoztatás mellett oktatni, művelni az iparos osztályt. Rövid időn belül két Ízben szerezhetett közönségünk erről meggyőződést. Szépen sikerült szinielőadásával és a ma egy hete rendezett fölolvasó estélyével. A szép sikert az elnökök buzgó fáradozása eredményezte. Megérdemlik, hogy e helyen is a tisztelet és elismerés zászlaját hajtsuk meg előttük. De talán tendeucziával vádolhatna valaki, ha tisztán nekik tulajdonítanék minden érdemet: ezt nem is teszem, mert dicsérettel említem meg a szereplők fáradozását is.Vannak bírálók, a kik Ítéletük megalkotásánál összehasonlítást tesznek; a szereplők előadását a nagy művészek előadásához hasonlítják. A ki ilyen módon birál az sokszor téved és várakozásában gyakran csalódik. így jártam volna én Í3, ha az estély sikeréről ily felfogással akarnék szóla- ni. Ezért nem is vártam művészi előadást, hanem csak azt tekintettem, hogy az egyes szereplők minő igyekezettel és jóakarattal tesznek eleget feladatuknak. A szávalók nehéz költeméuyeiket elismerést érdemlő jóakarattal és igyekezettel adták elő. Ezt részemről az egyesületre nézve nagy sikernek tartom. Itt művészetről nem beszélhetünk, elegendő a lelkes törekvés s annál többet jogosan senki sem követelhet. A jóakaratot és lelkes érdeklődést a szép czél iránt bizonyltja az a körülmény is, hogy egy kis leányka, Fetzer Jolánka, programtnon kívül is szavalt, a mit tetszéssel fogadtak. Volt előadás is, a mely a phonographról szólott. Az elméleti részt Niklos János tanár ur adta elő, gyakorlatilag pedig Thauhofter Pál ur mutatta be. Fáradozásukért, köszönet és elismerés illeti őket; de legszebb és legméltóbb jutalmukat azon figyelmes érdeklődésben találhatták, a melyet az előadás iránt a termet zsúfolásig megtöltő közönség mindvégig tanúsított. A tárgysorozat különben a következő volt: I.) A merengőhöz, irta Vörösmarthy Mihály. Szavalta Rencz Mariska. 2.) Monolog, előadta Popoiics Rudolf. 3.) Előadás. 4.) Solo ének, előadta Kolozsvári Miklós. 5.) A családi kör irta Arany János, szavalta Csörgheő Géza. 6.) A szegény asszony könyve, itta Vörösmarthy Mihály, szavalta Fleisz Mariska. Maga ezen ügyesen összeállított tárgysorozat is bizonyság márhogy a jelen voll közönségnek élvezetes estélyben volt része. (Haunstädter J.) — A nagybányai ág. h. ev. egyház tanácsa. 1903. február hó 1 -én vasarnap a nagyszálló dísztermében, az oltári fölszerelések javára, az ifjúsági kör szives közreműködésével, tánczmulatsággal egybekötött zártkörű, családias jótékonyczélu tombola estélyt rendez. Belépő dij: Szemely-jegy 1 K. 20 f. családjegy 3 K. kezdete este 8 órakor. Kéretnek a hölgyek házias egyszerű ruhában megjelenni. Jegyek előre válthatók Platthy Géza és Hoffmann Árpád urak divatüzleteiben. Felülfizetéseket köszönettel fogad s azokat hirlapilag nyugtázza a rendezőség. — Dalegyleti közgyűlés.. A nagykároyl dalegyesület rendes évi tisztújító közgyűlését az alábbi tárgysorozattal 1903. évi jan. 25 én d. u. 3 órakor tartja meg a rendőrkapitányi hivatalban, melyre az alapitó, pártoló, tisztetbeli és működő tagok ezúton iisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés a lefolyt évi működésről. 2. Szám- és szer- tárvizsgáló-bizottság jelentésének előterjesztése. 3. Az évi költségvetésnek megállapítása. 4. Elnök előterjesztése a dalegyesület 25 éves fennállásának megünneplése tárgyában. 5. Esetleges indítványok tárgyalása. 6. Az egész tisztikar, választmányi tagok és 3 tagból álló számvizsgáló-bizottság megválasztása. Kelt Nagykárolyban, 1903. jan. 8. Demidor Ignácz, dalegyleti elnök. Csernus József, dalegyleti jegyző. — Felolvasó estély. A Protestáns Társaskör ma vasárnap este 6 órakor, saját helyiségében, felolvasó estélyt rendez, a következő sorozattal : P Szabad előadást tart Márton Sándor. 2. Szaval Nagv Elek. 3. Felolvas Boros Bella k. a. 4. Szaval Schnell Margit k. a. 5. Szavai Röth Dezső. 6. Monologot mond Szilágyi György. Belépődíj személyenként 20 fillér. Ezen estélyre a Kör tagjait s az érdeklődő t. közönséget tisztelettel meghívja az elnökség. — Vármegyénk főispánja az orosz szertartásu gr. kath, ruthén elnevezes megszüntetése tárgyában a következő felhívást bocsátotta ki a főszolgabirakhoz és polgármesterekhez. Hitelt érdemlő helyről kapott értesülésem alapján arról győződtem meg, hogy a „ruthén“ hivatalos elnevezés, mely különben is csak a napi sajtó néhány évi használata folytán van divatban, mint külön népfaj elnevezés éles választó- vonal gyanánt tekinthető és bénitólag hat a magyar müveit elem érzelem és gondolkodási módjára és az idegen ajkú köznép raegmagyarosodására sőt észrevehetőleg a ruthén nemzetiségi öntudat felkeltésének és lassankénti fejlődésének kiinduló pontját képezi, a mi nemzeti szempontból már magában véve hátrányos, de későbben veszedelmessé is vál- hatik, tekintve a galícziai ruthének közelségét. De másrészről nem tartom a „ruthén“ elnevezést a történelmi igazsággal megegyezőnek sem, amennyiben a magyar liturgia hívei nem megmag>arosodott ruthének és nem tartom helyesnek, hogy a magyar liturgiának állami szempontból előnyös terjedése elé a ,,ruthén“ név korlátokat emeljeu. Tekintetbe véve továbbá azon körülményt, hogy a magyar királyi földmivelésügyr miniszter ur is az előbb úgynevezett ,,ruthén akció“ nevétől valószínűleg a fenti fontos okoknál fogva a „ruthén“ szót kihagyta és azt alkalmasabb „hegyvidéki“ szóval pótolta, azért felkérem, miszerint megkülönböztetésül a görög katholikus vallásu románoktól, a munkácsi egyházmegye vallási fenhatósága alá tartozó egyének és intézmények czitnzésénél ezentúl feltétlenül kerüljék a „ruthén“ elnevezést és ahol erre szükség volna, ott kizárólagosan az egyszerű „görög katholikus“ jelzéssel éljenek. Felkérem továbbá arra is, hogy saját hatáskörében oda hatni szíveskedjék, miszerint ezen indokolt újítás nem csak a hivatalos érintkezésben, hanem a társadalmi életben és közfelfogásban szintén bemenetelt találjon és állandóan meghonosodjék. Az e tekintetben tapasztalt eredményről azutáu annak idején szives értesítését kérem. Nagykároly, 1903. január 7. Gróf Hugonnai s. k. főispán. — A „Nagykárolyi kath. Legényegyesület“ a szokásos farsangi balját folyó év feoruar hó 1-én fogja megtartani. Az előkészületek már serényen folynak. A rendezőség mindent elkövet, hogy az eddigi jó hírnévnek örvendő mulatság sikerült legyen. — Pénzintézeti közgyűlés. A Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank részvénytársaság Xl-ik évi rendes közgyűlését feb. l-én tartja, saját helyiségében. — A kasszabetöröt elfogták. Annak a kassza- betörő bandanak egy tágját, amely a nanykárolyi kir. adóhivatalnál az egyik pénzszekrény megfúrása után több mint 200 ezer korona értékű ékszert és értékpapírt ellopott, elfogták Csernovitzban. Bukovina fővárosában. Az elfogatás részletéről eddig csak szűkszavú távirati értesítésekből számolhatunk be, amely táviratokat a nagykárolyi rendőrség vette. így a múlt csütörtökön délelőtt távirat jött Csernovitzból a budapesti rendőrség utján, hogy ott egy bizonyos Reisch Herset ép akkor fogtak el, a mikor 8 darab állampapírt értékesíteni akart. Ezek az értékpapírok a gr. Zselénszky Róbertné óvadékaban letett 4 százalékot jövedelmező 1000—1000 koronáról szóló magyar járadék papírok voltak. A papírok közölt számait megtalálták az ellopott értékekről kiállított és a rendőrségnél levő jegyzékben. Ez is oda mutat, hogy a rendőrség kezébe az igazi tettes került. De igazolja ezen körülményt az is, hogy a távirat szerint a tettes vallomást tett, beismerte azt, hogy a banda egy másik tagja Kolomeában 19 ezer korona értékű papíron adott túl, egy harmadik tagjának pedig Lembergben sikerült a papírok értékesítése. Hogy azonban mennyi értékpapír volt még az elfo- gottnál, azt a távirat elhallgatta. Ugyanaznap, közvetlenül Csernovitzból egy másik távirat érkezett a helybeli rendőrséghez, a melyben azt tudatták, hogy Reischnál egy jegyzéken a következő czimet találták: Rittmann Vendel Sajómogyorós, Erdély. Hihető tehát, hogy ez is egyik tagja a derék szövetkezetnek. Azért a rendőrség azonnal sürgönyözött az ottani főszolgabíróhoz hogy ejtse meg a nyomozást. A tetteseket ha kézrekerül valamenyi, ide fogják kisérni. — Halálos baleset. Piskolti János szentmiklósi lakos kocsist a múlt csütörtökön ágyékon rúgta a ló, úgy hogy bekellett szállítani a helybeli közkórházba, a hol tegnap délben meghalt. — Figyelmeztetés. A föld- és bázbirtoknak általános jövedelmi potadójából levonandó kamat- életjáradék-tartozásokról szoló vallomás e hó végéig adandó be a községi elöljáróságnál, illetve a városi adóhivatalnál. — A nagykárolyi hegyközség birtokosainak figyelmébe. A m. kir. földmivelesügyi miniszter ur 95,893—1902. szám alatt kelt körrendeleté szerint fás szőlővessző-oltvány, valamint sima vessző elültetésre egyáltalán nem felel meg, tehát mindenki tartózkodjék annak beszerzésétől. Kelt Nagykárolyban, 1903. január 14-én. Reszler Simon, hegybíró. — Nyilvános köszönet. Nagykároly város tek. képviselőtestülete által megszavazott és tek. Debrecze- ni István polgármester ur által a népkonyha részére kiutalt 300 korona; úgy szinrén méltóságos Gróf Hugonnai Béla főispán ur által adományozott 20 korona kegyes adományért ezúton a leghálásabb köszö- netemet nyilvánítom. Nagykároly, 1903. év január 14. Kaufmann Mártonná, mint a nagykárolyi izr. nőegylet elnöke. — Nyugtázás. Mély hálával vettem azon kegyes adományokat, melyek a népkonyha számára, az utóbbi időben hozzám érkeztek. Nem mulaszthatom el, hogy ezúton ne mondjak köszönetét a nagyszivü emberbarátoknak, kik nemes támogatásukkal szilárd alapot segítenek teremteni az emberszeretet ez intézményének. Isten áldása legyen rajtuk, mint van minden filléren, amit nélkülöző testvéreink számára a könyörü- let oltárára tesznek. Kaufman Mártonná, mint a nagykárolyi izr. nőegylet elnöke. Beérkezett: Öméltósága gróf Károlyi Istvánná úrnőtől 40 K. Öméltósága Mesz- lényi Gyula megyés püspök úrtól főtisztelendő Palczer Ernő házfőnök ur utján 50 K. Őnagysága Pécsy Lászlóné úrnőtől ifj. Sternberg Sándorné úrnő kezeihez 6 K. Összesen 96 korona. Riesenbaph Mórné úrnő gyűjtő-ivén: Debreczeni Istvánná 4 K. Kálmán Kálmánná, Márton Sándorné, Schiff Ábrahámné. Rózen- berg Bertalanná, 2—2 K., Rozenthal Jakabné, Miklósy- né Klein Ignáczné, N. N., Blum Jakabné, N. N„ Friedländer F.-né, Stern Józsefné, Rózner Lázárné, Klein Ferenczné, Lukács Mihály 1—1 K., Fisch Ber- nátné, Róth Móriczné, Szabó Matild, Halmos Ilona, Róth Jakabné, 60—60 fi, Dr. Schönpflug R., Weisz Józsefi Grósz Józsefné, 40—40 fi, Klein A., Sándor 30 fi, Fazekas Sámuel, Püspökiné 20—20 fi Összesen : 27 K. 90 fillér. Márton Ilka nrnö gyűjtő-ivén : Kaufmann Alfrédné, Márton Lászlóné, Ringelhán I„ Toóth Sándor 2—2 K., Kozsár Sándorné, Brugós Gergely, Weisz Sámuelné, N., N.. Harász Pálné, Kárpáthy La- josné, Csilléryné, 1—1 K., N. N., Bekker Orbán, D. 1., Tatcsa Lajos, Tóth Ferenczné, özv. Blau Sámuelné, L. D„ K. Gy. 40—40 L E. L„ T. K., N. N., 20—20 fi Összesen : 18 K. 80 fillér. Heidelberg Lipót ur Budapestről a nagykárolyi nőegylet részére 15 K., úgyszintén Laczkó N. és Popper A. urak Budapestről 6 K. , — A városok villamos telepei. A Magyar Mérnök- és Epitész-Egyesületbeu Hoór Mór dr. műegyetemi tanár, a magyar tudományos akadémia tagja, előadást tartott: az elektromos központi telepek köz- gazdasági szerepéről, különös tekintettel városaink háztartására. Gyakorlati tapasztalatok és statisztikai adatok alapján kimutatta, hogy az újabb időben létesített erőátviteli és világító czélokat szolgáló elektromos központi telepek, kellő műszaki szolgálatot és kereskedelmi ügyességet föltételezve, okvetlenül jövedelmező vállalatok. E tényből valamint az elektro mos munkaátvitel hatalmas iparfejlesztő behatásából az következik, hogy az ilyen központi telepeket a városoknak saját számlájukra kell megépiteniök és nem szabad ezt a megbízható jövedelmi forrást kezükből kiengedniök. Az előadó számos példával bizonyítja az olcsó motorikus erőnek a kis- és középkorra döntő és áldásos befolyását. — Hölgyek öröme! Ezrekre menő elism erő le vél bizonyítja, hogy a legjobb szer a szépség ápo lására az általam készített hires Dr. Lehman-féle arczkenőcs. Egy tégely ára 1 korona, hozzávaló szappan 80 fillér. Pouder 1 doboz 1 korona. Csak nevem és arczképemmel ellátott tégelyt kérjünk és fogadjunk el! Kérem egy próbarendelményt tenni Gyarmati Emil városi gyógyszertára a Szent-Három. Sághoz Baján. Viszonteladók nagy kedvezményben részesülnek. 6-2q Jelen számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BÄDD1SZ JENŐ Laptulajdonos: ROTH KÁROLY. 1655—1902. vh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagvkárolyi kir. járásbíróság 1902. évi V. 904. sz. végzése következtében Dr. Váradi János ügyvéd által képviselt Pach Emánuel javára Mangold István ellen 288 korona 40 fillér s jár. erejéig 1902. évi deczember hó 9-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt 770 koronára becsült következő ingóságok u. m.: bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1902. évi V. 904/2. számú végzése folytán 288 korona 40 fillér tőkekövetelés, ennek 1902. évi május hó 29 napjától járó 6 százalék kamatai, egy- harraad százalék váltódij és eddig összesen 28 kor. 34 fillérben biróilag megállapított valamint még a felmerülendő költségek erejéig Nagykárolyban adós üzletében leendő eszközlésére 1903. évi január hó 23-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108.§-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén beesáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykároly 1903. január, hó 1. Bakó Bálint, kir. bir. végrehajtó. 20—1902. végreh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróság 1902. évi V. 298 sz. végzése következtében Dr. Váradi János ügyvéd által képviselt Leichtman János javára Győri Péter ellen 1384 kor. s jár. erejéig 1902. évi márczius hó 11-én foganatosított biztosítási végrehajtás utján le- és felül foglalt és 950 koronára becsült következő ingóságok u. m. : gépek és birkák nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a;nagykárolyi kir. járásbíróság 1902. évi V., 208—6 sz. végzése folytán 1384 kor. tőkekövetelés, ennek 1902 évi január hó 10 napjától járó 6°/0 kamatai Vs00 váltódij és eddig összesen 110 kor. 74 fillérben biróilag már megállapított, valamit a még felmerülendő költségek erejéig Kaplonyban adós lakásán leendő eszközlésére 1903. évi január hó 24-ik napjának d. u. 5 órája határidőül
